Karmentesitesi kezikonyv 4


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 818690334
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 5,77

MAGYARÁZAT:Karmentesitesi kezikonyv 4

Az angol nyelv eredeti kiadvny a www. A magyar vltozatot a Krnyezetvdelmi s Vzgyi minisztrium Budapest, F u. Vzgyi Szakllamtitkrsga megrendelsre az Elektrotemperatra Fejlesztsi Kkt. Andrssy t 8. In situ eljrsok 7. A teltetlen talajzna kezelsnek eljrsai 7. In situ talajmvelses kezels. Monitorozott termszetes szennyezanyag cskkens MNA 7. Kismret szennyezett terletek 7. Dntshozatali mtrix a mikrobiolgiai eljrsok alkalmazshoz 8.

A biolgiai lebomlst gyorst kiegszt technikk 9. A krmentestsi beavatkozs monitoringja s hatkonysgnak szmbavtele 9. A beavatkozsi monitoring clkitzsei 9. Az ex-situ eljrsok monitoringja 9. Az in-situ eljrsok monitoringja 9. A krmentestsi beavatkozs sikeressgnek igazolsa A biolgiai krmentestsi eljrsok fejlesztsi lehetsgei A krmentestsi beavatkozsi ajnlatok vizsglata, a biolgiai eljrsok kltsgei A biolgiai krmentestsi eljrsok kltsgei Ellenrztt spontn termszetes biodegradci Szakirodalom Rvidtsek jegyzke.

Bevezets Az as vek ta kutatsi cl a mikroorganizmusok azon kpessgnek megismerse, amivel a krnyezetet szennyez szerves anyagokat az emberre rtalmatlan vgtermkk alaktjk t. Ennek eredmnyeknt az as vek eleje ta fejlesztettk ki s alkalmazzk a talaj, a talajvz s talajleveg kezelsnek biotechnolgiai eljrsait. Nmetorszgban jelenleg a szennyezett talaj mikrobiolgiai kezelse a szennyezett terletek krmentestsnek leggyakrabban alkalmazott technolgija. A mikrobiolgiai eljrsok hatkonysghoz fzd nagy vrakozsokhoz kapcsoldan ki kell jelenteni, hogy szmos korltoz tnyez hatrt szab alkalmazhatsguknak.

Emiatt kiterjedt kutatsok kezddtek, amelyek elssorban a korbban hasznlt tapasztalati mdszerek tudomnyos megalapozst biztostottk. Emellett kifejlesztettek addig le nem bomlnak, perzisztensnek tekintett szennyezanyag-csoportok lebontsra alkalmas eljrsokat is. Jelenleg mr abbl a tnybl indulhatunk ki, hogy valamennyi szerves szennyez elvileg lebonthat.

Azonban a termszetben szmos tnyez miatt egyes szennyezk lebomlsa annyira korltozott, hogy az ember ltal a talajba s a talajvzbe a mltban, vagy a jelenben juttatott szennyezs emberi beavatkozs nlkl sok esetben nem cskken, vagy csak fldtani nagysgrend idszak alatt trtnik meg a lebomlsa, gy egyes terleteken tarts szennyezst okoz. A mikrobiolgiai krmentestsi eljrsok olyan helyszneken alkalmazhatk, ahol egyrszt a krmentests tervezse folyamn kielgten tisztztk a terlet-specifikus keretfeltteleket, msrszt megfelel tervezs sorn kellkppen figyelembe vettk a biolgiai eljrs jellemzit.

Amennyiben ezek a felttelek adottak, akkor a mikrobiolgiai eljrsok ms technolgikkal sszehasonltva jelents gazdasgi s kolgiai elnykkel rendelkezhetnek. A mikrobiolgiai eljrsok elsdleges clja, hogy optimlis alapfeltteleket hozzanak ltre a szennyezk lebomlsa szmra. Ezrt alapvet fontossg, hogy ismerjk a klnbz lebomlsi reakcikat, a lebomls anyagcseretjait s a befolysol tnyezket.

A nmet Krnyezetvdelmi Minisztrium Krnyezetvdelmi Hivatala Umweltbundesamt ltal kiadott kziknyv clja, hogy ttekintst adjon a Nmetorszgban alkalmazott mikrobiolgiai krmentestsi eljrsokrl, s alkalmazsi lehetsgeikrl, segtve ezzel a megfelel eljrs kivlasztsban a hatsgokat s a krmentestseket tervezket. A magyar vltozat f clkitzse elssorban az Orszgos Krnyezeti Krmentestsi Programban kzremkd szakemberek tfog tjkoztatsa a mikrobiolgiai krmentestsi eljrsok fejlesztsnek helyzetrl s jelenlegi alkalmazsi lehetsgeirl a nmetorszgi gyakorlat alapjn.

