Cocof utmutato


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 931653755
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 11,74

MAGYARÁZAT:Cocof utmutato

Az ajánlati kötöttség jogi problémái az ajánlatok bírálatakor 1. Az ajánlati kötöttség fogalma és jelentősége. Az ajánlati kötöttség a polgári jog kötelmi jogi részének egyik különösen fontos jogintézménye. A kötelmek egyik lehetséges — és jellemző — forrása a szerződésamely nem más a Polgári Törvénykönyvről szóló A szerződések létrejöttének alapját az ajánlatok képezik. Egy jogalany egy másikhoz szerződés létrehozására irányuló jognyilatkozatot intézhet: ebben kifejezésre juttatja azt, hogy kívánja a szerződés létrejöttét, továbbá azt, hogy a címzettel tervezi a jogviszony létesítését, végül azt is, hogy milyen lényeges feltételek például ár mellett.

Ha az ajánlatról a címzett tudomást szerez, akkor lehetősége nyílik azt elfogadni, visszautasítani, de dönthet úgy is, hogy változtatásokkal hajlandó csak azt elfogadni viszont ez már egy új ajánlatnak minősül, és az eredeti ajánlatot tevő mérlegelheti az említetteket. De természetesen az is lehetséges, hogy egyáltalán nem is válaszol az ajánlatra. A gazdasági életben az ajánlatot általában felhívásra szokták tenni: az ajánlatot kérő felkéri a másik felet vagy jelzi nekihogy egy szerződésre nézve tegyen számára ajánlatot.

Ha több gazdasági szereplőtől kérnek ajánlatot, akkor arra nézve alkalmazandóak a Ptk. Kivétel ez alól, ha a felhívást tevő már előre a felhívásban kikötötte a szerződés megkötése megtagadásának vagy a felhívásban megjelölt határidőig a felhívás visszavonásának jogát. Fontos, hogy a szerződéskötési szándék komolysága jogszabályi vagy jognyilatkozati úton biztosított legyen.

Egyoldalúan nem léphet vissza, és az elfogadó nyilatkozatra nem válaszolhatja azt, hogy időközben meggondolta magát és eredeti ajánlatától már elállott ajánlati kötöttség. Az ajánlati kötöttség beálltát, időtartamát, korlátozását vagy éppen a kizárás lehetőségét a polgári jogi jogszabályok szabályozzák, és mivel a közbeszerzési eljárások célja is szerződések létrehozása, ezért szükséges az, hogy a közbeszerzésekről szóló A Kbt.

Ebből adódóan annak feltárása, hogy e jogintézmény mennyire fontos mind a bírálat, mind pedig a szerződés megkötése szempontjából, a joggyakorlatra hárul. Budapest, Tankönyvkiadó, MT rendelet 7. A polgári jogi és a közbeszerzési jogi megközelítés összehasonlítható, és ennek eredménye az alábbi táblázatban összegezhető:. A fentiekből kifolyólag vizsgálható, hogy milyen további jogi kérdések, kötelezettségek, továbbá az ajánlatkérői és az ajánlattevői oldalt terhelő korlátozások merülhetnek fel.

E kérdésnek azért is van nagy jelentősége, mert a közbeszerzési eljárásokban benyújtott ajánlatok bírálatakor az alanyoknak körültekintően kell eljárniuk, elsősorban az ajánlatkérőnek kell megalapozott döntéseket hoznia abban a kérdésben, hogy meddig terjedhetnek a hiánypótlás felvilágosításkérés lehetőségének határai, meddig engedhető meg a hibás, téves vagy éppen elírásban szenvedő ajánlatok korrigálásának lehetősége. Súlyos az a jogsértés az ajánlatkérő részéről a Közbeszerzési Döntőbizottság KDB álláspontja szerint, amely az eljárás eredményére is kihat, így különösen, ha eleve érvénytelen ajánlat esetében teszi lehetővé és fogadja el a hiánypótlást, vagy ha hiánypótolható hiányban szenvedő ajánlattól tagadja meg a korrigálás lehetőségét, és nyilvánítja egyből érvénytelenné.

Az ajánlat és az ajánlati kötöttség kapcsolata. Ennek a szabálynak a figyelmen kívül hagyása a közbeszerzési eljárásnak a verseny átláthatóságára, a verseny tisztaságára és nyilvánosságára vonatkozó alapelvi követelményeinek a sérelmét jelentené. Az ajánlattevők kötve vannak azt követően a megtett ajánlatukhoz, vállalásaikhoz.

