Orszagos tanfelugyelet kezikonyv 2017


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 653975516
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 6,98

MAGYARÁZAT:Orszagos tanfelugyelet kezikonyv 2017

A tanfelügyelet minden évben központi kérdés az iskolák és óvodák életében. Idén majdnem intézmény, és közel intézményvezető várja az ellenőrzést. Ebben a cikkünkben a tanfelügyeletről, és a Az tanfelügyelet pedagógusok, intézményvezetők, és intézmények pedagógiai-szakmai ellenőrzését foglalja magába. Az ellenőrzések célja a köznevelés minőségének javítása, megerősítés és fejlesztés. Az Oktatási Hivatal az ellenőrzést megelőző év július ig készíti el a következő év pedagógiai-szakmai ellenőrzési tervét, majd július ig értesíti a kiválasztott intézményeket, intézményvezetőket, pedagógusokat.

Kik azok, akik nem számíthatnak tanfelügyeleti ellenőrzésre ben? A tanfelügyelet rendszerének működtetését az NKT Az érvényes jogszabályokhoz igazított, Cikkünkben a szorzótábla tanulás játékosítására, élményszerűvé tételére adunk néhány ötletet. Biztosan vagyunk benne, hogy Önnek is van néhány a repertoárjában, de bízunk benne, hogy cikkünkben tov Nincs új a Nap alatt. Egy olyan ötletről írok, amelyről talán hallott már, de most megpróbálom rábeszélni, hogy ki is próbálja.

Ha rászánja magát, garantáltan remek mókának fogja találni. Milyen a minőségi oktatás? Mitől lesz minőségi a nonformális tanulás? Hogyan tudjuk meghatározni a tanulást, ha az nem formális keretek között zajlik? Milyen az iskola, ahol a gyerekek regge Jelszó megjegyzése ezen a gépen. Elfelejtette a jelszavát? Kattintson ide!

A weboldalon sütiket használunk annak érdekében, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújtsuk látogatóinknak és hatékonyabbá tegyük weboldalunk működését. Az alábbi linken tekintheti meg, hogy milyen sütiket használunk beállítások.

Ahol jó pedagógusnak lenni! Téged keresünk Pedagógiai talentum kereső Részletes információ ». IKT kezdőtől a haladóig Segítség a távtanításhoz Részletes információ ». Pedagógus Portfolió Segítség a felkészüléshez Részletes információ ». Kanapéképzések Kredit otthonról Részletes információ ». Újdonságok Minden pedagógusnak Részletes információ ». Továbbképzés Ft-tól Részletes információ ».

Nyitólap » Olvasószoba » Tanfelügyelet Írta: Neteducatio Dátum: Variációk szorzótáblára — Alkotó pedagógus Cikkünkben a szorzótábla tanulás játékosítására, élményszerűvé tételére adunk néhány ötletet. SMS-ezz verset! Remek lesz! Pedagógiai inkubátor tanároknak — Beszámoló egy tréningről   Milyen a minőségi oktatás?

There are no products.

A kézikönyv elektronikus formában az weboldalon kerül közzétételre. Mi a standard? Az országos tanfelügyelet egységes és nyilvános szempontokra épülő ellenőrzési és értékelési modell. A standard ennek a modellnek a pontos leírása, amely tartalmazza: az ellenőrzés és értékelés folyamatának ismertetését; a módszertanát; az alkalmazott eszközrendszert; meghatározza a tanfelügyelő szakértők feladatait; összefoglalja az ellenőrzésben résztvevő pedagógusok és a vezetők feladatait.

A standardból az ellenőrzések valamennyi szereplője pontos információt kaphat az országos tanfelügyelet modelljéről. A standard tartalmának ismertetését többféle szempontból lehet csoportosítani, súlyozni az ellenőrzésben szereplők igényei alapján.

Ez a tanfelügyeleti kézikönyv elsősorban azok számára ismerteti az ellenőrzés lebonyolításának módját, módszereit és eszközrendszerét, akik a tanfelügyeleti ellenőrzés alanyaként, pedagógiai előadóként, pedagógiai szakértőként vagy intézményvezetőként vesznek majd részt az eljárásban, de a szakértők felkészítésének, felkészülésének és az eljárások szervezésének is kiemelt kiegészítő forrásaként szolgál. Hol érhetőek el további információk? Az Oktatási Hivatal elektronikus felületet alakított ki, amelyet az ellenőrzésben részt vevők a nekik szóló jogosultság alapján tudnak használni.

