Utmutato a pedagogusok minositesi rendszerehez magyar nyelv es irodalom


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 552283893
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 10,15

MAGYARÁZAT:Utmutato a pedagogusok minositesi rendszerehez magyar nyelv es irodalom

A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló Az Útmutatók tartalmazzák az eljárások sikeres lebonyolításához szükséges valamennyi szakmai információt, gyakorlati tudnivalót, az egységes szempontrendszert, a pontozási és értékelési elveket, lépésről lépésre iránymutatásul szolgálnak az eljárás egyes fázisaiban végzendő feladatok tekintetében mind a minősülő pedagógus, mind a minősítő bizottság tagjaként részt vevő szakértők, szakemberek, valamint az eljárásban közreműködő egyéb szereplők számára.

A pedagógus-előmeneteli rendszer A Rendelet alapján az Oktatási Hivatal minden év április ig tehet javaslatot a pedagógusértékelési eszközök módosítására. A Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. A Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat elérését célzó minősítési eljárásokra való felkészülést az alábbi dokumentumok támogatják:. Útmutató a Mesterpedagógus fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf negyedik változat.

Útmutató a Kutatótanár fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf negyedik változat. A tájékoztató anyagokban megjelenő tartalmak pl. Minden terület- és szakspecifikus kiegészítő útmutató továbbra is az általános Útmutató végén található linkek segítségével érhető el. Útmutató a Mesterpedagógus fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf harmadik változat.

Útmutató a Kutatótanár fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf harmadik változat. Útmutató a Mesterpedagógus fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf. Útmutató a Kutatótanár fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf. A lezajlott minősítések tapasztalatai és a szakértők, pedagógusok, vezetők visszajelzései alapján összeállításra került két új, hiánypótló segédanyag. A mentorok, a gyakornokok és a vezetők munkájának támogatása érdekében készült a mentori segédlet, ennek célja a minősítővizsgára történő felkészülés segítése.

Mentorok tevékenységének támogatása pdf ». A szakértői módszertani segédlet elsősorban a szakértők munkájának támogatását szolgálja, de hasznos információkat, tanácsokat tartalmaz a minősítésben részt vevő pedagógusok és vezetők számára is. Módszertani segédlet pedagógusminősítési szakértők számára — 1. Módszertani segédlet pedagógusminősítési szakértők számára — 2. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés tanfelügyelet során alkalmazott eljárásrend, az elvárás,- módszer- és eszközrendszerek egységesek, azokat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott tanfelügyeleti kézikönyvek tartalmazzák.

A tanfelügyeleti kézikönyvek - az egyes intézménytípusok sajátosságainak megfelelően - kilenc különböző intézménytípusra kerültek kidolgozásra. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez tanfelügyelethez szorosan kapcsolódó intézményi önértékelés eljárásrendjét az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott önértékelési kézikönyvek tartalmazzák.

A kézikönyvek rögzítik azokat az általános elvárásokat, amelyek értelmezésével az intézmények megalkothatják saját elvárásrendszerüket, illetve azokat az eszközöket — köztük a kérdőíveket — amelyek segítségével a megadott elvárások teljesülésének vizsgálatához szükséges információk összegyűjthetők.

Az önértékelési kézikönyvek - a tanfelügyelethez hasonlóan, a különböző intézménytípusok sajátosságait figyelembe véve - kilenc különböző intézménytípusra kerültek kidolgozásra. Az egyes években hatályos tanfelügyeleti és önértékelési kézikönyveket az alábbi linkeken érhetik el:. Pedagógusminősítési eljárásra vonatkozó Útmutatók, valamint az önértékelésre és tanfelügyeletre vonatkozó Kézikönyvek

Az iskolai nevelés környezetében és folyamatában számos olyan változás zajlik, amelyek kihívást jelentenek a pedagógusok számára. Az új kultúraelsajátítási formák, közöttük az egyre inkább meghatározó digitális tanulási módok elterjedése, az iskolai műveltség fogalmának szükségszerű átalakulása hatással van az iskolai nevelés cél- és feladatrendszerére, az oktatási-nevelési stratégiák, a pedagógiai módszerek, óraszervezési módok és eszközök alkalmazására.

Az egyik lehetséges válasz ezekre az új kihívásokra a pedagógusok kompetenciaalapú önértékelése és értékelése. A tanulmány a tanulás támogatásával kapcsolatos pedagóguskompetenciát értelmezi, valamint a más pedagóguskompetenciákkal való kapcsolatát taglalja. Konkrét példákat mutat be a tanulásalapú anyanyelvi fejlesztésre: tanulás-módszertani tananyagokra és gyakorlatokra, valamint a tanulástámogató pedagógiai szemlélet és tanári kommunikáció megvalósulási formáira.

