Utmutato pedagogusminosites 2019


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 357026911
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 7,32

MAGYARÁZAT:Utmutato pedagogusminosites 2019

A portfólió ellenőrzése és feltöltése - Az Oktatási Hivatal adatai szerint a Számukra a portfólió vagy a mesterprogram elkészítésének és feltöltésének határideje Közülük a legtöbb kolléga a Pedagógus I. Portfóliójuk sikeres előkészítése, elkészítése és feltöltése érdekében az elmúlt tanév végén három cikkben is részletesen foglalkoztunk a portfóliókészítéssel összefüggő feladatokkal, a legfontosabb dokumentumtípusok elkészítésével kapcsolatos tapasztalatokkal és tanácsokkal.

Cikksorozatunk záró részében a portfólió feltöltésével, ellenőrzésével és lezárásával, a portfóliókészítés során leggyakrabban elkövetett hibákkal, valamint a minősítésnek az intézményben megvalósuló záró részével fogunk foglalkozni. Közös gondolkodásunkat segíti az útmutató A portfóliókészítés és feltöltés érdekében ugyancsak június én megnyílt a portfóliós felületa minősítésre sikeresen jelentkezett pedagógus kollégák számára tehát már rendelkezésre áll minden szükséges eszköz a portfóliójuk elkészítéséhez és sikeres feltöltéséhez, végső soron a minősítési eljárásba történő érdemi bekapcsolódáshoz.

A Előző cikkünkben is felhívtuk erre a figyelmet, és most is fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a Az eddigi értékelésben 62 indikátor, a Ne essenek azonban portfóliókészítő olvasóink abba a hibába, hogy kinyomtatva maguk elé teszik az új indikátorlistát, és annak alapján próbálják meg elkészíteni portfóliós dokumentumaikat, ez ilyen módszerrel nem fog sikerülni, de legalábbis az indokoltnál sokkal több időt vesz igénybe.

Az indikátorlistát helyesen úgy kell használniuk, hogy a portfólió összes dokumentumának elkészítését követően kell elővenniük, és meg kell nézniük, hogy portfóliójukban minden egyes indikátor értékeléséhez van-e elegendő tényanyag. Ha néhány indikátornál hiányosságot érzékelnek, akkor az azt támogató információkat legalább egy, de inkább több dokumentumban szerepeltetni kell.

A szakmai életút elkészítésekor és feltöltésekor már nem kötelező minden pedagóguskompetencia tételes bemutatása szakmai tevékenységünkben. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy néhány pedagóguskompetencia, így a Célszerű ezért, ha szakmai életutunk bemutatásakor mind a nyolc kompetenciára kitérünk, az utolsó három kompetenciára azonban feltétlenül.

Bevezetőnk zárásaként fontosnak tartjuk azt bemutatni, hogy mi is a célja a Pedagógus II. Az új útmutató Felismeri a más szaktárgyakhoz, művelődési területekhez való kapcsolódás lehetőségeit, és munkája során fel is használja őket. Képes rugalmasan alakítani a tanítási stratégiákat a tanulási célokkal összhangban és differenciálni a tanulói képességeknek megfelelően.

Gyakorlati tapasztalatainak beépítésével képes a tananyag sokoldalú bemutatására, a gyakorlati alkalmazhatóság szempontjainak érvényesítésére. Fontosnak tartja a formális, a nem formális és az informális úton, tanulási környezetben szerzett tudás összekapcsolását.

Portfóliónk készítése során figyeljünk tehát arrahogy az általunk végzett szakmai és pedagógia munka bemutatása, a tematikus tervek és a foglalkozási tervek készítése, szakmai életutunk bemutatása és a további portfóliós elemek elkészítésekor ez a szemléletmód tükröződjön munkánkban, mert a portfóliónkat értékelő szakértők is ennek alapján alakítják majd ki szakmai véleményüket és értékelő pontszámaikat.

A portfóliós dokumentumok feltöltésének, cseréjének módja. Az informatikai felületre a pedagógus portfólió összes dokumentumát pdf formátumban kell feltölteni. Óraterv-1 pdf-dokumentumként kell elmenteni. Így minden dokumentumunk rendelkezésünkre áll majd Word és pdf-dokumentum formájában ugyanazon a néven. A portfóliós felületre bejelentkezve a pdf-ben mentett dokumentumok bármelyikét bátran föl lehet tölteni. A feltöltést követően a felületen látni fogjuk, hogy milyen elnevezéssel töltöttük föl a dokumentumot.