Az ajánlati kötöttség egyik immanens alkotóeleme maga az ajánlat, azaz meg kell vizsgálni, hogy mi képezi a részét, mi az egyáltalán, amelyre nézve az ajánlati kötöttség beáll hat. Az ajánlat fogalmára nézve egyrészt kiindulópontot jelenthet a szakirodalom, másrészt pedig a joggyakorlat. Amennyire bonyolult, a részleteket illetően néha kazuisztikus az ajánlatkérői felhívás szabályozása, épp annyira részletekbe menő az ajánlattevői válasz körülbástyázása is.

Az ajánlati kötöttség az ajánlatra áll be, azonban ez a kérdés sem egyértelmű a közbeszerzések területén. Ebből következően az is felmerülhet, hogy egyes, az ajánlattevők által benyújtott dokumentumok nem is tekinthetőek ajánlati kötöttséggel terhelt tartalomnak. Így ha például a gazdasági szereplő úgy nyilatkozott, hogy nem kíván alvállalkozót igénybe venni, akkor az ajánlati kötöttsége e tekintetben a szerződéskötésig beáll. Ha nem merül fel arra nézve adat, hogy a csatolt nemleges nyilatkozattól eltérően kötötték meg a felek az eljárás eredményeként a szerződést, akkor nem sérült az ajánlati kötöttség sem, és így jogsértés sem állapítható meg.

Alapvető kötelezettsége az ajánlatkérőnek, hogy a közbeszerzési eljárás feltételeit az ajánlattal szemben támasztott követelményeket egyértelműen határozza meg, az általa megfogalmazott előírások hiánytalanok, ellentmondásmentesek, minden gazdasági szereplő számára egyformán értelmezhetőek, az alkalmazott fogalmak pedig kellőképpen definiáltak legyenek.

Ha tényleges feladatok mennyiségek nem konkretizáltak az ajánlatkérő részéről, akkor voltaképpen nincs mire beállnia az ajánlati kötöttségnek. A KDB megállapította a jogsértést, mivel az ajánlatkérői feltételrendszerből következően a közbeszerzési szerződés teljesítése során került volna csak sor az ajánlatkérő beszerzési igényének, a beszerzés konkrét tárgyának és mennyiségének a meghatározására.

Nemcsak az ajánlatkérőt terheli a pontos feltételek mennyiségek stb. Egy esetben jogszerűen nyilvánította az ajánlatkérő az aránytalanul alacsony árra vonatkozó indokolás el nem fogadhatósága okán az ajánlatot érvénytelenné, mert az ajánlattevő nem vette figyelembe az általa teljesítendő ellenőrzés tekintetében a műszaki leírásban meghatározott mennyiséget. A vállalást az ajánlattételi határidőig kellett megtenni, a megajánlott mennyiség megalapozottságát az indokolásban kellett alátámasztani.

Az ajánlatkérő kötelezettsége az egyértelműen meghatározott vállalás vizsgálata, az nem lehet jövőbeli, feltételes vagy változó mértékű. A megajánlott vállalások megalapozottságának kiemelt jelentősége van, mivel az ajánlatkérő a szerződés teljesítése során azt kérheti számon, ami az ajánlatban szerepel, amit a konkrét esetben az árindokolás vizsgálata során az ajánlattevők részletesen ismertettek.

Az ajánlatkérő a teljes beszerzési igényét meghatározta, a vállalásokat is teljeskörűen kellett megtenni. Az ajánlatkérőnek tehát pontos mennyiségeket, egyértelmű követelményeket, előírásokat kell megfogalmaznia, a beszerzési igényét megfelelő módon kell definiálnia.

Az ajánlattevőknek pedig az a kötelezettségük, hogy az ajánlatuk azt lefedje, az ajánlatukban a teljes körű teljesítéshez szükséges értékeket kell rögzíteniük, azt nem halaszthatják későbbi időpontra akár a bírálat, akár már a szerződés teljesítésének időszakáraaz ajánlati kötöttséggel terhelt vállalás megtétele az érvényes ajánlattétel egyik feltétele. Az ajánlat egységességéről ld. Az ajánlatkérőnek ezután egyetlen jogszerű lehetősége volt, az ajánlatot a Kbt.

Az ajánlati kötöttségből fakadó korlátok      Az ajánlati kötöttségre vonatkozó joggyakorlat elemzése alapján meghatározható, hogy e jogintézményből milyen további — az ajánlatkérő, illetve az ajánlattevő mozgásterét behatároló — korlátok fakadnak. A következő bekezdésekben e korlátok, kötelezettségek kerülnek áttekintésre.

