Erdorendezesi utmutato


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 688670727
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 17,56

MAGYARÁZAT:Erdorendezesi utmutato

Mezei szil Ulmus minor Õshonos szilfajaink közül a periodikusan fellépõ szilfavész a legnagyobb mértékben károsítja, továbbá élõhelyein a kultúrerdõk létesítése miatt ma már idõs példánya is alig akad. Eltûnõben lévõ fafajunk. Az idén is élénk érdeklõdés mellett, egy hónapon keresztül zajlott folyamatosan a szavazás, amelyen összesen érvényes szavazatot adtak le a szavazók, a megadott határidõig. Köszönjük a korrekt voksokat, az aktív részvételt!

Ezúttal közreadjuk a hivatalos végeredményt. Az egyre jobban átalakuló, leromló alföldi termõhelyek olyan õshonos fafaja, amely az ártértõl a homok- lösz- és szikes területekig egyaránt megtalálható, viszont az intenzíven mûvelt fafajok pl. Ökológiai szempontból egyre nagyobb figyelmet kap például a feketefenyõ pusztulása miattde sajnálatosan a gyomfa-szemléletünk továbbra is megmaradt.

Kertészeti jelentõsége szintén nagy. A többnapos rendezvényen számos anyaországi erdész kolléga képviseli a hazai állami és magán-erdõgazdálkodókat, az erdészeti felsõ- és szakoktatást, az erdészettudományi kutatást. Hagyományosan a végtelennek tûnõ erdõségekkel borított háromszéki, csíki, hargitai, kovásznai havasokba tett túrával vagy választhatóan történelmi, kulturális buszosgyalogos körutazással telik a rendezvény elsõ napja.

Erdély mindig különleges hangulatú világába tett barangolások után, másnap már a szakmáé a fõszerep, egész napos konferenciával folytatódik a találkozó programja. Idén az Országos Erdészeti Egyesület ötfõs küldöttsége e konferencia elõadásainak a végén, hivatalosan is átnyújtotta az erdélyi kollégáknak Egyesületünk Vándorgyûlés zászlaját. Az OEE alapításának éves jubileuma kapcsán a jövõre tervezett erdélyi vándorgyûlés szervezési ügyeiben is számos tárgyalást lefolytató küldöttség, a Brassó melletti Tatrangon, az OEE Erdélyi Helyi Csoportjának tagjai és számos vendég elõtt, Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke, mint hivatalos meghívó kezébe helyezte az Egyesület jelkép erejû relikviáját.

A Vándorgyûlés zászló így már Székelyföld szívében, Kovásznán, Sepsiszentgyörgyön várja, hogy jövõre az erdélyi vándorgyûlésünkkor, az ünnepi közgyûlés alkalmával foglalja el méltó helyét és év után visszatérve Erdélybe, töltse be jelkép erejû történelmi szerepét. Nagy László. Kelemen Géza, Dr. Tuba Katalin: Városi erdészet — formálódó szakterület Nyomdában az Erdészettudományi Közlemények 6.

Ódor Péter: Erdõökológiai kísérlet terepi bemutatója a Pilisben Lakatos Ferenc, Dr. Heil Bálint, Dr. Kovács Gábor: A kocsányos tölgy termõhelyi igénye Sárvári János: Szalamander ben is Selmecbányán Polner Antal: A szegedi erdõk nagyatyja Sárvári János, dr. Komornik Ferenc A kézirat lezárva: Felvilágosítást a lappal lapcsolatban az Egyesület ad. Megjelenik havonta. A beküldött kéziratokat, fényképeket nyilvántartásba vesszük. A cikkek, írások nem feltétlenül azonosok a szerkesztô véleményével, azok tartalmáért mindenkor a szerzô felel.

