Utmutato a pedagogiai szakszolgalatok


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 959658866
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 7,43

MAGYARÁZAT:Utmutato a pedagogiai szakszolgalatok

A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló Az Útmutatók tartalmazzák az eljárások sikeres lebonyolításához szükséges valamennyi szakmai információt, gyakorlati tudnivalót, az egységes szempontrendszert, a pontozási és értékelési elveket, lépésről lépésre iránymutatásul szolgálnak az eljárás egyes fázisaiban végzendő feladatok tekintetében mind a minősülő pedagógus, mind a minősítő bizottság tagjaként részt vevő szakértők, szakemberek, valamint az eljárásban közreműködő egyéb szereplők számára.

A pedagógus-előmeneteli rendszer A Rendelet alapján az Oktatási Hivatal minden év április ig tehet javaslatot a pedagógusértékelési eszközök módosítására. A Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I.

A Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat elérését célzó minősítési eljárásokra való felkészülést az alábbi dokumentumok támogatják:. Útmutató a Mesterpedagógus fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf negyedik változat.

Útmutató a Kutatótanár fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf negyedik változat. A tájékoztató anyagokban megjelenő tartalmak pl. Minden terület- és szakspecifikus kiegészítő útmutató továbbra is az általános Útmutató végén található linkek segítségével érhető el. Útmutató a Mesterpedagógus fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf harmadik változat. Útmutató a Kutatótanár fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf harmadik változat. Útmutató a Mesterpedagógus fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf.

Útmutató a Kutatótanár fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf. A lezajlott minősítések tapasztalatai és a szakértők, pedagógusok, vezetők visszajelzései alapján összeállításra került két új, hiánypótló segédanyag. A mentorok, a gyakornokok és a vezetők munkájának támogatása érdekében készült a mentori segédlet, ennek célja a minősítővizsgára történő felkészülés segítése.

Mentorok tevékenységének támogatása pdf ». A szakértői módszertani segédlet elsősorban a szakértők munkájának támogatását szolgálja, de hasznos információkat, tanácsokat tartalmaz a minősítésben részt vevő pedagógusok és vezetők számára is. Módszertani segédlet pedagógusminősítési szakértők számára — 1. Módszertani segédlet pedagógusminősítési szakértők számára — 2. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés tanfelügyelet során alkalmazott eljárásrend, az elvárás,- módszer- és eszközrendszerek egységesek, azokat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott tanfelügyeleti kézikönyvek tartalmazzák.

A tanfelügyeleti kézikönyvek - az egyes intézménytípusok sajátosságainak megfelelően - kilenc különböző intézménytípusra kerültek kidolgozásra. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez tanfelügyelethez szorosan kapcsolódó intézményi önértékelés eljárásrendjét az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott önértékelési kézikönyvek tartalmazzák.

A kézikönyvek rögzítik azokat az általános elvárásokat, amelyek értelmezésével az intézmények megalkothatják saját elvárásrendszerüket, illetve azokat az eszközöket — köztük a kérdőíveket — amelyek segítségével a megadott elvárások teljesülésének vizsgálatához szükséges információk összegyűjthetők. Az önértékelési kézikönyvek - a tanfelügyelethez hasonlóan, a különböző intézménytípusok sajátosságait figyelembe véve - kilenc különböző intézménytípusra kerültek kidolgozásra.

Az egyes években hatályos tanfelügyeleti és önértékelési kézikönyveket az alábbi linkeken érhetik el:. Pedagógusminősítési eljárásra vonatkozó Útmutatók, valamint az önértékelésre és tanfelügyeletre vonatkozó Kézikönyvek

A nemzeti köznevelésről szóló Intézmény: megyénként és a fővárosban egy, a székhelyintézménye szerint illetékes tankerületi központ a továbbiakban: tankerületi központ által fenntartott, járásonként legalább egy tagintézményből álló pedagógiai szakszolgálati intézmény, amely a nemzeti köznevelésről szóló A tagintézmény több tagintézményi telephelyen is működhet. Az első részben előtagként az Intézmény hivatalos neve, a második részben az első részhez kapcsolódva utótagként az adott járás nevével azonos megkülönböztető megjelölés az előtaggal birtokviszonyban vagy szakosított tagintézmény esetében az ellátott tevékenységre vagy a tagintézmény földrajzi elhelyezkedésére utaló megjelölés az előtaggal birtokviszonyban, a harmadik részben a tagintézmény megnevezés szerepel.