Amennyiben a további munkálatok és az ellenőrzés folyamata során úgy találjuk, hogy valamelyik dokumentumon módosítani kell, az semmi problémát nem jelent. Ebben az esetben a módosítani kívánt Word dokumentumban el kell végezni a módosítást, kiadni a mentési utasítást, majd a mentés másként funkcióval ismét el kell menteni, immár pdf-dokumentumként.

A portfóliós felületen ezt követően törölni kell a korábban feltöltött pdf-fájlt, és az előbbiekben módosított pdf-dokumentumot kell helyette feltölteni. Az e fejezetben elmondottak abban erősíthetik meg a portfóliót készítő kollégákat, hogy a dokumentumok többségének elkészülését követően, azok mindegyikét pdf-formátumba konvertálva bátran föl lehet tölteni az informatikai rendszerbe, hiszen a szükséges módosításokat a későbbiekben bármikor és akárhányszor el lehet végezni.

Az eredetiségi nyilatkozatot úgy kell elkészíteni, hogy az útmutató 1. Vigyázzunk, mert a ben használandó eredetiségi nyilatkozat utolsó sora — igaz, nem túl lényeges mértékben — eltér a ban használttól, ezért ne alkalmazzuk a tavaly vagy a korábbi években készült eredetiségi nyilatkozati űrlapokat. Ne felejtsük el az eredetiségi nyilatkozat aláírását és oktatási azonosítónk gondos ellenőrzését.

A dokumentumot ezt követően töltsük föl az informatikai felületre, ezen további változtatást már biztosan nem kell eszközölnünk. Az útmutató Kivételt képeznek a nyilvánosan is megjelent fényképek, amelyek esetében meg kell jelölni a forrást, az eredeti megjelenés helyét, internetes felület esetén a letöltés linkjét és a letöltés dátumát. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy a legtöbb fénykép esetleges feltöltése semmit nem lendít a portfólió értékelésén, azaz lényegében nem járul hozzá a portfólió minőségének emeléséhez.

Ebből viszont az következik, hogy fotókat lényegében nem érdemes feltölteni. Azt pedig mindenképpen kerüljük el, hogy feltöltünk egy kisebb tanulócsoportot ábrázoló fényképet, majd a tanulók fejét kitakarjuk, mert ezek a képek egyáltalán nem esztétikusak, és semmivel sem járulnak hozzá a portfólió színvonalának javításához. Figyelnünk kell arra is, amint korábbi cikkünkben azt már érintettük, hogy a csoportprofilban, esetleírásban vagy más dokumentumban nem szerepeltethetjük a tanulók nevét, még keresztnevét vagy monogramját sem, ezt az útmutató Gyakori hiba, hogy a meglehetősen sok dokumentumot tartalmazó portfólió feltöltésekor a pedagógus nem bizonyul elég gondosnakezért — például — a 2.

Szintén gyakori, hogy tévedésből az egyik típusú dokumentum pl. Ez ellen úgy lehet hatékonyan védekezni, hogy a dokumentumokat rendkívül következetesen nevezzük el, mint Óravázlat-1, Óravázlat-2, Reflexió-1, Reflexió-2, Esettanulmány, stb. Még ebben az esetben is nagyon kell figyelnünk arra, hogy az Óravázlat-3 nevű dokumentum valóban az óravázlat anyagát tartalmazza-e. A szabadon választható dokumentumok azonban három évnél lehetnek akár régebbiek is.

Ezek esetén is figyeljünk azonban arra, hogy nem túl elegáns lépés egy öt-hat évnél régebbi dokumentum vagy tevékenységleírás feltöltése. Kerüljük korábbi szakdolgozataink, diplomamunkáink és publikációink feltöltését főként akkor, ha azok terjedelme meghaladja a oldalt. Ezeket a terjedelmes, akár százoldalas dokumentumokat ugyanis nem tudják érdemben értékelni a szakértők, mert nincs rá idejük. Súlyos hibának számít az útmutató Kötelező dokumentum esetében ugyanis hiánypótlás nem történhet.

Ha a portfóliót feltöltő kolléga valamelyik kötelező dokumentumot nem tölti föl, vagy az nem felel meg az adott dokumentum iránti követelményeknek, akkor a minősítő bizottság elnökének nyilatkozata alapján az Oktatási Hivatal megállapítja a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét.

