Modszertani utmutato belso kontrollrendszer


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 992381301
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 8,71

MAGYARÁZAT:Modszertani utmutato belso kontrollrendszer

Az Európai Bizottság Költségvetési Főigazgatósága egy egységes kézikönyvet szándékozik készíteni a tagállamok államháztartási belső kontrollrendszereiről. Ennek érdekében kidolgoztak egy kérdőívet, melynek alapján elkészült a Magyarországi államháztartási belső kontrollrendszer leírása. A dokumentum hasznos tájékoztatást nyújt a szakterületről, elsősorban a jogszabályi háttéren keresztül bemutatva azt. Magyarországon re nyúlnak vissza az államháztartási ellenőrzés szabályozásának gyökereiekkor jött létre az Állami Számvevőszék.

Az államháztartás gazdálkodási rendszerének korszerűsítésében alapvető változásokat hozó lépés volt az ben elfogadott államháztartási törvény Fontos eljárási szabályokat fogalmazott meg a költségvetés tervezése és végrehajtása, a költségvetési intézmények létrehozása, irányítása, működése és gazdálkodása tekintetében. Nem hozott azonban változást az intézményi pénzellátás gyakorlatában, fenntartotta a decentralizált pénzgazdálkodást.

Az államháztartás külső finanszírozási szükségletének csökkentése, a költségvetési pénzfelhasználás áttekinthetőbbé tétele érdekében közepén a Parlament, az államháztartási törvény módosításával, az állami költségvetés pénzügyi végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására, létrehozta a Magyar Államkincstárt.

A csatlakozási tárgyalások hatására történt jogszabály alkotási, illetve módosítási folyamat részeként a régi Áht. A szabályozás kiterjedt a kormányzati és a felügyeleti ellenőrzésre, valamint a költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszerére. A költségvetési szervek belső ellenőrzési rendszere 3 összetevőből állt: vezetői ellenőrzés, munkafolyamatba épített ellenőrzés és függetlenített belső ellenőrzés.

A szabályozás ebben a stádiumában még nem felelt meg maradéktalanul az Európai Bizottság által támasztott elvárásoknak. Az új terminológia szerinti államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési ÁBPE rendszer kialakítása az Európai Bizottság — a csatlakozási tárgyalások Pénzügyi Ellenőrzés fejezete keretében tett — ajánlásain és az érintett magyar ellenőrzési szervezetek javaslatain alapult.

A Kormány ban elfogadta az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési rendszer fejlesztési stratégiáját Policy Paper. Megtörtént az államháztartási belső ellenőrzési rendszer fejlesztéséért felelős központi harmonizációs egység megerősítésevezetőként miniszteri biztos kinevezésével és a létszám bővítésével, valamint külső humán erőforrások bevonásával.

A belső ellenőrzési módszertan kidolgozásába a Pénzügyminisztérium külső szakértői segítséget is bevont Twinning program keretében. Ennek eredményeképpen megtörtént a rendszer három elemének [1. Fontos lépés volt továbbá, hogy ban a pénzügyminiszter az IIA standardok közzétételével bevezette azok alkalmazását a közszférában. Az ÁBPE területén a jogharmonizáció teljes körűen megvalósulta módszertani útmutatók nagy része kidolgozásra és ben közzétételre került a Pénzügyminisztérium honlapján, illetve a Pénzügyi Közlönyben.

Az önkormányzati alrendszerre vonatkozóan is kidolgozásra került törvényi szintű Ötv. Az államháztartási belső kontrollrendszer koncepciója ben továbbfejlődöttamely az időközben bekövetkezett hazai és nemzetközi szakmai fejlődés eredményeképpen vált aktuálissá.

A változások irányát a COSO modell megközelítésének átültetése jelentette a költségvetési szervek belső kontrollrendszerébe, amely — a COSO modellnek megfelelően — öt elemből tevődik össze. Ennek a megközelítésnek a lényege, hogy a belső kontrollrendszer elemei lefedik a költségvetési szerv valamennyi tevékenységét, az azokat szabályozó jogszabályi környezetet és belső előírásokat kontrollkörnyezet ; a tevékenységek végrehajtása során azok szabályos és hatékony végrehajtását veszélyeztető tényező felmérését kockázatkezelés ; a szabályos működését biztosító intézkedések meghozatalát kontrolltevékenység ; az előbbi tevékenységekkel kapcsolatos folyamatos kommunikációs feladatokat információ és kommunikációvalamint a költségvetési szerv tevékenységeinek folyamatos nyomon követését és belső ellenőrzését monitoring.