A tagintézmény önálló körbélyegzővel rendelkezik. A körbélyegző a tagintézmény nevét, és annak a telephelynek a címét tartalmazza, ahol a tagintézmény vezetőjének munkahelye található. A korai fejlesztés és gondozás tevékenységei a komplex gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai tanácsadás, a kognitív, a szociális, a kommunikációs és a nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás.

A pedagógiai szakszolgálati intézmény a tanácsadást a szülőn kívül a feladatellátási hely adott gyermekkel foglalkozó szakalkalmazottal részére is biztosítja. Az időkeretet a fejlesztést ellátó szakember a szakértői bizottság írásbeli egyetértésével módosíthatja. A fejlesztés a gyermek állapota alapján egyéni, vagy csoportfoglalkozáson, illetve vegyesen - egyéni és csoportfoglalkozáson - is történhet. A 6 bekezdésben meghatározott időkeret teljesítése szempontjából egy hét intenzív ellátás hat hét általános szabályok szerinti fejlesztésnek felel meg.

A bentlakás feltételeit a gyermek és a szülő számára az intenzív ellátást végző intézmény biztosítja. A fejlesztési tervet a szülővel ismertetni kell. A fejlesztési tervet legalább kettő, legfeljebb tizenkettő hónapra kell elkészíteni, időtartamát a fejlesztést ellátó szakember határozza meg a gyermek életkorának, diagnózisának függvényében.

Az egyéni fejlesztési terv szükség szerint módosítható. Az egyéni fejlesztési tervnek tartalmaznia kell - a gyermek állapotától függően - a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai fejlesztés, a tanácsadás, a kognitív, a szociális, a kommunikációs és a nyelvi készségek fejlesztése, a mozgásfejlesztés és a pszichológiai segítségnyújtás feladatait. Az értékelési lap egy példányát át kell adni a szülőnek, egy példányát a korai fejlesztés és gondozás megkezdésére javaslatot tevő szakértői bizottságnak, egy példány a korai fejlesztés és gondozás feladatait ellátó intézménynél marad.

Az eljárás megindítása az Intézmény szakértői bizottságként eljáró azon feladatellátási helyénél kérhető vagy kezdeményezhető, amelynek működési körzetében a gyermek, tanuló lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkezik, vagy amelynek működési körzetében a gyermek, tanuló intézményes ellátásban részesül.

A mozgásszervi, valamint az érzékszervi a látási, a hallási fogyatékosság megállapítására vagy kizárására irányuló vizsgálat közvetlenül is kérhető, illetve kezdeményezhető a mozgásszervi fogyatékosság, az érzékszervi a látási, a hallási fogyatékosság megállapítását vagy kizárását végző szakértői bizottságnál.

Ha a gyermek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban részesül, az óvoda, az iskola köteles közreműködni a vizsgálat iránti kérelem elkészítésében. A szakértői vizsgálat időpontjáról szóló értesítést a vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem megérkezését követő naptól számított tíz napon belül, a vizsgálat időpontja előtt legalább tíz nappal meg kell küldeni a szülőnek.

A szakértői vizsgálat időpontját - első vizsgálat esetében - a vizsgálat kezdeményezésére irányuló kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belüli időpontra kell kitűzni. Amennyiben a szülő a szakértői vizsgálat időpontjában nem jelenik meg, további egy alkalommal kell számára vizsgálati időpontot biztosítani az elmulasztott vizsgálati időpontot követő naptól számított tizenöt napon belüli időpontra. Ennek elmulasztása esetén, ha a vizsgálat a szülő kérésére indult, a vizsgálati kérelmet visszavontnak kell tekinteni.