Tovbbi fontos clunk a krnyezetvdelmi hatsgok munkjnak segtse a krmentestsi mszaki beavatkozsra vonatkoz hatrozathozatal folyamatban, a javasolt biolgiai krmentestsi eljrsok megtlsben. A kziknyv szorosan kapcsoldik az tmutat a teltetlen talajznban lejtszd termszetes szennyezanyag lebomls s megkts rtkelshez cmen kzreadott 8. Krmentestsi tmutathoz.

Krmentestsi technolgik alkalmazhatsgnak minstsi metodikja cm szakanyag VI. A mikrobiolgiai krmentestsi eljrsok alapjai 2. Lebomlsi reakcik: svnyosts, transzformci, humifikci A talajban s a felszn alatti vzben tallhat szerves szennyezket tbbnyire baktriumok s gombk bontjk le. Br a baktriumok szma messze meghaladja a gombkt, a napjainkban legkorszerbb eljrsok fejlesztsi eredmnyei alapjn a gombk fontossga sokkal nagyobb.

A mikroorganizmusok olyan termszetes kataliztorokat, enzimeket termelnek, melyek a szerves vegyleteket szndioxid CO2metn CH4vz s szervetlen sk kpzdse mellett bontjk le. Ezt a teljes lebontst nevezzk svnyostsnak mineralizcinak.

Az svnyosts azonban nem megy mindig teljesen vgbe, mivel minden egyes lebomlsi rszfolyamatban a tpanyag szntartalmnak egy rsze a kpzd biomassza felptsre hasznldik fel. Ilyenkor beszlnk transzformcirl. Az anyagcsere-termkek teht svnyosthatk, szervetlen vegyletekk teljesen lebonthatk. Ez esetleg ms organizmusok kzremkdst, vagy ms redox felttelek megltt teszi szksgess.

Ettl eltren a lebontsnak nagymrtkben ellenll perzisztens vegyletek beplnek a talajmtrixba. Ez tbbnyire erteljes hats enzimes reakcik segtsgvel megy vgbe. Ilyen humifikci trtnik gyakran az anyagcsere-termkekkel is, melyek maguk is reaktv vegyletek.

Az ilyen anyagcsere-termkek stabil ktsbe lphetnek a talaj termszetes, szerves anyagval, a humuszanyaggal. Emellett ezt a beplst az enzimes aktivits eredmnyekppen fellp spontn reakcik is elmozdthatjk. Az svnyostssal prhuzamosan kisebb, vagy nagyobb mrtkben humifikci is vgbemegy minden, a talajban lejtszd lebomlsi reakciban 1.

Ennlfogva minden mikrobiolgiai transzformci eredmnyekppen gyarapodik a talaj szervesanyag, illetve humuszanyag kszlete. A jelenleg rendelkezsnkre ll tudsanyag alapjn tnyknt kezelhetjk azt, hogy klnsen az j funkcionlis csoportokkal rendelkez aroms vegyletek pldul a TNT s a PAH vegyletek bomlsi anyagcsere-termkei stabil kovalens kmiai ktsekkel kapcsoldnak a humuszanyagokhoz. A humifikci a talajban a TNT mentests legfontosabb mdszere.

A krmentestsi eljrsban alkalmazott humifikci esetben dnt jelentsg, hogy a szennyez molekula a humifikci termkbe stabil kmiai ktsekkel, pldul C-C ktsekkel pljn be. Ekkor a szennyezt kttt bomlsi maradknak nevezzk, amely elvesztette kmiai azonossgt s ebben a formban a toxikussgt is. Termszetes felttelek mellett az eredeti szennyez molekula felszabadulsa valsznleg nem kvetkezik be, a kttt bomlsi maradk inkbb svnyosodik a humuszanyag lass termszetes talakulsa folyamn.

A humuszanyagok lettartama vszzadokat is elrhet egyebek mellett a specilis lebomlsi folyamatokat megakadlyoz makromolekulris szerkezetk miatt, amely viszonylagos stabilitsuk elidzje. Amennyiben a krmentestsi intzkedsekkel alkalmas tpanyag-elltottsgot hozunk ltre a talajban, akkor ezzel clszer irnyba befolysolhatjuk a humifikcis folyamatot.

Az anyagcsere-termkek felhalmozdst azonban a lebomls megfelel szablyozsval el kell kerlni. Ezek mellett megfelel eljrs esetn ms olyan biokmiai folyamatok is alkalmazhatk, melyek a szennyezk toxicitsnak cskkenst okozzk, pldul a csapadkkpzssel precipitci. A lebomls alaptpusai Alkalmas krnyezeti felttelek kztt a baktriumok nvekednek s szaporodnak. Ennek alapja a mikrobiolgiai anyagcsere metabolizmus. A lebomlsi katabolikus reakcik eredmnyekppen llnak rendelkezsre az j sejtek felptshez szksges ptelemek s az energia.

A bioszintzis anabolikus reakcii kapcsoljk ssze az ptelemeket sejtekk, ekzben energit s redukcis egyenrtkeket elektron donorokat s akceptorokat felhasznlva. Annak rdekben, hogy a metabolikus lebomls vgbemehessen, biztostani kell, hogy megfelel sszettelben rendelkezsre lljanak a kvetkez anyagok: - elektron donorok elektronforrsok- elektron akceptorok elektronfelvevk- sznforrsok, - energiaforrsok, - vz, - tpanyagok. A szennyez anyagok lebontsa szempontjbl az gynevezett kemoheterotrf baktriumok csoportja a legfontosabb.

Ezek esetben gyakran egy s ugyanazon vegylet segtsgvel eleget lehet tenni tbb elfelttelnek, mint a szn- energia- s elektronforrs rendelkezsre llsa felttelnek. Ezt a vegyletet nevezzk elsdleges primer szubsztrtumnak tpanyag. A szervesjval. A kemoheterotrf mikroorganizmusok a szksges energihoz oly mdon jutnak hozz, hogy specilis, nagy energiatartalm vegyleteket oxidcis-redukcis folyamatban redox reakcik kis energiatartalm anyagokk alaktanak t.

Az oxidcin elektron leadst, a redukcin elektron felvtelt rtnk. Egy vegylet oxidcija mindig sszekapcsoldik egy msik vegylet redukcijval. A mikroorganizmusok energiaszolgltat lebontsi folyamataiban a redox reakcik egymst elindt lncfolyamatban elektrontranszport lnc mennek vgbe: az elektronok az egyik molekulrl elektronlead, azaz donor a msik molekulra elektronfelvev, azaz akceptor mennek t. A folyamat vgn egy vgs terminlis elektron akceptor vegylet veszi fel az elektronokat, s ezltal redukldik.

Az elektrontranszport ezen folyamatban vlik szabadd a mikroorganizmus szmra szksges energia. A mikroorganizmusok anyagcsere tpusait az 1. Az elektron akceptor anyag jellegtl fggen oxignignyes aerob s oxignt nem ignyl anareob lgzst, valamint fermentcit klnbztetnk meg 1. A fermentci folyamatban a primer szubsztrtumot tpanyag nemcsak mint sznforrst, energiaforrst s elektron donort hasznljk fel, hanem mint elektron akceptort is.

A primer szubsztrtum ez esetben azonban nem teljesen bomlik le. A szennyezk lebomlsnak a kvetkez tpusait klnbztethetjk meg:. Produktv metabolikus lebomls: A kzvetlen mikrobiolgiai lebomlskor a baktrium a szennyez anyagokat, mint primer szubsztrtumot tpanyagotteht mint energia- s sznforrst, valamint elektron donort elektronleadt hasznlja fel.

A szennyez anyagokat specilis enzimekkel alaktjk t. Ennek kvetkeztben a baktrium a szennyez rovsra gyarapodik. A baktrium populci nvekszik, ezltal a lebomls sebessge gyorsul amennyiben a biomassza tmege a lebomlst korltoz tnyez. A lebomls ezen tpusnak eredmnye az svnyosts mineralizcivagyis a szerves molekula teljes lebomlsa CO2, vz s svnyi sk keletkezse mellett.

Szekunder tpanyag felhasznlsa: Amennyiben a primer tpanyagknt szolgl szennyez anyag a hatr koncentrcinl Smin alacsonyabb koncentrciban ll rendelkezsre, akkor a lebomls nem folytatdik tovbb, mert a szennyez koncentrci nem elgsges a baktrium nvekedshez. Emiatt egy tovbbi ptllagos tpanyag melyet kisegt, szekunder tpanyagnak neveznek megfelel koncentrciban trtn bejuttatsa szksges, amely a baktrium nvekedst biztostja. A clszennyez szervetlen vegyletekk alakul svnyosodik a szekunder tpanyag felhasznldsa folyamn.

Ezltal a visszamarad szennyez koncentrcija jval a Smin hatrkoncentrci alatt lesz. A szekunder tpanyag alkalmazsa azonban azt is eredmnyezheti, hogy a tulajdonkppen lebonthat szennyezk tnylegesen nem bomlanak le szervetlen anyagokk, nem svnyosodnak, hanem bomlsi anyagcsere-termkek kpzdsvel alakulnak t. Kometabolikus kooxidcis talakuls: A kzvetett mikrobiolgiai lebomlskor a szennyez talakulsa egy msik vegylet tpanyag jelenlttl fgg. Ha nem llnak rendelkezsre a termszetben a szennyezk lebontshoz szksges specilis enzimek, a lebomls kometabolikus mdon mgis vgbemegy, amennyiben a szenynyez s a bevitt tpanyag hasonl egymshoz.

Ezzel sszefgg, hogy egyes katabolikus enzimek aktv centrumai nem teljesen vegylet-specifikusak, ezrt felveszik a szennyezket s egyfajta szabad reakci-ban talaktjk azokat. Mivel a mikroorganizmusok nem jutnak energihoz ebbl a reakcibl, primer tpanyag szksges a nvekedskhz.

Részletes kereső Témaköri fa. A kosaram. Bejelentő neve. Bejelentő e-mail címe. Hozzájárulok böngészőm adatainak átadásához. Bejelentő böngészője. Keresés beállítások. Oldal url. A nevét és e-mail címét csak az Önnek való visszajelzés miatt kérjük. A böngészője nem támogatja a JavaScriptet! A weboldal funkciói így nem működnek. Az antikvarium.

Tovább válogatok. Kármentesítési kézikönyv 4. Kármentesítési technológiák. Csáki Ferenc. Horváth Zsolt. Márton Péter. Gruiz Katalin. Sajgó Zsolt. Németh Tamás. Anton Attila. Szabó Péter. Csáki Ferenc: Kármentesítési kézikönyv 4. Előszó Túljutva az ezredfordulón továbbra is szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy gazdasági, ipari fellendülés áraként a természeti környezet egyre nagyobb mértékben károsodik, ami gyakran már Előszó Túljutva az ezredfordulón továbbra is szembe kell nézni azzal a ténnyel, hogy gazdasági, ipari fellendülés áraként a természeti környezet egyre nagyobb mértékben károsodik, ami gyakran már közvetlenül veszélyezteti magát az embert.

A fejlett ipari társadalmakban az es években, Magyarországon az es évek elején került a közvélemény figyelmének középpontjába a múlt örökségét képező, hátrahagyott tartós környezetkárosodások ténye. Ezeknek az örökölt szennyeződéseknek az a legnagyobb veszélye, hogy az emberi szem elől rejtve a talajban és ezen keresztül a felszín alatti vizekben megmaradnak és károsító hatásuk gyakran térben és időben is elkülönülve jelenik meg.

Jelentős részüknél a talaj és a felszín alatti vizek szennyeződése csak akkor válik egyértelműen ismertté, amikor az már közvetlen veszélyt jelent az élővilágra, sok esetben az ott élő emberek egészségére. Közös, minden társadalmat érintő gond továbbá az is, hogy a problémakör ismertté válásakor a környezetvédelmi igazgatás késésben van a társadalmi elváráshoz képest. Ezt felismerve az elmúlt egy-két évtizedben, számos országban megtették a kezdeti lépéseket a "hátramaradt" tartós környezetkárosodások felderítésére és megszüntetésére.

Az óriási összegeket felemésztő feladatokat rendszerint költségvetési forrásból támogatják, mivel az általánosan elfogadott "a szennyező fizet" elv sok esetben nem érvényesíthető. Ezért fontos az országos koordináció a prioritási rangsor felállítása, a szennyezett területek országos szintű feltárása, számbavétele és jellemzése során. Az előzőek ismeretében a kármentesítési programok legfőbb célja az emberi egészség és környezet megóvása, aminek pozitív hatású, közvetlen gazdasági hatásai vannak.

A környezetszennyezések teljes körére kiterjedő fellépés tervszerű munkát igényel, ezért a környezetvédelmi tárca kezdeményezésére a Kormány ban a nemzetközi tapasztalatoknak megfelelően új, országos programot indított be a szennyezett területek kármentesítésére. A Kármentesítési Program keretében egy olyan kiadványsorozat kiadására kerül sor, melynek célja a program végrehajtása során összegyűlt jogi, műszaki, gazdasági tapasztalatok összefoglalása, áttekintése és folyamatos közzététele.

A kiadványok a téma jellegétől függően Füzet, Útmutató és Kézikönyv formájában jelennek meg. Tartalom 1. A mentesítési módszerek különféle osztályozása 20 3. Fogalommeghatározások 2. Irodalomjegyzék 3. Rövidítések és kifejezések 4. Internet és CD adatbázisok Megvásárolható példányok. Állapotfotók × Close Kármentesítési kézikönyv 4. Állapot: Jó.

Tovább a kosaramhoz. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Kármentesítési Kézikönyv. Fekete-fehér ábrákkal és egy kihajtható melléklettel illusztrált.