Honoráriumot megegyezéssel csak felkért írásokért, illetve grafikai munkákért fizetünk. A címlapon: Teraszok Fotó: Bodó Mónika Pilis hegység. Tuba Katalin — egyetemi adjunktus, NYME EMK Erdõmûvelési és Erdõvédelmi Intézet Írásunkban bemutatjuk a városi erdészetet mint formálódó szakmát, annak fõbb jellemzõit és jelenlegi nemzetközi, valamint magyarországi helyzetét.

Szó esik a fontosabb tevékenységeirõl, egyedi jellegzetességeirõl, illetve a közeljövõ lehetõségeirõl is. Történelmi áttekintés Ahogy fejlõdik az erdészeti tudomány és változnak a társadalom elvárásai az erdõkkel szemben, úgy bukkannak fel újabb és újabb kifejezések, módszerek a köztudatban. Ilyenek például az erdõterületen belül a készletgondozó fahasználat, az átalakító üzemmód, vagy az erdõtörvénybeli fogalmán kívül esõ energetikai ültetvény, aztán az erdészet peremterületein az agroerdészet, a zöldítés, a városi vadgazdálkodás stb.

Különösen az angol nyelvbõl honosodik meg egyre több szakszó a mi szakmánkban is. Könnyû lefordítani, habár nem szerencsés a magyar megfelelõje — városi erdészet, városi erdõgazdálkodás —, hiszen fogalmi átfedésekkel terhelt. A kifejezés az Egyesült Államokban már ben felbukkant. A pontos definíciója még ma sem teljes, de ne csodálkozzunk, maga az erdõ szó tartalma térben és idõben is sokféle lehet.

Az elsõ alaposabb meghatározás ban született, miszerint a városi erdészet az erdõgazdálkodás egyik speciális ága, amelynek céljai között szerepel a városi környezet zöldfelületeinek megalkotása, a lakott területeken élõ fák nevelése és kezelése a városi társadalom életfeltételei, szociális és gazdasági jóléte céljából. Tegyük hozzá, hogy a városi erdészet tevékenysége nem korlátozódik a városok területén található fákra, hanem a falvakban, majorokban, tanyákon magányosan vagy csoportban állókra, sõt egyes elemei akár a szántókon, kertekben, az erdõkben található, valamilyen szempontból becses egyes fákra, továbbá a városhoz közeli erdõterületek rekreációs célú hasznosításának eszközeire is kiterjed.

Az utóbbi esetben a közelség a szerzõk értelmezésében a belterületrõl fél órán, milliós nagyvárosok esetén egy órán belül megközelíthetõ erdõs-fás területet jelenti. Így értelmezhetõ például a debreceni Nagyerdõ városi erdõnek. A városi erdészet a as években indult rohamos fejlõdésnek. Ennek oka az idõszakra esõ jóléti fejlõdés, illetve az ezzel párhuzamosan elõtérbe kerülõ környezettudatos abb életfelfogás volt.

A tudományág kialakulásában szerepe volt annak a felismerésnek is, hogy a városi növényzet hozzájárul a civilizáció néhány kedvezõtlen környezeti hatásának az enyhítéséhez. Ebben az idõszakban fejlõdik ki az a fontos axióma is, hogy a fák környezeti hatásai nemcsak a tulajdonost, hanem a szélesebb körû szomszédságot is megilletik. A második, szélesebb körben elfogadott értelmezés az elõbbi meghatározást kibõvíti a kisebb facsoportokkal, sõt egyes fákkal kapcsolatos feladatokkal.

A városi erdészet mint szakma Abban mindkét irányzat egyetért, hogy a városi erdészet tevékenysége multidiszciplináris, amely magában foglalja a fák, a facsoportok, fasorok, az erdõk és a kapcsolódó növényzet, valamint a fizikailag hozzájuk tartozó zöldfelületek! A célokat illetõen az ökológiai-környezetvédelmi és szociális rendeltetések elsõbbségén túl a faanyagtermelés már elhanyagolható szerepet játszik noha a keletkezõ faanyagra az önkormányzatok szociális célokból ugyancsak igényt tartanak.