A törvényi és kormányrendeleti szinten is szabályozott belső kontrollrendszer, a pénzügyi ellenőrzéseken túl — a nemzetközi gyakorlattal összhangban, az INTOSAI International Organization of Supreme Audit Institutionsa COSO Committee of Sponsoring Organizations of the Treadway Commission ajánlásaira is alapozva —, már magában foglalja a korszerű felelős szervezetirányítás elemeit is.

Az államháztartási kontrollrendszer Az államháztartásról szóló Egységesen, immáron nem az alrendszerekre, hanem a folyamatokra tekintettel lévő törvényi szerkezetet képvisel. A fent említett törvényi változás a vonatkozó kormányrendeletek átalakulását is szükségessé tette. Az új Áht. Ezért A ben bevezetett hármas felosztás továbbfejlesztésre került, melynek értelmében A külső törvényhozói ellenőrzést az Állami Számvevőszék végzi.

Az államháztartás kormányzati szintű ellenőrzése a kormányzati ellenőrzési szerv, az európai támogatásokat ellenőrző szerv és a kincstár által valósul meg. Szervezeti szinten az államháztartás belső kontrollrendszere a költségvetési szervek belső kontrollrendszere — beleértve a belső ellenőrzést — keretében valósul meg.

Az államháztartási kontrollok rendszerének elemeit törvényi szinten az új Áht. Az államháztartási kontrollok részét képező államháztartási belső kontrollrendszernek — amely magában foglalja az ÁBPE-t is — központilag — az Állami Számvevőszék véleményének kikérésével — harmonizált, a nemzetközi standardokkal összhangban fejlesztett, szabályozott, koordinált végrehajtása, valamint a szakmai egyeztető fórumok működtetése és a kötelező továbbképzések szervezése az államháztartásért felelős miniszter feladata, amelyet a Pénzügyminisztérium Államháztartási Belső Kontrollok Főosztálya lát el.

Az államháztartás külső ellenőrzé sével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék továbbiakban: ÁSZ látja el, melynek feladatait, hatáskörét és szervezetét a Az ÁSZ az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerveamely csak az Országgyűlésnek van alárendelve. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független.

Az ÁSZ ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. Az ÁSZ jelentései nyilvánosak. A kormányzati ellenőrzés t a kormány által erre kijelölt szerv látja el, amely szervezet tevékenységét kormányrendelet szabályozza. A kormányzati ellenőrzés szabályszerűségi és célszerűségi ellenőrzéseket foglal magában.

A KEHI hatásköre kiterjed a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére, a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, a központi költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére, valamint a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az alapítványoknak, a kistérségi, megyei, térségi és regionális területfejlesztési tanácsoknak és a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználásának ellenőrzésére.

A A költségvetés tervezését az államháztartásért felelős miniszter irányításával a minisztériumok és a költségvetési törvény mellékletében nevesített szervezetek fejezetek látják el. A költségvetési törvény tervezetét a Kormány nyújtja be az Országgyűlés elé, amely azt az adott év december végéig fogadja el. Az adott év költségvetésének végrehajtásáról a minisztériumok és a fejezetek a zárszámadás keretében számolnak be.

Az államháztartási belső kontrollkörnyezet fontos eleme a Magyar Államkincstár, melynek tevékenysége a költségvetés végrehajtásának pénzügyi lebonyolításában folyamatba épített kontrollokat testesít meg, valamint egyes támogatási formákhoz kapcsolódva utólagos ellenőrzéseket végez.

A Kincstár küldetése a közpénzek takarékos, átlátható és ellenőrzött felhasználásának hatékony támogatása. Ennek érdekében a Kincstár végzi a költségvetés pénzügyi lebonyolításának feladatait, amely során — a tevékenység természetéből fakadóan — kontrolltevékenységeket is megvalósít.

A Kincstár által ellátott ellenőrzési funkció sokféle, céljában és jellegében eltérő tevékenységet foglal magában. A Kincstár ellenőrzési tevékenységének legfontosabb területét a költségvetés végrehajtásának pénzügyi lebonyolításában és az ehhez kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátásában foglalt ellenőrzési funkciók jelentik. Ide soroljuk a kifizetéseket megelőzően végzett, a bejelentett kötelezettségvállalásra, az előirányzati és likviditási fedezet meglétére vonatkozó ellenőrzéseket, a hazai és az uniós támogatások lebonyolítása keretében ellátott ellenőrzési funkciókat.

