Iparuzesi ado valtozasbejelento kitoltesi utmutato


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 718858306
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 18,76

MAGYARÁZAT:Iparuzesi ado valtozasbejelento kitoltesi utmutato

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy ha a NAV következő oldalain A fentiek alkalmazása az esetleges adóhiány megfizetése alól nem mentesít. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott. Az egységes vámokmány kitöltésének nemzeti szabályai tekintetében az alábbiak szerint rendelkezem:. Az egységes vámokmány kitöltési útmutatóját az 1. Az útmutató a kiadmányozás napját követő 3. Tállai András a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője. X Tisztelt Ügyfelünk!

Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Toggle Navigation. Közérdekű adatok Sajtószoba Ügyfélszolgálatok Igazgatóságok Kapcsolat. Magánszemélyek Adószámmal nem rendelkező Adószámmal rendelkező nem áfaalany Adószámmal rendelkező, áfafizetésre nem kötelezett Áfafizetésre kötelezett. Egyéni vállalkozók Áfafizetésre nem kötelezett Áfafizetésre kötelezett Áfaalany Egyéni vállalkozók nyilvántartása.

Társaságok Áfafizetésre nem kötelezett Áfafizetésre kötelezett Kivaalany Non-profit. Kiemelt adózók. Adó Adószámla Adózás rendje Adózási kérdés Általános forgalmi adó Egyéb kötelezettség és költségvetési támogatás Egyszerűsített vállalkozói adó Energiaadó Illetékek Jövedéki adó EMCS Jogszabályok Tájékoztatók, információk Dohánygyártmányok kiskereskedelmi eladási ára Brent napi jegyzési adatok alapján meghatározott átlagár Jövedéki adó fajtakódok és Jöt.

Hívja a et! Ügyfélszolgálati időpont foglalása. Tudjon róla! Megyei rendezvények. Alkalmazható üzemanyagárak. EU támogatások. A NAV weboldalai szerzői jogvédelem alatt állnak. A honlapon szereplő információk változatlan tartalommal és formában szabadon terjeszthetők.

Süti tájékoztató letöltése. ESZ ólmozatlan motorbenzin. LPG autógáz.

Amennyiben lehetősége van, a bevallásokat a honlapról letöltött nyomtatványokon is teljesíthetik. Az iparűzési adókötelezettséget a helyi adókról szóló évi C. Törvény továbbiakban: Htv. E kötelezettség akkor is fennáll, ha az adott adóévben a vállalkozásból nem volt adóköteles bevétele. Az iparűzési adó alanyának az a vállalkozó minősül, aki a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a forintot meghaladja, c a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll; A módosítás kizárólag csak a magánszemély adóalanyokat érinti.

Eszerint a Htv. Ez utóbbi azonban csak akkor, ha őstermelői tevékenységéből származó bevétele meghaladja a ezer forintot. A törvény értelmében évtől szűkebb lett a vállalkozó fogalma, hiszen - többek között - nem tartozik ide például az egyéni vállalkozói igazolvány nélkül tevékenykedő szakértő, tervező, vagy a ezer forint bevételt el nem érő mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemély!

Ugyanakkor továbbra is adóalany marad a bírósági végrehajtó, az ügyvéd, az önálló orvos. Az adóalanyt azon településeken terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, ahol székhelye illetőleg telephelye található. A székhely és a telephely megállapítása során a Htv. Székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában alapító okiratábana cégbejegyzésben bírósági nyilvántartásbanaz egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában, vagy ha több ilyen hely van, akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely.

A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. Felhívjuk a figyelmet a vállalkozás adatainak pontos és teljes körű kitöltésére!. A bankszámlaszám ok feltüntetésének elmulasztása esetén a bevallás nem kerül feldolgozásra, és az adóhatóság hiánypótlásra fogja felszólítani!

Ha teljes évben fennállt az adókötelezettség, akkor a 4. Például: ha a vállalkozást szeptember 1-én jegyezte be a cégbíróság, vagy ekkortól létesített a településen telephelyet, akkor a bevallási időszak szeptember 1-től december ig tart. A bevallást az adóévet követő év május ig kell benyújtani! Ezt követően benyújtott évi adóbevallások után mulasztási bírságot is kell fizetni. Azon adózóknál, amelyek a számviteli törvény alapján a naptári évtől eltérő üzleti évet választják, az adóév utolsó napját követő A bevallási időszak ebben az esetben értelemszerűen az adóév üzleti év első és utolsó napja közötti időszakot jelenti, amely 12 hónapra terjed ki, kivéve az áttérés évét.

