Kezikonyv a nyelvtan es helyesiras tanitasahoz 6 evfolyam


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 202620970
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 6,14

MAGYARÁZAT:Kezikonyv a nyelvtan es helyesiras tanitasahoz 6 evfolyam

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás tanításához 6. A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. Remélem, nem veszed tolakodásnak, hogy nemcsak a levelemben, hanem a kézikönyvem egészében a tegező formát használom.

Pedagógusok között már csak így szokás. Sőt, talán személyesen is ismerjük egymást, mert az elmúlt évek során találkoztunk valamelyik pedagógiai rendezvényen, tanfolyamon, be- mutatóórán. Ezt a tanári kézikönyvet a Nyelvtan és helyesírás 6. A Magyar Közlöny Ezt követően Ezek a változások természetesen érintették a tankönyvek, munkafüzetek és feladatgyűjtemények tar- talmát is.

Tehát ránk, tankönyvírókra is nagy feladat hárult. A Nemzeti alaptanterv és a kerettantervek tartalmi módosításai alapján elkészítettem a helyi tantervi ajánlásaimat. A két évfolyamos ciklusra ké- szült magyar nyelv tantárgy fejlesztési céljait, ismeretanyagát, követelményeit, kulcsfogalmait és a fejlesztés várt eredményeit évfolyamokra bontottam.

Ez a bontás természetesen csak ajánlás az iskolák számára. A helyi tantervi ajánlás elkészülte után dolgoztam át a Nyelvtan és helyesírás 6. Ezzel az új tanári kézikönyvvel szeretném segíteni az órára való felkészülésedet. Fontosnak tartom meg- említeni, hogy a nagy sikerű Nyelvtan és helyesírás 6. Valamennyien tapasztaljuk, a tanítási folyamat egy-egy óráját egyre körültekintőbben kell megszervez- nünk, hogy tanítványaink valóban aktív szereplői legyenek.

Biztosan te is tapasztalod, a mai gyerekek má- sok, mint az egy-két évtizeddel ezelőtti diákok, másféle hatások érik őket. Pszichológiai felmérések igazol- ják, hogy napjainkban a gyerekeket hat másodpercenként érik új hatások. Ezzel a felfokozott életritmussal az iskolában folyó tanulás nehezen veheti fel a versenyt, de törekednünk kell arra, hogy minél hatékonyabb, változatosabb módszereket és munkaformákat alkalmazzunk a tanítási óráinkon.

Őszintén kell beszélnünk arról a problémáról is, hogy egyre több diák fordul el a tudás megszerzésétől. Ezt pedagógusként semmiképpen sem nézhetjük tétlenül. A taneszközök külcsíne is nagy sikert aratott a szakmai bírálók körében. Remélem, a tanítványaidnak és neked is tetszeni fognak a színes, modern illusztrációk, amelyek Bors József keze munkáját dicsérik.

Ezzel szeretnénk elérni azt, hogy a tanulók és a kollégák is szívesen vegyék a kezükbe. A kézikönyvben tanmenetet is találsz, amely természetesen csak ajánlás, és mindenképpen szükséges a saját osztályaidra alakítanod. A kézikönyvben egyes tankönyvi feladatok megoldása is megtalálható, sok esetben módszertani ajánlás- sal együtt.

A pedagógiai, magyartanári munkához jó egészséget, sok sikert kívánok! Kollegiális tisztelettel és szeretettel üdvözöllek: Széplaki Erzsébet Csöpi. A  Nemzeti alaptantervben, a kerettantervben és a helyi tantervekben megfogalmazott követelmény- rendszert a nyelvtantanítás során a tanulók csak úgy tudják teljesíteni, ha elsajátítják a dokumentu- mokban előírt ismereteket, s ezek birtokában megfelelő nyelvi jártasságokra, képességekre, készségekre, kompetenciákra tesznek szert.

A tanítandó témák azonban nem azonos fajsúlyúak. Másképp tanítjuk a hangtant, mint a szófajtant, illetve az alaktant. Más módszerek alkalmazását igényli a helyesírás tanítása, mint a kifejezőképesség fejlesztése. Az osztály sajátos adottságain a tanulók általános életkori sajátosságai mellett az osztály összetételét értem.