Ellenőrzési célt szolgál a köztartozás-figyelési és kötelezettségvállalás nyilvántartási tevékenység ellátása is. A Kincstári Monitoring Rendszer a támogatási alapadatok nyilvántartásával és közzétételével alkalmazható a támogatás halmozódások kiszűrésére. A Kincstár ellenőrzési tevékenységének másik nagy területe a területi igazgatóságok által végzett, hatósági jellegű ellenőrzések az önkormányzatok, a humánszolgáltatást nyújtó nem állami fenntartók, a családtámogatási ellátást, a gázár támogatást igénybevevők tekintetében.

A tartozásállomány fennállásáig a pénzügyi ellenjegyzés és az érvényesítés szabályain felül csak a kincstári biztos ellenjegyzésével vállalható kötelezettség, és rendelhető el utalványozás. A kincstári biztos a költségvetési szerv szervezeti felépítését, működési folyamatát, és gazdálkodását érintő racionalizálási javaslatokat tehet, intézkedéseket kezdeményezhet. Az államháztartási kontrollrendszer ben létrehozott új eleme a költségvetési felügyelői tevékenység. A felügyelők az adott intézménynél előzetesen véleményezik a Kormány rendeletében meghatározott, gazdálkodással összefüggő intézkedéseket, valamint a tervezett kötelezettségvállalásokat, és indokolt esetben javaslatot tehetnek azok felfüggesztésére.

Költségvetési felügyelőt a Kormány rendelhet ki. Az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik a felügyelők megbízásáról és megbízásuk visszavonásáról, valamint ellátja tevékenységük szakmai irányítását. A felügyelők felett a munkáltatói jogokat a Magyar Államkincstár elnöke gyakorolja. Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság továbbiakban: EUTAF a közösségi jogszabályokban, illetve nemzetközi szerződésekben meghatározott ellenőrzési hatóság feladatait látja el, amely kizárólag az uniós és egyéb nemzetközi támogatásból finanszírozott projektek megvalósítását vizsgálja, tevékenysége a hazai támogatásokra nem terjed ki.

A csalás, illetve korrupció ellenes küzdelem ben minden egyes állami szerv — saját vagy akár összkormányzati szinten — részt vesz. A korrupció elleni fellépés melletti elkötelezettség kinyilvánítása céljából Kormányhatározatot fogadott el, amelynek célja, hogy jelentős mértékben és a lakosság és a vállalkozások által jól érezhetően csökkenjen az államszervezeten belüli korrupció mértéke, továbbá alakuljon ki és erősödjön meg az állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló-képessége.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a kormányhatározat végrehajtása érdekében Antikorrupciós Munkacsoportot hozott létre. A magyarországi államháztartási belső kontrollok ÁBK szabályozásának leírására jelen nyilatkozat keretein belül, a könnyebb érthetőség érdekében egy szintekre épülő struktúrát vázolunk fel. Ez a megközelítés átláthatóan mutatja be az ÁBK rendszer szabályozásának lépcsőit. A belső kontrollrendszerek és ezen belül, ezzel párhuzamosan a belső ellenőrzés szabályozásának koncepciója tehát egy háromszintű struktúrában vázolható fel.

A belső kontrollrendszer lényege, hogy a szervezetirányítás elválaszthatatlan eszközeként, magában foglalja mindazon szabályokat, eljárásokat, gyakorlati módszereket és szervezeti struktúrákat, amelyeket arra a célra terveztek, hogy segítséget nyújtson a vezetésnek a céljai eléréséhez.

A célok elérését akadályozó eseményeket pedig megelőzze vagy feltárja és korrigálja. Azonban a költségvetési szerv vezetőjének döntésén múlik, hogy a standardoknak a szabályzatok kialakítására vonatkozó ajánlásainak a már meglévő szabályzatok felhasználásával, esetleges korszerűsítésével milyen módon, formában és tartalommal tesz eleget. A költségvetési szerv belső kontrollrendszeréért a költségvetési szerv vezetője felelős, aki köteles - a szervezet minden szintjén érvényesülő - megfelelő.

A költségvetési szerv vezetője a költségvetési szerv működésének folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a szervezet belső kontrollrendszerét, valamint az annak részét képező belső ellenőrzést.

A belső kontrollok kialakítása során a költségvetési szerv vezetője figyelembe veszi az államháztartásért felelős miniszter által közzétett államháztartási belső kontroll standardokban, valamint módszertani útmutatókban foglaltakat. A belső kontrollrendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit.