A felület publikus részén elérhetőek a kézikönyvek mellett egyéb, az országos tanfelügyeleti ellenőrzéshez kapcsolódó anyagok, tájékoztatók, illetve a pedagógusminősítési rendszerhez hasonlóan működő saját oldalakon ki-ki hozzáférhet a neki rendelt eljárással kapcsolatos információkhoz. Az Európai Unió legtöbb tagállamához hasonlóan Magyarországon is működik egy egységes, nyilvános szempontsor alapján kialakított, rendszeres külső szakmai ellenőrzés és értékelés.

Az intézményi ellenőrzés és értékelés fontosságának felértékelődése, a külső szakmai ellenőrzés bevezetése a hazai közoktatás intézményei számára új kihívást jelent, hiszen a szakfelügyelet megszüntetésével, óta nem működik külső kontroll. Az es évek elején a közoktatási törvény a fenntartók számára ugyan feladatként jelölte meg a külső szakmai ellenőrzést, de ennek teljesítése az elmúlt időszakban igen eltérő módon és minőségben történt meg. Ez a kézikönyv az intézmény vezetőit és a pedagógiai előadókat, pedagógiai szakértőket az ellenőrzésre való felkészülésben, valamint a folyamatos, kiegyenlített, magas színvonalú pedagógiai munkában segíti.

Az intézményvezetők ellenőrzési, a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők önellenőrzési kézikönyvként használhatják, amely tartalmazza a jogi előírásoknak megfelelő eszközök, módszerek és normák nyilvános rendszerét. Alkalmazásával mód nyílik rá, hogy az intézmény legfontosabb alapdokumentumait, valamint a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők helyi ellenőrzési gyakorlatát az országos külső ellenőrzés eszközrendszerének szempontsorával összehasonlítsák, és szükség szerint hozzá közelítsék.

Sok intézmény rendelkezik intézményi önértékelési és pedagógus-teljesítményértékelési gyakorlattal. A köznevelésben korábban már bevált ellenőrzési elemeket például az önértékelést, elégedettségmérést figyelembe veszi az országos tanfelügyelet, és épít rá. A Köznevelésért Felelős Államtitkárság az egységes alapelvek, eljárások, eszközök bevezetését kiemelkedően fontosnak tartja.

Az egységes külső értékelés az intézmények önértékelési rendszereihez kapcsolódva képes objektív, fejlesztő értékelést adni valamennyi köznevelési intézmény számára. Az intézmények belső értékelése fontos, de nem helyettesítheti az egységes, ötévenként megismétlődő, összehasonlításra alkalmas szempontsor szerint végzett külső ellenőrzést. A nevelő-oktató munkát végző intézmények esetében nem szaktárgyi, hanem pedagógiai ellenőrzésről van szó, ezért nem szakfelügyeletről, hanem tanfelügyeletről beszélünk.

A külső szakmai ellenőrzésnek és értékelésnek nem a hibakeresés, hanem a megerősítés és a fejlesztés az elsődleges célja. Az EMMI rendelet a tanfelügyeleti ellenőrzés célját így fogalmazza meg: a nevelésioktatási intézmények szakmai tevékenységét a pedagógusok munkájának általános pedagógiai szempontok alapján történő értékelésére, az intézményvezetők általános pedagógiai és vezetéselméleti szempontok szerint történő értékelésére, az intézmények saját céljainak megvalósulására, továbbá az intézményi önértékelés eredményeire alapozva értékeli, és ezzel az intézmény szakmai fejlődéséhez támogatást ad.

Az intézmények saját céljaikat a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők, intézményvezetők és intézmények értékelési területein megfogalmazott általános elvárások mentén, az intézményi önértékelés előkészítéseként fogalmazzák meg.

