Tanfelugyeleti kezikonyv gimnazium


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 235641079
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 18,95

MAGYARÁZAT:Tanfelugyeleti kezikonyv gimnazium

Várhatóan márciusban jelenik meg a tanfelügyeleti szakmai ellenőrzés óvodákra vonatkozó kézikönyve. A kézikönyv az alapelveket, eljárást tekintve megegyezik majd az iskolaival, az intézménytípus sajátos jellegéből adódóan egy óvodakompatibilis verziót várhatunk.

A részletes ismertető valamennyi óvodai szakember számára egyértelművé teszi az ellenőrzés szintjein zajló vizsgálat szempontjait. Addig is alapnak tekinthető az általános iskolai kézikönyv, a folyamat, a támogató attitűd ugyanaz, ezért most sorra vesszük a legfontosabb elemeit. Az Európai Unió legtöbb tagállamához hasonlóan Magyarországon is működni kezd egy egységes, nyilvános szempontsor alapján kialakított, rendszeres külső szakmai ellenőrzés és értékelés a pedagógusok számára.

A külső szakmai ellenőrzés bevezetése a hazai közoktatás intézményei számára új kihívást jelent, hiszen csaknem 30 éve, óta, amikor a szakfelügyeletet megszüntették, nem működik külső kontroll. A kézikönyv az intézmény vezetőit és pedagógusait az ellenőrzésre való felkészülésben, valamint a folyamatos, kiegyenlített, magas színvonalú pedagógiai munkában segíti. Alkalmazásával mód nyílik arra, hogy az intézmény legfontosabb alapdokumentumait, valamint a pedagógusok helyi ellenőrzési gyakorlatát az országos külső ellenőrzés eszközrendszerének szempontsorával összehasonlítsák, és szükség szerint ahhoz közelítsék.

A külső szakmai ellenőrzésnek és értékelésnek nem a hibakeresés, hanem a megerősítés és a fejlesztés az elsődleges célja. A cél egyértelműen a nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása, melyet a pedagógus, az intézményvezető és az intézmény ellenőrzésén és értékelésén keresztül kíván elérni a jogalkotó. Hosszú távú célként jelenik meg a pedagógusok és az intézmények körében a pedagógiai értékek bemutatása, a jó gyakorlatok elterjesztése és végső soron egy egységesen jó szakmai színvonalú köznevelés biztosítása.

Az ellenőrzés a pedagógusok, intézményvezetők és intézmények pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztését tűzi ki célul a köznevelés minőségének javítása érdekében. Ennek megfelelően a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egy olyan eszköz, amely az értékelési rendszer más elemeivel együtt a tervezésre és megvalósításra építve határozza meg a következő időszak fejlesztéseinek irányát.

Az ellenőrzés másik fontos célja a pozitív visszacsatolás, vagyis a kiemelkedő területek azonosítása mind a pedagógus, mind a vezető és az intézmény munkájára vonatkozóan. A tanfelügyelet új helyzetet s egyben új lehetőséget jelent Magyarországon a köznevelés területén. A tanfelügyeleti ellenőrzések során használt módszerek: dokumentumelemzés, megfigyelés, interjú és kérdőív. A dokumentumelemzés és a megfigyelés szempontjai, illetve az interjúk és kérdőívek kérdéssorai olyan céllal készültek, hogy az értékelési területenként megadott szempontok vizsgálatához elegendő információt szolgáltassanak.

A dokumentumelemzés célja, hogy a tanfelügyelet meggyőződjék arról, hogy a pedagógus munkáját előre tervezetten, a NAT és Alapprogram előírásainak, az intézmény sajátosságainak, pedagógiai programjában megfogalmazottaknak, a gyermekcsoport jellegzetességeinek összehangolásával tudatosan végzi-e. A tanfelügyelet — mint fejlesztő értékelés — az előző pedagógusellenőrzés eredményeinek tükrében vizsgálja a pedagógus fejlődését az egyes területeken.

A pedagógiai-szakmai ellenőrzés egyik legfontosabb módszere az egységes szempontok szerinti megfigyelés. A látogatott tanítási órák és foglalkozások megfigyelési szempontsora az értékelési területekhez szolgáltat információt úgy, hogy tekintettel van az adott iskolatípusra intézményre meghatározott feladatokra és sajátosságokra. Az interjú célja egyrészt, hogy a tanfelügyelők információkat nyerjenek, személyes beszélgetésben tájékozódjanak a pedagógus szakmai ismereteiről, elképzeléseiről, eredményeiről, illetve jövőképéről, másrészt módot ad arra, hogy az ellenőrzött pedagógus a saját megfogalmazásában közölje válaszait a munkájával kapcsolatban feltett kérdésekre.