Ez a szakma az erdész és a kertész, illetve kisebb részben az urbanisztikai tudományok közös területe, ahol azonban a nagy területû erdõállomány-gazdálkodás, vagy a dísznövénytermesztés, esetleg a bevásárlóközpontok tervezése valószínûleg nem jön szóba a gerillakertészetrõl ne essék itt szó. A szakma mûvelõje a — jobb híján — városerdész, vagy arborista.

Az utóbbit faápolónak magyarította a szakma. Rögtön szögezzük le, hogy az ismeretek nagyobb része ugyanaz, mint amit az erdészek és a kertészek megtanulnak, csak éppen más leosztásban. Úgy is mondhatjuk, hogy ugyanazon kártyapakliból más kártyajátékot játszunk, más bemondásokkal. Mi a városi erdészet tartalma?

A zöldfelületek létesítése, a fák ültetése, nevelése, gondozása, növényvédelme, esetleg kivágása. Egyszerûnek tûnhet, de vegyük figyelembe, hogy mindennek az urbanizált környezet a színtere, amely az erdei környezethez képest szélsõséges hatásokra képes. Gondoljunk csak a talaj különlegességeire, a városi hõsziget jelenségére, az infrastruktúra utak, épületek, vezetékek akadályozó szerepére, a méretes sorfa ültetésének nehézségeire, a szükséges öntözésre, a koronaalakító, koronabiztosító metszésekre, csonkolásokra, a fák számára sanyarú környezet miatti növényvédelmi gondokra, a sebkezelésekre.

Nem feledkezhetünk meg mindezek forrásigényérõl és a lakosság fokozott elvárásairól sem. Jelentõs szakmai folyóiratok tárgyalják egyes kérdéseit, és különösen a favizsgálatok módozatainak szentelnek nagy teret. Egyes részeirõl már az Erdészeti Lapok korábbi számaiban is tájékozódhattunk. A német erdészeti szaklap, a kéthetente megjelenõ Allgemeine Forst Zeitschrift AFZ szinte minden számában olvashatunk cikkeket a favizsgálatokról vagy koronaalakításról, sõt a kiadvány minden negyedik példányát tematikus lapszámként ennek szentelik.

Nemzetközi szinten nagy hagyományú egyesületek fogják össze a szakemberek tevékenységét. A legnagyobb közülük a minden kontinensen és nagyon sok országban jelen lévõ International Society of Arboriculture ISA. Nálunk néhány éve a Magyar Faápolók Egyesülete kívánja összefogni a favizsgálattal foglalkozók tevékenységét.

Rangos nemzetközi konferenciák is foglalkoznak a városi erdészet kérdéseivel. Ott már egyenesen a városi erdészet kulturális ökoszisztéma-szolgáltatásairól értekeztek, amelyek a városi fáknak és erdõknek a lakosok egészségéhez, jólétéhez és boldogságához való hozzájárulását tartalmazzák. Kizárólag a városi erdészettel foglalkozó tudományos-gyakorlati tanácskozást tartottak idén júniusban Brüsszelben, a A konferencia vezérfonala a fragmentált városi zöld infrastruktúra és ezek szerepeinek ökológiai, rekreációs, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás stb.

E sorok szerzõi jelen voltak az említett konferenciákon, részben elõadóként, részben szerzõként, a témában megjelent szakkönyveket, kiadványokat végigböngészõk is láthatják azonban, hogy még nem kiforrott tudományterületrõl beszélünk, de a lakosság zöldterületekhez, fákhoz kapcsolódó fokozott igényei miatt foglalkozni kell vele.

Magyarországon is elkezdõdött az útkeresés, egyes részek pl. Eltérések a városi erdészet és a hagyományos erdõgazdálkodás között A városi erdõk tervezése nagyrészben az urbanisztikai ismeretekkel határos terület, ahol a termõhely és a környezet adottságai mellett vizsgálandó a városképbe illeszkedés a fák kifejlett korára is tervezve. Ehhez több-kevesebb inkább kevesebb elõírást találhatunk a településrendezési tervekben, illetve az építési szabályzatokban, ám azokat is csak ritkán olyan kidolgozottsággal, amely az ilyen erdõk létesítését nagyban segítené.