Az ajánlati kötöttség és a bírálat. Az első terület, jogi problémakör, az a bírálat során érvényesülő korlát, nevezetesen az a korábban említett szabály, amely szerint egyrészt az ajánlatkérő kötve van a saját, előírt feltételeihez, másrészt pedig az ajánlattevő kötve van a vállalásaihoz. Az ajánlati kötöttségre tekintettel az ajánlatkérőnek különös gondot kell fordítania a közbeszerzési eljárás előkészítésére, hiszen ha bármilyen célszerűtlen, szükségtelen vagy éppen lehetetlen feltételt, követelményt írt elő, azt következetesen, minden ajánlattevő vonatkozásában azonos módon számon kell kérnie, hiszen valamennyi ajánlatkérői előírás teljesítése az érvényes ajánlattétel feltétele.

Elsőként az ajánlatkérő oldalának főbb kérdései tekintendőek át. Számos esetben az ajánlatkérő csak a bírálat során szembesül azzal, hogy az adott előírást nem vagy nem úgy kellett volna megfogalmaznia, ahogyan azt tette, például hibásan rögzített egy termékazonosító-számot, egy értékelési módszert, egy műszaki paraméter teljesíthetetlen vagy indokolatlan.

Ilyen esetben merülhet fel az, hogy az ajánlatkérő a hibás feltételeit vagy az alapjaiban hibás eljárását úgy korrigálja, hogy a KDB-hez fordul, azaz jogorvoslati kérelmet nyújt be a saját eljárásával szemben annak érdekében, hogy a KDB a döntésmegsemmisítési kasszációs jogkörét gyakorolva, a kifogásolható elemek vagy a felhívás és az azt követően hozott valamennyi döntés megsemmisítésével és ezáltal az eljárás eredménytelenné nyilvánításával lehetőséget teremtsen a törvényesség helyreállítására.

Éppen ezért rögzíti a Kbt. Megjegyzendő, hogy a tárgyalásos eljárásokban, illetve amely eljárásfajtákban az ajánlatkérő és az ajánlattevők együtt alakítják ki a végleges feltételrendszert, a hibás előírások, feltételek könnyebben korrigálhatóak de ezekben az esetekben is vannak olyan kógens korlátok, amelyeket nem lehet áttörni. A nyílt eljárásban, ha nem kerül sor a hibás, nem egyértelmű vagy éppen jogellenes feltételre rámutató kiegészítő tájékoztatás kérésére, előzetes vitarendezési vagy jogorvoslati kérelem benyújtására az ajánlattevők részéről még az ajánlati kötöttség beálltát megelőzően, akkor az ajánlatkérő nehéz helyzetbe kerülhet a nem megfelelő előírásai miatt az eljárás későbbi fázisában.

Másfelől az ajánlattevő is kötve van az általa tett vállalásokhoz, az ajánlatban rögzítettekhez. Vannak azonban olyan ajánlati elemek, amelyek a hiánypótlás köréből kizártak [lásd a Kbt. A hiánypótlás esetében kettős kötelezettség keletkezik: az ajánlattevő a törvényi kereteket meghaladó mértékben nem módosíthatja az ajánlatát, az ajánlatkérőnek pedig a hiánypótlási felhívás alapján megtett hiánypótlást elbírálva állást kell foglalnia abban a kérdésben, hogy az ajánlattevő hiánypótlása az ajánlati kötöttség megsértésével jár-e vagy sem.

A szerződéskötési kötelezettség. Az ajánlati kötöttségből szerződéskötési kötelezettség is keletkezik. Ez azt jelenti, hogy a feleknek — hacsak nem áll fenn a Kbt. Ennek sikertelensége esetén jogszerűtlen lesz a visszalépés, amelynek közbeszerzési jogi következményei jogorvoslati eljárás eredményeként levonhatóak, ha ugyanis a másik fél úgy ítéli meg, hogy jogellenesen történt a szerződés megkötésének megtagadása, akkor a KDB-hez fordulhat, amely megvizsgálja, hogy jogszerű volt-e ez a döntés vagy sem.

Fontos, hogy a KDB nem rendelkezik hatáskörrel arra, hogy a szerződést létrehozza a felek között. Az ajánlati kötöttségből nemcsak az következik, hogy a szerződést meg kell kötni, hanem az is, hogy ezt az ajánlatkérői előírásoknak és az ajánlattevői vállalásoknak, a végleges feltételeknek megfelelően kell megtenni. Így például nem lehet a felhívást kiegészítő közbeszerzési dokumentumok részeként kiadott szerződéstervezetet átdolgozni, különösen úgy nem, hogy az még más jogszabályt sért.