A pedagógussal készítendő interjú része a tanfelügyeleti ellenőrzés során látogatott órák, foglalkozások megbeszélése, értékelése. A legutóbbi ellenőrzés és az önértékelés vizsgálata, a portfólió megtekintése. Az önértékelés tájékoztatja az ellenőrzést végzőt arról, hogy a vizsgált pedagógus hogyan ítéli meg saját munkáját, mi a véleménye önmagáról, milyennek látja szakmai munkáját, saját fejlődését. A portfólió egy olyan dokumentumgyűjtemény, amely alapján végigkísérhető a pedagógus-kompetenciák fejlődése, a pedagógus szakmai útja, tevékenysége, nehézségei és sikerei egy-részt a tények tükrében, másrészt a pedagógus reflexiói, értelmezése alapján.

A helyszíni ellenőrzés a törvényben meghatározott előzetes bejelentkezéssel kezdődik, mikor is a tanfelügyelők felveszik a kapcsolatot az intézmény vezetőjével, meghatározzák az ellenőrzés kezdetét, az érintett pedagógus pedagógusok személyét, és megállapodnak az ellenőrzéshez szükséges dokumentumok elérhetőségéről.

A vezető ellenőrzése és értékelése a köznevelési törvény 7. A vezető beosztású pedagógusok tanfelügyeleti ellenőrzésének a vezetői munka értékelése mellett célja a pedagógiai tevékenység vizsgálata is, ezért az intézményvezetők ellenőrzésére nemcsak a vezetőellenőrzés, hanem a pedagógusellenőrzés keretében, az ott meghatározott standard szerint is sor kerül. Az intézményvezető ellenőrzésére leghamarabb az intézményvezetői megbízás második, legkésőbb negyedik évében kerülhet sor abban az esetben, ha az Nkt.

Amennyiben az intézményvezető megbízásának negyedik évét megelőzően az intézményben még nem került sor az ötévenkénti intézményellenőrzésre, az intézményvezetői megbízás negyedik évében, intézményellenőrzés keretében kell lefolytatni az intézményvezető ellenőrzését. Az intézményellenőrzés során a szakértők azt vizsgálják majd, hogy az intézmény a maga által kitűzött céloknak hogyan tudott megfelelni, azok megvalósításában hol tart.

EMMI-rendelet Az ellenőrzés eredményét szakértői összegző dokumentumban fogalmazzák meg a vizsgálatot végző szakértők, amelyet a helyszíni ellenőrzés lezárását követő egy héten belül eljuttatnak az intézményvezetőhöz és a fenntartóhoz. Az intézmény értékelése során a szakértők az alábbi területekről származó adatokat és tapasztalatokat használják fel:. Az intézményellenőrzést végző szakértők első feladata, hogy megismerjék az intézmény pedagógiai elveit, vállalt feladatait, képet kapjanak az intézményben folyó nevelő-oktató munka kereteiről.

A dokumentumok elemző áttekintése ebben segíti őket. Az ellenőrzés során egyéni és csoportos interjúk készítésére is sor kerül az intézmény alábbi munkatársaival, partnereivel:. A pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése folyamatos megfigyeléssel. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka megismerése során az iskola adottságait is számba veszik a szakértők. Amennyiben nem az intézményellenőrzés keretében kerül sor a vezető ellenőrzésére és érté-kelésére, a szakértők áttekintik a vezető értékelésének eredményét is.

Minden Hírmagazin Közösség Tudásbázis. Bejelentkezés Regisztráció. Hírmagazin Óvoda. Szakmai ellenőrzés régen és most Az Európai Unió legtöbb tagállamához hasonlóan Magyarországon is működni kezd egy egységes, nyilvános szempontsor alapján kialakított, rendszeres külső szakmai ellenőrzés és értékelés a pedagógusok számára. A pedagógus munkájának ellenőrzése és értékelése A tanfelügyelet új helyzetet s egyben új lehetőséget jelent Magyarországon a köznevelés területén.

A vezetők értékelésének várható eredményei: Hiteles, átfogó kép az intézményvezető tevékenységéről. A vezető erősségeinek feltárása, a fejlesztendő képességek, fejlesztendő vezetői működési területek megjelölése — ezek hozzájárulhatnak a vezető munkájának fejlesztéséhez. A vezető pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei Kérdőíves felmérés - nevelőtestület tagjai, szülők Dokumentumelemzés Portfólió Interjúk     Intézményellenőrzés és értékelés Az intézményellenőrzés során a szakértők azt vizsgálják majd, hogy az intézmény a maga által kitűzött céloknak hogyan tudott megfelelni, azok megvalósításában hol tart.

Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének területe Az intézmény értékelése során a szakértők az alábbi területekről származó adatokat és tapasztalatokat használják fel:   Pedagógiai folyamatok Személyiség- és közösségfejlesztés Eredmények Belső kapcsolatok, együttműködés Az intézmény külső kapcsolatai A pedagógiai munka feltételei A Nemzeti alaptantervben és az Alapprogramban megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés  Az intézmény pedagógiai-szakmai ellenőrzésének módszerei  a.