Az egységes külső ellenőrzési standardok rögzítik az értékelés területeit, és azokon belül olyan elvárásokat, amelyek különböző hazai és nemzetközi kutatási eredményeknek megfelelően írják le a jó pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő, intézményvezető és intézmény jellemzőit. Az általános elvárások értelmezése lehetőséget biztosít az intézményeknek, hogy az egyes elvárások mögé olyan konkrét az eredeti elvárás tartalmát tovább pontosító, értelmező elvárásokat fogalmazzon meg, amelyek levezethetők az adott intézményre jellemző sajátosságokból, támogatják az intézményi célok teljesülését.

Az ellenőrzés a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők munkájának legfontosabb területeire vonatkozik: a szakmai feladatok, szakterületi tudás, a pedagógiai folyamatok értékelése, a kommunikáció, szakmai együttműködés, elkötelezettség. Emellett kiterjed arra, hogy munkájuk során milyen pedagógiai-szakmai szolgáltatási lehetőségekkel segítik a pedagógusok munkájának legfontosabb területeit: a tanulók személyiségének fejlesztését, a beilleszkedési, magatartási nehézségek csökkentését, a tehetség, képesség kibontakozásának segítését, a felzárkóztatás, a közösségépítés és a tanítási-tanulási folyamatban alkalmazott módszerek megfelelőségét.

A vezetők esetében mindez kiegészül a vezetői munka speciális területeivel. Az ellenőrzés során vizsgálni kell a vezető felkészültségét, vezetői alkalmasságát, a tanulás és tanítás, a változások, önmaga, mások és az intézmény stratégiai vezetését és operatív irányítását. Emellett a vizsgálat kiterjed a pedagógiai-szakmai szolgáltató munka eredményességének, minőségének mérésére, értékelésére, fejlesztésére, és a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők, a szolgáltatást igénybe vevő pedagógusok, a fenntartó és a működtető közötti kapcsolatépítés sikerességére, minőségére.

Az intézményellenőrzés legfontosabb területei az említetteken túl az országos szakmai irányítás által kitűzött éves vagy középtávú céloknak való megfelelés, az éves munkaterv megvalósítása, az együttműködés, a munkamegosztás, az eredmények és a partnerek elégedettsége. Az intézményellenőrzés a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők tanfelügyeleti értékelésének eredményeire is épül, az intézményértékelés gerincét az adja, hogy az ott dolgozó pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők korábban hogyan értékelték.

A pedagógiai előadó, pedagógiai szakértő felelőssége abban áll, hogy az általa ellátott pedagógiai szakmai szolgáltatási területen végzett munkájának bemutatása, az azt követő interjú, valamint a dokumentumellenőrzés során úgy a belső, mint a külső ellenőrzésnél felkészültségét, pedagógiai kompetenciáit, hivatásszeretetét bizonyítsa, hiszen az egész intézményről alkotott kép az egyes pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők és a vezetés összteljesítményét mutatja.

A tanfelügyeletnek nem célja a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők minősítése, ugyanakkor a munkáltató a munkájukkal kapcsolatos döntéseihez legyen szó személyügyi döntésekről, jutalmazásról, speciális megbízásokról, továbbképzésről fontos szempontokat kaphat a tanfelügyelet által. A kiemelkedő, példaértékű eredmények hangsúlyozása és bemutatása jelentős haszna lehet ennek a rendszernek. A cél egyértelműen a köznevelési intézmények szakmai fejlődésének támogatása, melyet a pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők, az intézményvezető és az intézmény ellenőrzésén és értékelésén keresztül kíván elérni a jogalkotó.

A pedagógiai-szakmai szolgáltató munka egységes és nyilvános standardok alapján történő ellenőrzése képes lesz megmutatni az intézmény egyéni arculatát, azt, hogy miként járul hozzá a pedagógusok munkájának szakmai támogatása révén a gyermekközpontú nevelés és a minőségi oktatás, továbbá az ahhoz való egyenlő hozzáférés kialakításához.

Hosszú távú célként jelenik meg a pedagógiai értékek bemutatása, a jó gyakorlatok elterjesztése, és végső soron egy egységesen jó szakmai színvonalú köznevelés biztosítása. Olyan intézményrendszer pedagógiai-szakmai támogatásának megteremtése, ahol a tanulók lehetőséget kapnak képességeik fejlesztésére, kibontakoztatására, és amelyből értékes, alkotóképes és a társadalom számára hasznos felnőttként lépnek ki. A fentiek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az ellenőrzés a pedagógusok, intézményvezetők és intézmények pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztését tűzi ki célul a köznevelés minőségének javítása érdekében.