Minden pedagógusnak arra kell törekednie, hogy tanítványai legalább a minimumszintet elérjék. Más módszert kell alkalmazni új ismeret feldolgozása során, mást képességfejlesztéskor vagy összefog- lalás, számonkérés esetén. A legfontosabb szubjektív tényező a pedagógus személyisége. Ezt bizonyítják azok a nemzetközi méré- sek, amelyekben tanulók tízezreit kérdezték meg arról, szerintük melyek a kedvelt, eredményes pedagógu- sok jellemző tulajdonságai. Nemzetközi méretekben a következőket sorolták fel a diákok: megértő, együtt­ gondolkodó, demokratikus, kedves, jó, türelmes, igazságos, segítőkész, van humorérzéke.

A magyarországi gyerekek fontosnak tartották a műveltséget, a gyermekszeretetet, a lelkiismeretességet és a derűt. A szakirodalom a következő képességeket emeli ki, amelyek megléte a záloga annak, hogy kedvelt, ered- ményes pedagógus legyen valaki.

Feladóként a lehető legpontosabban tudja megfogalmazni az üzeneteit, címzettként a legpontosabban tudja megérteni és befogadni a feladó üzeneteit, beleértve a testbeszéd és a metakommunikáció jeleit. A rugal- masság azt jelenti, hogy ha változik a helyzet, a pedagógus is képes változtatni a viselkedésén, s ezzel a konkrét helyzethez igazodik.

A  pedagógusnak át kell látnia a helyzetet, a lehetséges változtatási módokat és azok következményeit. Döntéseket kell hoznia, hogy mit tegyen, ha a tanulók nagyon be- lemerülnek egy nekik tetsző feladat megoldásába, ugyanakkor a pedagógus tudja, hogy így kicsúszik az időből, így nem tudja elvégezni a továbbhaladáshoz szükséges anyagot. Az iskolai élet tele van konfliktusokkal. Ezen konfliktusok megoldásá- hoz kreativitás szükséges, és mellőzni kell az erőszakot.

Ez feltétele a pedagógus önfejlődésének is. A Feltétlenül ki kell emelnem a módszertani szabadság elvét. Ahány tanár, annyiféle személyiség. Ebből adódik, hogy a metodika sem hirdethet egyedüli, mindenki számára megfelelő és üdvözítő módszert. A  következőkben olyan, a gyakorlatban jól bevált módszereket ismertetek, amelyeket felhasználtam a taneszközeim megírásakor. Természetesen minden magyartanárnak magának kell megtalálnia az egyéni- ségéhez, osztályához, a soron lévő tananyaghoz, a tárgyi feltételekhez legjobban illő módszert.

Ugyanakkor azt is szem előtt kell tartania, hogy a Itt elsősorban a tanulás- szervezés kérdésére gondolok. Annyi mindentől függ, hogy a differenciálás melyik módját választjuk. Mindenképpen a tanulók képes- ségeit kell ismernünk ahhoz, hogy a legmegfelelőbb munkaformát alkalmazzuk. A magam részéről kife- jezetten támogatom a tanulópárt, illetve a heterogén csoportmunkát, mert nem mindegy, hány tanulóval foglalkozunk egy időben: öttel, tízzel, huszonöttel, esetleg harminccal?

Egy biztos: a közösségben végzett feladatmegoldások esetén a diákok megtanulnak együttműködni, meghallgatni társaik véleményét, amellyel egyetérthetnek, de ugyanakkor képviselhetik saját álláspontju- kat is, továbbá tapasztalhatják a közösségért érzett munka felelősséget is.

A lényeg a következő: a tanulók és a pedagógusok egyaránt aktív részesei legyenek a folyamatnak, jóked- vűen, sikerek reményében munkálkodjanak a problémák megoldásán. Az új is­me­ret fel­dol­go­zá­sa Min­den ma­g yar­ta­nár szá­má­ra ter­mé­sze­tes do­log az, hogy a nyelv tör­vé­nyeit min­de­nekelőtt nyel­vi tény­ anyag­gal szem­lél­te­ti. Pél­dául a mel­lék­név ta­ní­tá­sa­kor ügyel­ni kell ar­ra, hogy a pél­dák kö­zött még vé­let­le­nül se sze­re­pel­je­nek mel­lék­né­vi ige­ne­vek.