Ez utóbbi esetben az adóév első napja a naptári év első napjával, az utolsó napja pedig a választott mérleg-fordulónappal egyezik meg. Záró bevallást kell benyújtani, ha a vállalkozás átalakul, vagy felszámolását, végelszámolását rendelték el, vagy adóköteles tevékenységét az adózó megszünteti, az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványát az okmányiroda visszavonta, továbbá az adózás rendjéről szóló évi XCII.

A záróbevallás benyújtásának okát a 3. A bevallás benyújtásának időpontjára az adózás rendjéről szóló törvényben és az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben foglaltak az irányadóak. Abban az esetben, ha az adózó adókötelezettsége egy adott önkormányzat illetékességi területén azért szűnik meg, mert székhelyét más településre helyezi át vagy telephelyét megszünteti a településen, de más településeken az iparűzési adókötelezettsége továbbra is fennáll, akkor az adóévben fennálló adókötelezettség időtartamáról szóló bevallást csak az adóévet követő év május ig kell benyújtani, kivéve, ha még a székhelyáthelyezés, telephely-megszüntetés évében az adózó más okból záró bevallás benyújtására kötelezett.

Ekkor az éves bevallás és a záró bevallás melletti négyzetbe is egyaránt X-et kell tenni, a 3. A záróbevalláshoz a megszüntetést megalapozó cégkivonatot, illetve a működési engedélyről szóló értesítés másolatát csatolni szükséges. Előtársasági bevallást a jogelőd nélkül alakuló gazdasági társaságnak, egyesülésnek, szövetkezetnek, erdőbirtokossági társulatnak, közhasznú társaságnak kell benyújtani az előtársasági időszak alatti vállalkozási tevékenységről.

Az előtársasági időszaknak a jogelőd nélkül alakuló szervezet társasági, társulati szerződése alapító okirata, alapszabálya ellenjegyzésének, illetőleg közokiratba foglalásának napjától a cégjegyzésbe való bejegyzésének, vagy a cégbejegyzési kérelem jogerős elutasításának, vagy a cégbejegyzési eljárás megszüntetésének napjáig terjedő időtartam minősül.

Ha az adózót a cégbíróság a cégbejegyzési kérelem benyújtásának évében bejegyezte, akkor az adót a bejegyzéstől számított napon belül kell megállapítani, az előtársaság adókötelezettségéről szóló bevallást azonban csak a bejegyzést követő év május ig kell benyújtani. Ebben az esetben a cégbejegyzést követő naptól az adóév utolsó napjáig tartó időszakról szóló éves bevallást is az adóévet követő év május ig kell benyújtani!

Ha az adózót a cégbíróság nem a cégbejegyzési kérelem benyújtásának évében jegyezte be a cégjegyzékbe, vagy a cégbíróság a cégbejegyzési kérelmet jogerősen elutasította, vagy az adózó a bejegyzési kérelmet visszavonta, akkor az adókötelezettség keletkezésétől az előtársasági időszak utolsó napjáig terjedő időtartamról szóló bevallást az előtársasági időszak utolsó napjától számítva napon belül kell benyújtani.

A bevallás teljességéhez a vonatkozó kiegészítő lapokat is tevékenység jellegének megfelelően ki kell tölteni. Az "A"-tól "E"-ig terjedő lapok a nettó árbevétel 2. Ezek közül csak egyet - a vállalkozásra irányadó kiegészítő lapot - kell kitölteni és benyújtani az adóhatósághoz. Ide tartozik minden iparűzési adóalany, amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tőkealapnak, kockázati tőketársaságnak.

Csak akkor kell kitölteni, ha más adóhatóságnál állami, önkormányzati adóhatóságnál, vámhatóságnál, illetékhivatalnál van köztartozása. A évben a korábbi éveknek megfelelően lehetett élni az iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározási módjával az alábbi adózói körben: a a Htv. Ebben az esetben az adó alapja a nettó árbevételének 80 százaléka ponthoz: Az egyszerűsített adóalap meghatározás módját választók nyilatkozata a adóévre.

A Htv. A évre is lehetővé teszi az iparűzési adó alapjának egyszerűsített meghatározási módját az alábbi adózói körben: a a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint, a évi teljes adóévben átalányadózó magánszemély egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő vállalkozó, b más vállalkozó, feltéve, hogy nettó árbevétele az adóévet megelőző adóévben - 12 hónapnál rövidebb adóévet megelőző adóév esetén napi arányosítással számítva időarányosan nem haladta meg a 8 millió forintot, illetve a tevékenységét adóévben kezdő vállalkozó esetén az adóévben - időarányosan - a 8 millió forintot várhatóan nem haladja meg, Amennyiben az adózó a évben élni kíván ezzel a lehetőséggel, azt a megfelelő négyzetben jelölni kell ponthoz: Az egyszerűsített vállalkozói adó EVA adóalanyának nyilatkozata, amennyiben az iparűzési adó alapjának egyszerűsített megállapítási módját választja.