A belső kontrollrendszer fejlesztése során figyelembe kell venni az államháztartási külső ellenőrzést és belső ellenőrzést végző szervek által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni és rendszeresen aktualizálni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv működési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését.

A költségvetési szerv vezetője köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét. A költségvetési szerv vezetőjének felelőssége érvényre juttatni a költségvetési szerv működésében a szakmai felkészültség, a pártatlanság és elfogulatlanság, az erkölcsi fedhetetlenség értékeit, valamint biztosítani a közérdekek előtérbe helyezését az egyéni érdekekkel szemben integritás.

A költségvetési szerv vezetője köteles kockázatkezelési rendszert működtetni, melynek során fel kell mérni és meg kell állapítani a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat, valamint meg kell határozni az egyes kockázatokkal kapcsolatban szükséges intézkedéseket, valamint azok teljesítésének folyamatos nyomon követésének módját.

A költségvetési szerv vezetője köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, melyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez. A kontrolltevékenység részeként minden tevékenységre vonatkozóan biztosítani kell a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést FEUVEkülönösen az alábbiak vonatkozásában:.

A költségvetési szerv vezetője köteles a költségvetési szerv belső szabályzataiban legalább az alábbiakat szabályozni:. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez.

Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy azok hatékonyak, megbízhatóak és pontosak legyenek, a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan monitoring rendszert működtetni, mely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését.

A költségvetési szerv monitoring rendszere az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből áll. A belső ellenőrzés kiemelt feladata tevékenységén keresztül elősegíteni a belső kontrollrendszerek minőségének javítását. A költségvetési szervek belső ellenőrzéséről külön kormányrendelet rendelkezik. Belső Kontroll Kézikönyv.

Ezek a standardok is csupán fő irányvonalakat határoznak meg, a gyakorlati megvalósítás részletei szervezetről szervezetre változhatnak. A rendszer egyes elemein belül a kontrollok mennyiségének, minőségének, szigorúságának meghatározása a költségvetési szerv vezetőjének joga és kötelezettsége, a jogszabályok csak egyes elemek kötelezőségét írják elő, a 3. A kontrollok, kontrollpontok formájában előzetes, folyamatba épített és utólagos jelleggel kerülnek alkalmazásra.

A Nemzeti Korrupcióellenes Program és az azzal összefüggő intézkedések Következő mérföldkőként - az Intr. A három útmutató: I. Módszertani útmutató a kontrollkörnyezet és az integrált kockázatkezelési rendszer kialakításához II. Módszertani útmutató az integritási és korrupciós kockázatok felmérésének, valamint az intézkedési terv és az integritásjelentés elkészítésének támogatására III. Módszertani útmutató a szervezeti integritást sértő eseményekre vonatkozó bejelentések fogadására és kivizsgálására.

A fentiek közül a második útmutató megújulva, a korábbi dokumentumot váltja fel, míg az első és harmadik hiánypótló szerepet tölt be. Kormányportál English Akadálymentes verzió. Főoldal Hírek Módszertani útmutatók a belső kontrollrendszer és az integritásirányítási rendszer fejlesztéséhez. Főoldal Hírek A korrupció jelenségéről Panasztétel, közérdekű bejelentés A Kormány korrupcióellenes intézkedései A Nemzeti Korrupcióellenes Program Megerősített bűnüldözés és igazságszolgáltatás A Nemzeti Védelmi Szolgálat szerepe Nemzetközi Együttműködés Integritásirányítási rendszer Képzések Szemléletformálás Szervezeti ellenállóképesség növelése, üzleti élet tisztasága Szakmai kapcsolatok Jogszabályok, határozatok és stratégiák Etikai kódexek Integritás tanácsadó szakirányú továbbképzés anyagai Szakmai anyagok és összefoglalók Államigazgatási szervek integritásjelentései Prezentációk Sajtóközlemények és nyilatkozatok Stratégiai dokumentumok Archívum.

Módszertani útmutatók a belső kontrollrendszer és az integritásirányítási rendszer fejlesztéséhez Módszertani útmutató a szervezeti integritást sértő eseményekre vonatkozó bejelentések fogadására és kivizsgálására A fentiek közül a második útmutató megújulva, a korábbi dokumentumot váltja fel, míg az első és harmadik hiánypótló szerepet tölt be.

Facebook Tweet nyomtatható változat. Kapcsolódó anyagok Fedlap Pdf - Impresszum Írjon nekünk.