Tanari kezikonyv 7


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 999266951
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 19,55

MAGYARÁZAT:Tanari kezikonyv 7

TEX A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. A matematika kerettanterv az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott hivatalos Nemzeti alaptanterv NAT alapelvei szerint készült. A kerettanterv a hagyományosan igényes oktatáson kívül nagy hangsúlyt fektet az alapozó szakasz 1—6.

Továbbá a kerettanterv lehetőséget biztosít a tehetséggondozásra is mind a négy évfolyamon. Így jobban biztosítható a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése. Ezért olyan iskolák számára ajánlott, amelyek az oktatás minőségét és hatékonyságát fontosnak tartják. Az óraszámok az Oktatási Törvényben meghatározott lehetséges számokhoz igazodnak.

Évfolyam 5. Heti óraszám 4 3 3 3 Éves óraszám Célok és feladatok Az általános iskola 5—8. Alapvető célunk a gondolkodás képességének folyamatos fejlesztése és a kompetenciák kialakítása. Az általános iskola 5—8. Az alapozó szakasz utolsó két évében a tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz, ezért itt az integratív-képi gondolkodás fejlesztése a cél.

A 7—8. Ez a tanterv a NAT ben megfogalmazott fejlesztési célokhoz és a kijelölt legfőbb kom- petenciaterületekhez kapcsolódó tananyagrendszert tartalmazza, a fejlesztésközpontúságot szem előtt tartva. A fejlesztőmunkát a matematikai tevékenységek rendszerébe kell beépíteni.

Ezért alapvető fontosságú, hogy az alapozó szakaszban a tevékenységek részletesen legyenek kifejtve, így például a mérések, a fogalomalkotást előkészítő játékok, az alapszerkesztések és a geometriai transzformációk tulajdonságainak megtapasztalása. Ezeket kiegészítik a tananyag feldolgozásában megjelenő munkaformák: a páros, illetve csoportmunka, valamint a projektfeladatok.

A tevékenységek tárházába tartozik az eszközök használata, különös tekintettel az elektronikus eszközökre, azon belül az oktatási célú weblapokra az interneten. Fejlesztendő a tanulók kommunikációs képessége, saját gondolataik szabatos megfogalmazása szó- ban és írásban; mások gondolatainak megértése, a vitákban érvek és ellenérvek logikus használata.

Az általános iskola felső tagozatán egyre nagyobb szerepet kap az elemző gondolkodás fejlesztése, a problémamegoldások mellett a felvetett kérdések igazságának vagy hamisságának eldöntése, a döntések igazolása. A tanulók legnagyobb része ebben a korban jut el a konkrét gondolkodástól az absztrahálásig.

Ezért a legfontosabb cél a konstruktív gondolkodás kialakítása, amelyet a tanulók életkorának megfelelően manipulatív tevékenységek elvégeztetésével, az összefüggések önálló felfedeztetésével érhetünk el. Az önellenőrzéssel növeljük a tanulók önbizalmát, a változatos módszerekkel, a korosztálynak megfelelő játékos formákkal, kis lépéseken keresztül, természetes módon hangoljuk őket a matematika tudományának befogadására.

Fontos, hogy a valóságban előforduló problémákra a tanulók meg tudják találni a megfelelő mate- matikai modellt, azokat helyesen tudják alkalmazni. Ezért nagy hangsúlyt kell fektetni a szövegértő, elemző olvasásra. Ugyanakkor azt is el kell érni, hogy a matematikában tanult ismereteket a tanulók alkalmazni tudják más műveltségi területeken is. Fokozatosan kell kialakítani a matematika szaknyelvének pontos használatát és jelölésrendszerének alkalmazását.

Az általános iskolai matematikaoktatás alapvető célja, hogy a megszerzett tudás az élet minden területén, a gyakorlati problémák megoldásában is alkalmazható legyen. A fejlesztési célok és kompetenciák megjelenésének formái a matematika művelt- ségterületen 1. Ismeretek alkalmazása 4. Problémakezelés és -megoldás 5.

Alkotás és kreativitás: alkotás öntevékenyen, saját tervek szerint; alkotások adott feltételeknek megfelelően; átstrukturálás 6. A matematika épülésének elvei. A helyes tanulási szokások, attitűdök kialakítása A tanulók — a számítások, mérések előtt becsléseket végezzenek, — a feladatmegoldások helyességét ellenőrizzék, — a feladatok megoldása előtt megoldási tervet készítsenek, — a geometriai szerkesztések elkészítése előtt vázlatrajzot készítsenek, — a szöveges feladatok megoldásánál a szöveget pontosan értelmezzék, és a választ, valamint az ellenőrzést szabatosan írják le!