Ha évre élni kíván az adóalap ezen meghatározási módjának lehetőségével, akkor a négyzetben X jellel jelölje! Az adó alapjának egyszerűsített meghatározási módja adóévre választható, az erről szóló bejelentést legkésőbb az adóévről szóló bevallás benyújtására előírt határidőig, a tevékenységét év közben kezdő vállalkozó az adókötelezettség keletkezését követő 15 napon belül kell megtenni az adóhatósághoz.

Az egyszerűsített adóalap meghatározás választásakor nem kell kitölteni az A jelű kiegészítő lapot. A Amennyiben az adóalap egyszerűsített meghatározási módját választotta, jelölje X-el, ebben az esetben a sorokat nem kell kitölteni, viszont be kell adni az I jelű kiegészítő lapot. A megosztási módszerek közül nem lehet azt alkalmazni, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén nulla forint települési adóalapot eredményezne.

Mivel a vállalkozási szintű nettó árbevételt a vonatkozó kiegészítő lapon kell levezetni, ezért elsőként a vonatkozó kiegészítő lap Az adott kiegészítő lapon szereplő kiszámított Eladott áruk beszerzési értéke: kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak a számvitelről szóló törvény szerint eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt bekerülési beszerzési értéke.

Az egyszeres könyvvitelt, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével sor: Ebben a sorban a vállalkozás egészének szintjén megjelenő közvetített szolgáltatások értékének összegét kell feltüntetni.

A közvetített szolgáltatások értéke tartalmában megegyezik a Htv. Közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel a megrendelővel írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített továbbszámlázott szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.

Ide sorolandó továbbá a közvetített szolgáltatások közé nem tartozó, az adóalany által továbbszámlázott olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, feltéve, hogy azzal az adóalany a Az anyagköltség a számviteli törvény szerint az adóévben elszámolt anyagköltséggel egyezik meg a számviteli 4. A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó vállalkozó esetén a tárgyévben anyagbeszerzésre fordított kiadás a számviteli törvény szerinti vásárolt anyagok alap- segéd- üzem- fűtőanyag, tartalék alkatrész, egy éven belül elhasználódó szerszámok, eszközök, berendezések tárgyévi költségét jelenti.

Az egyszeres könyvvitelt vezető vagy pénzforgalmi nyilvántartást vezető adózók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadást növelni kell a tárgyévi kifizetett leltári nyitókészlettel és csökkenteni a tárgyévi kifizetett leltári zárókészlet értékével sor: Ez a sor szolgál a helyi adótörvény szerinti, vállalkozási szintű iparűzési adóalap megállapítására, függetlenül a tevékenység végzésének helyétől.

Ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési adókötelezettség, akkor ezt az összeget kell az adóalap-megosztásra irányadó jogszabályok szerint megosztani az egyes települések között.

Ha a Az adóalap egyszerűsített meghatározását választó adózó esetében itt kell feltüntetni az adóalap számított összegét a 6. Nem vehető igénybe az adóalap-mentesség azon létszámbővítéshez, amely állami támogatás igénybevételével jött létre. Állami támogatásnak minősül a Munkaerőpiaci Alapból folyósított olyan támogatás, amelynek feltétele új munkahely létesítése.

Az átlagos statisztikai állományi létszámot a Központi Statisztikai Hivatal Útmutató az intézményi munkaügyi statisztika kérdőíve kitöltéséhez c. Az adóévi átlagos statisztikai állományi létszám számítása során figyelmen kívül kell hagyni azt, aki egyébként a statisztikai állományi létszámba tartozik, ám állományba kerülését közvetlenül megelőzően a vállalkozóval a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásnak minősülő vállalkozásnál tartozott az átlagos statisztikai állományi létszámba.

Az adóévben jogelőd nélkül alakult vállalkozó - magánszemély vállalkozónál vállalkozónak az adóévet megelőző két adóév egyikében sem minősülő vállalkozó - esetén az előző adóévi statisztikai állományi létszámnak nulla főt kell tekinteni. Az adóévben átalakulással létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző adóév statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámát kell tekinteni.

Az adóévben szétválással különválás, kiválás létrejött vállalkozók esetén az adóévet megelőző adóév számított statisztikai állományi létszámának a jogelőd vállalkozó statisztikai állományi létszámának olyan arányával számított összegét kell tekinteni, amilyen arányt a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben külön-külön feltüntetett vagyonérték képvisel a szétválással létrejött vállalkozók végleges vagyonmérlegeiben szereplő együttes vagyonértékben.