Ha a vizsgálat a A vizsgálaton megjelent szülő a távollévő szülőt képviselheti, erről a szülőt legkésőbb a vizsgálat megkezdésekor tájékoztatni kell. Kétség esetén vélelmezni kell, hogy a vizsgálaton megjelent szülő a távollévő szülő képviseletére nem jogosult. A szakértői vizsgálat során a szülő köteles közreműködni, a vizsgálaton - annak zavarása nélkül - jogosult mindvégig jelen lenni. A Hivatal a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül kijelöli a szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértőt.

A vizsgálati kérelemhez csatolni kell az érintett iskola igazgatójának a vizsgálat szükségességével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát. Az iskola igazgatója a döntéséhez beszerzi a tanuló osztályfőnöke és az adott tantárgyat tanító pedagógus véleményét.

Az iskola igazgatója egyetértésének hiányában a szakértői bizottság vezetője vagy az általa erre kijelölt bizottsági tag - a kiskorú tanuló esetén a tanuló és a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló meghallgatása után - dönt a vizsgálat szükségességéről vagy a kérelem elutasításáról. A kérelem elutasításáról szóló döntést - határozat formájában - írásba kell foglalni.

A döntés tekintetében a szakértői vélemény felülvizsgálatával kapcsolatos rendelkezéseket kell alkalmazni. A szakértői vélemény elkészítésének szakmai követelményeit a 3. A szakértői bizottság tagjai a gyermek, tanuló különleges gondozásba vételére, fogyatékosságára, a fejlesztést igénylő területekre vonatkozó megállapításokat közösen alakítják ki.

A szakértői véleményt a szakértői bizottság vezetője és a szakértői bizottságnak a vizsgálatban közreműködő tagjai írják alá. Amennyiben a szakértői bizottság a szakértői véleményét a A köznevelési, illetve szakképző intézményt a szülő választja ki a szakértői bizottság által javasolt intézmények közül. Ha a szülő által választott óvoda, iskola nem azonos a kötelező felvételt biztosító óvodával, iskolával, és az óvoda, az iskola a gyermeket, a tanulót a nem veszi fel, a szakértői bizottság a szakértői véleményében a gyermek, tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti, kötelező felvételt biztosító óvodát, iskolát határozza meg az óvodai nevelés, az iskolai nevelés, oktatás ellátására.

Az igénybevételt az ellátást nyújtó köznevelési, illetve szakképző intézmény vezetője vagy írásbeli meghatalmazással rendelkező megbízottja igazolja. Az ellátást nyújtó köznevelési, illetve szakképző intézmény a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló legfeljebb két fő kísérője részére ad ki igazolást és utazás-nyilvántartó lapot, és az igazoláson a kísérői létszámot feltünteti.

A szakértői véleménynek tartalmaznia kell. A tájékoztatás tényét, a tájékoztatási kötelezettség teljesítését írásba kell foglalni és a szülővel alá kell íratni. A szakszolgálati-esélyegyenlőségi szakértő a szakértői bizottság munkájával és megállapításaival kapcsolatosan kifejtheti véleményét, és javasolhatja a szülőnek, hogy éljen a felülvizsgálat kezdeményezésének jogával. Amennyiben a szülő a A kézbesítés napja az a nap, amelyen a szakértői véleménynek a szülő általi átvétele megtörtént, vagy amely napon a szülő az átvételt megtagadta.

Ha szakértői vizsgálatot a Hivatal kirendelésére a járási szakértői bizottság végezte el, és a szakértői vizsgálat alapján sajátos nevelési igény valószínűsíthető, akkor a járási szakértői bizottság a Korm. A megyei szakértői bizottság a járási szakértői bizottság azon szakmai megállapításaihoz, melyeket a Korm.

Amennyiben a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő nem ért egyet, a szakértői bizottság köteles erről a tényről a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes tankerületi központot tájékoztatni. A szülőnek a szakértői véleményben foglaltakkal kapcsolatos egyetértését vagy egyet nem értését írásban kell közölnie. Amennyiben a szülő a szakértői vélemény kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem tesz nyilatkozatot és nem indítja meg a 2 bekezdésben meghatározott eljárást, az egyetértését megadottnak kell tekinteni.