A tanulók — gondolataikat pontosan, életkoruknak megfelelően a szaknyelv használatával tudják elmon- dani, — a számolási készség kialakulása után használják a zsebszámológépet, — szakirodalomból, internetről, egyéb ismerethordozókból önállóan is gyarapítsák tudásukat, — tájékozódjanak a korosztálynak megfelelő újságok, folyóiratok és szaklapok körében, — ismerjék a tananyaghoz kapcsolódó matematikatörténeti érdekességeket!

A négy év során tudatosan kell fejleszteni a tanulók lényegkiemelő képességét, analizáló és diszkussziós készségét, átfogó, nagyobb összefüggések felfedezésére is képes gondolkodását. Erre irányul a matematikaoktatásban a sokféle logikai feladat, a felfedeztető tanítás, az ismétlés, a rendszerezés, a szövegelemzés, a megoldások vizsgálata, a matematikai tartalmú játékok, és a tanár egyéniségétől, igényeitől függő, változatos módszertani megoldás.

Kiemelt cél a matema- tikai kompetenciák megszerzése, amelyeket új módszerek bevezetésével lehet elősegíteni. Ilyenek például a csoport- illetve a projektmunkák. A közösen, csoportban vagy párban végzett munka. A közös eredmény érdekében előtérbe kerül egymás személyének tiszteletben tartása, a szolidaritás, a tolerancia, a segítőkészség.

Ebben a szocializációs folyamatban könnyebben fejleszthetők a tanulók egyéni képességei, könnyebben kialakul az intenzív érdeklődés és a kíváncsiság, ami elősegíti a hatékonyabb tanulást. A hangsúly a folyamaton és a tevékenységen, valamint a tudáson van. A matematikai kompetenciához szükséges tudás magában foglalja a számok, a mértékek és szerkezetek, az alapműveletek, alapvető matematikai fogalmak, koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika válasszal szolgálhat.

Az egyénnek rendelkeznie kell azzal a készséggel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matema- tikai elveket és folyamatokat a mindennapok során, otthon és a munkahelyen, valamint, hogy követni és értékelni tudja az érvek láncolatát. Képesnek kell lennie arra, hogy matematikai úton indokoljon, megértse a matematikai bizonyítást és a matematika nyelvén kommunikáljon, valamint, hogy megfelelő segédeszközöket is alkalmazzon.

A matematika terén a pozitív hozzáállás az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok okát és azok érvényességét keressük. Unió, számok halmazokba konkrét tárgyakat, halmazalkotás; metszet, részhalmaz, rendezése. A kapott elemeket, számokat. Halma- kapcsolatok felfedezése tulajdonság tagadá- zok ábrázolása Venn- csoportmunkában.

Unió, metszet, komplementer halmaz Skatulyaelv. Halmazok ábrázolása A halmazszemlélet Venn-diagram segítsé- fejlesztése. Rendszeralkotás: Tapasztalatszerzés az Az ismétléses és az Tud sorbarendezni elemek elrendezése összes eset rendsze- ismétlés nélküli esetek legfeljebb négy elem különféle szempontok rezett felsorolására. Fadiagram, A kombinatorikus gon- útdiagram, táblázatok dolkodás fejlesztése.

Sorbarendezés ismétlés nélkül és ismétléssel. Sejtések megfogal- Különféle szöveges Önálló feladatmeg- Az egyes témakörök- mazása; divergens feladatok szövegének oldás feladatlapok ben konkretizálódnak. Egyszerű lényegtelen tulajdon- állítások igazságát. A kommunikációs példákkal.

Fogalmak, készség fejlesztése. Ellenőrzésként a A műveleti sorrendet zsebszámológép biztosan alkalmazza. Kétváltozós műveletek Egynemű algebrai Az egyszerű azonos- értelmezése és alkal- kifejezések, és azok ságok felfedezése mazása. Az algebrai helyettesítési értékének számolási feladatok kifejezések fogal- kiszámítása. Több tag és geometriai ábrák mának előkészítése. Összeg segítségével. Ezekről Gyakorlati problémák szorzása egytagú poszterek készítése.

Eszköz: memóriajáték, leírása a matematika dominók. Pontos munkavégzésre Elsőfokú egyenletek, Önellenőrzésre Tud elsőfokú egyenle- nevelés. Algoritmusok egyenlőtlenségek alkalmas feladatlapok teket megoldani a mér- helyes alkalmazása. Alaphalmaz, megoldás- halmaz, az egyenletek, egyenlőtlenségek megoldásainak az alaphalmazhoz való viszonya. Kérdés tartalmának Szöveges egyenletek A mindennapi élet Tud egyszerűbb megértése a megfogal- megoldása.