Az adóévben egyesüléssel összeolvadás, beolvadás létrejött vállalkozó esetén az adóévet megelőző év statisztikai állományi létszámának az egyesülés előtt meglévő jogelőd vállalkozók együttes statisztikai állományi létszámát kell tekinteni. Amennyiben ezen jogcímen adóalap-mentesség keletkezik, az legfeljebb a Abban az esetben, ha a vállalkozót több önkormányzat illetékességi területén terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység után adókötelezettség székhelyén kívül legalább egy településen telephelyet tart fennakkor ezt az összeget kell - az adóalap-megosztásra irányadó szabályok szerint - megosztani az egyes települések között sor: Itt kell feltüntetni a Természetesen abban az esetben, ha a vállalkozót nem terheli adóalap-megosztási kötelezettség székhelye szerinti településen kívül, más önkormányzat illetékességi területén nincs telephelyeakkor az ezen sorban szereplő összeg megegyezik a Amennyiben a vállalkozót adóalap-megosztási kötelezettség terheli, az F lap kitöltése kötelező sor: A szentendrei adóalapra jutó adó összegét kell feltüntetni, az önkormányzati rendelet szerinti hatályos adómérték alapulvételével, amely Szentendrén évben is 2 százalék.

Abban az esetben, ha az önkormányzatra jutó adóátalány összege meghaladja a A fizetendő iparűzési adó összegét forintra kell kerekíteni! Amennyiben a Ezt az összeget kell - éves bevallás esetén - legkésőbb az adóévet követő év május Szentendre iparűzési adó számlaszáma:.

Abban az esetben, ha a Ez az összeg megegyezik a Bevallás a következő előlegfizetési időszakban fizetendő előleg-részletről Az előlegfizetési időszak általános esetben a bevallás-benyújtás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszak naptári évvel megegyező üzleti év esetén tárgyév től következő év ig. Az adóelőleg összegére a Htv. Naptári évvel megegyező üzleti év esetén az első adóelőleg-részlet szeptember én esedékes, Összege: jelen bevallás Naptári évvel megegyező üzleti év esetén a második adóelőleg-részlet március én esedékes.

Összege: jelen bevallás Az adókülönbözetet a bevallás benyújtásával egyidejűleg, de legkésőbb május ig kell befizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. Záró bevallás és előtársasági bevallás esetén a bevallás benyújtásának határidejével egyező időpontban kell az adót megfizetni. Ide tartozik minden iparűzési adóalany, amely nem minősül hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak, biztosítónak, befektetési vállalkozásnak, kockázati tőkealapnak, kockázati tőketársaságnak sor: Ebben a sorban kell levezetni a - vállalkozási szintű - nettó árbevétel összegét.

A sorban szereplő összegből le kell vonni a sorban, a sorban, a és a sorokban szereplő összegeket. Ez a sor megegyezik a bevallási főlap A jellemzően nem vállalkozási tevékenység folytatására alakult szervezetek pl. A személyi jövedelemadó hatálya alá tartozó magánszemély adóalany esetében ebben a sorba a tevékenységgel termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás összefüggésben kapott készpénz, jóváírás vagy bármilyen más vagyoni érték összegét kell beírni.

Az egyszerűsített adóalap megállapítást választó magánszemélyek esetén itt a nettó árbevételt, vagy az átalányadó alapját a bevételt kell feltüntetni és a Ezen adózói körnek a sorokat nem kell kitöltenie sor: A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint jogdíjnak minősül a szabadalomnak, a védett eljárásnak, a védjegynek, illetve hasonló jognak, a know-hownak, az üzleti titoknak, az irodalmi, a művészeti vagy a tudományos művek szerzői jogának, valamint a szerzői joggal szomszédos jognak használatáért, felhasználásáért vagy a használat jogáért kapott ellenérték.

Ebbe a sorban jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenérték összegét kell beírni sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve egyéb ráfordítások között kimutatott az adóhatósággal elszámolt - jövedéki adó összegét sor: Ebbe a sorba kell beírni az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energia adó összegét sor: Külön jogszabály szerint felszámítható - árbevételként elszámolandó - felszolgálási díjat nem terheli iparűzési adó, ezért azt le kell vonni a nettó árbevételből.

Ebbe a sorba a felszolgálási díj árbevételeként elszámolt összeget kell beírni. Kormány rendelet szabályai alapján kell meghatározni. Ez sor megegyezik a bevallási főlap