A KDB megállapította a Kbt. A szerződés teljesítése — a módosítás korlátozása. A megkötött szerződést az eredeti vállalásoknak megfelelően kell teljesíteni. Mivel a szerződés módosítását a Kbt. A határozatot keresettel támadták. A hiánypótlás a felvilágosítás és az ajánlati kötöttség kapcsolata      A közbeszerzési eljárásokban az ajánlatkérő által előírt követelményeket az érvényes ajánlattétel érdekében teljesíteni kell. Az ajánlat összeállításakor azonban felmerülhetnek hibák, hiányosságok, illetve ellentmondó tartalmak keletkezhetnek, amelyek esetében a hiánypótlásra a felvilágosításra vonatkozó szabályok alkalmazhatóságát kell megvizsgálni.

Ezen jogszabályi célra figyelemmel a »hiánypótlás« kifejezés tágan értelmezendő, iratok pótlását és azok hibáinak javítását is jelentheti. A hiánypótlás jogintézményét az ajánlati kötöttség szempontjából is szükséges vizsgálni.

Ez utóbbi alól azonban kivételt jelent, hogy a szakmai ajánlatban is javítható olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét, az ajánlattevők közötti verseny kimenetelét és az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja. Részletkérdésnek tekinthető mindazon elem, mely a szerződés teljesítését érdemben nem befolyásolja.

Csak úgy részletkérdésnek minősül mindaz, melynek megvalósításának módja az ajánlatkérő szempontjából közömbös, a beszerzési igénye kielégítése szempontjából nem rendelkezik relevanciával. A Döntőbizottság hangsúlyozza, hogy nem fogadható el az olyan ajánlat, amely alapján a tényleges tartalom kizárólag a teljesítés során, a termék leszállításakor kerül meghatározásra.

A fentiekből adódik a feladat, hogy a bírálat során meg kell húzni azokat a határokat az adott eljárás ajánlatkérői követelményei és a hiánypótlás jogintézményének felvilágosítás törvényi keretei alapján, amelyek között alkalmazható a hiánypótlás felvilágosítás jogintézménye. Vagyis az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia a benyújtott ajánlatokat, és el kell döntenie, hogy ha tapasztalt egy hiányt vagy hibát, akkor az orvosolható-e hiánypótlással felvilágosítással vagy sem.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hibázási lehetőségek számtalan formában megjelenhetnek, így ezek nehéz feladat elé állítják az ajánlatkérőket, akiknek sokszor nemcsak az ajánlattevői tévedésekkel, elírásokkal, mulasztásokkal kell szembesülniük, hanem a saját előírásaik hibáival, hiányosságaival is. Egy, a szakmai ajánlattal ellentétes tartalmú megajánlást tartalmazó felolvasólap, egy hiányzó termékmegnevezés, egy nem megfelelő műszaki tartalmú megajánlás, egy részben vagy egészben nem csatolt árazott költségvetés, és máris felmerül a kérdés: vajon a vállalás megtételének a bírálat időszakára történő halasztása, illetve az ajánlati kötöttség sérelme valósulna meg akkor, ha az ajánlatkérő a hiánypótlás fevilágosításkérés jogintézményének alkalmazásával lehetőséget kínálna e hibák kiküszöbölésére az ajánlattevőnek?

A következő részekben egyes jogesetek elemzése támpontot adhat az ilyen problémákból fakadó kérdések megválaszolásához természetesen azzal a megszorítással, hogy minden eset egyedileg vizsgálandó. A felolvasólap, illetve a kapcsolódó vállalások megtételének jellegzetes hibái. Az ajánlat értékelési részszempontok szerinti számszerűsíthető elemeit — a részszempontokra megfogalmazott vállalásokat — e dokumentum tartalmazza.

A felolvasólapot az ajánlatkérőnek az EKR-ben űrlap formájában kell az ajánlattevők rendelkezésére bocsátani, és azt az ajánlattevőknek akként is kell az ajánlatuk részeként benyújtaniuk ennek a szabálynak egy, a későbbiekben ismertetett jogvitában jelentősége lesz.

A felolvasólaphoz kapcsolódóan számos hiba előfordulhat, és azokat különös körültekintéssel kell kezelni, mivel a feltüntetett adatok a vállalások, amelyek esetében az ajánlati kötöttség különös jelentőséggel bír. Hogy ezek hiánypótlás felvilágosítás útján korrigálhatóak-e, arra a válasz a Kbt. A következőkben ennek megfelelően néhány olyan jellemző hiba kerül bemutatásra, amelyekre nézve rendelkezésre áll a KDB, illetve a bíróság joggyakorlatában kimunkált megközelítés, elv.

Az ajánlat tartalmazza a vállalást, de a felolvasólap nem. Első esetként említhető az, hogy az ajánlattevő a felolvasólapon nem adta meg valamely értékelési részszempontra az ajánlati elemét nem töltötte ki a felolvasólap vonatkozó sorátazonban ezt az adatot az ajánlat máshol tartalmazza. E hiba bekövetkezésének esélye az EKR használatával jelentősen csökkenthető, ha az ajánlatkérő az EKR-ben kötelezően kitöltendő mezőként jelöli meg a felolvasólap sorait.