Emiatt aztán kevés helyen érvényesül a városi erdõkkel kapcsolatos bármilyen koncepció, ez látható is legtöbb településünk zöldfelületeinek képén. Tapasztalataink szerint a teljes körû, a fa eddigi élettörténetére, illetve jelenlegi állapotára, továbbá a jövendõ intézkedések tervezésére és a költségekre is kitérõ adatbázis azonban egyelõre erõsen hiányos a városainkban és falvainkban.

A megalkotandó fakatasztereknek figyelembe kell venniük azt is, hogy a fák növekedésük során, valamint az intenzív emberi igénybevétel miatt erdei társaiknál gyakrabban kerülnek olyan helyzetbe, amikor a kezelõnek be kell avatkoznia.

A beavatkozások a különbözõ nyesések lehetnek, úgymint koronaalakítás a helyszûke miatt, koronakönnyítõ metszés a stabilitás miatt, koronabiztosító nyesés az ágak törése, hasadása miatt, vagy gyakran a hevederekkel történõ vázág-megerõsítések, továbbá alátámasztások. Egyes esetekben a fasebészeti eljárásokat kell alkalmazni a bizonyos szempontból különleges faegyedek életének megtartása, illetve meghosszabbítása érdekében.

Ezekhez a szakszerûen kivitelezett beavatkozásokhoz hazánkban kevés ismeretanyag áll rendelkezésre, erre vonatkozó képzés magyarul még nem elérhetõ. A különbözõ nyesések megtervezéséhez, illetve a fa stabilitásának megállapításához szükséges favizsgálatok eszközei tomográf, húzásvizsgálat terjednek, de még van hová fejlõdni. Az ezekhez szükséges tudásanyag rendelkezésre áll, de egyelõre kevés a képzett szakember. Az ezzel foglalkozók Magyarországon leginkább autodidakta módon jutottak ismereteikhez.

Speciális szakértelmet kíván a hagyományos erdõvédelmi ismeretektõl jelentõsen eltérõ városi fák növényvédelme. A kártevõk és a kórokozók, valamint az alkalmazott módszerek egyaránt eltérnek a fák méretei miatt, ám mindenekelõtt a lakosságra kell tekintettel lenni a növényvédelem módjainak megválasztásakor. A városi erdõktõl és fáktól a környezetvédelmi szerep mellett talán a közjóléti funkció biztosítása a legfontosabb társadalmi elvárás.

Erdészeti Lapok CL. A szokásos erdei közjóléti létesítményekkel és berendezésekkel a lakott területeken is találkozhatunk. Megjegyzés: a rongálás mértéke azonban még nagyobb, mint a távolabbi erdõkben, a felesleges energiákat a kevesebb utazás sokkal kisebb mértékben vezeti le.

Nemzetközi szinten is ugyanez a helyzet, hiszen a legtöbb országban paraméteres eljárásokkal készítenek értékbecsléseket. Hazánkban a legismertebb az úgynevezett Radó-módszer Radó Dezsõ kertészmérnöktõlamelyet a Magyar Faápolók Egyesülete fi.

A közeljövõ Új szakma bontakozik ki a szemünk láttára. A részei nem idegenek, és vitathatatlanul szükség is van rá. Kérdéses, hogy mennyire tud kifejlõdni a városi erdész vagy a faápoló szakma a mai forráshiányos közegben, de az érdeklõdés nagy, az internetes keresés Magyarországon is rengeteg találatot ad, különösen a faápolás területén. Sokan szereznek be tomográfot, amit aztán jól-rosszul használnak, hiszen kecsegtetõ lehetõségnek tûnik, különösen az uniós támogatásokból megvalósuló kastélypark-felújítások során.