Ennek megfelelően a tanfelügyelet egy olyan eszköz, amely az értékelési rendszer más elemeivel együtt a tervezésre és megvalósításra építve határozza meg a következő időszak fejlesztéseinek irányát. A fejlesztések támogatása mellett az ellenőrzés másik fontos célja a pozitív visszacsatolás, vagyis a kiemelkedő területek azonosítása mind a pedagógus, mind a vezető és az intézmény munkájára vonatkozóan.

A modell célja: a megerősítés és a fejlesztés. A tanfelügyelet alapelvei Az ellenőrzési rendszer figyelembe veszi az érintett pedagógusok, vezetők és intézmények érdekeit. Túl azon, hogy a pedagógiai-szakmai fejlődés önmagában is az érintettek érdeke, a rendszer kidolgozásakor fontos szempontként merült fel, hogy az ellenőrzés a lehető legkevesebb terhet rója a folyamatban részt vevő kollégákra és szakértőkre egyaránt.

Ennek figyelembevételével, továbbá a szakmai konszenzusra törekedve a kidolgozás az érintettek bevonásával történt, a rendszer bevezetését kísérleti szakasz és szakmai konferenciák előzték meg. Az ellenőrzés egységes kritériumok szerint, egységes és nyilvános módszerrel történik intézménytípusonként. A tanfelügyeleti rendszer kidolgozásakor az alábbi területekre alakítottunk ki standardokat: óvoda általános iskola gimnázium szakképző iskola kollégium alapfokú művészeti iskola gyógypedagógiai intézmények pedagógiai szakszolgálatok pedagógiai-szakmai szolgáltatók.

Ezek mentén és az értékelés tudományos alapjaira építve történt az ellenőrzés területeinek meghatározása is, valamint az egységes eszközök kidolgozása, amelyek mindenki számára elérhetők a weboldalon. Nem rendelkezik azonban az ellenőrzés részleteivel kapcsolatos szabályozásról, az eljárásrendről, az eszközökről, hanem mindezeket egy felhatalmazó rendelkezéssel az oktatásért felelős miniszter hatáskörébe utalta. Az EMMI rendelet részletesen tartalmazza a tanfelügyelet szabályait, pontosítja a szakértők és az Oktatási Hivatal szerepét az ellenőrzésben, szabályozza az ellenőrzések szervezését, valamint rögzíti a lebonyolítás kereteit.

Az EMMI rendelet szerint az ellenőrzés területeit, szabályait és eszközeit az Oktatási Hivatal dolgozza ki, és az oktatásért felelős miniszter hagyja azokat jóvá. A TÁMOP kiemelt projekt pályázati kiírásában kötelező elemként szerepel az intézményi külső és belső értékelés standardjainak kidolgozása. A projekt végrehajtójaként az Oktatási Hivatal határozta meg az ellenőrzés területeit, az ellenőrzés menetét, eljárásrendjét, az ellenőrzés módszereit, eszközeit, az eredmények visszacsatolásának módját.

A kidolgozott standardokat a Hivatal a működési tapasztalatok alapján évente felülvizsgálja, és szükség szerint továbbfejleszti. A rendelet az Oktatási Hivatal hatáskörébe utalta a tanfelügyelet tervezését, szervezését, valamint a működés informatikai támogatását is. Ennek megfelelően a Hivatal kifejlesztette azt az algoritmust és a teljes tervezést, szervezést és lebonyolítást támogató informatikai eszközt, amellyel adott konfiguráció mellett a mindenkori szabályozásnak megfelelően működtethető a tanfelügyelet rendszere.

A működtetéshez szükséges háttér-információk, valamint az ellenőrzések eredményének, dokumentációjának tárolását, az érintettek számára való hozzáférés biztosítását szintén az Oktatási Hivatal végzi, mint ahogy a Hivatal szervezi a szakértői képzéseket és az ellenőrzések minőségbiztosítását is.