Tipikus példa lehet ebben a körben, hogy az ajánlattevő csatol az ajánlatkérői előírásoknak megfelelően egy árazott költségvetést részletes ártáblázatotviszont az ajánlati árra vonatkozó sort kitöltetlenül hagyja. Az ajánlat a vállalást egyáltalán nem tartalmazza. Második jellemző esetként említhetőek azok a hibák, amikor az ajánlattevő nem töltötte ki vagy nem értelmezhető módon töltötte ki a felolvasólap vonatkozó sorát, viszont máshol sem tartalmaz az ajánlat értékelhető vállalást.

Egy másik esetben a szakember egyes értékelési alszempontokra vonatkozó paramétereit nem adta meg az ajánlattevő, és a KDB szerint ennek pótlása a Kbt. A vállalás alátámasztásának hiánya. Harmadik jellemző esetként említhető, ha az ajánlattevő a felolvasólapon megtette a vállalást, de az azt alátámasztó dokumentumokat nem csatolta.

Az európai uniós források felhasználása során kiemelten fontos a közbeszerzési szabályok betartása. Uniós forrásfelhasználáshoz kapcsolódó közbeszerzési jogsértés esetén szabálytalansági eljárás indulhat, amely alapján pénzügyi korrekció kerülhet megállapításra, amely a támogatás részben vagy egészben történő visszavonását jelenti. A korrekció mértékének meghatározásakor az Európai Bizottság a továbbiakban: Bizottság vonatkozó útmutatója irányadó, amelynek alkalmazása a Bizottság számára kötelező és a tagállami hatóságoknak is erősen ajánlott.

Az Európai Strukturális és Beruházási Alapok 1 felhasználása során kulcsfontosságú kérdés az európai uniós közbeszerzési szabályok maradéktalan betartása. A közbeszerzési szabályok alkalmazása alapvetően olyan esetben merül fel, amikor a támogatás kedvezményezettje egy ajánlatkérő szerv, viszont bizonyos esetekben magánszféra szervezetek is kötelesek közbeszerzést lefolytatni, amennyiben egy beszerzésüket támogatásból valósítják meg.

A közbeszerzési szabályok betartását a hazai ellenőrző szervek pl. A közbeszerzéshez kapcsolódó szabálytalanságokkal szemben kiszabott leggyakoribb szankció az ún. Bár a közbeszerzésekkel kapcsolatos szabálytalansági gyanúk és vélt vagy valós visszaélések gyakran látnak napvilágot, a közbeszerzésekkel kapcsolatos szabálytalanságok jogi háttere kevésbé ismert.

E cikk célja az említett uniós jogi háttér összefoglalása, különös tekintettel az irányadó uniós jogszabályokra, az Európai Unió Bíróságának e területen irányadó joggyakorlatára, illetve a pénzügyi korrekciókra vonatkozó legfrissebb, ben hatályba lépett szabályokra.

Nyikos Györgyi, Soós Gábor: Kohéziós Politika és közbeszerzés együttes alkalmazásának lehetőségei és kihívásai az új szabályozás fényében. Közbeszerzési Szemle, Szabálytalan forrásfelhasználás, közbeszerzés és pénzügyi korrekciók jogi háttere. A szabálytalanság fogalma és szabályozási háttere. A fogalom szempontjából az uniós és a nemzeti jog megsértése is releváns, valamint az Unió költségvetésére rótt potenciális sérelem is beletartozik a definícióba, azaz nem szükséges a költségvetést ért tényleges veszteséget kimutatni.

Hiba az uniós költségvetést érintő bármilyen szabály megsértéséből származhat, például olyan esetben, ha a költségvetés nem szenved valós vagy vélt pénzügyi érdeksérelmet. Hibák általában nem sújthatók pénzügyi korrekcióval. A csalás viszont a szabálytalanságok egy súlyos formájának tekinthető.

A különbség azonban az, hogy a csalás egy szándékos cselekményt vagy mulasztást takar, amely hamis, helytelen, hiányos nyilatkozatok vagy dokumentumok használatára, vagy bemutatására irányul, amely eredményeképp végül nem megfelelő költségek kerülnek elszámolásra az uniós költségvetés terhére. Amint már említésre került, az uniós forrásfelhasználáshoz kapcsolódó szabálytalanságok egyik fő szankciója a pénzügyi korrekciók alkalmazása. Uniós szinten a pénzügyi korrekciókat a CPR A pénzügyi korrekció fogalmát a CPR Ilyen esetben, ha a támogatást már kifizették tagállami forrásból megelőlegezték a kedvezményezett számára, akkor a korrekcióval érintett összeg vagy a tagállami költségvetést terheli, 14 vagy pedig a tagállami intézmények lépéseket tehetnek a támogatás visszakövetelése érdekében.

