Utmutato 2017 pedagogus


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 643566128
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 5,68

MAGYARÁZAT:Utmutato 2017 pedagogus

To browse Academia. Skip to main content. Log In Sign Up. Download Free PDF. Közép-kelet-európai hallgatók sportolásának szocio-kulturális jellemzői. Klára Kovács. Download PDF. A short summary of this paper. Ez a kötet ingyenesen jutott el a könyvtárba a Nemzeti Kulturális Alap könyvtámogatási programja keretében. A kötet megjelenését az NKA támogatta. Lektorálta: Dr. Rétsági Erzsébet, Pécsi Tudományegyetem Dr. Szabó Monika DOI Ehhez szorosan kapcsolódik, hogy a t magyar lakosságra igencsak jellemző inaktivitás következtében számos betegség elő- he fordulását tekintve a magyarok élen járnak más EU-s országokhoz viszonyítva.

Ezek a negatív tendenciák azonban nemcsak hazánkban, hanem a szomszédos országokban ölt is érvényesülni látszanak. A statisztikai mutatók hatására számos kormányzati döntés született és kezdeményezések indultak annak érdekében, hogy minél többen vehes- senek részt rendszeres fizikai aktivitásban. A jelenség azonban fontossá teszi az olyan let tudományos kutatásokat is, amelyek célul tűzik ki a sportolás és testnevelés társadalmi, oktatási, pedagógiai, gazdasági és politikai összefüggésrendszerének feltárását, illetve a különböző programok következményeinek, hatékonyságának vizsgálatát.

Emellett n fontos megismerni a magyar lakosság vagy egyes régiók, társadalmi csoportok inakti- do vitásának okait, melyek alapul szolgálhatnak további programok kidolgozásához. A Debreceni Egyetem Felsőoktatási Kutató és Fejlesztő Központjában CHERD-H az elmúlt években több adatfelvételt készítettünk a magyar—román—ukrán—szerb határ ba menti régióban, melyekben többek között megvizsgáltuk a fiatalok sportolási szokásait és a sportolás hatásait egészségmagatartásukra, jóllétükre, tanulmányi eredményessé- za gükre.

E tanulmánykötet célja, hogy a testnevelés, a sportolás értékteremtő és -át- adó szerepéhez kapcsolódóan kapjunk választ a fenti kérdésekre országos, régiós és nemzetközi adatok felhasználásával és tendenciák, gyakorlatok bemutatásával. A kötet ss bemutatja, hogy mi zajlik a testnevelésórákon, az egyénileg és közösségben végzett sporttevékenység közben, milyen értékeket, készségeket, képességeket sajátítanak el a es fiatalok testmozgás végzése közben, mire nevel, hogyan kell foglalkozni a sporttehet- ségekkel, hogyan viszonyulnak a fiatalok a sportoláshoz, testneveléshez, tanáraikhoz, s miért pont úgy, illetve milyen társadalmi, egyéni, gazdasági tényezők befolyásolják a Pr fiatalokat a fenti kérdésekben, sportoláshoz kapcsolódó döntéseikben.

A sportolás lehetőséget nyújt azoknak az értékeknek, normáknak, jelképeknek az DU elsajátítására, melyek elengedhetetlenek a társadalmi beilleszkedéshez. A sportoló cso- portba érkező új tag az addigiakhoz képest teljesen más szociális közegbe kerül. Új érték- és normarendszer veszi körül, vagy legalábbis az eddig megismert értékek más- fajta összefüggésekben jelennek meg számára Gombocz A sportolás megtanít tisztelni a szabályokat, saját magunkat, a többi embert, az egészséges fair play-en ala- puló versenyt Izzo Segít megtanulni a fizikai, erkölcsi és kulturális alapelveket, hozzájárul a jellem fejlődéséhez.

Kötetünk arra keresi a választ, hogy hogyan jelenik meg ez az értékátadó funk- ció a testnevelésórákon és képzésben, a sportklubokban, a közösségi és egyéni sporto- lás révén hazai és nemzetközi kontextusban. Azonban számtalan társadalmi, gazda- sági, pedagógiai tényező befolyásolhatja ezt a folyamatot, amelyek feltárása szükséges ahhoz, hogy megismerjük, mi zajlik a testnevelésórákon, hogyan nevel a sportolás, s felismerjük az esetleges problémákat, hátrányokat, negatív folyamatokat.