A mel­lék­né­vi ige­név fo­gal­ má­nak kiala­k í­tá­sa­kor pe­dig ke­rül­nünk kell a mel­lék­név­vé vált va­la­mi­ko­ri mel­lék­né­vi ige­ne­vek hasz­ná­la­tát. Ha bi­zony­ta­la­nok va­g yunk a szó szó­fa­ji ho­va­tar­to­zá­sá­ban, a leg­jobb, ha a fo­koz­ha­tó­sá­got hív­juk se­gít­sé­gül. A mel­­lék­név­vé vált mel­lék­né­vi ige­ne­vek ugyanis ugyanúgy fo­koz­ha­tók, mint a mel­lék­ne­vek: ra­gyo­gó, ra­ gyo­góbb, leg­ra­gyo­góbb; sá­padt, sá­pad­tabb, leg­sá­pad­tabb stb. A mel­lék­né­vi ige­ne­ve­ket azon­ban nem fo­koz­ hat­juk.

Ked­venc pél­dám­mal él­ve — a mun­kál­ta­tó tan­könyv­ben is leír­tam: a fá­radt ven­dég le­het fá­rad­tabb, de a meg­hí­vott ven­dég so­ha­sem le­het meg­hí­vot­tabb. A szó­faj­ta­ni tud­ni­va­lók szem­lél­te­té­sé­re — nyel­vi funk­ció­juk­ból adó­dóan — a mon­dat, il­let­ve a szö­veg rész­ let al­kal­mas Tk.

Ezek­ben ti­pog­rá­fiai megol­dá­so­kat dőlt, fél­kö­vér be­tű­ketje­lö­lé­se­ket al­ kal­maz­tam a je­len­sé­gek kieme­lésé­re, me­lyek a ta­nu­lók fi­g yel­mé­nek irá­nyí­tá­sát is szol­gál­ják. Össze­füg­gő szö­ve­get hasz­ná­lunk, ha a név­má­sok uta­ló sze­re­pé­re kí­ván­juk ráirá­nyí­ta­ni a ta­nu­lók fi­g yel­mét Tk. A nyel­ven kí­v ü­li szem­lél­te­tés esz­kö­zeit hasz­nál­tam fel pél­dául a hang­alak és je­len­tés vi­szo­nyá­nak is­mét­ lé­se­kor Tk.

A szó­ele­mek egyez­mé­nyes je­lei a kö­zös ka­te­gó­riá­ba va­ló tar­to­zás­ra hív­ják fel a fi­g yel­met. Az uta­ló és szim­bo­li­kus je­lek a kü­lön­fé­le össze­füg­gé­sek ér­zé­kel­te­té­sé­re al­kal­ma­sak. A cso­port­al­ko­tás­sal egy-egy nyelv­ta­ni ka­te­gó­ria alosz­tá­lyai­nak meg­fi­g yel­te­té­sét, kö­zös fo­gal­mi je­g yei­ nek tu­da­to­sí­tá­sát ér­het­jük el.

A cso­port­al­ko­tás táb­lá­za­tos for­má­jú is le­het Tk. A kí­sé­rő szem­lél­te­tés­nek az is­me­re­tek meg­szi­lár­dí­tá­sá­ban is sze­re­pük van. A ta­nu­lók — egyé­ni vagy kö­zös mun­ká­val — na­g yobb alak­ban is el­ké­szít­he­tik a táb­lá­za­to­kat. Eze­ket ki­te­het­jük az osz­tály­te­rem fa­lá­ra, így le­he­tő­ség nyí­lik a hosszabb szem­lé­lés­re, amely se­gí­ti az is­me­re­tek meg­szi­lár­dí­tá­sát.