Az elõképzettséget nélkülözõ faápolási dilettantizmus azonban hibás döntésekre vezethet, a fölöslegesen kivágott fa már nem ragasztható vissza, a rosszul tervezett fasorokkal, parkosításokkal kapcsolatban késõbb sok gond merül fel.

Ezek jó része megelõzhetõ lesz, ha valamilyen szakmai intézményes képzésre egyszer majd lehetõség nyílik.

E-mail: CirokI[kukac]nebih. E-mail: lajtos. Váradi József: A terv és végrehajtás bejelentések évi változásai és jelenlegi megoldása az állami erdőgazdálkodók gyakorlatában. Nagy-Bozsoky Péter: Nagy Dániel: Az EUTR ellenőrzések általános tapasztalatai és az erdőtörvény vonatkozó rendelkezéseinek legutóbbi változásai.

A szakosztályok megalakításának célját, és a szakosztályi munka jelentőségét Czillinger János, az Erdészeti Lapok korábbi főszerkesztője, a mai napig érvényes megfogalmazásban tette közzé, ben. Szakosztályok alakítására gondolok. Úgy vélem, minden időben vannak tagjaink között kiváló szakerők, hogy úgy mondjam specialisták, akik az erdőgazdaság szétágazó munkaterületének bizonyos részein évtizedes különleges gyakorlat útján a közre nézve is értékesen felhasználható tapasztalatokra tettek szert.

Magukban foglalják valamely kérdés szakértőit, akik a termelés, kutatás, oktatás, stb. Munkájuk sok szempontból figyelemre méltó. Az Egyesületben hivatali kötöttségre való tekintet nélkül mondják el véleményüket. A munkájuk alapján készült zárójelentések, tanulmányok sok esetben konkrét hasznot jelentenek a gazdasági élet számára, eredményeiket a termelő apparátus hasznosítja. Jelentőségük azonban túlmegy ezen. A szakmai vitákon, ankétokon, szakosztályokban részt vevő egyesületi tagok ilyen módon részt vesznek az állami intézkedések meghozatalában, szélesedik szakmai, gazdasági, politikai látókörük.

A ma élő szakosztályok, a II. Az OEE Elnöksége, az A tagság hagyománytiszteletének köszönhetően, mégis, a határozatot követő öt évben, öt szakosztály alakult, elsőként az Erdőrendezési Szakosztály. Az Erdőrendezési Szakosztály, az 1. Végigkísérve az erdőrendezési szakosztály 49 éves történetét, jól látszik, hogy az eredeti célkitűzés jelentősen kibővült. Mondhatni felölelte az erdőrendezés teljes feladatkörét, melyet legtömörebben, Fekete Zoltán megfogalmazásában, az alábbiak szerint kívánom közreadni:.

Tapasztalni fogjuk, a Szakosztály munkájának ismertetése során, hogyan motiválták az erdőrendezés feladatát jelentő alapfogalmak — és ezek közül különösen a körülmények — a szakosztály tevékenységét, esetenként hangos megjelenését, vagy visszahúzódó állapotát, az erdészet palettáján. Az Erdőrendezési Szakosztály története egybeforrt az erdőrendezés korszakos történetével, és megítélésünk szerint megfelelt azoknak az elvárásoknak, amelyeket a bevezetőben vázoltunk.

Az Országos Erdészeti Egyesület Erdőrendezési Szakosztályának részletes története ide kattintva letölthető! FEBR A láthatatlan erdő — online erdőismereti vetélkedő középiskolásoknak. Magyarul véleményezhető az Európai Bizottság új uniós erdőgazdálkodási stratégiája - április ig!

JAN Az első nap megteltek az Erdei Vándortábor csoportos időpontjai. Az Országos Erdészeti Egyesület Erdőrendezési Szakosztályának rövid története A szakosztályok megalakításának célját, és a szakosztályi munka jelentőségét Czillinger János, az Erdészeti Lapok korábbi főszerkesztője, a mai napig érvényes megfogalmazásban tette közzé, ben.

Az Erdőrendezési Szakosztály alapítása. Kiemelt hírek. Események További események.