Iskolavalasztasi utmutato 2017


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 702963674
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 19,24

MAGYARÁZAT:Iskolavalasztasi utmutato 2017

Okostéglák Profi technológiával Dryfix extra ragasztóval vagy Profi vékony rétegű falazóhabarccsal falazható termékek Porotherm 44 Thermo Profi. Jelen Alkalmazási és tervezési útmutatónkat abból a célból állítottuk össze, hogy részletes információt nyújtsunk Önnek piacvezető termékeinkről, a Porotherm Építési Rendszerről.

Engedje meg, hogy röviden bemutassuk Önnek a vállalatot, termékeinket és ejtsünk néhány szót Alkalmazástechnikai útmutatónkról, melyet most a kezében tart. Piacvezető cég. A Wienerberger elkötelezett az egészséges lakókörnyezet megvalósítása, a minőségi és fenntartható építőanyagok gyártása mellett. A Wienerberger név az innovatív termékek, a kiváló termékminőség, az ügyfélközpontú szolgáltatások és a magas fokú szakmai hozzáértés szinonimájává vált ügyfeleink számára.

A Wienerberger a világ legnagyobb falazótégla-gyártó vállalata, első helyen áll a homlokzatburkoló téglák gyártásában, és vezető pozíciót foglal el a kerámia tetőcserép gyártása terén is Európában. Az osztrák Wienerberger-konszern magyarországi leányvállalatát ben azzal a szándékkal alapította meg, hogy elismert technológiáját és termékeit egész Közép-Kelet-Európában helyi gyártás révén honosítsa meg. A Wienerberger a megalapítása óta folytatott dinamikus piacpolitikájának és intenzív beruházási tevékenységének köszönhetően immár a magyar építőanyag-ipar vezető cégei közé tartozik.

Hozzáértésünket piacképes termékek gyártásával és értékesítésével bizonyítjuk, élen járunk a téglagyártás innovációjában, egyedülálló, energiahatékony termékeink az ún. Szolgáltatásainkkal — a tervezéstől a beszerzésen át a kivitelezésig — az építkezés teljes folyamatát segíteni kívánjuk.

A Wienerberger Téglaipari zRt. Az együttműködés célja, hogy minél szélesebb kerámia termékválasztékkal álljanak a magyar építkezők rendelkezésére, a falazattól, a födémen át egészen a kerámia tetőcserépig. Az üzletág Európában és Indiában gyárában gyárt falazótéglákat, 73 üzemben készülnek áthidalóink és kerámia födémrendszerünk, 40 gyár felelős a homlokzatburkoló téglák gyártásáért és 34 üzem termel kiváló minőségű kerámia tetőcserepet és kiegészítőket.

A vállalat világszerte 10 alkalmazottat foglalkoztat. Alkotó útmutató Jelen kiadványunkban bemutatjuk Önnek a Porotherm és Macuphon Építési Rendszerek alkotóelemeit, megadjuk a falazóelemek, áthidalók és a födémrendszer legfontosabb műszaki paramétereit. Ismertetjük a tervezési előírásokat és a beépítésre vonatkozó iránymutatásokat, valamint tájékoztatásképpen szerkezeti részletrajzokat is tartalmaz útmutatónk. Röviden szólunk szolgáltatásainkról, és közöljük azokat az elérhetőségeket, amelyeken megtalál bennünket, és ahol várjuk észrevételeit és javaslatait.

Reméljük, hogy Alkalmazási és tervezési útmutatónkkal segítségére leszünk munkájában! Budapest, Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét arra is, hogy a hatályos építésügyi jogszabályokban meghatározott hatóságok és a megfelelő jogosultsággal rendelkező szakemberek közreműködését a jelen kiadványunkban közölt ismeretek nem teszik fölöslegessé, azokat nem helyettesítik. A méret és tömeg sűrűség adatok névleges értékek. A szabványban megadott tűréshatárokon belül eltérés lehet az egyes elemek között.

A pontos falazóhabarcs-szükséglet próbafalazással állapítható meg. A kiadványunkban foglaltak alkalmazása előtt győződjön meg arról, hogy nem jelent-e meg a prospektus módosítása, helyesbítése, illetve újabb kiadása. Az esetleges nyomdai hibákért a Wienerberger zRt. A kiadványban foglaltak üzleti célú felhasználása kizárólag a Wienerberger Téglaipari zRt. Az egyes termékeknél megadott felhasználási terület csak a termék leggyakoribb felhasználását tükrözi, de annak más területen történő alkalmazhatóságát nem feltétlen zárja ki.

