Utmutato az ovodapedagogusok minositesi rendszerehez cimu segedanyag


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 802407076
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 14,55

MAGYARÁZAT:Utmutato az ovodapedagogusok minositesi rendszerehez cimu segedanyag

To browse Academia. Skip to main content. Log In Sign Up. Download Free PDF. Út az ökoiskola felé — módszertani segédanyag és útmutató leendő ökoiskoláknak. Attila Varga. Réka Könczey. Szabó Mária. Pálffyné Nagy Éva. Tóthné Tímár Geng Csilla. Molnár Zoltán. Lendvai Józsefné. Download PDF. A short summary of this paper. TartalomjegyzékKörnyezetünk megfelelô állapota a jelen és a jövô nemzedékek alapvetô életfeltétele.

Mi nô sé ge határozza meg a benne élôk élettartamát és az életük minôségét is. Visel kedésünk, egymáshoz való viszonyunk is más rendezett, egészséges környezetben, mint amikor zaj, szennye zô dés, sivár táj és szemét vesz körül minket.

A levegô, a víz és a talaj szennyezettsége folytán lassan, észrevétlenül mérgezôdünk. Idôrôlidôre értet lenül állunk egyegy környezeti tragédia elôtt. Tapasztaljuk, hogy annak elemzôi, és a kárenyhítésben részt vállalók távol keresik a hasonló esetek elkerülé sének kulcsát attól, amit kör nyezetvédelemnek, az erôforrások fenntartható hasz nálatának és a kockázatok terv szerû mérséklésének nevezünk.

Amióta környezetünk megannyi elemében tapasztaljuk a romlást, ráébredtünk, hogy a kör nye zet voltaképpen érték, amit védenünk kell. De védeni csak azt tudjuk, amit is merünk! Sôt, ismereteket kell szereznünk és átadnunk arról is, hogy miként ôrizzük meg ezt az értéket.

A környezeti nevelés nemzetközi és hazai szinten is izgalmas, a kihívásokhoz gyorsan alkalmazkodó pedagógiai terület. Jó ökoiskolának lenni! Az útmutatót olyan pedagógusok írták, akik eddigi pályájuk során végigmentek azon az úton, mely az intézményük öko iskolává válásához vezetett. Miért tették meg ezeket a lépéseket? Meggyôzôdésbôl, belátásból, szemléletük megváltozása, esetleg a környezetük támogató segítsége miatt vagy egy civil szervezet hatására?

Esetleg egy környezeti katasztrófa lehetôsége gondolkoztatta el ôket? Melyikük, miért tartja fontosnak a fenntarthatóságra nevelést? Ezek a kérdések bárkiben felmerülhetnek, de az biztos, hogy a szerzôk ma sok más társukkal együtt elkötelezett környezeti nevelôk.

Életükben fontos szerepet tölt be ez a tevékenység. Nagy öröm, hogy egyre több pedagógusnak fontos a fenntarthatóságra nevelés, egyre több iskola vallja magát ökoiskolának, és pályázza meg az Ökoiskola címet. Ebben a kiadványban áttekintjük az ökoiskola mozgalom történetét, eredményeit, fog lalkozunk a környezeti nevelés jogszabályi és elméleti hátterével.

A legfontosabb azon ban, hogy az útmutató gyakorlati segítséget nyújt a pályázat elkészítéséhez. Bemutat több, már mûködô jó gyakorlatot, válaszol a felmerülô kérdésekre, adat bázisokat, szak irodalmat ad, és egyéb segítséget is nyújt az érdeklôdôknek. A projekt céljai a gyerekek, diákok kör nye zettudatosságának erôsítése, a környezeti nevelési tevékenységek színvona lának nö velése és a Natura területek ismertségének növelése.

Jelen útmutató az iskoláknak szól, azonban hivatkozik a Zöld Óvodákra mint az öko iskolák beiskolázási partnereire, települési akciópartnereire és a fenntart hatóságra neve lésben szakmai partnereire is. Érdeklôdô Olvasóink számára elérhetô a Zöld Óvoda leszünk! Bevezetés A fenntarthatóságra nevelés jogaAz Egyesült Nemzetek Szervezete 1 a közötti évtizedet a Fenntarthatóságra Nevelés Évtizedének 2 nyilvánította.

A nemzetközi közösség egy teljes évtizedet szán annak a célnak az elérésére, hogy a nevelés és oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság alapelvei. A téma fontosságát mi sem jelzi jobban, mint hogy a fenntarthatóságra nevelés évtizede mellett mindössze két nevelési témájú évtizedet indított útjára az ENSZ: az Oktatást Mindenkinek és az Írni-Olvasni Tudás Évtizedét, amelynek az a célja, hogy a Földön mindenkinek lehetôsége legyen megtanulni írni és olvasni. Az ENSZ szerint tehát két alapvetô kihívással néz ma szembe a nevelés és az oktatás.