Kötelező dokumentumok: a szakmai önéletrajz, az eredetiségi nyilatkozat, a nevelő-oktató munka alapdokumentumai a tematikus terv, az óravázlatok és a hozzájuk tartozó reflexiókaz intézményi környezet bemutatása, a szakmai életút értékelése. Ha tehát tévedésből óravázlat helyett más típusú dokumentumot pl. Ha a portfólió feltöltése során nem az alapdokumentumok, hanem a szabadon választott dokumentumok esetén tévedünkakkor a minősítési eljárásban a portfólió előzetes ellenőrzésekor napvilágra került hiányosságokat a minősítő bizottság elnökének felhívására a portfólióvédés napját megelőző Ilyen hiányosság lehet egy tanuló keresztnevének szerepeltetése, a hospitálásnál meglátogatott pedagógus nevének feltüntetése vagy a szabadon választható dokumentum helyett egy tévesen feltöltött dokumentum beemelése.

Ha a pedagógus az elnök által jelezett, a szabadon választható dokumentumok körét értintő hiányosságokat nem pótolja, akkor az a minősítési eljárás sikertelenségéhez vezet. A legnagyobb hiba, amelyet a portfólió készítésekor el lehet követni, a plagizálás, azaz más személytől származó mondatok, szövegrészek, bekezdések forrásmegjelölés nélküli átvétele. Felhívom a portfóliót készítő, az írásban kevésbé gyakorlott kollégáim figyelmét, hogy a gyakorlott olvasók számára a más személytől illetéktelenül átvett szövegrészletek azonnal kiütköznek a szövegből, és azok többségének forrását az internetes lehetőségekkel másodpercek alatt ki lehet deríteni.

Ezért minden kollégát óvok a plagizálás akár legkisebb mértékű formájától is! A portfólió összes dokumentumának elkészülését követően először is végezzünk egy igen alapos nyelvi ellenőrzést annak érdekében, hogy az esetlegesen előforduló nyelvtani hibákat, elírásokat, a központozás hiányosságait és az egyéb hibákat kijavítsuk, a formázást ellenőrizzük.

Ezt követően a dokumentumok mindegyikét mentsük el az eredeti nevükön, majd immár pdf-formátumban, és töltsük föl azokat az informatikai felületre. A dokumentumok feltöltését követően végezzünk egy rendkívül alapos ellenőrzést elsőként abból a szempontból, hogy minden egyes szükséges dokumentumot feltöltöttünk-e.

Ha hiányosságot tapasztaltunk, akkor készítsük el a hiányzó dokumentumot, és pdf formátumban azt is töltsük föl a portfóliós felületre. Ezzel azonban még távolról sem zárhatjuk le az ellenőrző munkát. Most következik a portfóliós anyag ellenőrzésének legfontosabb, egyben nélkülözhetetlen része. Minden egyes feltöltött pdf-dokumentumot sorban, egyesével meg kell nyitnunk, és alaposan meg kell arról győződnünk, hogy az a dokumentum van-e az adott helyre feltöltve, amelyet oda szántunk.

Tehát nyissuk meg elsőként az eredetiségi nyilatkozatot, és görgessük végig, nézzük meg, hogy valóban szerepel-e rajta a nevünk, az oktatási azonosítónk és az aláírásunk. Gondosan és pontosan így járjunk el minden további dokumentummal. Különös figyelmet kell fordítanunk a tematikus terv, valamint az óravázlatok és a hozzájuk tartozó reflexiók gondos tartalmi ellenőrzésére.

Nyissuk meg tehát a pdf-fájlként feltöltött tematikus tervet, lapozzuk azt végig, és győződjünk meg róla például az órák sorszámának folyamatos követésévelhogy azt végig feltöltöttük-e. Majd nyissuk meg az első óravázlatot, és azzal is ugyanígy járjunk el, ahogyan a hozzá tartozó reflexióval is.

Vigyázzunk, komoly hiba forrása lehet, ha nem vagyunk elég alaposak! Ha például megelégszünk azzal, hogy a dokumentumok ellenőrzésekor csupán annak címét ellenőrizzük, akkor egy korábbi téves elnevezés miatt akár két órához is ugyanazt az óravázlatot tölthetjük föl, ami végzetes tévedés. Rendkívül veszélyes az a munkamódszer, amely szerint a Word-ben elkészített portfóliós dokumentumainkat kinyomtatjuk, és azt beszkenneltetjük.