Kiadványunkat a tárgyra vonatkozó szakmai ismeretek jelenlegi állása alapján állítottuk össze. A tégla majdnem olyan hosszú múltra tekint vissza, mint maga az emberiség. Azt viszont bizonyosan tudjuk, hogy a téglát már az általunk ismert kultúrák kezdetén alkalmazták. Mi az a téglaépítészet? Az építés története nagyon régen kezdődött, még messze a történelem előtti időkben. Őseink akkoriban kezdték el talaj-közeli életmód kialakításukat és ki voltak szolgáltatva környezetük — az időjárás, a vadállatok és a szomszédos homo sapiensek — támadásainak, veszélyeinek.

Először megkeresték azokat az odúkat, amelyeket a természet kínált, barlangokba, a fák gyökerei közé bújtak, mint a többi élőlény, az emberhez szokásaikban még nagyon hasonló állatok. Aztán ásni kezdtek, vermeket mélyítettek és befedték valamivel. Később, amikor már rájöttek arra, hogy nem csak elszenvedhetik, de befolyásolhatják is környezetüket — szennyezésről akkoriban még nem volt szó — építeni kezdtek. Néhány faágat nekidöntöttek a többinek, vagy köveket raktak egymás tetejére.

Voltak azonban olyan helyek, ahol nem volt sem fa, sem kő, viszont bőségesen rendelkezésre állt az agyag. Az agyag, azaz az Anyaföld Vízzel összekeverték, megdagonyázták, meggyömöszölték és kis hurkákat gyúrtak belőle. Az elején persze még nem dőlt el, hogy edény, szobor vagy tégla lesz-e belőle. Ahogy sikerült. Később formálgatták is, kitalálták a megfelelő alakokat. Az asszírok szíjtéglának nevezett változatot gyártottak, amit 4 cm vastag cm széles feltekert agyagszalagból állítottak elő.

Kitették a napra, ahol megszáradt és készen is volt az ős-tégla. A napon szárított téglát már nyolc-tízezer évvel ezelőtt használták a kánaániak, babiloniak, asszírok, hettiták és a kínaiak is. A természetes agyagot növényi részekkel, törekkel és szalmával keverték, hogy nagyobb szilárdságú és kisebb zsugorodású anyagot kapjanak. Az egyiptomiak Kr. Minden templom alapkő letételekor az északi sarkcsillaghoz betájolt épület négy sarkán egy-egy téglát helyeztek el.

Így jelezték, hogy a templom születése kezdetét vette. Már a napon szárított téglának is megvolt a saját szakirodalma. Nem szabad ugyanis sem homokos, sem kavicsos agyagból, sem laza homokból vetni a téglát, s ha mégis ilyesmiből vetnénk, először is nehezek lesznek, aztán ha eső veri őket, a falban elmállanak és szétesnek, mivel a darabosság miatt a pelyva nem tartja őket össze. Fehér agyagos földből kell tehát csinálni, vagy vörösesből, vagy akár kötött homokból; e fajták könnyűségük miatt szilárdak és a munkában nem súlyosak, könnyűszerrel rakhatók.

Tavasz idején, vagy ősszel kell téglát vetni, hogy egyenletesen száradjon ki, mert amit a nyári napforduló táján csinálnak, azért lesznek hibásak, mivel amíg külső kérgüket a nap hevesen kiszárítja, száraznak látszanak, holott belsejük még nem száraz, így aztán, amikor száradni kezdenek, zsugorodnak és összetöredezik az is, ami száraz volt.

És így repedezve meggyengülnek. De a leghasználhatóbbak akkor lesznek, ha két évvel előbb vetik őket, mert ennél előbb nem tudnak teljesen kiszáradni. Lehet, hogy egy nagyobb tűzvész vezette rá az építőket, de az is lehet, hogy a fazekasoktól lesték el az új módszert, mindenesetre a napon szárított téglát az égetett tégla követte. Az építéstörténetet tanulmányozva láthatjuk, hogy sokáig párhuzamosan alkalmazták és igazából még napjainkban is párhuzamosan alkalmazzák a két technológiát.

A téglaégetést már Mózes I. Ter 11,2 És mondának egymásnak: Jertek, vessünk téglát és égessük ki jól; és lőn nékik a tégla kő gyanánt, a szurok pedig ragasztó gyanánt. Ter 11,3 És mondának: Jertek, építsünk magunknak várost és tornyot, melynek teteje az eget érje, és szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész földnek színén.