Arány, problémáinak, össze- szöveges feladatokat mazott problémában. Felismeri Adatok felfogása, lé- osztás. Egyenes és matematika nyelvén. Csoportmunkában arányosságot, és lényegesek kiemelése, Arányossági össze- szöveges egyenletek alkalmazza konkrét rögzítése, kapcsolatuk függések gyakorlati értelmezése, különböző feladatokban. Számol feltárása, szerepük esetekben.

Százalék- megoldási módszerek aránypárral. Egyszerű értése; adatokra és számítási feladatok. A kö- vetkeztetési készség fejlesztése összetettebb feladatokban. Fogalmak alkotása, A hatványozás fogalma Egynemű kifejezések 10 pozitív egész módosulása újabb pozitív egész kitevőre. A hatványértékek fogalommá bővítése.

Matematikatörténeti Prímtényezős fel- Prímtéglákkal oszt- Osztó, többszörös, érdekességek meg- bontás. Két szám hatósági feladatok két szám közös ismerése iránti igény legnagyobb közös kirakása. Természetes osztóinak és néhány felkeltése. Oszthatósági szabályok sorolása oszthatósági 3-mal, 9-cel, 8-cal, szempontok szerint.

Matematikatörténeti érdekességek feldolgo- zása csoportmunkában. Lineáris tek esetén. Együttválto- függvények. Példa gyakorlati alkalmazása zó mennyiségek össze- néhány nemlineáris csoportmunkában. Együttváltozó mennyi- Sorozatok vizsgálata, Pármunkában adatok, Egyszerű sorozatokat ségek összetartozó számtani sorozat. Számolási és megoldása. GEOMETRIA Fejlesztési célok Tananyag Ajánlott A továbbhaladás tevékenységformák feltételei Módszertani javaslatok A matematika kapcso- A középpontos Művészeti alkotások Tengelyesen és lata a természettel és a szimmetria felismerése és a természetben elő- középpontosan szim- művészeti alkotások- a természetben és a forduló szimmetrikus metrikus alakzatokat kal.

A térszemlélet művészetben. Szim- analógiák keresésével. Poszterek készítése szimmetrikus alakzatok felhasználásával. A hozzárendelés A középpontos Adott alakzat közép- Egyszerű alakzatok fogalmának alkal- tükrözés. Középpon- pontos tükörképének középpontos tükörképét mazása.

Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt. Tanmenetjavaslat III. Szövegértési tesztek IV. Témazáró feladatlapok V. Felhasznált irodalom Megoldások a munkafüzethez. A köznemesek élete A köznemesség tagjai döntő többségükben falun éltek, még a megyeszékhelyekre is ritkán jártak el. Házukat kúriának nevezték, melynek udvara nem park volt, hanem éppúgy gazdasági terület, mint a parasztporta.

Általában szoba volt a házban. A nemesúr zsinóros mentét, szűk nadrágot, sarkantyús csizmát, kucsmát, kardot viselt. A fehérneműt és az ágyneműt, annak anyagát még a módosabb családokban is maguk az asszonyok fonták, szőtték, varrták. Újságot az es évek előtt lényegében nem járattak, a családi könyvtár jogi és történeti művek mellett legfeljebb Kisfaludy Sándor költeményeit őrizte. Parasztokkal a Dunántúlon egyáltalán nem házasodtak, a keleti országrészben is ritkán.

Azt a formát folytasd, amelyben mi elkezdtük! A parasztság A jobbágyoknak nem volt saját földjük: a nemesek tulajdonában álló földet művelték, s ezért különféle szolgáltatásokkal tartoztak nekik. Anyagi helyzetük nem volt egységes, találhatunk köztük jobb módú és szegényebb családokat egyaránt. Az iparosodás alacsony szinten állt az országban, így a parasztok életének közege a jobbára még érintetlen természet volt.

Mai embernek furcsa látni az időhöz való viszonyukat, hiszen a reformkor emberét még másféle időhatárok kötötték, mint minket. A nap kelte és nyugta, az évszakok, az ünnepek adták életük ritmusát. Nemigen használtak órát: Tessedik Sámuel evangélikus lelkész szerint Szarvason ben egyetlen családnak volt faliórája.