Fontos hangsúlyt fektetünk a sporttevékenységek közösségteremtő hatására. Akár a testnevelésóráról, akár a hasznos szabadidő-eltöltés céljából alkalmanként összejö- ő vő, sportolni vágyó fiatalok baráti társaságáról beszélünk, ahhoz, hogy a testmozgás t örömteli, élvezetes, fizikailag és mentálisan hasznos legyen, motiváljon a rendszeres he testedzésre akár egy életen át, fontos a légkör, a tagok egymásra figyelése, elfogadása, hatékony kooperációja kortól, nemtől, etnikai, társadalmi háttértől függetlenül.

A kö- ölt zösen végzett testmozgás toleranciára, elfogadásra nevel, megtanít a csapatmunkára, a kemény munka tiszteletére, fejleszti a vezetői képességeket, de leginkább arra tanít meg, hogyan kell másokkal bánni, együttműködni, kapcsolatot kialakítani és fenntar- let tani. Ebből kifolyólag a közösségben végzett sportolás az életre szóló barátságok vagy éppen közeli ismeretségek, így a társadalmi tőke egyik forrása, melyet kamatoztatni lehet az élet más területein is.

De ennél sokkal fontosabb, hogy egy sportoló közös- n ségnek csak akkor válhat valaki tagjává, ha elfogadja az ezekben érvényes norma- és do értékrendszert, betartja a szabályokat, mindezek pedig nemcsak az egyén jellemének fejlődéséhez és a társadalmi beilleszkedéshez járulnak hozzá, hanem egy integrál- tabb, befogadóbb, egységesebb társadalomhoz is, hiszen megvédenek a társadalmi ba elgyökértelenedéstől, devianciáktól. A kötet egyik legnagyobb újszerűsége, hogy nemcsak az oktatási intézményekben és za ezek falain kívül vizsgálja meg a testnevelés és sportolás szerepét, hanem kilép regioná- lis szintre, sőt az ország határain kívülre, egy nemzetközösséghez tartozónak kezelve az azonos nemzeti identitással, nyelvvel, kultúrával rendelkező anyaországi és határon ss túli magyar fiatalokat a Kárpát-medencében.

Az első fejezetben olyan tanulmányokat olvashatunk, amelyek a diákok, sportolók, edzők és a leendő testnevelők szempont- jából elemzi azt, hogy mi zajlik az iskolák falain belül és kívül a testnevelésórákon, a es képzésben, illetve a sportoláshoz kapcsoló extrakurrikuláris programokon.

A második fejezet tanulmányai a testnevelés és sportolás értékteremtő és -közvetítő folyamatában Pr zajló jelenségeket mutatják be. A harmadik fejezet tanulmányai országos, regionális és nemzetközi viszonylatban vizsgálják meg a sporttevékenységek társadalmi, gazdasági, DU pedagógiai aspektusait a Kárpát-medencében.

Kötetünket egyaránt ajánljuk a sport és testnevelés megújításáért, fejlődéséért dol- gozó oktatóknak, kutatóknak, tanároknak, edzőknek, döntéshozóknak és mindenki- nek, akinek fontos a hazai és határon túli sport és testnevelés helyzete, szerepe és a magyar fiatalok sportoló nemzetté válása.

A testnevelők testi neveléssel kapcsolatos visszafogott szerepvállalása a jellemző, amiben ölt pedagógiai hiányosságok is szerepet játszhatnak. Vizsgálatunkban a testnevelés tantárgy és a testnevelő tanárok helyzetéről feltett kérdésekre kerestük a választ olyan témákban, let mint a testnevelés státusza a többi tantárgyhoz, illetve a testnevelők helyzete a többi tanárhoz viszonyítva.

Kérdést fogalmaztunk meg azzal kapcsolatban is, hogy léteznek-e olyan központi intézkedések, amelyek az átmenetet biztosítják a kötelező testnevelés és az iskolán kívüli sportolás között. Vizsgálati módszerünk a kérdő- do íves felmérés volt. Az adatfeldolgozás — az alapstatisztikai adatok gyakoriságok megadása mellett — Khi-négyzet-próbával és Fisher exact teszttel történt.