Ez a módszer azért kockázatos, mert gyakran előfordul, hogy a dokumentumokat a szkennelő személy tévedésből összekeveri, esetleg egy vagy több oldalt kihagy. Ha ebben az esetben nem vagyunk elég figyelmesek, akkor dokumentumainkból akár több oldal hiányozni fog vagy egyes lapok nem a megfelelő dokumentumba kerülnek.

Ráadásul az e-portfólió kinyomtatása teljesen szükségtelen. A portfóliós felület feladja, hogy mely dokumentumokhoz szükséges reflexiót csatolni, ez többségében komoly segítséget jelent az ellenőrzésben. A szabadon választható dokumentumok esetében a portfóliós felületen megjelenik a reflexió feltöltésének lehetősége, mert a szabadon választható dokumentumok többségéhez tartozik reflexió. Lehetnek azonban olyan szabadon választott dokumentumok is, amelyekhez nem szükséges reflexiót feltölteni.

Az útmutató 6. Ha ezek közül választunk, a szóban forgó táblázatban találunk információt arra vonatkozóan, hogy ehhez a dokumentumhoz kell-e reflexiót csatolni vagy sem. A táblázatos felsorolásban szereplő első öt dokumentumtípushoz például kötelező reflexiót feltölteni, de a hatodikként felsorolt dokumentumhoz kompetenciamérések eredményeinek ismertetése, elemzése már nem szükséges reflexiót csatolnunk.

Ha olyan szabadon választható dokumentumot készítünk, amely nem azonosítható a táblázatban felsorolt típusok egyikével sem, inkább készítsünk hozzá tartozó reflexiót és töltsük föl azt az informatikai felületre. A helyszíni foglalkozáslátogatás és a portfólió védési eljárása. A helyszíni látogatásra és a portfólió védésére ban, az Oktatási Hivatal által kitűzött időpontban kerül sor. A Hivatal ekkor jelöli ki a minősítő bizottság elnökét és szakos szakértőjét. Az intézményi képviselő kijelölése a köznevelési intézmény igazgatójának feladatkörébe tartozik.

A helyszíni látogatáskor csak olyan órát tarthatunk, amelyből a portfóliót készítettük. Tanítók, óvodapedagógusok esetében ez semmiféle megkötést nem jelent. Tanárok esetében tehát abból a tantárgyból kell elkészíteni az óravázlatokat, amelyből a portfóliót készítette a kolléga. Nincs tehát a pedagógusnak olyan kötelezettsége, hogy azon az évfolyamon, ugyanabból a fejezetből, ugyanabban a csoportban tartsa meg két óráját, amelyből a portfóliót készítette, hiszen elképzelhető, hogy az az osztály már nincs is az iskolában, vagy azon az évfolyamon az adott tanévben nem is tanítja a szóban forgó tantárgyat.

A helyszíni látogatás alkalmával a pedagógus dönthet arról, hogy mindkét óráját ugyanabban az osztályban tartja meg, vagy két különböző osztályban vagy évfolyamon tartja meg a két órát. Ha azonban az óráit különböző évfolyamokon, ezért értelemszerűen különböző tananyagból tartja, akkor két tematikus tervet kell készítenie. Egyáltalán nem számít rendkívülinek, ha a pedagógus egyetlen tematikus tervet készít, és abból két órát mutat be.

A portfólió legfontosabb részei a tematikus terv és a foglalkozástervek. Ez az írás elsősorban azoknak a kollégáknak szól, akik ben a portfóliókészítés mellett döntöttek, tehát ban feltehetőleg sor kerül majd a minősítésükre. Jelen cikkünket megelőzte az elmúlt hónapokban megjelent két másik cikk, amelyek a minősítésre történő jelentkezéssel, a portfóliós felület megnyitásával, valamint a portfólió szakmai részeinek tervezésével és összeállításával foglalkoztak.

Előző írásomban a személyes dokumentáció elkészítésével, a csoportprofil összeállításával kapcsolatos tanácsokat olvashattak, valamint az intézményi környezet bemutatásához és a szakmai életút összeállításához igyekeztem remélhetőleg hasznos tanácsokat adni. A portfóliókészítés segítése érdekében írt cikknek itt olvashatja a harmadik részétamely a tematikus tervek és az óratervek tervezéséről és elkészítéséről szól, valamint a hospitálási naplóhoz, az esetleíráshoz és a szabadon választható dokumentumokhoz ad praktikus tanácsokat.