Egy falusi parasztember naplója szerint az első óra ben jelent meg a falujában. Eleinte csak a módosabb gazdáknak futotta órára, majd az. Például: Kinek a földjét művelték a jobbágyok? Milyen volt a jobbágyok anyagi helyzete? Miért a természet volt a parasztok életének közege? Mi adta életük ritmusát? Hány ember rendelkezett faliórával Szarvason ben? Politika A reformmozgalom elindulását számos változás idézte elő. Egyre több arisztokrata jutott el nyugati országokba, ahol szembesülniük kellett Magyarország elmaradottságával.

Idehaza népszámlálást tartottak, s az összeírást végző nemesek a parasztok szegényes házaiba lépve, ugyanerre a felismerésre jutottak. Lendületet adott a küzdelemnek egy irodalmi alkotás, Kölcsey keserű hangú Himnusza is. A nemesség saját bőrén is tapasztalta a régi törvények avultságát: Széchenyi István hiába volt dúsgazdag főúr, mikor hitelt akart felvenni, egy középkori törvény miatt a bank megtagadta tőle.

Mindezek és sok más ok hatására től kezdődően az országgyűléseken egyre több változtatást kezdeményeztek a követek. Földtulajdonhoz akarták juttatni a jobbágyokat akár saját kárukra ishogy érdekeltek legyenek a hatékonyabb termelésben. Véget akartak vetni annak, hogy a hazai ipart elnyomja a beáramló osztrák árutömeg.

Független magyar kormányt kívántak, amely képes megvédeni a magyar érdekeket. Szorgalmazták a közteherviselést, vagyis azt, hogy mindenki adózzon, ne csak épp a legszegényebbek, ahogyan addig volt. Takard le a szöveget, és próbáld meg, el tudod-e mondani a lényeget a kiírt kulcsszavak alapján!

Elmaradottság hazai ipar elavult régi törvények független magyar kormány a jobbágyok földtulajdonhoz juttatása Közteherviselés. Magánélet Az as népszámlálás idején egy átlagos magyar családban 6 fő lakott együtt — a szülők és a nem házas gyermekek. Több nemzedék nagycsaládi együttélése csak egyes körzetekben, így Baranyában vagy Palócföldön volt jellemző.

Általános, kortól független jelenség, hogy az újszülöttek között százalékkal több a fiú — ebben a korszakban azonban az anyák szülés utáni halandósága miatt méginkább férfitöbbségű volt a társadalom. Az apát tekintették a családfőnek: pénzügyekben, házasulási kérdésekben ő döntött. Jellemző volt a falun belüli, azonos vallású és anyagi helyzetű társsal kötött házasság, ami a választási lehetőségek körét igencsak beszűkítette.

A házasságokat az egyház kötötte és tartotta nyilván. Bár a protestáns egyházak megengedik a válást, ez a legritkább esetben fordult elő. Fogalmazz 4 rövid, tényszerű mondatot, amely megmutatja az azóta bekövetkezett változásokat! Ma egy átlagos magyar családban 4 fő lakik együtt. Napjainkban nem jellemző az anyák szülés miatti halandósága.

Korunkban előfordul, hogy az anya a családfő. Zene A magyar romantikus zene a verbunkos stílust honosította meg hazánkban. Szoros kapcsolatban állt az irodalom és a zene: ban Egressy Béni megzenésítette a Szózatot, a következő évben pedig Erkel Ferenc a Himnuszt.

Erkel nemzeti operánk megteremtője is egyben az ben írt Hunyadi Lászlóval. A legnagyobbat azonban, aki már ekkor világhírnek örvendett, még nem említettük: Liszt Ferencet. Kiváló zongorista és kiváló zeneszerző volt: nagyszerű darabjaiért, virtuóz előadásaiért az egész világon tisztelték. Párizsban, Rómában élt, de rendszeresen koncertezett Magyarországon is. Vörösmarty Mihály ódát írt hozzá, melyben kérte: folytassa alkotómunkáját, mert zenéje felrázza a nemzetet, s hozzájárul a megújhodáshoz.

Tánc A reformkor évtizedeiben a fővárosban gyakoriak voltak a bálok: télen például az Angol Király fogadóban, nyáron az úgynevezett Beleznay-kertben. Elsősorban keringőt és menüettet táncoltak ezek résztvevői, amit az as évek nemzeti érzésű sajtója mélyen elítélt, mondván: ezek idegen, külföldi táncok. Pedig nem csoda, hogy a pesti polgárság nem kapott a magyar táncokon, hiszen többnyire nem is volt magyar nemzetiségű: inkább német, szerb, görög.