Utóbbinak viszont általában akkor van jelentősége, ha a kedvezményezett nem az állami költségvetésből finanszírozott intézmény. Pénzügyi korrekciókat nem csak a Bizottság, hanem az uniós tagállamok is megállapíthatnak, sőt valójában ez elsődlegesen az utóbbiak feladata, a CPR Kiemelendő, hogy a tagállamok számára is kedvezőbb, ha a szabálytalanságokat nemzeti szinten tárják fel és szankcionálják, mivel ilyen esetben a visszavont forrás nem veszik el, hanem az újból felhasználható.

Ha a tagállam megállapodik a Bizottsággal az alkalmazandó korrekció mértékéről, akkor az érintett összeg újra felhasználható, kivéve ha a feltárt szabálytalanságok az irányítási és kontrollrendszerek súlyos működési hatékonyságbeli hiányosságairól tanúskodnak. A pénzügyi korrekciók alkalmazásáról a Bizottság a meghallgatást követő hat hónapon belül, vagy ha a tagállam vállalja, hogy a meghallgatás után további információkat nyújt be, ezen információk kézhezvételét követő hat hónapon belül határoz.

Schuldenregeln als goldener Weg zur Haushaltskonsolidierung in der EU? Baden-Baden, Németország : Nomos, pp. Az uniós forrásfelhasználás során fontos alapelv, hogy a forrásokat az uniós és tagállami szabályokkal összhangban kell felhasználni, biztosítva a pénzért értéket elvet és a versenyt a közbeszerzési piacon. Mivel a CPR nem különíti el a közbeszerzési eljárások során elkövetett szabálytalanságokat sem, felmerülhet a kérdés, hogy a közbeszerzési szabályok be nem tartása beleérthető-e a CPR értelmében vett szabálytalanságok fogalmába.

Tekintettel arra, hogy az uniós források nem csekély hányada közbeszerzési eljárások útján kerül elköltésre, nem meglepő, hogy a Bizottság ellenőrzési gyakorlata alapján a közbeszerzési szabályok megsértése is a forrásfelhasználás szabályosságát kérdőjelezi meg, hiszen egy nem megfelelő közbeszerzési eljárás hatással lehet az adott beszerzés ellenértékére vagy az ár-érték arányra és így sértheti az ún.

E miatt fennáll a vélelem, hogy a közbeszerzési szabályok megsértése potenciális pénzügyi érdeksérelmet is hordoz magában. Ennek megfelelően a Bizottság rendszerint pénzügyi korrekciókkal sújtja az uniós forrásból megvalósított közbeszerzések során elkövetett jogsértéseket.

A szabálytalanságok és a közbeszerzési jogsértések kapcsolatát az Európai Bíróság a továbbiakban: Bíróság ítélkezési gyakorlata is megerősítette, amely a 2. Kérdésként merülhet fel, hogy a közbeszerzési szabályok nem megfelelő alkalmazása esetén miként lehet a szabálytalanság mértékét számszerűsíteni. Szinte lehetetlen feladatnak tűnik pontosan megmondani, hogy egy adott jogsértés mennyivel teszi drágábbá a beszerzést, vagy mennyivel rosszabb ár-érték arányt eredményez, hiszen általában nem lehet megmondani, hogy a jogsértés meg nem történte esetén pl.

Viszont amint fent már említésre került, a szabálytalanság fogalmába a potenciális pénzügyi érdeksérelemmel járó jogsértések is beleérthetők, tehát nem feltétlenül szükséges konkrét pénzügyi hatást kimutatni egy szabálytalanság megállapításakor. További kérdést vethet fel a közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódóan kiszabott pénzügyi korrekciók mértéke. A válasz erre a kérdésre az, hogy a Bizottság és adott esetben a nemzeti audit hatóság bizonyos mérlegelési jogkörrel rendelkezik az alkalmazandó pénzügyi korrekciók mértékének meghatározása során.

A Bizottságnak azonban tekintettel kell lennie az arányosság elvére és az irányítási és kontroll rendszerekben található hiányosságok pénzügyi hatására. Mivel tehát a közbeszerzési jogsértések pénzügyi hatása, a szabálytalansággal érintett pénzösszeg nem határozható meg pontosan, a Bizottság ún. A jogbiztonság megteremtése érdekében a Bizottság óta Iránymutatást tesz közzé az egyes jogsértés típusokhoz kapcsolódó pénzügyi korrekciók mértéke kapcsán. A Korm. Ilyen esetben a támogatás részben vagy egészben visszavonható, illetve csökkentett támogatási összeg ítélhető meg.