Meg kell tanítani mindenkit írni és olvasni, és fel kell készíteni arra, hogy tudatosan, építô módon tudjon hozzájárulni a fenntartható társadalom életéhez. Láthatjuk tehát, hogy a fenntarthatóságra nevelés ma már nem a nevelés, oktatás valamely szeletét vagy formáját írja le, hanem a nevelés, oktatás átfogó eszmerendszerét nyújtja.

A stratégia célja, hogy a fenntarthatóság elvei, céljai, módszerei, a minôségi élet végsô soron etikai értékei jelenjenek meg életünk minden színterén, az iskolában, a munkahelyeken, otthon és a különbözô közösségekben. A A világkonferenciára készülve az UNESCO az oktatás helyzetérôl, valamint a jövôorientált oktatásra vonatkozó javaslatokról -hosszas felkészülés után, számos résztvevô segítségével -önálló anyagot tett le az ENSZ asztalára.

A különbözô készségek elsajátítása és a fenntartható fejlôdéssel kapcsolatos tudás megszerzése mind hozzájárulnak a fenntartható társadalmak létrehozásához. Az oktatásban két programot emelnek ki: az EFA Education for All, Oktatás Mindenkinek program céljai az emberi jogok tiszteletben tartására alapozó oktatás színvonalának javítása, a béke kultúrájára való nevelés, az innováció elô moz dítá sa, az oktatásból kimaradó általános iskolás gyerekek integrálása, és a nemek közötti különbség megszüntetése.

Az ESD Education for Sustainable Development, Tanulás a fenntarthatóságért legfontosabb elemei: a hagyományos és nem hagyományos képzési rendszerek újraorientálása, a fenntartható fejlôdéshez kapcsolódó témák oktatása, az UNESCO tagállamokban a fenntartható fejlôdés tanulásának a nemzeti programokba történô integrálása.

Az Európai Unió Tanácsa 3 felismerve, hogy a következô évtizedekben több súlyos kör nyezeti kérdéssel kell szembenézni, olyan intézkedések meghozatalára kérte fel a tagállamokat, amelyek biztosítják, hogy az oktatás a fenntarthatóságot szolgálja. Kiemelik, hogy az oktatási intézményeknek minden szinten maguknak is arra kell törekedniük, hogy fenntartható szervezetek legyenek, és példaként szolgáljanak a fenntartható fejlôdés elveinek politikájukba és gyakorlatukba történô beépítése révén, nevezetesen azáltal, hogy energiát takarítanak meg, természeti erôforrások felhasználásával építkeznek és dolgoznak, valamint fenntartható beszerzési és fogyasztási politikát alakítanak ki.

Magyarország Alaptörvénye rögzíti a fenntarthatóság felé való átmenettel kapcsolatos alapvetô értékeket, nevesítve a fenntartható fejlôdés elvét is. A környezetvédelmi 4az állatvédelmi 5 és a hulladék 6 törvény már évekkel ezelôtt megfogalmazott olyan célokat, alapelveket és általános szabályokat, amelyek erôsítik a társadalomban és az iskolákban is a fenntarthatóság megvalósulását. Erre épül a Nemzeti Környezetvédelmi Program tervezete is, amely az alapelvek között idéz az Alaptörvénybôl. A célok elérése érdekében minden területre intézkedéseket is sorol a tervezet.

A program stratégiai eszközei között fogalmazza meg a környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erôsítését, amely feladatot ad a köznevelési intézményeknek is. Országgyûlési Határozat fogalmazta meg, mely szintén iránymutató lehet az iskoláknak ld.

A környezeti nevelés mindig alkalmazkodik az intézményesült oktatás aktuális kereteihez. A következôkben röviden áttekintjük ezeket a kereteket. A magyar iskolák intézményi alapdokumentumait a Az Nkt. Itt találjuk a 1 bekezdés bm pontjában, hogy a PP-ban rögzíteni kell az egészségnevelési és környezeti nevelési elveket. A 4 bekezdésben pedig a hagyományostól eltérô oktatásszervezési lehetôségek szerepelnek, melyek közül a rendelet nevesíti a projektoktatást, és idesorolható az erdei iskola mint tanulásszervezési módszer.

Az iskolákban így megnövekedett a tanórán kívüli foglalkozásokra fordítható idôkeret, ami lehetôséget teremt az ökoiskolai programok nagyobb mértékû megvalósítására is. Az ökoiskolai programok továbbá teljes mértékben illeszthetôk az egész napos iskolaként mûködô iskolák pedagógiai tevékenységrendszerébe is -ahol a tanórák és tanórán kívüli foglalkozások a délelôtti és délutáni idôsáv között egyenletesen oszlanak el [Nkt.