Az ellenőrzési tervek készítésére évente kerül sor. Az Oktatási Hivatal minden év július ig összeállítja a következő naptári évre vonatkozó tervezést és ütemezést. A Hivatal az ellenőrzési terv elkészítésénél figyelembe veszi, hogy ötévente minden intézmény minden pedagógusának részt kell vennie tanfelügyeleti ellenőrzésen.

A tervben szereplő intézmények, intézményvezetők és pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők július ig a Hivatal által működtetett informatikai támogató rendszeren keresztül értesülnek a tervezett ellenőrzésekről. Ugyanezen informatikai támogató rendszer útján értesíti a Hivatal november ig az ellenőrzésben érintett feleket a pontos időpontról, az ellenőrzésre kijelölt szakértőkről, valamint a vezető szakértő személyéről.

Váratlan, előre nem látható események miatt előfordulhat a tervezések átütemezése, ilyenkor haladéktalanul értesíteni kell a Hivatalt az akadályozó körülményről. EMMI rendelet át. Tanfelügyelő azon pedagógusokból válhat, akik a pedagógusok előmeneteli rendszerének mesterpedagógusi szintjét elérték, és a tanfelügyeleti ellenőrzésekre, valamint pedagógusminősítésekre felkészítő 2x30 órás akkreditált képzést sikeresen elvégezték és szerepelnek az Országos szakértői névjegyzék pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületén.

A tanfelügyelők feladatukat Mesterpedagógus besorolásban, órakedvezmény igénybe vétele mellett látják el, de ha az Oktatási Hivatal nem tud megfelelő szakértőt kirendelni, akkor a Pedagógus I. Az egyes ellenőrzésekhez rendelt szakértőket, tanfelügyelőket az Oktatási Hivatal a fenti feltételek figyelembevételével választja ki, minden esetben kijelölve az ellenőrzést vezető szakértőt, akinek feladata az eljárásra vonatkozó adminisztráció elvégzése és az adott ellenőrzéshez kapcsolódó konkrét szervezési feladatok ellátása is.

A kijelölést az értesítéstől számított 10 napon belül a szakértők a pedagógusminősítési kijelöléshez hasonlóan az informatikai felületen keresztül fogadják el vagy - kizárólag indokolt esetben kérvénnyel kezdeményezhetik a visszautasítás jóváhagyását a Hivatal területileg illetékes Pedagógiai Oktatási Központjától. A kérvényt a Hivatal újabb 5 napon belül bírálja el, és ezzel egy időben értesíti az érintetteket az eredményről.

A visszautasítás elfogadása esetén az eljárást a Hivatal újraszervezi, ami akár a kitűzött dátum módosítását maga után vonhatja. Előkészítés Az önértékelés alapját az önértékelési kézikönyvben szereplő általános elvárások értelmezését követően kialakított intézményi saját elvárások alkotják, amelyeket az intézmények rögzítenek az informatikai rendszerben. A tanfelügyeleti ellenőrzés a tanfelügyeleti kézikönyvben szereplő általános elvárások szerint történik, figyelembe véve az azonos elvárásrendszer alapján készített intézményi saját elvárásrendszert.

Az intézményi önértékelés során az intézmények az intézmény sajátosságait és a saját pedagógusértékelési rendszerüket figyelembe véve értelmezik az önértékelési kézikönyvben található általános elvárásokat és összeállítják saját intézményi elvárásrendszerüket. Ennek megfelelően az intézményi dokumentumok és egyéb figyelembe vehető beszámolók, mérések tanulmányozása után - az intézmény egyes értékelési szempontok esetében kevesebb elvárást is meghatározhat, illetve azokat a saját önértékelési rendszeréhez igazítva fogalmazhatja át.

Fontos hangsúlyozni, hogy az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés értékelése minden esetben a tanfelügyeleti kézikönyvben meghatározott valamennyi elvárás alapján, egységesen történik figyelembe véve a fenti módon elkészített intézményi elvárásrendszert is. A tanfelügyeleti ellenőrzésben érintett intézmények az ellenőrzési tervben szereplő pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők, vezető vagy intézmény vonatkozásában elvégzik Az ellenőrzés vezetésére kijelölt szakértő az ellenőrzés időpontja előtt legalább 15 nappal felveszi a kapcsolatot az érintett intézmény vezetőjével, szakértőtársával, társaival, és egyeztetik az ellenőrzés ütemezésével és tartalmával kapcsolatos részleteket.