Az ún. In: A közbeszerzés gyakorlata: Szakértők útmutatói ajánlatkérőknek és ajánlattevőknek. Raabe Kiadó. Szerkesztő: Dr. Tátrai Tünde, C final. Közbeszerzés és pénzügyi korrekciók EU Bírósági gyakorlata. A közbeszerzések és a szabálytalansági eljárások, valamint a pénzügyi korrekciók összefüggései a Bíróság előtt is több ízben felmerültek. Chambre de Commerce esetben az audit hatóság korrekciót szabott ki egy francia ajánlatkérővel szemben, mivel megállapításra került, hogy egy uniós projektből finanszírozott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő már a szerződés odaítélése előtt kiválasztotta a nyertes gazdasági szereplőt.

Az ajánlatkérő a nemzeti bíróság előtt megkérdőjelezte a kiszabott szankció jogszerűségét. A nemzeti bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében kérdéseket tett fel a Bíróságnak a szabálytalansági eljárások közbeszerzésekre történő alkalmazhatóságával kapcsolatban. A Bíróság kimondta, hogy mivel az uniós forrásból finanszírozott intézkedések végrehajtása során kötelező a közbeszerzési irányelvek betartása, így értelemszerűen a közbeszerzési szabályok megsértését is bele kell érteni a szabálytalanság fogalmába.

A Bíróság megerősítette azt is, hogy a támogatás a kedvezményezettől visszakövetelhető akkor is, ha erre a nemzeti jog nem ad kifejezett felhatalmazást. Spanyolország kontra Bizottság esetben a Bizottság spanyolországi víz- és szennyvízszolgáltatáshoz kapcsolódó beruházások kapcsán tárt fel szabálytalanságokat, elsősorban a közbeszerzések jogellenes részekre bontására vonatkozóan, valamint több esetben diszkriminatív feltételek kerültek alkalmazásra az eljárások során.

A spanyol kormány megtámadta a bizottsági határozatot, többek között a döntés transzparens mivoltának hiányára és a korrekciók aránytalanságára hivatkozva. Azzal is védekezett, hogy a Bizottság nem vette figyelembe azt, hogy az auditot követően a spanyol ajánlatkérők megszüntették a szóban forgó diszkriminatív gyakorlatokat. A Bíróság továbbá kimondta azt is, hogy a teljes támogatás visszakövetelése valóban aránytalan lett volna, azonban mivel nem lehetett pontosan meghatározni a szabálytalanságok pénzügyi hatását, így megfelelő volt az átalány alapú korrekció alkalmazása.

A Bíróság azonban kimondta, hogy a szabálytalanság fogalmába bele kell érteni az uniós forrásfelhasználásra — így a közbeszerzésekre is — vonatkozó nemzeti szabályok megsértését is. Az esetben kérdés volt továbbá, hogy a pénzügyi korrekció kiszabása egyfajta büntetésnek, vagy pedig egyszerű adminisztratív intézkedésnek minősül, hiszen az előbbi esetében a vonatkozó szabályok visszamenőleges alkalmazása aggályos lenne az esetben a pénzügyi korrekciók egy, a közbeszerzési eljárások lefolytatását követően hatályba lépett román jogszabály alapján kerültek megállapításra.

A Bíróság viszont kimondta, hogy a korrekció adminisztratív intézkedésnek minősül és egyébiránt a bizalomvédelem elve nem akadályozza meg az új szabályozásnak a régi szabályozás hatálya alatt létrejött helyzetek jövőben bekövetkező hatásaira történő alkalmazását. E szerint a nemzeti hatóságoknak három szempontot kell figyelembe venniük, melyek a feltárt szabálytalanságok természete és súlyossága, valamint az érintett alapot ért pénzügyi veszteség.

Bizottság kontra Spanyolország ítélet alapját képező esetben a Bizottság nem tartotta be a pénzügyi korrekcióról szóló határozat meghozatalához kapcsolódó határidőt, hanem jóval a határidő leteltét követően hozta meg a döntését. A jogvita tárgyát az képezte, hogy jogvesztő-e az uniós jogszabályban szereplő határidő figyelmen kívül hagyása, azaz érvényesíthető-e ilyen esetben a Bizottság által kiszabott korrekció. A Bíróság megállapította, hogy egy sérelmet okozó aktus elfogadására vonatkozó eljárási szabályok megsértése a lényeges eljárási szabályok megsértésének minősül, amibe beleérthető a határidő figyelmen kívül hagyása is.