Itt sze­ret­ném fel­hív­ni a ked­ves Kol­lé­gák fi­g yel­mét az Apá­czai Kiadó Anya­nyel­vi fa­li­táb­lái­ra, ame­lye­ket nem­csak az al­só ta­go­za­tos, ha­nem nagy ré­szü­ket a fel­ső ta­go­za­tos ma­g yar­órá­kon is jól hasz­nál­hat­juk. Az is­me­re­tek meg­szi­lár­dí­tá­sa Az el­sőd­le­ges rög­zí­tés váz­lat­tal, rész­össze­fog­la­lás­sal és össze­fog­la­lás­sal tör­té­nik. Az is­me­re­tek tar­tós­sá­gát is­mét­lés­sel, gya­kor­lás­sal, va­la­mint ott­ho­ni ta­nu­lás­sal ér­het­jük el.

A meg­ta­nu­lan­dó is­me­re­tek vi­szony­lag rö­vid ter­je­del­műek. Ezek ter­mé­sze­te­sen nem szó sze­rint meg­ta­nu­lan­dó sza­bá­lyok, de a fo­ga­lom min­den lé­nye­ges je­g yét tar­tal­maz­zák. A lé­nyeg azon­ban az, hogy a ta­nu­lók tud­ják al­kal­maz­ni eze­ket a sza­ bá­lyo­kat. Itt is fon­tos­nak tar­tom meg­je­g yez­ni, az egyes szó­fa­jok fo­gal­má­nak ta­ní­tá­sa­kor ne a kér­dé­sük­re he­lyez­zük a fő hang­súlyt, ha­nem a je­len­té­sük­re.

Ha a gye­rek­ben ki­zá­ró­la­go­san az rög­zül, a Ki? Az anya­nyelv iránt ér­dek­lő­dő ta­nu­lók így sze­rez­het­nek több­letis­me­re­tet. A rend­sze­re­zés a cél­ja az év ele­ji, a te­ma­ti­kus és az év vé­gi is­mét­lés­nek. Az év ele­ji is­mét­lés­hez bő­sé­ges feladat­sor ta­lál­ha­tó a 6. Felöle­li az 5.

Ak­ti­vi­zál­ hat­juk mind­azo­kat az is­me­re­te­ket, ame­lyek­re a szó­fa­jok ta­ní­tá­sa­kor szük­sé­günk lesz. Ter­mé­sze­te­sen nem kell va­la­mennyi felada­tot min­den ta­nu­ló­nak megol­da­nia. Dif­f e­ren­ciált osz­tály­mun­ká­ban min­den­k i azt gya­ko­rol­ja, azo­kat az is­me­re­te­ket ele­ve­nít­se fel, azo­kat a ké­pes­sé­geit fej­lessze, ame­lyek­re szük­sé­ge van a to­vább­ha­la­dás­hoz.

Az év vé­gi is­mét­lés­nek sem az az el­sőd­le­ges cél­ja, hogy az év vé­gi fel­mé­rés megírá­sát elő­se­gít­se, ha­nem az, hogy rend­sze­rez­ze a 6. Fel­tét­le­nül em­lí­tést kell ten­nem az ott­ho­ni ta­nu­lás fon­tos­sá­gá­ról. Az órán fel­dol­go­zott ta­na­nyag rög­zí­té­ sé­nek, tar­tó­sí­tá­sá­nak kiemel­ten fon­tos mód­sze­re.

Igaz ez ak­kor is, ha va­la­mennyien ar­ra tö­rek­szünk, hogy a le­he­tő leg­több is­me­re­tet már a ta­ní­tá­si órán sa­já­tít­sák el a ta­nít­vá­nyaink.

Kézikönyv a Nyelvtan és helyesírás 2. EMMI rendelet 1. A kiadó a kiadói jogot fenntartja. A kiadó írásbeli hozzájárulása nélkül sem a teljes mű, sem annak része semmiféle formában nem sokszorosítható. Kiadja az Apáczai Kiadó Kft. Bevezető A gyerekek az iskolába lépés előtt először a szűkebb környezetüktől sajátítják el a magyar nyelvet.