Ebben a cikkben olvashat gyakorlatias információkat a reflexiókészítésről, és felhíjuk figyelmét arra is, hogy a portfólió elbírálásakor az egyik leghasznosabb dokumentumtípus a jó reflexió lehet. Ami talán a legnehezebb: a tematikus terv tervezése és elkészítése. A csoportprofil feltöltése révén bemutatott tanulócsoporthoz általában egy tematikus tervet és az ahhoz kapcsolódó négy óratervet kell feltölteni a tanórán vagy foglalkozáson felhasznált anyagokkal, segédanyagokkal együtt a tankönyv oldalai, digitális bemutató, feladatlapok, kiegészítő, szemléltető anyagok, táblaterv stb.

A tematikus terv mint fogalom a korábbiakban pedagógiai fogalomrendszerünkben és a jogszabályokban nem szerepelt. A tematikus terv segíti a meglátogatott órát vagy foglalkozást a nevelési-oktatási folyamatban elhelyezni, az abban betöltött szerepét, céljait meghatározni. Fontos arról a lényegi kérdésről értekeznünk, hogy egy jó tematikus terv hány órát, foglalkozást tartalmazzon! Nyilvánvalóan legalább négyet, hiszen ellenkező esetben két csoportprofilt és két hozzá tartozó tematikus tervet kell feltöltenünk.

Elviekben nem szabálytalan, ha egy tematikus terv csupán négy foglalkozást anyagát tartalmazza mint tematikus egységetez tehát önmagában nem kifogásolható. De ugyanakkor ez nem túlságosan elegáns lépés. Válasszunk tehát olyan tematikus egységet, témakört, fejezetet, egy fejezet részletét, amely minimum négy, de inkább órára tagolható.

Egy tízórányi terjedelmű tematikus tervben alaposan be lehet mutatni a témakör tanításához szükséges kompetenciákat, módszereket, eljárásokat, eszközöket. Nincs akadálya annak sem, hogy tematikus tervünk tíztől akár jóval több órát tartalmazzon, ennek elkészítése azonban irreálisan sok munkát igényel, és nem lehet vele eredményesebben bemutatni a pedagógus saját kompetenciáit, mint egy csupán foglalkozást tartalmazó, jól átgondolt tematikus tervvel. A tematikus terv elkészítésének támogatására választható sablonokat és kidolgozott szaktárgyi mintákat ajánl az útmutató melléklete, amelynek rovataival — legalábbis elviekben — elég jól lehet dolgozni.

Az útmutató táblázatában megjelölt kilenc oszlopot azonban még a lap fektetett elrendezése esetén sem lehet elfogadható szélességűre beállítani úgy, hogy azok egy-egy sorában egy-két szónál több elférjen. Az eredeti szerkesztési javaslat formális követése — még a margók csökkentése esetén is — ahhoz vezetne, hogy az egyes tanítási órák egyes rovatai nagyon sok egymás alatti sort foglalnak el, és nagymértékben megtörik a szöveg átláthatóságát, olvashatóságát.

Ennek ellensúlyozására készítettem egy olyan saját tematikus tervi táblázatotahol az utolsó két oszlop tartalmát a többi oszlop alatt vízszintesen helyeztem el, és eltérő színezéssel különböztettem meg. Az óratervi táblázat használata során figyelni kell az alábbiakra:. A táblázat néhány fontos oszlopainak kitöltéséhez összegyűjtöttem néhány javaslatot:.

A didaktikai feladatokhoz felhasználható kifejezések : t udományosság, motiválás, aktivizálás, érthetőség, fokozatosság, rendszeresség, szemléletesség, tartósság, differenciálás, visszacsatolás, megerősítés. A fejlesztési területekhez javaslom : rendezés, olvasás, szövegértés, kommunikáció, figyelem, emlékezet, osztályozás, válogatás, ráismerő készség, kreatív gondolkodás, beszédértés-kommunikáció, íráskészség, képzelet.

Az óratípusokhoz, munkaformákhoz javasolható kifejezések : frontális munkával vezetett, csoportmunkában végzett, programozott oktatás számítógép, oktatógép, programozott tankönyvű, új ismeret feldolgozása egyéni munkával munkafüzet, feladatlapúj ismeretek szerzése videó, film, internet segítségévelkészségfejlesztő óra, gyakorló óra, munkáltató óra, laboratóriumi óra, tanműhelyi óra, összefoglaló óra, múzeumi, könyvtári óra, témazáró ellenőrző óra, értékelő óra.