A vizsgált személyek azon álláspontra helyezkedtek, hogy a ba testnevelés tantárgy státusza nem éri el a többi tárgyét. A testnevelést oktatók több mint egynegyede szerint a testnevelő tanárok helyzete rosszabb, mint a többi tanáré. A köte- lező testnevelés és az iskolán kívüli sportolás közötti átmenet még mindig nem kielégítő. Ma már nem elsősorban a tornaterem négy fala közé zárt, es az iskolától távol eső sportpályákon zajló testgyakorlást jelent, hanem egy olyan sajá- tosan összetett tantárgy, amely magában foglalja az egészségmegőrzés prevenciós jelle- Pr gű és az egészség-helyreállítás rehabilitációs jellegű eszközeinek mozgásos formáit és a mozgásokhoz kapcsolódó elméleti ismereteket.

Maga a sporttevékenység speciális DU kognitív, affektív-emocionális és motoros tudást biztosít. Mindezek következtében az iskolai testnevelés és sport nevelési hatásai jelentősen meghaladják a tananyag elsajátí- tásának a szintjét Gergely A testnevelés paradigmaváltásának nemcsak magyarországi, hanem nemzetközi vonatkozásai is tetten érhetők.

Egyes európai országokban a testnevelés tantervi kér- déseinek újragondolása zajlik, mégpedig az egész életen át tartó tanulás, az egészséges jóllét healthy well-being és a fizikailag aktív életvitel tekintetében. Felértékelődik a helyi regionális szintű szabályozás a testne- velési tantervek területén is Hardman Erre az időszakra tehető a műveltségi területek arányaiból levezethető heti másfél he óraszám, vagy a tantárgy osztályozása megszüntetésének ötlete is.

Gergely Gyula egy es tanulmányában megállapítja, hogy ebben az időszak- ölt ban a mozgás még mindig nem vált az iskolai élet szerves részévé, nem alapérték. A diáksportversenyek minden szintjén csökkent a versenyeken részt vevő fiúk és lá- nyok száma. Ez arra figyelmeztet — írja —, hogy a kellő ingergyakoriság hatására felkel- let tett tanulói érdeklődés feltételeit minden tekintetben biztosítani kell, különben nem várható el, hogy nagyobb arányban vegyenek részt a tanulók a tanórán kívüli tevékeny- ségben.

Vissza kell adni a testgyakorlás rangját! A tanárok testi neveléssel kapcsolatos visszafo- gott szerepvállalása a jellemző, amiben nagy valószínűséggel pedagógiai hiányosságok ba is szerepet játszhatnak. A tantárgy rangjának visszaállítása elodázhatatlan feladat, mivel a felnövekvő nem- za zedék egészségi és edzettségi mutatói rendkívül rossz képet mutatnak. Magyarországon ijesztő méreteket ölt az inaktív sportérdeklődés, s mindennapjaink egyre jellemzőbb kísérőjelenségévé válik a negatív testedzési hajlam.

A A szerző kételyeit fejezi ki, hogy a mindennapos testnevelés előírása betartható-e ilyen infrastrukturális háttérrel. A hosszú délutánig kötelező iskolai benntartózkodás előírása fékezi a testnevelő tanárok településük tömegsportéletében való részvételének lehetőségét. Ken Hardman és Joe Marshall munkáikban a problémák he között sorolják fel többek között a testnevelés tantárgy negatív szakmai megítélését, valamint a hiányos létesítmény- és felszerelésellátottságot.

Ugyanakkor Európában, ölt az Európai Parlament A határozat ugyanis arra hívta fel a tagállamok figyelmét, hogy egyrészt elemezzék országuk iskolai testnevelésének helyzetét, különös tekintettel a let gyerekek egészségi állapotának tükrében. Ebben a tanulmányban olyan témákban feltett kérdésekre keresünk válaszokat, mint a testnevelés státusza a többi tantárgyhoz, illetve a testnevelő tanárok ss helyzete a többi tanárhoz viszonyítva.

H1 — Feltételezésünk szerint — annak ellenére, hogy a mindennapos testnevelés bevezetése felértékelte a tantárgy iskolában betöltött szerepét — a vizsgálatban részt es vevők azon álláspontra helyezkednek, hogy a tárgy megítélése nem éri el a többiét. H2 — Emellett azt is feltételeztük, hogy a megkérdezettek a testnevelő tanárok Pr helyzetét hasonlónak vagy inkább alacsonyabbnak ítélik meg, mint a kollégáikét.