Az eljárás megkezdése előtt azonban Románia csatlakozott az Európai Unióhoz, majd ezt követően az ajánlatkérő megindította a közbeszerzési eljárást az EIB által előírt szabályok alapján. Ezt követően viszont kérte a Bizottságtól, hogy az autópálya építést az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból finanszírozhassa.

Egy audit során azonban megállapításra került, hogy az ajánlatkérő által lefolytatott ún. A Bíróság elsőként megállapította, hogy Romániának az időközben bekövetkezett uniós csatlakozására tekintettel már a közbeszerzési irányelv szabályait kellett volna alkalmaznia. Ezt követően pedig — hivatkozva a Bíróság korábbi ítéleteire — kimondta, hogy az olyan eljárás, amely a közbeszerzési irányelv által megengedettnél korlátozóbb kritériumokat alkalmaz, nem minősíthető úgy, hogy azt az uniós jognak megfelelően folytatták volna le.

Az Európai Bizottság új, pénzügyi korrekciókról szóló iránymutatása. A fentiekben már utaltunk rá, hogy a Bizottság az egyes közbeszerzési jogsértésekhez pénzügyi korrekciós rátákat rendelt, amelyet egy útmutatóban Iránymutatásban tett közzé, amely egy bizottsági határozat mellékletét képezi.

Az útmutató célja a transzparencia és a jogbiztonság elvének biztosítása, hiszen ezáltal egyrészt megismerhető a Bizottság hozzáállása az egyes jogsértésekhez, másrészt pedig biztosítható az egységes jogalkalmazás. A Bizottság az útmutatót saját maga számára kötelezőnek tekinti, a tagállami hatóságoknak pedig szintén ugyanezeket a rátákat javasolja alkalmazni.

A közelmúltban az útmutatónak új, aktualizált verziója jelent meg. Az útmutató a korábbi verziókhoz képest egyértelműbb, áttekinthetőbb lett és a korrekciók mértékének meghatározása mellett minden eddiginél jobban foglalja össze a közbeszerzési szabálytalanságokkal kapcsolatos szabályokat, beleértve a fentiekben hivatkozott jogesetekből levezethető szabályok jelentős részét is.

Utóbbi arra utal, hogy a pénzügyi korrekciók mértéke az egyes jogsértések súlyának arányában kerültek megállapításra, amelyek alkalmazása kötelező a Bizottság számára. Továbbá a Bizottság megjegyzi, hogy az útmutatóban szereplő átalány korrekciók olyan esetben kerülnek megállapításra, amikor az adott jogsértés úgy tekinthető, hogy az pénzügyi hatással jár az uniós forrásfelhasználás vonatkozásában. Fontos ezek mellett a közbeszerzési szabálytalanságokkal kapcsolatos szankciók konzisztens alkalmazása.

Míg a korábbi útmutatóban csak végjegyzetben szerepelt, 46 az új útmutató már a főszövegben 1. Ellenkező esetben az útmutató szerinti korrekciókat kell alkalmazni. Az útmutató 1. Ez alapján elmondható tehát, hogy a korrekciós ráták érvényesek a Kbt. Részének nemzeti eljárásrendilletve a Kbt. A korábbi útmutatóhoz hasonlóan az 1.

Újdonság viszont az utalás a rendszerszintű szabálytalanságokra, amely esetben a tagállamnak a szabálytalanság feltárása esetén az adott típusú szabálytalansággal érintett valamennyi közbeszerzési eljárással kapcsolatban el kell végezni a szükséges korrekciókat.

Végül, a korábbi útmutatóval megegyező módon, 49 az 1. Az útmutató leglényegesebb részét természetesen annak 2. Bár az útmutató az 1. A korábbi útmutatóban még gyakran szerepelt olyan általános lehetőség, hogy a jogsértés súlyától függően a korrekció mértéke csökkenthető volt. Az új útmutató ilyen általános lehetőséget már nem tartalmaz, hanem az alacsonyabb mértékű korrekciót csak jóval pontosabban meghatározott esetekben lehet alkalmazni.

A legsúlyosabb mértékű korrekció természetesen továbbra is a teljes támogatási összeg visszavonása, amelyre összesen 6 esetben ad lehetőséget az útmutató. Az érdekellentét fennállása szintén ezzel a szankcióval sújtandó, azonban a as útmutatóhoz képest az új útmutatóban pontosításra került, hogy a szankció csak akkor érvényes, ha az érintett ajánlattevő végül elnyerte a szerződést, azaz az érdekellentét valóban hatással volt a közbeszerzési eljárás kimenetelére.

Ezekben az esetekben a Bizottság úgy véli, hogy a megfelelő ajánlattételt szinte teljesen ellehetetleníti az ajánlatkérő. A as útmutatóhoz képest a szabálytalanságok új kategóriái is megjelennek.