A tematikus tervhez jól használható, a cikkben leírtaknak megfelelően célszerűen formázott esztétikus sablonokat tölthet le Word formátumban:. A pedagógusok számára talán legkézenfekvőbb feladat a tanítási órák vagy foglalkozások tervének elkészítése. Ne feledjük, hogy a most érvényes követelmények már csupán négy óravázlat és a hozzájuk tartozó reflexiók feltöltését követelik meg. Éppen ezért azonban kifejezetten ügyelnünk kell arra, hogy óravázlataink igényesek, jól átgondoltak, módszertanilag és technikailag egyaránt változatosak legyenek, így jól mutassák be saját szakmai-módszertani tudásunkat és pedagóguskompetenciáinkat.

Ezért nem feltétlenül a legegyszerűbben elkészíthető óravázlatokat érdemes feltölteni. Ügyelni kell arra, hogy a feltöltött foglalkozások változatos pedagógiai és módszertani eszközöket mutassanak be. Egy-egy óravázlat tényleges terjedelme — határozott álláspontom szerint — vázlatos szerkesztési módszer alkalmazása esetén nem lehet több kettő-négy oldalnál, de akár két oldalon is készíthetünk jó óratervet. Természetesen ebben a terjedelemben nincsenek benne az órához tartozó szemléltető anyagok, tesztek, képek, és nem szerepel a konkrét feladatok felsorolása sem.

Ügyeljünk azonban arra, hogy még ezekkel az anyagokkal se legyen óratervünk öt-hat oldalnál hosszabbugyanis az áttekinthetetlen vagy fölöslegesen részletes. Az útmutató nem tartalmaz olyan előírást, amely szerint az óravázlatnak tartalmaznia kellene az órához tartozó minden feladatot, feladatlapot, szöveget, képet, stb.

Ne feledjük, hogy óravázlatunk nem az óra teljes dokumentációját, csupán annak vázlatát kell, hogy tartalmazza. Az óravázlatok készítéséhez az útmutató mellékletei adnak mintát. Ezekkel kapcsolatban a tematikus tervnél általam leírt észrevételekre utalnék. Mielőtt tehát döntést hoznának arról, hogy alkalmazzák-e az útmutatóban közölt sablonokat, vagy saját maguk által készített — akár táblázatos — formátumban dolgoznak, próbálják ki az alkalmazandó mintát úgy, hogy sorát érdemi adatokkal feltöltik.

Fontos kérdés annak eldöntése, hogy az elkészített — mondjuk tíz órát tartalmazó — tematikus tervünkből melyik órákat válasszuk ki az óravázlatok elkészítése céljából. Nincs már olyan követelmény, amely szerint kötelező volna a tematikus tervben egymást követő órák vázlatának elkészítése és feltöltése. Javaslatom szerint válasszon a tematikus tervben szereplő négy olyan órát foglalkozástamelyek más és más jellegűek, egymástól eltérő tanítási és pedagógiai módszereket igényelnek, amelyek az óravázlatot készítő pedagógus más és más oldalát, pedagógiai és módszertani tudását mutatják be.

Semmiképpen ne töltsön föl négy ugyanolyan vagy hasonló típusú, pl. Az óratervi minták használatakor a tematikus terv készítésénél részletesen leírt formázási szabályok alkalmazását javaslom. A jól elkészített reflexió nagyot lendíthet portfóliója értékelésekor. Az óravázlatok mindegyikéhez reflexiót kell csatolni: talán ez a számunkra legkevésbé megszokott műfaj, bár az elmúlt hat év alatt már talán ismerősként tekinthetünk rá.

A reflexió olyan nem túlságosan terjedelmes összegző-értékelő írás, amely megvilágítja a dokumentum itt: óravázlat készítőjének gondolkodásmódját. A reflexióban a pedagógus információkat adhat arról, hogy miért az adott módszert választotta, milyen nehézségek előfordulására számított, hogyan viszonyult a tanítás során a csoport a tanított tananyaghoz és az alkalmazott módszerekhez.

Milyen tapasztalatokat szerzett az óra tanítása során vagy azt követően, mi az, amit legközelebb másként csinálna, hogyan reagált a csoport az óra egyes motívumaira. Írhat arról is, hogy milyen kételyek fogalmazódtak meg önben az óravázlat készítésekor vagy a megvalósításkor a tanítás során. A reflexióban értékelheti is az óra megvalósítása során szerzett tapasztalatait, sőt ez egyenesen szükségesnek tekinthető.