Az es években mégis elsöprő divattá vált a magyar, nemzeti páros tánc, a csárdás. Elterjedt a színpadon, a tánciskolákban és a bálokon egyaránt. Ma a bálokat nem fogadókban rendezik, hanem rendezvénycsarnokban. Napjainkban a sajtó nem ítéli el egyik táncot sem. Korunkban rendszeresen szerveznek táncversenyeket. Irodalmi élet Az első magyar folyóiratok az as évek végén jelentek meg: Kazinczy Ferenc szerkesz- tette a Magyar Museumot és az Orpheust.

Később, a reformkorban Koszorú címmel adtak ki irodalmi lapot — ennek előbb Vörösmarty, majd a szabadságharc után Arany János állt az élén. Rendszeresen megjelenő kiadvány volt a Kisfaludy Károly által összeállított Aurora évkönyv is. Irodalmi társaságok is létrejöttek: ilyen volt például a Kisfaludy Társaság, amely pályázataival nem kisebb alkotás születésénél bábáskodott, mint a Toldi. A század első évtizedeinek mozgalma volt a nyelvújítás: megosztotta az irodalmi közéletet, ellenséges táborok vitatták szükségességét, ám vitathatatlan érdeme, hogy mintegy 10 szavunkat ennek keretében alkották meg.

A század közepén a népköltészet kutatása vált mozgalommá:. A kultúra terjesztésének feltétele: a papírgyártás és a nyomtatás A század első harmadában a papírgyártás gyermekcipőben járt, nemcsak nálunk, hanem a világon mindenütt. Talán meglepő: a papírt textilhulladékokból állították elő. Az első magyar papírgyár ben Fiumében kezdte meg működését. Ami a nyomdaipart illeti, ig csak úgynevezett kézisajtó működött hazánkban: minden egyes papírlapra egyenként nyomták rá a szöveget vagy a képet.

Ekkor helyezték üzembe az első hengeres nyomdát, amely négyszeres hatékonysággal működött elődjéhez képest. Sőt, Landererék tól kezdve színes nyomat készítésére is képesek voltak! Miből állították elő a papírt? Mikor terjedt el a cellulóz használata? Hol kezdte meg a működését az első magyar papírgyár? Milyen hatékonysággal működött a hengeres nyomda a kézisajtóhoz képest?

Tudomány A kor legnagyobb magyar tudósa, a matematikus Bolyai János a párhuzamosság kérdésével foglalkozott. Zsenialitására mi sem jellemzőbb, mint hogy az általa ben megfogalmazott probléma megoldását az Akadémia még tizenkét évvel később is pályatételként tűzte ki. Irinyi János kémikusként alkotott nagyot: ő találta fel a ma is használatos foszforos gyufát.

Vásárhelyi Pál mérnöknek a hazai folyók szabályozásában volt óriási szerepe: Széchenyi biztatására még a Vaskapu-szoros hajózhatóvá tételével is megpróbálkozott, de mivel akkor még nem létezett a dinamit, a sziklák felrobbantása reménytelennek bizonyult. Ezért ábrázolhatja oly kalandosnak a Vaskapun való átkelést Jókai Mór regénye, Az arany ember. A jogtudomány meglehetősen elmaradott volt, s a Habsburg-kormányzat igyekezett ezt az állapotot fönntartani, nehogy hivatkozási alapra leljenek a függetlenedésre vágyó magyarok.

Metternich kancellárt kétségbeejtette, amikor elterjedt a hamis hír, hogy megtalálták az es Aranybulla egyik eredeti példányát. A tudomány megszervezésében Széchényi Ferenc és Széchenyi István járt az élen: előbbi a nemzeti könyvtárat és múzeumot, utóbbi a Tudományos Akadémiát hozta létre Oktatás Az első magyarországi óvodát ahogy akkor mondták: kisdedóvót Brunszvik Teréz grófnő alapította ban.

Az iskolák legtöbbje egyházi kezelésben állt. Minden szülő köteles volt — büntetés terhe mellett — 6—12 éves gyermekeit iskolába járatni. A falusi iskolákban általában egy tanító két osztályban heti órában tanította a gyerekeket. Középiskolába csak fiúk járhattak — kivételt csupán néhány apácaiskola és magánintézet jelentett. Az egyetlen igazi egyetem a pesti volt: itt először minden hallgató általános bölcsészetet tanult, majd vagy orvosi, vagy jogi, vagy teológiai területre szakosodott.

Fogalmazz 4 rövid, tényszerű mondatot, amely rámutat az azóta bekövetkezett változásokra! Ma a legtöbb iskola állami kezelésben áll. Korunkban a lányok is járhatnak középiskolába. Utazás A