Kérdést fogalmaztunk meg azzal kapcsolatban is, hogy léteznek-e olyan központi DU intézkedések, amelyek az átmenetet biztosítják a kötelező testnevelés és az iskolán kívüli sportolás között. H3 — Feltételezésünk szerint az a több évtizedes hiátus, ami az iskolai testnevelés és az iskolán kívüli sportolás közötti átmenetet jellemezte, még mindig tetten érhető.

Ezen utóbbi kérdésfeltevésnél — igenlő válasz esetén, nyílt végű kérdés formájában — a vizsgálati személyektől példákat is kértünk a szerintük legfontosabb intézkedésekre. Az alapsokaság az összes tanuló, az ellátandó testnevelésórák, illetve ölt az egy tanár által oktatott órák száma alapján került becslésre. A válaszadásra fel- kértek tervezett mintanagyságát főben állapítottuk meg. A rendelkezésre álló feladatellátási helyeket tartalmazó listából iskola került kiválasztásra.

Az iskolákba let kiküldött kérdőíveket testnevelést oktató pedagógus töltötte ki, mely válaszok iskolából érkeztek. A visszautasító iskolák helyett — a mintavételi elvek betartása mellett — a tervezett arányok megtartása érdekében, további 19 iskola került kiválasz- n tásra. A feltett kérdéseinkre kapott válaszokat a vizsgált személyek neme, életkora és iskolai végzettsége, valamint az alapján elemeztük, hogy a pedagógus hol, milyen településen Budapesten, me- ba gyeszékhelyen, városban, községbenilletve milyen iskolatípusban általános iskola 1—4.

A vizsgált személyek adatainak eloszlását az 1. Szakkö- Ált. Gimná­ Iskolatí- 5—8. A milyen iskolatípusban tanít iskolatípus sorban az iskolák szerkezetétől, évfolya­ ő maik számától függően is többféle válaszalternatíva létezett, ezért kellett itt is össze- t vont csoportokat létrehoznunk példaként lásd a sor hatodik celláját, ahol az általános he isk. A felhasznált kér- do dőív két korábbi vizsgálat kérdőívének az ötvözete. A felsorolt szakanyagok — a tudományos és szakmai eredmények publikálása mellett — az általunk használt kérdőív megbízhatóságát is igazolják.

Mivel a kérdőívekben szereplő kérdé- ss sek önállóan is értelmezhetőek, ezért a vizsgálatunk témájának megfelelő kérdések ke- rültek be a pedagógusok számára kiküldött kérdőívünkbe. Az angol nyelvről fordítást, valamint a szakmai és nyelvi ellenőrzést a visszafordítást két anyanyelvű szaklektor es végezte. A kérdőívek kitöltése min- den esetben az iskolaigazgatók jóváhagyásával történt.

Pr DU Adatfeldolgozás Az alapstatisztikai adatok gyakoriságok megadása mellett, a nominális változók illeszkedés és függetlenség vizsgálatára a Pearson-féle Khi-négyzet-próbát alkalmaz- tuk. Azokban az esetekben, ahol a cellák ötnél kisebb elemszámot tartalmaztak, a Fisher exact tesztet használtuk. Ugyanakkor a vizsgálatban ekképpen nyert adatok — természetesen a teljesség igénye nélkül — utalhatnak olyan tendenciákra, amelyek közelebb vihetnek a testnevelés tan- tárgy és a testnevelő tanárok helyzetének alaposabb megismeréséhez.

A részletes adatokat a 2. Az életkorok szerinti adatok az 1. A kérdésre vizsgálati személy válaszolt. Ennél a kérdésnél egyik vizsgált csoport nem, élet- kor, iskolai végzettség, a munkavégzés települése, illetve iskolatípusa esetében sem találtunk szignifikáns eltérést.