Az iskola feladata ennek az ösztönös nyelvtudásnak a formálása, a nyelvi tudatosság fejlesztése. Az anyanyelvi nevelés elsődleges feladata a szóbeli és az írásbeli kommunikáció önálló és kreatív haszná- latának elsajátíttatásához szükséges alapvető képességek intenzív fejlesztése, a modern társadalom különféle színterein gyakorolt nyelvhasználati módok tanítása, illetve a nyelvhasználat változatos tanulói tevékenységekre épülő, folyamatos gyakoroltatása.

A NAT-ban és a kerettantervben leírtak megvalósításához, a helyesírás fejlesztéséhez nyújt segítséget az Apá- czai Kiadó 2. Ehhez a tankönyvcsa- ládhoz készítettem el ezt a kézikönyvet, amely a 2. A kézikönyvben a tankönyvcsaládhoz készített tanmenet is megtalálható, amely Word formátumban is le- tölthető az Apáczai Kiadó honlapjáról.

Így a tanítók iskolájuk helyi pedagógiai programjához és tanítványaik képességeihez igazíthatják a tanmenetüket. Ajánlom ezt a kézikönyvet azoknak a kollégáknak, akik az Apáczai Kiadó Nyelvtan és helyesírás tankönyv- családjából tanítanak, ezenkívül tanítóknak és magyartanároknak, hiszen hasznosítható ötleteket találhatnak benne a magyarórák megtartásához.

A szerző. A magyar nyelv és irodalom műveltségterület feladatai a es NAT alapján. Alapelvek, célok Az egyéni, a közösségi, a társadalmi kommunikáció alapja a magyar nyelv sokoldalú, elemző ismerete és ár- nyalt használata. A nyelv kultúrát formál, őriz és közvetít, az emberi kommunikáció, a gondolkodás, a tanulás, az önismeret kibontakozásának közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Az anyanyelvnek kulcsszerepe van a kulturális önazonosság, tudatosság és kifejezőképesség, az erkölcsi, az esztétikai, a történeti és a kritikai érzék kialakításában is.

Az anyanyelvnek mint rendszernek a biztos tudása, az anyanyelvi készségek birtoklása segíti a társadalom közösségeiben való aktív részvételt, valamint meghatározó szerepe van a társadalom értékeinek lét- rehozásában, megvitatásában, közössé tételében és alakító áthagyományozásában. Az anyanyelvi alapok meg- felelő ismerete feltétele bármely idegen nyelv elsajátításának. Az anyanyelvi képzés befolyásolja és segíti a többi műveltségterület elsajátítását, ezért az anyanyelvi kompe- tencia fejlesztése valamennyi műveltségi terület feladata.

Az irodalom mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hordozója és alakítója: a szövegértési és szövegalkotási képességek fejlesztésének, az esztétikai és érzelmi nevelésnek, a viselkedési szabályrendszer átadásának egyik legátfogóbb és leghatékonyabb eszköze. Ezért alap- vető szerepe van a nyelvi, a kulturális és a szociális kompetenciák alakításában, fejlesztésében, meghatározó a tanulás teljes folyamatában. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata a nyelvnek mint változó rendszernek a megismerése és a nyelvi kom- petencia fejlesztése annak érdekében, hogy a tanulók életkoruknak megfelelő szinten birtokolják a szóbeli és írásbeli kommunikáció eszköztárát, képessé váljanak azok funkcionális elemzésére és gyakorlati alkalmazásá- ra.

Így segítve és megalapozva a tanulók önálló ismeretszerzését, tanulását, valamint a velük szoros összefüg- gésben levő differenciált gondolkodást, az élethosszig tartó tanulás képességét és igényét. Az egyén folyamatosan fejlődő szövegértési és szövegalkotási tudása teszi lehetővé azt, hogy önállóan és má- sokkal együttműködve képes legyen a verbális és nem verbális kommunikáció kódjainak, kapcsolatainak, ténye- zőinek azonosítására, tudatos alkalmazására, a különböző szövegek megértésére, elemzésére, kritikai feldolgozá- sára.