Az EmmiIR, az Nkt. Ha a pedagógusok meglátják a lehetôséget abban, hogy az intézmény mûködtetésével, adottságaival neveljenek, akkor ez is alapja lehetne például büféválaszték, kerékpár tárolási lehetôsége, megfelelô világítás, fûtés a környezettudatosságra, fenntarthatóságra való nevelésnek. A középfokú oktatásban az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként megjelenik a közösségi szolgálat [Nkt.

Ennek az 1 bekezdésében szerepel a területek között "e a környezet-és természetvédelmi" tevékenység. Az iskoláknak tehát lehetôségük van az ilyen területeken mûködô intézményekkel, szervezetekkel is megállapodást kötni.

Az EmmiR Az Útmutató késôbbi fejezeteiben a hivatkozott jogszabályok minden olyan utalását bemutatjuk, amelyek alapján az intézmény megfogalmazott környezeti nevelési céljai érvényesülhetnek. Az ökoiskola program része ennek a nemzetközi folyamatnak. Kialakulásáról érdemes tájékozódni, ez segíti a program megértését, valamint a nemzetközi kapcsolatfelvételt. Az ökoiskola hálózat az "Environmental School Initiatives", azaz a Környezeti Iskolai Kezdeményezések nemzetközi hálózat a továbbiakban: ENSI minden tagországában azonos elvek és módszerek alapján alakult ki.

Tagjai azon országok, amelyek a környezeti nevelésre és az iskolafejlesztésre vonatkozó elképzeléseiket, tapasztalataikat ki szeretnék cserélni, és szeretnének együttmûködni a nemzetközi színtéren. Leglényegesebb tudományos alapelvük: azoknak az iskoláknak, tanároknak, tanárképzôknek, tanulóknak és kutatóknak a részvételét elnyerni, akiknek a figyelme az akció-kutatásra és a fenntartható fejlôdésre irányul.

Az ökoiskola hálózat kialakítása érdekében az ENSI helyi képviselôi minden országban olyan iskolákat kerestek meg, amelyek már tevékenységeikben elôzôleg megmutatták, hogy erôsen elkötelezettek a környezeti nevelés terén. A hálózat építésének elsô szakaszában ezekkel az iskolákkal folyt intenzív munka, melynek során az alapelveket a helyi adottságokhoz igazították, és kidolgozták az iskolák zöldítését leginkább szolgáló módszereket.

A következô fázisban a kidolgozott alapelveket és módszereket kipróbálták, és tovább finomították. Ebben a szakaszban határozták meg az ökoiskolák mûködési sajátosságait, kritériumait és indikátorait, ami a további iskolafejlesztések és a nemzetközi együttmûködést megalapozó összehasonlító vizsgálódások szempontjából volt fontos.

A feljebb említett ENSI-jelentés már ban megállapíthatta, hogy a környezeti nevelés a tanterv része lett Magyarországon. A Nat-ban kereszttantervi területként szerepelt, de megjelent az egyes mûveltségi tartalmakban is. Természetesen -sok más témával, nevelési területtel együtt -nagyon is iskola-és pedagógusfüggô volt. Megjegyzés: a rejtett tantervek szerepét ld.

Problémát jelentett az is, hogy a környezeti témák a vizsgakövetelményekben sem alkottak összefüggô rendszert, és teljesen hiányoztak a nem természettudományos tantárgyakból. A pedagógusok nem voltak eléggé képzettek, jártasak a területen, nem volt megfelelô a finanszírozás sem.

Az ökoiskola hálózat hazai elindulását ld. A szakemberek elméleti és gyakorlati munkássága egyre jobban éreztette hatását az oktatáspolitikában és az iskolai oktatási gyakorlatokban is. Nagy változást jelentett a es év, ettôl kezdve a környezeti nevelést kötelezô elemként kellett megjeleníteni a pedagógiai programban és a helyi tantervben. Lehetôség nyílt az erdei iskola programok beépítésére is, amely a tanórai oktatás-nevelés részeként tekintette az erre fordított idôt is.

Érdemes már most megemlíteni, hogy tôl kezdôdôen, az egymás közti feladatmegosztás alapján az oktatásért és a környezetvédelemért felelôs minisztériumok folyamatos szakmai, és lehetôségeik szerinti anyagi támogatásával minden évben meghirdették a három évre szóló Ökoiskola cím elnyerésének lehetôségét, és az ilyen intézmények száma szépen gyarapodott. Jelenleg folyik a végleges referenciaintézményi minôsítés. Elôzményként már rendelkezésre álltak a civil szervezetek és pedagógusok, szakemberek által készített kiadványok elméleti alapozás, módszertani kézikönyvek, CD-k, oktatócsomagok és természetesen az a humán erôforrás, amely nemcsak elkészítette ezeket a kiadványokat, hanem hatékonyan alkalmazta, terjesztette is továbbképzések és tapasztalatcserék keretében.