Az első két kérdés eredményeit összegezve azt állapíthatjuk meg, hogy a Pearson- féle Khi-négyzet-próba csak egy esetben adott szignifikáns eltérést, mégpedig az első kérdés életkori csoportjainak összehasonlításában. A válaszadói trendet követve az rajzolódik ki, hogy az életkor előrehaladtával ez a vélemény fokozatosan megváltozik. A vélhető — s a szerzők szubjektív véleményét sem nélkülöző — magyarázat a fiata- lok és az idősebbek eredendően eltérő világképében átalakult értékpreferenciáibanvalamint abban keresendő, hogy a rendszerváltozást követően az iskolai testnevelés he- lye, szerepe és tartalmi vonatkozásai az oktatáspolitika és az oktatásirányítás szintjén, illetve a tantestületeken belül is gyökeresen megváltoztak.

Erre még jobban rásegített ő a mindennapos testnevelés bevezetése. A fiatalabb kollégák már ebben a megváltozott t közegben ítélik meg a tantárgyuk státuszát, míg a nagyobb tapasztalattal rendelkező he idősebbeknél még élhetnek nosztalgikus emlékek.

A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló Az Útmutatók tartalmazzák az eljárások sikeres lebonyolításához szükséges valamennyi szakmai információt, gyakorlati tudnivalót, az egységes szempontrendszert, a pontozási és értékelési elveket, lépésről lépésre iránymutatásul szolgálnak az eljárás egyes fázisaiban végzendő feladatok tekintetében mind a minősülő pedagógus, mind a minősítő bizottság tagjaként részt vevő szakértők, szakemberek, valamint az eljárásban közreműködő egyéb szereplők számára.

A pedagógus-előmeneteli rendszer A Rendelet alapján az Oktatási Hivatal minden év április ig tehet javaslatot a pedagógusértékelési eszközök módosítására. A Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. A Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat elérését célzó minősítési eljárásokra való felkészülést az alábbi dokumentumok támogatják:.

Útmutató a Mesterpedagógus fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf negyedik változat. Útmutató a Kutatótanár fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf negyedik változat. A tájékoztató anyagokban megjelenő tartalmak pl. Minden terület- és szakspecifikus kiegészítő útmutató továbbra is az általános Útmutató végén található linkek segítségével érhető el.

Útmutató a Mesterpedagógus fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf harmadik változat. Útmutató a Kutatótanár fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf harmadik változat. Útmutató a Mesterpedagógus fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf. Útmutató a Kutatótanár fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf. A lezajlott minősítések tapasztalatai és a szakértők, pedagógusok, vezetők visszajelzései alapján összeállításra került két új, hiánypótló segédanyag.

A mentorok, a gyakornokok és a vezetők munkájának támogatása érdekében készült a mentori segédlet, ennek célja a minősítővizsgára történő felkészülés segítése. Mentorok tevékenységének támogatása pdf ». A szakértői módszertani segédlet elsősorban a szakértők munkájának támogatását szolgálja, de hasznos információkat, tanácsokat tartalmaz a minősítésben részt vevő pedagógusok és vezetők számára is.

Módszertani segédlet pedagógusminősítési szakértők számára — 1. Módszertani segédlet pedagógusminősítési szakértők számára — 2. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés tanfelügyelet során alkalmazott eljárásrend, az elvárás,- módszer- és eszközrendszerek egységesek, azokat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott tanfelügyeleti kézikönyvek tartalmazzák.

A tanfelügyeleti kézikönyvek - az egyes intézménytípusok sajátosságainak megfelelően - kilenc különböző intézménytípusra kerültek kidolgozásra. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez tanfelügyelethez szorosan kapcsolódó intézményi önértékelés eljárásrendjét az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott önértékelési kézikönyvek tartalmazzák.

A kézikönyvek rögzítik azokat az általános elvárásokat, amelyek értelmezésével az intézmények megalkothatják saját elvárásrendszerüket, illetve azokat az eszközöket — köztük a kérdőíveket — amelyek segítségével a megadott elvárások teljesülésének vizsgálatához szükséges információk összegyűjthetők. Az önértékelési kézikönyvek - a tanfelügyelethez hasonlóan, a különböző intézménytípusok sajátosságait figyelembe véve - kilenc különböző intézménytípusra kerültek kidolgozásra.

Az egyes években hatályos tanfelügyeleti és önértékelési kézikönyveket az alábbi linkeken érhetik el:. Pedagógusminősítési eljárásra vonatkozó Útmutatók, valamint az önértékelésre és tanfelügyeletre vonatkozó Kézikönyvek