A téglák mérete 30 x 30 x cm volt és az uralkodók lenyomatos bélyegzőjével jelölték meg. Babilonban idomtéglákat, pártázatokat, csatornatéglákat, és ólom- vagy ónmázzal bevont téglákat is készítettek. A téglaépítészet nem csak a felületen megjelenő téglák elhelyezésének művészete, hanem az anyag és a szerkezet megfelelő használata a falszerkezeten belül is. Ott, ahol nem látható. Tudniillik a lényeg nem látható, az a bensőnkben illetve a fal belsejében van.

A téglaépítészetbe tehát nem csak az tartozik, amiről ránézésre azt látjuk, hogy téglából van. Vagy a betonfalra feldrótozott vagy felragasztott kerámialapka is téglaépítészet lenne? Nem, ez lehet ugyan a hidegburkoló szakma egyik szép teljesítménye, de semmiképpen sem téglaépítészet.

Nem sokkal több, mint a téglamintájú tapéta. Miért ilyen népszerű évezredek óta a tégla? Nyilván az lehet a dolog mögött, hogy az embernek örömet okoz a sok kicsi sokra megy érzete, azaz, hogy ott van az a maréknyi nedves massza, amit kezembe tudok venni, gyúrhatom és csavargathatom, formázhatom és darabolhatom, majd amikor eldöntöttem a méretét és a formáját, akkor kiégetem, és utána mégis mekkora dolgokat tudok építeni ebből a kezeim között megszületett kis hasábból.

Másrészt csodálatra késztet, hogy ugyanaz az anyag mennyi mindent tud. Van egy negyed arasszor fél arasszor egy arasznyi tömör valamim, amit végtelen változatban össze tudok rakni, egyenesen vagy ívesen, függőlegesen, mert végül is többnyire fal lesz belőle, vagy vízszintesen, gondoljunk például a boltövek túl nem becsülhető szerepére az építés és a technika fejlődésében. Ha akarom, akkor vastag lesz a falam és hatalmas terheket képes hordani, ha akarom, akkor vékony és éppen, hogy elválaszt két teret.

Ha akarom, robosztus lesz a szerkezetem és erőt, esetleg hatalmat sugárzó, ha pedig úgy akarom, akkor visszafogott és szerény. Megvéd a hidegtől, megvéd a melegtől, megvéd a zajtól, tárolja a meleget is és tárolja a nedvességet is. Ha akarom, akkor elfedem, ha akarom, akkor megmutatom a textúráját. Ilyenkor az egyes kis darabkák homloklapjai és színei összeadódva csodálatos felületet tudnak kiadni kiegészítve természetesen a fény és az árnyék játékaival.

Építhetek belőle zikkuratot vagy családi házat, Kínai Nagy Falat vagy kerítést, diadalívet vagy síremléket. A fejlődés töretlen volt, és hogy az égetett kerámia jó dolog, az abból is kiderül, hogy a görögök is átvették a találmányt. Persze nem lettek volna méltók hírnevükre, ha nem fejlesztették volna tovább. A téglákat agyaghabarcsba rakták, valamint először használtak terrakottát tetőfedésre és oromzatoknak.

A rómaiak aztán összefoglalták az addigiakat, bár a téglaépítészetben is inkább a rendszerezés volt rájuk a jellemző, nem annyira az intuitív ötletek. Vitruvius tudományt csinált az építésből, a prokurátorok és a hivatalnoksereg pedig — mai nyelven szólva — szabványosított. Szerte a birodalomban jellegzetes cm vastagságú, 20, 44 és 60 cm hosszúságú és szélességű négyzetes téglákat alkalmaztak.

Használtak persze ezeken kívül üreges téglákat és alagcsöveket is, készítettek idomtéglákat és építészeti tagozatokat. Ne legyünk igazságtalanok a rómaiak kreativitása iránt, mert ők találták ki a víz alatt is kötni tudó hidraulikus habarcsot, amit puccolánnal kevert mésszel készítettek. Az emberiség fejlődése több szálon haladt. Pillantsunk az időszámításunk előtti harmadik századi Kínára, ami akkoriban több különálló fejedelemségből állt.

Ezek a királyságok folyamatosan egymás ellen hadakoztak, így oldva meg a már akkor is nagyon fenyegető túlnépesedés kérdését. Csin Si Huang-tinek hívták azt az uralkodót, aki kegyetlen harcok árán egyesítette a királyságokat és megalapította a mai napig fennálló egységes Kínát. A birodalomnak természetesen ő lett az első császára. Az emberiség egyik legkegyetlenebb uralkodójaként tartják számon, öröksége azonban maradandónak bizonyult.

Csin Si Huang-ti utakat építtetett, hogy hadserege, és annak fegyverzete gyorsan eljuthasson a Birodalom minden részébe, és ő kezdte el annak az építménynek a megvalósítását is, amit — az emberkéz alkotta dolgok közül egyedüliként — egyes szakértők szerint a Holdról is szabad szemmel lehet látni.

Természetesen ebben a műben is komoly szerepet kapott a tégla: a kőalapzatra földet hordtak, és két oldalról vastag téglaburkolatot építettek, az őrtornyokat pedig mázas tetőcserepekkel fedték. Az agyagban még nagyon sokféle alkotóelem van: kvarchomok, alkáli földfémek, földpát, csillám, kalcit, dolomit, limonit, barit, gipsz stb.

A réteges szerkezetű agyagásványok alumínium-szilikát felületükön vizet képesek megkötni. Száraz állapotban igen kevés vízmolekula van a rétegek között, a száraz agyag szilárd.

A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló Az Útmutatók tartalmazzák az eljárások sikeres lebonyolításához szükséges valamennyi szakmai információt, gyakorlati tudnivalót, az egységes szempontrendszert, a pontozási és értékelési elveket, lépésről lépésre iránymutatásul szolgálnak az eljárás egyes fázisaiban végzendő feladatok tekintetében mind a minősülő pedagógus, mind a minősítő bizottság tagjaként részt vevő szakértők, szakemberek, valamint az eljárásban közreműködő egyéb szereplők számára.

A pedagógus-előmeneteli rendszer A Rendelet alapján az Oktatási Hivatal minden év április ig tehet javaslatot a pedagógusértékelési eszközök módosítására. A Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. A Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat elérését célzó minősítési eljárásokra való felkészülést az alábbi dokumentumok támogatják:.

Útmutató a Mesterpedagógus fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf negyedik változat. Útmutató a Kutatótanár fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf negyedik változat. A tájékoztató anyagokban megjelenő tartalmak pl. Minden terület- és szakspecifikus kiegészítő útmutató továbbra is az általános Útmutató végén található linkek segítségével érhető el.

Útmutató a Mesterpedagógus fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf harmadik változat. Útmutató a Kutatótanár fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf harmadik változat. Útmutató a Mesterpedagógus fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf. Útmutató a Kutatótanár fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf. A lezajlott minősítések tapasztalatai és a szakértők, pedagógusok, vezetők visszajelzései alapján összeállításra került két új, hiánypótló segédanyag. A mentorok, a gyakornokok és a vezetők munkájának támogatása érdekében készült a mentori segédlet, ennek célja a minősítővizsgára történő felkészülés segítése.

Mentorok tevékenységének támogatása pdf ». A szakértői módszertani segédlet elsősorban a szakértők munkájának támogatását szolgálja, de hasznos információkat, tanácsokat tartalmaz a minősítésben részt vevő pedagógusok és vezetők számára is. Módszertani segédlet pedagógusminősítési szakértők számára — 1. Módszertani segédlet pedagógusminősítési szakértők számára — 2.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés tanfelügyelet során alkalmazott eljárásrend, az elvárás,- módszer- és eszközrendszerek egységesek, azokat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott tanfelügyeleti kézikönyvek tartalmazzák.

A tanfelügyeleti kézikönyvek - az egyes intézménytípusok sajátosságainak megfelelően - kilenc különböző intézménytípusra kerültek kidolgozásra. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez tanfelügyelethez szorosan kapcsolódó intézményi önértékelés eljárásrendjét az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott önértékelési kézikönyvek tartalmazzák. A kézikönyvek rögzítik azokat az általános elvárásokat, amelyek értelmezésével az intézmények megalkothatják saját elvárásrendszerüket, illetve azokat az eszközöket — köztük a kérdőíveket — amelyek segítségével a megadott elvárások teljesülésének vizsgálatához szükséges információk összegyűjthetők.

Az önértékelési kézikönyvek - a tanfelügyelethez hasonlóan, a különböző intézménytípusok sajátosságait figyelembe véve - kilenc különböző intézménytípusra kerültek kidolgozásra. Az egyes években hatályos tanfelügyeleti és önértékelési kézikönyveket az alábbi linkeken érhetik el:. Pedagógusminősítési eljárásra vonatkozó Útmutatók, valamint az önértékelésre és tanfelügyeletre vonatkozó Kézikönyvek