Arra azonban nagyon ügyeljen, hogy reflexiói ne legyenek sablonosak, ne legyenek egyformák. Nem lehetnek benne jellemzően ilyen sztereotip mondatok, mint pl. Az értékelésnek mindig érdeminek, kérdéseket fölvetőnek, problémaérzékenynek, módszereket feltárónak kell lennie. Nem jelenti ez azt, hogy a reflexiónak hosszúnak kell lennie, eredményes reflexiót egyoldalnyi terjedelemben is lehet tenni, de az írás hossza mindenképpen legalább féloldalnyi legyen.

Arra is ügyelnie kell, hogy egy foglalkozásvázlathoz írt reflexióban ne ismertesse még egyszer az óra célját, az alkalmazott módszereket és eszközöket, stb. A reflexiókra azonban különös tekintettel kell lennünk abból a szempontból, hogy a portfóliót értékelő szakértők számára valóságos kincsesbánya lehet pedagóguskompetenciáink értékelése szempontjából.

Ha reflexióink nem semmitmondóan sablonosak, ha szerepelnek bennük a kompetenciák értékeléséhez szükséges indikátorokra vonatkozó információk, akkor nagyon sokat tehetnek hozzá portfóliónk pozitív értékeléséhez.

A megfelelő szakmai környezetbe ágyazott hívószavak lehetnek például: értékelés, motiváció, ellenőrzés, visszajelzés, differenciálás, értékválasztás, tehetség, személyiségfejlődés, konfliktusok megoldása, szociális tanulás, tanulási képességek, egymás elfogadása, egyetemes európai és nemzeti értékek, stb. A reflexiók összekeverésének elkerülése érdekében az órákat és a hozzájuk tartozó reflexiókat igen gondosan kell elnevezni : pl.

Óraterv-1, Reflexió-1, Óraterv-2, Reflexió-2, stb. Vigyázzunk arra is, hogy véletlenül se nevezzük el az azonos típusú dokumentumokat — bizonyára figyelmetlenségből — más és más módon, pl. Óraterv-1, Óravázlat-2, 3. Mindig ugyanazt a típusú elnevezést használjuk, mert a portfólió ezeket betűrendi sorrendbe szedve fogja tartalmazni. Tanácsok a jó hospitálási napló elkészítéséhez. A hospitálási napló a pedagógusok portfóliójának kötelező alapdokumentuma. A hospitálási naplót minden pedagógusnak föl kell töltenie e-portfóliójába, ennek érdekében a portfóliókészítő kollégáknak egy pedagóguskollégájuk foglalkozását kell meglátogatniuk.

A hospitálási naplók formájára javaslatot tartalmaz az útmutató melléklete, amelynek alkalmazása nem kötelezőezért bátran ajánlható talán egy kicsit esztétikusabb forma alkalmazása is. A hospitálási napló a portfóliót feltöltő pedagógusok általában leggyengébb, legkevésbé értékelhető, így a minősítéskor a legkevesebb hasznot hozó dokumentum a portfólió értékelési folyamatában.

Szakértői tapasztalataim során úgy látom, hogy a feltöltött hospitálási naplók egy jelentős része a portfólió szempontjából teljes mértékben értékelhetetlen azért, mert nem tartalmaz olyan információkat, amely annak készítőjének tudásáról tanúskodnak. A hospitálási naplót készítők tehát általában beleesnek abba a tipikus hibába, hogy jellemzően csak azt jegyzik le, hogy mi történt a meglátogatott órán, hogyan viselkedtek a tanulók, milyen volt az órát tartó tanár munkája, mi volt a házi feladat.

A hospitálási naplónak azonban egyáltalán nem az órát tartó pedagógust vagy az órán feldolgozott tananyagot kell bemutatniahanem azt kell visszatükröznie, hogy a hospitálási naplót készítő pedagógus milyen színvonalon képes az órán látottak szakszerű megfogalmazására, a pedagógiai folyamatok átlátására, az alkalmazott módszerek felismerésére és feljegyzéséreaz alkalmazott motivációs eljárások felismerésére és értékelésére.

Ezért a hospitálási naplónak nem elsősorban az óra menetére vonatkozó feljegyzéseket kell tartalmaznia — azok csupán vivő anyagai a pedagógiai természetű feljegyzéseknek — hanem ilyen és ehhez hasonló információkat:. Formai javaslatok a hospitálási napló kitöltéséhez.

Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a hospitálási naplóhoz reflexiót is kell feltöltenünk. Ezt a lépést ugyan szakmailag nem tartom indokoltnak, hiszen reflexiót elsősorban saját tevékenységünkhöz fűzhetünk, a meglátogatott kolléga munkájával kapcsolatos pedagógiai észrevételeinket, szakmai véleményünket pedig éppen a hospitálási naplónak kell tartalmaznia.

Ezért kicsit nehézkes értelmes és értékelhető reflexiót fűzni saját hospitálási naplónkhoz, de kíséreljük meg! A hospitálás alkalmával lehetőleg saját iskolájában egy önnel azonos vagy legalább hasonló munkakört betöltő kollégájának óráját látogassa meg.

Ha iskolájában nincs ugyanolyan szakos kollégája, akkor más szakos kolléga órájának meglátogatása mellett is dönthet, hiszen az óralátogatás során nem tantárgyszakmai, hanem pedagógiai értékelés elkészítése a feladata. Ha mégis a szaktárgyának megfelelő órát szeretne meglátogatni, nyugodtan forduljon kérésével a közelben lévő másik iskola igazgatójához vagy pedagógusához, bizonyosan szívesen hozzájárulnak majd hospitálásához.

Az esetleírás elkészítése és feltöltése. Az e-portfólió kötelező dokumentumai között szerepel az esetleírás. Az esetleírás elkészítése előtt az útmutatóban szereplő információkat végig kell olvasnunk. Az esetleírás célja a pedagógus más dokumentumokból kevésbé megismerhető kompetenciának felmutatása, bizonyítása. A lehetőségek sokféleségéből persze nyilvánvalóan következik, hogy nem lehet minden bemutatható eset leírására alkalmas szempontsort meghatározni.

Az esetleírás elkészítésekor is kerülnünk kell a tanuló vagy a szülő nevének, monogramjának, valódi keresztnevének közlését vagy a felismerést lehetővé tevő információk beemelését. Az esetleírás tervezésekor gondolja át azt, hogy az elmúlt néhány évben mik voltak azok az egy-egy tanulót, esetleg egy-két tanulót vagy diákcsoportot érintő pedagógiai esetei, amelyek megoldását eredményesnek, példaszerűnek tartja.

Abban a két-három témában gondolkodjon, amelyek először eszébe jutnak, mert emlékezetesek voltak önnek. Nyilván azért jönnek most elő ezek az esetek, mert úgy gondolja, hogy jól érzékelte a problémát, be tudta határolni annak lényegét, felismerte a gondokhoz vezető motívumokat, és megtalálta a megfelelő segítő partneri kapcsolatot a tanulóval vagy szüleivel.

Az ilyen esetek többségében a pedagógusok a probléma segítő megoldásához általában úgy jutnak el, hogy az esetről konzultálnak néhány pedagógustársukkal, esetleg gyógypedagógussal vagy a családsegítő szolgálat, gyámhivatal ezzel foglalkozó szakemberével. Gondolja át azt is, hogy hogyan osztotta meg a problémát az előző bekezdésben példaként felsorolt szakemberekkelmajd ezt követően hogyan kezdte meg a tanuló vagy gyermek problémájának feltárását, milyen segítő lépéseket tett a helyzet megoldása vagy megkönnyítése érdekében.

Gyűjtse össze azt is, hogy miben és mennyiben sikerült segíteni a szóban forgó probléma megoldását, fejlődött-e az érintett az ön segítő munkájának eredményeként. Az esetleírás készítésekor a pedagógustársaink általában egyszerű, mondhatni mindennapi problémákat dolgoznak föl, ezért önnek sem kell valami nagy, valami rendkívüli esetre gondolnia. Az sem baj, ha minden segítő szándéka, munkája és más segítők bevonása ellenére sem sikerült lényegesen előrelépnie a probléma megoldásában, ezt is írja le őszintén.

Az esetleírás végén minden esetben írjon egy rövid összegzést arról, hogy ön milyen szerepet játszott az eset megoldásában, mit adott önnek az ügyben való közreműködés. Az esetleírásnál — amint azt a feltöltőfelületen is láthatja — nincs szükség reflexió készítésére és feltöltésére, tehát csupán az esetleírást taglaló dokumentumot kell feltöltenie.

A szabadon választható dokumentumok elkészítése. A Pedagógus I.