Bevezetés A környezetünkben zajló változások hatással vannak a gyermekekre, az iskolai nevelés folyamatára, ezért kihívást jelentenek a pedagógusok számára is. Az internethasználat robbanásszerű növekedése miatt a tanulók tudáselsajátításában egyre kisebb szerepet játszik az iskola, és egyre meghatározóbbak az iskolán kívüli tudásforrások Koltay Ahhoz azonban, hogy a gyermekek megfelelően tudjanak élni ezekkel az új lehetőségekkel, és hatékonyan tudják alkalmazni a különféle tanulási módokat, magas szintű tanulási képességekkel kell rendelkezniük.

A változó környezeti-társadalmi tényezők hatására a tanulási attitűd formálódása, az új kompetenciák, az új ismeretek, készségek és képességek elsajátítása egyre inkább kinövi az iskolai kereteket, ezáltal szükségszerűen átalakul az iskolai műveltség fogalma Csapó A folyamatosan növekvő információtömeggel csak akkor tud sikeresen megbirkózni a gyermek, ha az iskolában is kiemelt figyelmet kap a tanulási képesség fejlesztése minden műveltségterületen. Ezt a célt azonban csak akkor tudják elérni a pedagógusok, ha magas szintű kompetenciákkal rendelkeznek a tanulás támogatásának a terén, ez az egyik legfontosabb pedagóguskompetencia az iskolai nevelés változó világában.

A magyartanárok kompetenciáinak fejlődéséhez és fejlesztéséhez, az anyanyelvi nevelés megújulásához — a szaktárgyi és a pedagógiai-pszichológiai kutatásokkal összhangban — az anyanyelv-pedagógiai kutatások is megfelelő szakmai hátteret jelentenek, és felmutatnak eredményeket Zsolnai ; Antalné b. Az anyanyelv-pedagógiában is paradigmaváltás történik az utóbbi évtizedekben a változó társadalmi-környezeti tényezők hatására.

Ez a szemléletváltás elsősorban az IKT-eszközök elterjedéséhez kapcsolódik, ám ennek részeként és következményeként olyan paradigmaváltásra is szükség van, amely alapján előtérbe kerül a tanulástámogató szemlélet érvényesülésének kutatása. A tanulástámogatásnak mint régi-új paradigmának a jelenleginél lényegesen nagyobb hangsúlyt és teret kell kapnia az anyanyelvi nevelésben, ennek szemléletbeli, tartalmi és szakpedagógiai megújulásában.

Ehhez elengedhetetlenek azok az anyanyelv-pedagógiai és tanári kommunikációs kutatások, amelyek célja a tanulás támogatásával kapcsolatos pedagóguskompetenciák, az anyanyelvhasználat fejlődését meghatározó kognitív folyamatok, az osztálytermi diskurzusban a tanulástámogató stratégiák vizsgálata és elemzése. Ezek a kutatási eredmények a gyakorló pedagógusok munkájában is hasznosulhatnak. Mivel az iskolai nevelés világában — a digitális kultúra rohamos terjedése ellenére is — még meghatározó szerepük van a pedagógusoknak, csak akkor tudnak megfelelni ezeknek az új kihívásoknak, ha megismerik a legújabb kutatási eredményeket és saját pedagógiai kompetenciáikat.

Az egyik lehetséges válasz tehát az új pedagógiai kihívásokra: önmagunk megismerése, pedagógiai munkánk kompetenciaalapú önértékelése és értékelése, pedagóguskompetenciáink folyamatos fejlesztése. A tanulmány első része a Nemzeti alaptantervnek a tanulási képesség fejlesztésére vonatkozó leírásából idéz, majd példákat mutat be a tanulásalapú anyanyelvi fejlesztésre: tanulás-módszertani tananyagokra és anyanyelvi gyakorlatokra, a tanulástámogató pedagógiai szemléletnek az érvényesülésére.

Ezután a tanulástámogatás pedagóguskompetenciáját értelmezi, majd a más kompetenciákkal való kapcsolatát taglalja. Végezetül magyarórákról készült videós órák és óralejegyzések alapján a tanulástámogató tanórai kommunikációs stratégiákat elemzi. A ben elfogadott Nemzeti alaptanterv a kiemelt nevelési célok között nevezi meg a tanulás tanítását 1.

Ez a tanulók fejlesztését meghatározó kulcskompetenciákkal összhangban a köznevelés egészében szolgálja a tudáselsajátítási stratégiák fejlesztését, és szükségszerűen minden műveltségi területet áthat. A Nemzeti alaptanterv az Európai Unió Oktatás és képzés programjával is összhangban 2 a kulcskompetenciák között nevezi meg a hatékony, önálló tanulást. A részletes leírásban utal arra, hogy ez a kompetencia is szükséges ahhoz, hogy képesek legyünk alkalmazkodni a modern világ változásaihoz, és képesek legyünk a változásokat cselekvően befolyásolni.

Csak az egyéni tanulási képesség birtokában tudunk cselekvően és sikeresen részt venni az élethosszig tartó tanulási folyamatokban 1. A tanulási képesség fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi területnek is kiemelt fejlesztési célja és feladata a köznevelés minden szintjén, az iskola minden évfolyamán. Egy többéves fejlődési folyamat eredményeképpen a 15—18 éves tanulóknak különféle tanulási tevékenységeket kell tudniuk önállóan elvégezni, például: a verbális és nem verbális információk célszerű gyűjtését, szelekcióját, rendszerezését, kritikai feldolgozását és felhasználását; az internetes adatgyűjtést és adatfeldolgozást, az önálló jegyzetkészítést, különféle típusú szövegek értelmezését és feldolgozását stb.

A tanulásfejlesztő törekvéseknek komoly hagyományai vannak az anyanyelvi nevelésben. Részletes történeti áttekintésre, az előzmények alapos feltárására jelen tanulmányban nincs lehetőség, de példaként lehet említeni az es évek óta ismert, Zsolnai József és Bánréti Zoltán nevéhez fűződő pedagógiai programokat és tankönyveket, amelyekben kiemelt fejlesztési terület a problémaalapú tanulás tanítása Zsolnai ; Bánréti Örvendetes módon napjaink új tankönyvcsaládjaiban is megjelennek olyan tanulás-módszertani gyakorlatok és fejezetek, amelyek a tanulók tanulási képességének a fejlesztését szolgálják.

Ahogyan az előzőekben idézett tantervi fejezetek is igazolják, a tanulás fejlesztése fontos területe a magyar nyelvi és irodalmi műveltségterületnek is. A tanulásalapú anyanyelvi nevelésnek különféle megnyilvánulási formái lehetnek, és ezt meghatározzák a pedagógusok nevelési-oktatási stratégiái: milyen nevelési-oktatási célokat tűznek ki, és ezek elérésére hogyan építik fel a tananyagot, milyen pedagógiai módszereket, eszközöket, tanulói munkaformákat és kommunikációs stratégiákat alkalmaznak.

A tanulás támogatása, a tanulásmódszertan különféle formákban és szinteken jelenhet meg az anyanyelvi nevelésben:. Anyanyelvi nevelési példák a tanulás támogatására. Tanulás-módszertani gyakorlatokra bármelyik anyanyelvi témakörben lehet példát találni, hiszen nemzedékről nemzedékre hagyományozódnak olyan tanulási technikák és gyakorlatok, amelyek egy-egy nyelvi fogalom vagy szabály megtanulását segítik. Emlékeztető szóval teniszütő, autó tanulják meg például a diákok a magas és a mély magánhangzókat.

A retorika mint tananyag magában foglalja a szövegtanulás eljárásait is, megtanulhatják a diákok a beszédtanulásnak a képhez és helyhez kötődő technikáit. A helyesírás tanulásában a pedagógus tanulás-módszertani gyakorlatokkal segíti például a helyesírási szabályok lépéseinek a megjegyzését vagy a helyesírási szabályokkal le nem írható példák memorizálását. Az utóbbiakat szemlélteti a felidéző szavak, mondatok, történetek és képek használata a példák megtanulására Antalné b.

Önálló tanulás-módszertani témakörökre is számos példa található a Nemzeti alaptantervben és a legújabb anyanyelvi tankönyvekben 1. A tanulással kapcsolatos önálló fejezetek tanítják például a szövegfeldolgozás módszereit, a papíralapú és a digitális szövegek olvasásának a stratégiáit, az információgyűjtés és az információkezelés eljárásait, a vázlatírás technikáit vagy a tankönyvhasználatot.

A tanulás támogatásának legmagasabb szintje az, amikor a pedagógus munkáját egy teljes témakörben, sőt az anyanyelvi nevelés egész folyamatában tanulás-módszertani tudatosság jellemzi, és ehhez megfelelően erősek a tanulást támogató kompetenciái is. Példa lehet erre a helyesírás-tanítás teljes folyamata. A helyesírás-fejlesztés területei.

A szövegalkotás fejlesztésének különféle szemléletmódjai érvényesülnek a magyarországi köznevelésben. Jelen van a tanulók szövegeire mint kész produktumokra tekintő, hagyományos eredményközpontú szemlélet, és egyre inkább meghonosodik a szövegalkotás fejlesztésének folyamatalapú szemlélete is Tóth Ez utóbbi esetében a tanulók megismerik és elsajátítják a szövegalkotás lépéseit, a szövegátdolgozás eljárásait, pozitív attitűd alakul ki bennük a szövegalkotással kapcsolatban. A pedagógusok nem mint bírák, hanem mint a szövegalkotást támogató szakemberek vesznek részt a tanulási folyamatban.

A tanár olyan instrukciókat fogalmaz meg a tanulók számára, amelyek segítik őket a szövegek önálló átdolgozásában, és megszervezi, hogy a készülő szövegekről társaikkal is beszélgessenek Szilassy Fontos eleme ennek a szemléletnek az elkészült szövegek bemutatása, hogy a tanulók munkáit minél többen és többféle csatornán megismerhessék.

Ebben a fajta fejlesztésben az a cél, hogy a gyermekek ne iskolai feladatnak, hanem az önkifejezés hatékony eszközének tekintsék a fogalmazást, hogy önként és nagy kedvvel írjanak szövegeket. A szövegalkotás fejlesztésének harmadik szemléletformája a szövegalkotás tanulási kontextusú fejlesztése, amely valójában a folyamatalapú fogalmazástanítás egyik változata.

Ennek az a lényege, hogy a tanulók tanulási céllal alkotnak szövegeket egy-egy tananyaggal, témakörrel kapcsolatban, a szövegalkotást a tanulás eszközének tekintik. Ez a fajta tanulási módszer nem csupán a tanulási képességet fejleszti hatékonyan, hanem a szövegalkotást is Tóth Tanulási célú szövegalkotási gyakorlatok:.

A tanulásalapú anyanyelvi nevelés megvalósulásában tehát helyük és szerepük van a tanulás-módszertani gyakorlatoknak, a tanulásfejlesztő tananyagoknak és a teljes fejlesztési folyamatot átfogó, tanulásalapú pedagógiai szemléletnek. A tanulásalapú anyanyelvi nevelés megvalósításához a pedagógusoknak olyan kompetenciákkal kell rendelkezniük, amelyek megalapozzák a nevelésben a tanulástámogató nevelési folyamatokat. Ennek részeként a pedagógusok munkáját és kompetenciáiknak a fejlettségi szintjét pályájuk alatt több alkalommal kompetenciaalapú minősítési eljárásban értékelik.

Ezt az értékelést segítik a szakértői látogatások, valamint a pedagógusok által összeállítandó szakmai e-portfólió 3. A hazánkban kidolgozott kompetenciaalapú minősítési eljárásnak már régóta megvannak a hagyományai az európai és a tengerentúli országokban Falus De Magyarországon is megtalálhatók az előzményei, hiszen a bolognai rendszerű, osztott ciklusú tanárképzésben a tanár szakos hallgatók tanulmányaik végén kompetenciaalapú pedagógiai portfóliót készítenek.

Ebben a megadott pedagóguskompetenciák alapján reflektálnak saját tanulási, tanárrá válási folyamatukra és a tanári hivatáshoz szükséges kompetenciáik fejlettségére, fejlődésére. A ban bevezetett, új osztatlan tanárképzés hosszabb időtartama és többéves összefüggő képzési ciklusa lehetőséget ad arra, hogy a hallgatók ne csupán tanulmányaik végén, hanem már tanulmányaik közben, akár több alkalommal, folyamatszerűen végezzenek fejlesztő célú, kompetenciaalapú önértékelést.

A szakmai portfólió összeállítása a kezdő, valamint a pályájukon már több éve dolgozó pedagógusokat is ösztönözheti szakmai önértékelésre és fejlődésre. A minősítési eljárásban az önértékelés és az értékelés alapját nyolc pedagóguskompetencia képezi 3. A minősítési eljárást meghatározó pedagóguskompetenciák. A pedagógusok szakmai fejlődése és kompetenciáik fejlettségi szintje számos tényezőtől függ: a személyiségüktől, a pályán eltöltött időtől és az ott szerzett tapasztalatoktól, személyes érdeklődésüktől stb.

Falus A Pedagógus I. A tanulástámogatási pedagóguskompetencia leírása a Pedagógus I. Tisztában van a különböző tanulási környezetek tanulási eredményességre gyakorolt hatásaival. Az optimális tanulási környezet, tanulási légkör megteremtésekor figyelembe veszi a tanulók sajátos igényeit, ötleteit, kezdeményezéseit, az együttműködésnek a tanulásra gyakorolt előnyeit és hátrányait.

Osztálytermi környezetben képes bizalomteli légkör kialakítására. Fontosnak tartja a tanulási képességek fejlesztését, és nyitott az élethosszig tartó tanulásra. Képes a tanulók motivációjára építeni és bevonni őket saját tanulási folyamatuk irányításába, tervezésébe, értékelésébe.

Képes az érdeklődés és a figyelem folyamatos fenntartására, az önálló, önszabályozó tanulás kialakítására, támogatására, a folyamat során fellépő tanulási nehézségek felismerésére és megoldására. A pedagógusok kompetenciáinak fejlettségi szintjét, a pedagógiai munka eredményességét mind a pedagógusok, mind pedig a minősítési eljárásban közreműködő szakértők különféle indikátorok segítségével figyelhetik meg.

Az indikátorok, azaz a tevékenység- és viselkedésleírások jelzik a pedagógusok és a külső szemlélők számára a kompetenciák meglétét és fejlettségi szintjét. A tanulástámogatási kompetenciát megfelelő szinten birtokló magyartanár például a következő tevékenységeket végzi a magyar nyelvi órán:. A tanulás támogatásával összefüggő egyéb pedagóguskompetenciák A pedagóguskompetenciák egymással szoros összefüggésben alapozzák meg a pedagógusok munkáját, és mindegyik magában foglal olyan alkotóelemeket, amelyek a tanulás támogatásának a kompetenciájához is kapcsolódnak 3.

A Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás elnevezésű kompetenciát birtokló magyartanár például képes arra, hogy a magyar nyelvi műveltséganyagot úgy értelmezze, hogy a tananyag részének tekintse a témakör tanulásához szükséges ismereteket és képességeket is. Anyanyelv-pedagógiai tudásának pedig szerves alkotóeleme a tanulásfejlesztési eljárások ismerete és alkalmazása, azaz a magyar nyelvi tananyagtartalmak értelmezésében és az anyanyelv-pedagógiai módszertani megoldások kiválasztásában tanulásközpontú pedagógiai szemlélet jellemzi.

A Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók elnevezésű kompetencia magában foglalja a tanulástervezési kompetenciát is. A magyartanár ennek birtokában képes például olyan tanulásközpontú magyar nyelvi órákat tervezni, amelyeknek szerves részei a tanulás-módszertani gyakorlatok. A Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése elnevezésű pedagóguskompetencia magában foglalja a tanulásfejlődés, az anyanyelvhasználat fejlődésének az értékelési képességét is.

A folyamatalapú és a tanulási kontextusú szövegalkotást például akkor segíti hatékonyan a pedagógus, ha a készülő szövegekhez nem csupán általános tanácsokat, hanem személyre szóló instrukciókat is megfogalmaz. Ebben a tevékenységében A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése Ez a kompetencia is kiemelten fontos minden anyanyelv-fejlesztési területen, hiszen a tanulók anyanyelv-fejlettségi szintje számos tényező — az eltérő családi környezet és szociokulturális háttér, az egyéb nyelvhasználati kompetenciák szintje stb.

Ehhez kapcsolódó pedagóguskompetencia a következő is: A tanulói csoportok, közösségek alakulásának a segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre. A Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás elnevezésű pedagóguskompetencia átvezet a következő fejezethez, amely példát mutat be arra, hogy mi jellemzi a tanulástámogató pedagógiai kommunikációt. Az Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért elnevezésű kompetencia birtokában a magyartanárok szívesen vesznek részt tanulás-módszertani képzéseken, igényük van a tanulás támogatásával kapcsolatos önképzésre, saját pedagógiai kommunikációjuk megismerésére és fejlesztésére 3.

Az osztálytermi diskurzus mintázata. A beszédforduló olyan diskurzusegységet jelent, amely a beszélőnek a megszólalásától a szóátadásig tart, lehetnek verbálisak és nem verbálisak egyaránt Hámori ; Boronkai A fotón jól látható a tanári és a tanulói beszédfordulók közötti lényeges különbség. A pedagógus körülbelül ugyanannyiszor szólal meg, mint ahányan a tanulók összesen, és a pedagógus beszédfordulói lényegesen hosszabbak, terjedelmesebbek, mint a tanulóké.

Az olyan osztálytermi környezet, amelyben a tanulóknak csak ritkán, röviden és töredékszerűen van lehetőségük megszólalni, kevéssé alkalmas a tanulók kommunikációjának és tanulási képességének a fejlesztésére. Az osztálytermi diskurzus mintázata egy frontális szervezésű tanórán.