Mindezek birtokában alkalmassá válik a másodlagos, átvitt kifejezésmódból adódó jelentések felismerésére, reflexiójára és arra, hogy saját szövegek alkotása során maga is éljen velük. A szövegek önálló megalkotásában képes megfelelni a beszédhelyzetet és hallgatóságot figyelembe vevő, az alkotói szándékból, az olvasók igényeiből és a különféle szövegműfajok normáiból fakadó erkölcsi, esztétikai és kulturális elvárásoknak. Az anyanyelvi és irodalmi nevelés elválaszthatatlan egységet alkot.

Az irodalmi művekkel folytatott aktív párbeszéd révén jön létre a kapcsolat a múlt, a jelen és a jövő között. A jelentős művek szembesítik a befogadót az élet alapvető kérdéseivel, biztosítva a kultúra folytonosságát és folyamatos megújulását. Segítenek az emberi és társadalmi problémák megértésében, átélésében, a saját és más kultúrák megismerésében, az én és a másik közötti különbség megfogalmazásában és tiszteletében.

Az irodalmi alkotások fejlesztik az emlékezetet, az él- mények feldolgozásának és megőrzésének képességét, hozzájárulnak ahhoz, hogy a diákokban megteremtődjék a hagyomány elfogadásának és alakításának párhuzamos igénye. A fenti célok mellett az irodalmi nevelés kitüntetett feladata az olvasási kedv felkeltése és megerősítése, az irodalomnak mint művészetnek, mint az emberi kommunikáció sajátos formájának megszerettetése, közlésfor- máinak, kifejezési módjainak élményteremtő megismertetése.

A magyar és a világirodalmi művek olvasása és értelmezése része a tanulók általános műveltségének. Lehetővé teszi az esztétikai, erkölcsi, kulturális értékek, a kánon megismerését és a róluk szóló diskurzusba való bekapcsolódást. Az így megszerzett tudásnak nagy szerepe van az érzelmi élet gazdagításában, az empátia fejlődésében. Lehe- tőséget teremt az ön- és emberismeret, a képzelet, a kreativitás és a kritikai gondolkodás fejlesztésére, miközben a tanulók megismerik a sokoldalú és sokjelentésű hagyomány fogalmát, a nyelvi és művészi konvenciókat.

A Magyar nyelv és irodalom műveltségterület számos ponton kapcsolódik a Művészetek és az Ember és társa- dalom, az Élő idegen nyelv és az Informatika műveltségi területek tartalmához és céljaihoz. Fejlesztési feladatok és közműveltségi tartalmak az 1—4.

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása 2. Olvasás, az írott szöveg megértése 3. Írás, szövegalkotás 4. A tanulási képesség fejlesztése 5. Anyanyelvi kultúra, anyanyelvi ismeretek 6. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése 7. Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése. Fejlesztési feladatok Közműveltségi tartalmak 1. Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása A megfelelő hangképzés, beszédlégzés és hangozta- 1.

Beszédhallás, hallás utáni értés, beszédfejlettség tás fejlesztése; törekvés a mások számára érthető és — megfelelő beszédlégzés, hangképzés, hangozta- kifejező beszédre. Mindennapi élmények, olvasmányok, látvány- 1. Memoriterek szöveghű tolmácsolása. Saját vélemény megfogalmazása. Ismert szövegek megjelenítése drámajátékkal.

Különféle dramatikus formák kipróbálása pl. Olvasás, az írott szöveg megértése Az olvasás jelrendszerének elsajátítása. Felkészülés az olvasásra Biztos olvasási készség kialakítása hangos és néma — figyelem, megfigyelés, logikai sémák, tempó, olvasással. Ismerkedés a szövegértési technikák ritmus, emlékezet, érzelem, képzelet; alapjaival. Az értő olvasás bizonyítása feladatmegoldással. Az olvasás jelrendszere Az olvasott szövegekkel összefüggésben az aktív — hang és betű, szótag, szó, szószerkezet, mondat, szókincs gazdagítása.

Rövidebb szépirodalmi és nem szépirodalmi szöve- gek önálló olvasása, kulcsszavak azonosítása, szerke- zeti egységek összefoglalása. Az irodalmi szövegben megjelenő egyszerűbb ké- 2. Az írott szöveg megértése pek, alakzatok felismerése hasonlat, ismétlés, foko- — szövegelemző műveletek: tájékozódás a szöveg- zás. Az olvasott szöveg cselekményének utólagos felidé- zése, a szereplők cselekedeteinek, jellemének, kifej- tett és ki nem fejtett nézeteinek megértése.