Dokumentumelemzés Az intézményellenőrzést végző szakértők első feladata, hogy megismerjék az intézmény pedagógiai elveit, vállalt feladatait, képet kapjanak az intézményben folyó nevelő-oktató munka kereteiről. Interjúk Az ellenőrzés során egyéni és csoportos interjúk készítésére is sor kerül az intézmény alábbi munkatársaival, partnereivel: A fenntartó képviselője Az intézmény vezetője A pedagógusok A szülők képviselői c. A pedagógiai munka infrastruktúrájának megismerése folyamatos megfigyeléssel Az intézményben folyó nevelő-oktató munka megismerése során az iskola adottságait is számba veszik a szakértők.

Az Óvodai Kézikönyv várhatóan márciusában jelenik meg. Csoportot ajánlunk. Csatlakozz az Ovinet csoporthoz a Sulinet Közösségben! Csatlakozz hozzánk!

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés tanfelügyelet rendszerének működtetését A nemzeti köznevelésről szóló Az ellenőrzést legalább ötévente egyszer el kell végezni, fenntartótól és intézménytípustól függetlenül minden köznevelési intézményben. Az ellenőrzés feladata és célja, hogy a pedagógusok, az intézményvezetők, valamint az intézmények értékelésén keresztül támogassa a nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődését.

Ennek megfelelően a tanfelügyeleti rendszer három fő területen — pedagógus, intézményvezető, valamint intézmény — végez országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéseket a standardokban meghatározott eljárásrend szerint, a megadott eszközök felhasználásával. Az ellenőrzések során alkalmazott eljárásrendek egységesek, ugyanakkor a különböző szakterületekre jellemző sajátosságoknak megfelelően az alkalmazott eszközök és értékelési szempontok intézménytípusonként eltérhetnek egymástól.

Az emberi erőforrások minisztere által korábban jóváhagyott és az Oktatási Hivatal honlapján közzétett tanfelügyeleti standardok a tanfelügyeleti rendszer bevezetésének rendkívül fontos lépését jelentették. Az EMMI rendelet tartalmi változásai szükségessé teszik a tanfelügyeleti kézikönyvek tartalmának felülvizsgálatát, továbbfejlesztését, aminek eredményei a jogszabályi környezettel harmonizáló, az egységes önértékelési standardokkal és a pedagógusok előmeneteli rendszerének részét képező minősítési rendszerrel összehangolt tanfelügyeleti standardok.

Az eddig megvalósult tanfelügyeleti ellenőrzések tapasztalatai és a kapcsolódó jogszabályváltozások tükrében szükségessé vált a standardok és az azokat rögzítő jelenleg hatályos kilenc intézménytípushoz készített kilenc-kilenc tanfelügyeleti kézikönyv tartalmi felülvizsgálata és a könnyebb kezelhetőség érdekében a jelenlegi kézikönyvek egy-egy kézikönyvbe vonása.

Az összevonás során a tanfelügyeleti kézikönyveknek a tanfelügyelet intézménytípustól függetlenül megfogalmazható célját, elveit, eljárásrendjét és alapvető módszereit tartalmazó részeit egységesítettük, majd az intézménytípusok sajátosságaiból fakadóan a kilenc intézménytípushoz tartozó kilenc elvárás- és eszközrendszert a tanfelügyeleti kézikönyv mellékleteiben helyeztük el. Az EMMI rendelet alapján A fenntarthatóságra, környezettudatosságra neveléssel kapcsolatos értékelés beépítésre került a vezetői és intézményi tanfelügyeleti ellenőrzésbe is.

Mivel azonban a fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos vezetői és intézményi tevékenységek több értékelési területhez is köthetők, ezért nem vált szükségessé új értékelési terület bevezetése, hanem egyrészt a meglévő értékelési területekbe kerültek be a fenntarthatóságra nevelésre vonatkozó új elvárások, vagy a meglévő elvárások kiegészítéseivel történt meg az új értékelési tartalom megjelenítése. A Összevont tanfelügyeleti kézikönyv.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéssel kapcsolatos kérdéseiket az Oktatási Hivatal területileg illetékes Pedagógiai Oktatási Központjainak tudják feltenni,  elérhetőségüket itt találják. Az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszere EQAVET alapján átdolgozott, szakképző iskolákra vonatkozó tanfelügyeleti kézikönyvet jóváhagyta az oktatásért felelős miniszter, így a szakképző iskolákban A ben megvalósult tanfelügyeleti ellenőrzések kézikönyvei negyedik kiadás az alábbi linkeken érhetők el.

A ben lezajlott tanfelügyeleti ellenőrzések kézikönyvei második kiadás az alábbi linkeken érhetők el. Tanfelügyeleti kézikönyvek