A pedagógiai előadók, pedagógiai szakértők ellenőrzése esetén az egyeztetésbe az érintett pedagógiai előadót, pedagógiai szakértőt is be kell vonni. Adatgyűjtés Az értékelés alapját képező intézményi elvárásrendszer, a szükséges intézményi dokumentumok, valamint a további információkat tartalmazó önértékelési eredmények kialakítása és feltöltése a felületre az intézmények feladata. Az ellenőrzést megelőző dokumentumelemzést mindegyik szakértő elvégzi, mint ahogy mindkét szakértő jelen van a pedagógiai-szakmai szolgáltató munkát bemutató prezentáción és az azt követő megbeszélésen, de a további feladatok interjúkészítés, helyszíni dokumentumelemzés az előzetes egyeztetés szerint megoszthatók.

Az adatgyűjtő lap 4. A szakértő a kitöltött adatgyűjtő lap, vagy egyéb saját feljegyzései amelynek követnie kell a kézikönyvben meghatározott tartalmakat, vagyis az ellenőrzés szempontjain az interjúkérdések kivételével a szakértő nem változtathat alapján vizsgálja figyelembe véve az intézmény saját elvárásrendszerét az általános elvárások teljesülését, és végzi az értékelést. A pedagógus értékelése során az értékelő felületen a tapasztalatokra alapozva szakmailag indokolja is a fejleszthető területekhez kapcsolódó 0 vagy 1 értéket kapott elvárások értékelését.

Vezető ellenőrzése és értékelése, valamint intézményellenőrzés esetén a fejleszthető területekhez kapcsolódó, alacsony szinten teljesített elvárások értékelését szükséges a szakértőnek szakmailag indokolni. A szakértő, az értékelő felületen történő értékelés lezárása után amelyet a látogatást követő Értékelés Az értékelés célja az egyes kompetenciákhoz, értékelési területekhez kapcsolódó erősségek és fejleszthető területek meghatározása. Az értékelést megelőzően a szakértők megvizsgálják az adatgyűjtő lapon található információkat, és egyeztetik az ellenőrzés tapasztalatait.

Az értékelést a szakértők együtt végzik, az eredmény a szakértők közös álláspontját kell, hogy tükrözze. Az értékelés során a szakértők figyelembe véve az intézmény saját elvárásrendszerét az egyes általános elvárások teljesülésének mértékét vizsgálják, ezt is figyelembe véve határozzák meg a kiemelkedő és a fejleszthető területeket. A 0, 1 értéket kapott elvárások esetében a szöveges indoklás kötelező az értékek alátámasztására.

Vezető ellenőrzése és értékelése, valamint intézményellenőrzés során csak szöveges értékelésre van mód az egyes elvárások teljesülésének értékelésekor. Egyegy elvárás esetében előfordulhat, hogy az adott eljárásban nem adódott lehetőség, nincs elegendő információ annak vizsgálatára, de azoknál az elvárásoknál, amelyek teljesülése vagy nem teljesülése indokolja a kompetencia értékelésében megjelenő kiemelkedő vagy fejleszthető területek megjelölését fontos az adatokra való hivatkozás.

A szakértőkkel szemben elvárás, hogy az értékelés eredménye levezethető legyen az adatgyűjtés során rögzített tapasztalatokból, tényekből, ezért az indoklásból ki kell derülnie, hogy mire hivatkozva tekinthető kiemelkedőnek, vagy javasolható fejlesztésre egy kompetencia adott részterülete. Az ellenőrzés lezárása Az eljárás részleteit, az esetleges rendkívüli eseményeket, azok kezelésének módját és az érintettek megjegyzéseit az érintettek a látogatási nap végén jegyzőkönyvben rögzítik, aláírják és az ellenőrzést követő 15 napon belül a vezető szakértő feltölti az informatikai felületre.

Bevezetés A tanfelügyelet új helyzetet s egyben új lehetőséget jelent Magyarországon a köznevelés területén. A pedagógusok tanfelügyelete nemcsak a pedagógusok munkájának megismerését célozza, hanem az intézmény vezetése és az oktatásirányítás felé is fontos tapasztalatokat nyújt.