A jegyző, illetve a tankerületi igazgató - szakképzésben részt vevő vagy szakképzésbe jelentkező tanuló esetén a tankerületi igazgató a szakképzési centrum vezetőjének egyetértésével - intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási intézmény, illetve szakképző intézmény kijelölésre kerüljön.

A jegyző, illetve a tankerületi igazgató tizenöt napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a szakértői bizottságot. A tankerületi igazgató - szakképzésben részt vevő vagy szakképzésbe jelentkező tanuló esetén a szakképzési centrum vezetőjének egyetértésével - intézkedik arról, hogy a gyermek, tanuló kötelező felvételét ellátó nevelési-oktatási, illetve szakképző intézmény kijelölésre kerüljön. A tankerületi igazgató tizenöt napon belül tájékoztatja az intézkedéséről a szakértői bizottságot.

A szakértői bizottság, amennyiben az az iskola, amelybe a tanuló az átvételét, felvételét kéri, az adott sajátos nevelési igényre tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a bejelentést tizenöt napon belül írásban tudomásul veszi, és szakértői véleményének az iskola kijelölésére és az iskolába történő beiratkozásra vonatkozó rendelkezéseit módosítja. Ha az iskola nem vagy nem az adott fogyatékosságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a szakértői bizottság a tanuló - szükség szerinti - vizsgálata után új szakértői véleményt készít.

A tanuló vizsgálata mellőzhető, ha a meglévő vizsgálati eredmények kiegészítésére nincs szükség. E rendelkezéseket alkalmazni kell az óvoda, a kollégium, a szakképző intézmény, a korai fejlesztés és gondozás, továbbá a fejlesztő nevelés-oktatás feladataiban közreműködő intézmény változásakor is.

Az e bekezdésben meghatározott intézkedéseket, ha a gyermek, tanuló vizsgálatára nincs szükség, a szakértői bizottság vezetője vagy az általa kijelölt szakértői bizottsági tag hajtja végre. EüM rendelet 4. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a gyermek, tanuló a lakóhelye szerinti vagy a választott óvodában, illetve általános iskolában a többi gyermekkel, tanulóval együtt vesz részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban. A folyamatos figyelemmel kísérés a pedagógiai, illetve a pszichológiai vizsgálatot követő hónapban indul, és ha az adott nevelési év, tanév végéig még legalább hét hónap hátravan, a tanév végéig, ha kevesebb, mint hét hónap van hátra, a vizsgálatot követő nevelési év, tanév feléig tart.

A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a gyermek vizsgálatát a statisztikai adatszolgáltatás során is lezáratlan vizsgálatként kell nyilvántartani. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a szakértői bizottság megvizsgálja a gyermek, tanuló fejlődését, és tapasztalatai alapján - a vizsgálatok összegzésének eredményeként - készíti el szakértői véleményét. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez.

A folyamatos figyelemmel kísérés végén a részletes értékelést a pedagógus átadja a szakértői bizottságnak. A felülvizsgálati eljárásra - a folyamatos figyelemmel kísérés kivételével - a szakértői bizottsági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az első hivatalból történő felülvizsgálatában nem vehet részt az, aki a szakértői vélemény megalkotásában közreműködött. A szakértői véleményt az első hivatalból történő felülvizsgálat után addig, amíg a gyermek korai fejlesztés és gondozásban részesül, minden második tanévben hivatalból felül kell vizsgálni. A szakértői bizottság a szülő kérelmére akkor köteles lefolytatni a felülvizsgálati eljárást, ha a hivatalból történő felülvizsgálat óta több mint hat hónap telt el, és a soron következő, hivatalból történő felülvizsgálat időpontjáig több mint hat hónap van hátra.

A felülvizsgálat során a szülő jelenlététől, valamint közreműködésétől a szakértői bizottság eltekinthet, ha a szülő a vizsgálat lefolytatása előtt írásban nyilatkozik a felülvizsgálat tényének és időpontjának tudomásul vételéről, és arról, hogy azon nem kíván jelen lenni. Sajátos nevelési igényű gyermek esetében, az óvodai vagy iskolai kezdeményezésre történő felülvizsgálat lefolytatásakor a felülvizsgálat részeként, a szakértői bizottság egy tagja legalább egy teljes napot a gyermek óvodai csoportjában, a tanuló iskolai osztályában hospitál, megfigyeléseiről feljegyzést készít.