Már az induláskor hosszú távú célok is megjelentek a programban: az a tárcák együttmûködése, a "cím" adományozásához minôségi kritériumok alapján a finanszírozás megoldása, kutatások és továbbképzések a témában, valamint az ökoiskolák regionális központokká szervezése. Ahogy ma sem az, sosem volt a hálózathoz való csatlakozás követelménye a teljes kritériumrendszernek való megfelelés. Minden olyan iskola ökoiskola lehet, amely elkötelezi magát amellett, hogy mûködésében a lehetô legjobban érvényesíti az alapelveket.

Minden gyermek tehetséges valamiben, ezt a tehetségét fel kell fedeznünk. Komplex tehetségfejlesztő programot működtetésével egyszerre fejleszthetjük a gyermek személyiségét és képességeit, valamint erős és gyenge oldalát. Minden esetben a gyermek pozitívumait, erősségeit emeljük ki. Az optimális egyéni tehetséggondozást a játéktevékenység biztosítja, a fejlesztést speciális egyéni és mikrocsoportos formában érdemes megvalósítani.

Tehetségműhely működtetése esetén fontos a műhelyek átjárhatósága, az, hogy a gyermek jól érezze magát a tevékenységben. Lehetőség szerint az iskolába lépés után is érdemes nyomon követni a tehetséges gyermeket. Ahhoz, hogy a gyermekek kreativitása minél jobban kibontakozhasson, olyan gazdag kelléktárra van szükség, melyből bátran és bőven válogathatnak tevékenységeik során.

Improvizációhoz, dramatikus- és szerepjátékhoz, bábozáshoz különböző színű és méretű anyagokat, jelmezeket, fej-kesztyű és újj bábokat, paravánt lehet alkalmazni. Ábrázolás, kézimunka, művészi tevékenységek gyakorlásához is megfelelő teret és anyagokat kell biztosítani.

Skip navigation Pedagógus mesterség. Pedagógus mesterség A projekt Előszó A témák rövid, áttekintő bemutatása Útmutató a digitális tankönyv használatához 1. Elméleti bevezető 2. A magyar óvodáztatás története 2. A reformpedagógiák és az óvodai nevelés 3. Az óvodapedagógus személyisége 4. A gyermek megismerése tevékenységei során 5. Az óvodás korú gyermekek szociális kompetenciájának fejlesztése a csoportban 6.

Az óvoda-iskola átmenet kérdései 7. A tehetség felfedezése az óvodában 8. Új módszerek az óvoda világában 9. Hallgatók által készített szakirodalom feldolgozások, előadások Teljes anyaghoz filmajánlat Teljes anyagot ellenőrző kérdések és megoldások Teljes anyagra vonatkozó irodalomjegyzék.

Az óvodapedagógus feladatai: A gyermek személyiségének figyelembe vételével átlagon felüli adottságaik, kreativitásuk, motivációjuk felfedezése, személyiségük optimális fejlesztése, önmagukhoz mérten tehetségük kibontakoztatása. A gyermek együttműködésének, társas kapcsolatainak, kommunikációjának fejlesztése. Az éves, illetve iskolába készülő gyermekek számára olyan műhelytevékenység biztosítása, melyben önmagához mérten kibontakoztathatja tehetségét.

Ezáltal esélyegyenlőség biztosítása ennek a korosztálynak. Az egyéni képességekhez igazodó tevékenységtartalmak kimunkálása műhelyek kialakításaéves munkaterv, gazdag, színes tehetséggondozó programok készítése. A műhelymunkákhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása.

Segíteni kell az óvodapedagógusokat a tehetséggondozás megvalósításában: szellemi-önképzés, szakmai tárgyi feltételek biztosításával-könyvekkel, cikkek sokszorosításával, belső kolléga illetve külső szakember előadásának megszervezésével, óvodán belüli bemutató foglalkozások tartásával, óvodán kívüli tapasztalatok megismerésével, - mások, hogy csinálják?

Megjegyzés: Csak kreatív óvodapedagógus képes kreatív gyermeket fejleszteni. A családokkal együttműködve valósító meg  a tehetséggondozás. Lényeges az óvodapedagógusok pedagógusok módszertani kultúrájának folyamatos gazdagítása. Internetes olvasnivaló.