A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése. Egy-két mondatos vélemény a szövegekben megje- lenő szereplők élethelyzetéről, cselekedeteiről, tulaj- donságairól, magatartásáról. Írás, szövegalkotás Az íráskészség kézírás fokozatos kialakítása és 3.

Az írás jelrendszere fejlesztése a diákok egyéni sajátosságainak figyelem- — írott kis- és nagybetűk, betűkapcsolás, szó, szó- bevételével. Fogalmazások írása pl. Szövegalkotás írásbeli fogalmazás írás, két-három soros jellemzés. A tanulási képesség fejlesztése Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megala- 4. Könyv- és könyvtárhasználat pozása és gyakorlása könyvtárlátogatás, könyvköl- — tankönyv, egyéb könyvek: enciklopédia, egy- csönzés, gyermeklexikon használat.

A tapasztalatok megosztása. Ismeretterjesztő szövegek jellemzői Feladatvégzés könyvekkel, gyermeklapokkal válo- — tematika, információtartalom, szókincs, fel- gatás, csoportosítás, tematikus tájékozódás. Vázlatkészítés tanítói irányítással. Szövegfeldolgozási és gondolkodási műveletek Vázlat önálló bővítése, szöveg szűkítése megadott — tanulást támogató eljárások: vázlatírás, magya- szempontok szerint.

Szöveg értelmezése, egyszerű ok-okozati összefüggés felismerése; következtetések. Ritmus- mozgás- és beszédgyakorlatokkal kombi- 4. Szépirodalmi művek, részletek szöveghű felidé- nált koncentrációs memóriagyakorlatok, szövegta- zése nulási technikák. Teljes művek: A szöveges emlékezet aktivizálása, szövegek pontos — Mondókák, népdalszövegek, József Attila: Alta- megfigyelése, azonosítása és felidézése.

Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről Nyelvi-nyelvtani jelenségek felismerése gyakorlati 5. Alapvető kommunikációs helyzetek nyelvi és tapasztalatok alapján hang, betű, szótag, szó, szótő, magatartási mintái toldalék, mondat, szöveg. Szójelentések, kifejezések, állandósult szókapcsola- 5. Szavak jelentése, szókincs tok értelmezése és felhasználása a szóbeli és írásbeli — rokon értelmű szavak, többjelentésű, azonos fogalmazásokban.

Hang, betű, szótag, szó, szótő, toldalék Néhány alapvető helyesírási szabály megismerése és 5. Szófajok alkalmazása a mondathatárok jelölése, nevek írása, — ige, főnév, melléknév, számnév, névelő, névutó, az egyszerű szavak elválasztásának szabályai.

A nyelvi állandóság és változás jelenségeinek megfi- 5. Modalitás szerinti mondatfajták gyelése. Alapvető nyelvhelyességi és helyesírási szabá- Az anyanyelv és az idegen nyelv különbségének lyok, írásjelek. Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése Az olvasás örömének megtapasztalása. Szerzők és művek Tartalommondás; a cím és a szöveg kapcsolatának Népköltészet: magyarázata; címadás.

Albert, Weöres Sándor. A lírai mű középpontjában álló gondolat, illetve ér- Klasszikus európai szerzők gyermekversei, meséi, zelem azonosítása. Rövidebb epikai művek, népköltészeti alkotások Kortárs magyar szerzők gyermekversei, meséi, el- olvasása. Epikus művek jellemzői írásbeli fogalmazásokban.

A történet idejének és helyszínének azonosítása. Lírai alkotások jellemzői A cselekmény kezdő- és végpontjának, a cselek- — a költői nyelv ritmus, rím, versszak, refrénményelemek sorrendjének, összefüggéseinek megál- egyszerűbb képek, alakzatok ellentét, hasonlat, lapítása. Báb- és drámajátékok jellemzői Népi játékok, dramatizált formák pl. A szóbeli költészet és az írásbeliség, a népköltészet és a műköltészet különbségeinek megtapasztalása példák alapján.