A szakértői bizottság a szakértői véleményét megküldi a szülőnek, a kijelölt iskolának, a lakóhely szerinti kötelező felvételt biztosító iskolának és a lakóhely szerint illetékes tankerületi központnak. A hároméveskori logopédiai szűrés a nyelvi fejlettségre receptív és expresszív nyelvaz ötéveskori szűrés elsősorban a beszédartikulációra, illetve az írott nyelvi írás és olvasás készültségre irányul. A szűrés eredménye alapján szükség szerint el kell végezni a gyermek további logopédiai vizsgálatát, illetve kezdeményezni kell további gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatokat.

A tanácsadás során figyelembe kell venni a tanuló személyes adottságait és érdeklődését. A konduktív pedagógiai ellátás az óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz kapcsolódóan vagy egyéni fejlesztő foglalkozás keretében nyújtható. Abban az esetben, ha a szükséges feltételek rendelkezésre állnak, a tanulók részére heti egy tanórai foglalkozás keretében úszás órát kell szervezni.

A gyógytestnevelés az orvosi javaslat alapjánvagy fős csoportokban szervezhető meg. Az adott tanulóra vonatkozó ellátásnak a tanév rendjétől eltérő megkezdése vagy befejezése csak az iskolaorvos vagy a szakorvos véleménye alapján kezdeményezhető. A főigazgató munkáját a pedagógiai szakszolgálati intézmény egy vagy több feladatának szakmai irányítását ellátó főigazgató-helyettes, az igazgató munkáját a tagintézmény egy vagy több feladatának szakmai irányítását ellátó igazgatóhelyettes segíti.

A főigazgató-helyettesek egyike közvetlenül irányítja a székhelyintézmény által ellátott szakmai feladatok végrehajtását. A pedagógiai szakszolgálati intézményekben alkalmazott vezetők kötelező létszámát az 5. A közvetlen foglalkozásra megállapított időn felül látják el a vezetői megbízással kapcsolatos feladataikat. A főigazgató közvetlen foglalkozással kapcsolatos feladatokat nem végez. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés a főigazgató, igazgató munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi.

A pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakképzettségi követelményei a megyében, fővárosban az Intézmény egyes tevékenységeinek ellátásához című táblázat C:6 mezőjében jelzett szakképzettség, továbbá pedagógiai szakszolgálati feladat ellátására létesített pedagógus munkakörben szerzett, legalább ötéves szakmai gyakorlat, valamint pszichológus megbízása esetén pedagógiai, óvoda- és iskola vagy tanácsadói szakvizsga, pedagógus esetében pedagógus-szakvizsga.

Egy Intézményben legfeljebb tíz - a pedagógiai szakszolgálat feladatai szerint szerveződő - szakmai munkaközösség hozható létre. A szakmai munkaközösség részt vesz az Intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában.

A szakmai munkaközösség - az Intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak munkájának szakmai segítéséről. Az Intézmény szervezeti és működési szabályzata a szakmai munkaközösség részére további feladatokat, jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg. Ha a gyermek, tanuló részére ezt követően a pedagógiai szakszolgálat intézmény ellátást nyújt, minden alkalommal a munkanaplóban vagy az egyéni fejlesztési lapon rögzíteni kell a részére nyújtott szolgáltatást.

Az Intézmény évente legalább egyszer összefoglalva rögzíti a gyermek, a tanuló fejlesztésének éves előrehaladási eredményét. A főigazgatói munkaközösség tagjai a tankerületi központok által fenntartott Intézmények intézményvezetői, akik a munkaközösség vezetőjét tagjaik közül választják.

A főigazgatói munkaközösség üléseit legalább háromhavonta tartja. A főigazgatói munkaközösség az ügyrendjét maga alkotja meg. Távbeszélőn vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását.