Ngm rendelet utmutato


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 707344392
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 6,55

MAGYARÁZAT:Ngm rendelet utmutato

NGM rendelet. A villamos energiáról szóló Műszaki biztonsági követelmények. Amennyiben az e rendeletben meghatározott valamely berendezés vagy tevékenység megfelel a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatban hivatkozott szabványokban megtalálható követelményeknek, akkor úgy kell tekinteni, hogy egyidejűleg teljesíti az e rendeletben foglaltakat is. A Szakbizottság a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzatot szükség szerinti gyakorisággal, de legalább évente felülvizsgálja, és véleményezi a Szakbizottsághoz beérkezett módosítási javaslatokat.

A Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat felülvizsgálatára vagy módosítására vonatkozó javaslatát a Szakbizottság az iparügyekért felelős miniszter a továbbiakban: miniszter részére megküldi. A szakbizottsági tagokat a miniszter a Kormányhivatal javaslatára öt év időtartamra bízza meg.

A műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges továbbképzés. Aki a szervezett továbbképzésen részt vett, és eredményes vizsgát tett, erről a továbbképzés szervezőjétől igazolást kap. A kijelölt szakmai szervezeteket és az együttműködés kereteit a miniszter a honlapján közzéteszi. A továbbképzés csak a hatósági jellegű képzés felügyeletét ellátó hatóság által jóváhagyott képzési program alapján történhet.

A hatósági jóváhagyás a megadásának napjától számított három évig hatályos. Amennyiben a hatósági jóváhagyás időbeli hatálya letelt és a továbbképzés szervezője a korábbi hatósági jóváhagyás időbeli hatálya alatt elmulasztotta a 10 bekezdésben vagy a 6. E bejelentés megtétele előfeltétele a továbbképzés megtartásának. A vizsgabizottságot elnök vezeti. A vizsga során a vizsgabizottságot kérdező tanár és írásbelivizsga-felügyelő segíti, akiket a továbbképzés szervezője bíz meg. Eredménytelen minősítés esetén javítóvizsgára egy alkalommal van mód.

A vizsga jegyzőkönyvét és az eredmények összesítését a továbbképzés szervezője — jogszabály eltérő rendelkezése hiányában — legalább 5 évig köteles megőrizni. NGM rendelethez. Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat. Villamos berendezések műszaki biztonsági követelményei. Villamos berendezésekre vonatkozó általános követelmények.

Csak olyan villamos berendezést szabad tervezni, létesíteni és üzemeltetni, amely kielégíti az e Szabályzatban meghatározott műszaki biztonsági követelményeket. A biztonsági követelmények szempontjából megfelelő állapotúnak kell tekinteni azt a villamos berendezést, amely létesítésekor teljesíti a rá vonatkozó villamos biztonsági szabványos követelményeket vagy a szabványban foglaltakkal biztonsági szempontból a tervező által igazoltan legalább egyenértékű megoldásokat. A villamos berendezések létesítésére, üzemeltetésére, villámvédelmére, áramütés elleni védelmére, valamint a robbanásveszélyes térségekre és a robbanásbiztos gyártmányokra vonatkozóan a villamos műszaki biztonsági követelményeket az e jogszabályban hivatkozott műszaki tárgyú szabványok tartalmazzák.

A jelentősnek nem tekinthető villamos berendezésekre vonatkozóan elegendő az 1. A jelentős villamos berendezésnek nem minősülő berendezésekre vonatkozóan azok villamos szakképzettségű tervezője és kivitelezője, összekötő berendezéseknél az ezeket tápláló villamosmű hálózati engedélyese dönti el, hogy az ezekben felléphető zárlati energia és az adott környezeti behatások figyelembevételével ezek a berendezések jelentősek-e, vagy sem.

Esetleges felmerült problémák esetén hibajegyzékben vagy hiánypótlási jegyzékben kell rögzíteni a felmerült észrevételeket, megjelölve a javítás, pótlás és költségviselés módját, a felelősöket és a határidőket. Az üzemeltetési útmutatónak tartalmaznia kell:. A tervezői egyenértékűségi nyilatkozatnak tartalmaznia kell. A kivitelező felelős műszaki vezetője szabványossági nyilatkozatának tartalmaznia kell. A kivitelező vagy annak felelős műszaki vezetője a szabványossági nyilatkozatához csatolja.

Az egyenértékűségi nyilatkozatnak tartalmaznia kell. A villamos berendezés egészének vagy egy részének kezelésére feljogosított minden villamosan szakképzett és minden kioktatott személy részére személyes használatra az üzemeltetőnek át kell adnia a villamos berendezések üzemeltetése tárgyú szabványban meghatározott feladatok rájuk vonatkozó részének egy példányát.

A kezelésre feljogosított, villamosan szakképzett vagy kioktatott személynek át kell vennie az 1. A villamos berendezésre vonatkozó kezelési utasítást az üzemeltető — a tervező vagy ennek hiányában a kivitelező által biztosított üzemeltetési útmutató alapján — dolgozza vagy dolgoztatja ki és adja át a kezelésre feljogosított személynek vagy személyeknek. A villamos berendezésnek az e rendeletben meghatározott műszaki biztonsági követelményeknek megfelelő állapotát ellenőrizni kell.

Az ellenőrzés elvégeztetése az 1. Új berendezés kivitelezésekor, valamint a biztonságosság szempontjából lényeges bővítések, átalakítások alkalmával az érintett rész szabványos vagy azzal egyenértékű voltát kell ellenőrizni, és az 1. Kisfeszültségű berendezések esetében a kisfeszültségű villamos berendezések ellenőrzésére vonatkozó szabványban foglaltak az e rendeletben foglalt eltérésekkel alkalmazandók.

Nagyfeszültségű berendezéseknél az 1 kV-nál nagyobb váltakozó feszültségű erősáramú berendezések tárgyú szabvány ellenőrzési követelményeit kell figyelembe venni. A biztonságos állapot szempontjából veszélyhelyzetet jelentő meghibásodás észlelésekor olyan jellegű és mélységű vizsgálatot kell végezni, amely alkalmas a meghibásodás jellegének és helyének megállapítására, a veszély súlyosságának, valamint a javítás sürgősségének meghatározására.

A biztonságot érintő javítás után olyan jellegű és mélységű ellenőrzést kell végezni, amely alkalmas az észlelt meghibásodás és az általa okozott veszély megszűnésének megállapítására. Az V-nál nagyobb névleges feszültségű villamos berendezések időszakos általános szabványossági felülvizsgálatát — bele nem értve a villamos berendezés áramütés elleni védelem szempontjából történő időszakos szabványossági felülvizsgálatát — háromévente kell elvégezni.

A felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlásának határideje az erősáramú berendezések felülvizsgálója által a minősítő iratban meghatározott időpont, kivéve, ha a hatóság ennél rövidebb határidőt állapít meg. A villamos berendezés műszaki biztonsági tárgyú szabványokkal kapcsolatos időszakos szabványossági felülvizsgálatának határideje az előző felülvizsgálat naptári napjának megfelelő napon jár le a felülvizsgálat esedékességének évében.

A villamos berendezésen áramütés elleni védelem szempontjából időszakos szabványossági felülvizsgálatot kell végezni. A lakóépületek fázisonként 32 A-nél nem nagyobb névleges áramerősségű túláramvédelem utáni és 30 mA-nél nem nagyobb érzékenységű áram-védőkapcsolóval védett felhasználói berendezései esetében a szabványossági felülvizsgálat elhagyható. A villamos berendezések felülvizsgálata a felülvizsgálat idején érvényes vonatkozó műszaki követelmény szerint történik.

Korábbi előírások szerint létesített — a vizsgálatkor érvényes szabványoknak meg nem felelő — berendezések esetén a felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlása az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló által a minősítő iratban meghatározott időpontban, ennek hiányában a villamos berendezés soron következő felújítása idején érvényes vonatkozó követelményeknek megfelelően végzendő el.

A villamos berendezés áramütés elleni védelem szempontjából történő időszakos szabványossági felülvizsgálatát a villamos berendezés használatbavételét követően a berendezés üzemeltetője. Az érintésvédelmi minősítő iratban a vizsgált berendezést minden esetben az irat kiállítása idején érvényes előírások szerint kell minősíteni.

A felülvizsgálat során tapasztalt hiányosságok pótlásának határideje az érintésvédelmi szabványossági felülvizsgáló által a minősítő iratban meghatározott időpont. A villamos berendezés áramütés elleni védelemmel kapcsolatos időszakos szabványossági felülvizsgálatának határideje az előző felülvizsgálat naptári napjának megfelelő napon jár le a felülvizsgálat esedékességének évében.

Különösen veszélyes vagy különleges veszélyeztetettségű robbanásveszélyes térben elhelyezett, rendkívüli igénybevételnek kitett villamos berendezések esetén, a hatóság vagy az üzemeltető az 1. A biztonságot érintő javítás után az érintett berendezésrész csak akkor helyezhető újra üzembe, ha a javítást követő vizsgálat a meghibásodás és a veszélyes helyzet vagy állapot megszüntetését igazolja. Ennek során figyelembe kell venni a következőket:. Ha az ütemtervben rögzített határidőre a javítás nem készül el, akkor legkésőbb e határidő napján az érintett berendezésrészt le kell választani a hálózatról, s ezt csak a meghibásodás elhárítása vagy a hiányosság kiküszöbölése utáni eredményes vizsgálatot követően szabad visszakapcsolni.

Az áramütés elleni védelem, a villamos berendezés általános szabványossági állapotának és a villámvédelem felülvizsgálatát csak az adott vizsgálatra jogszabályban meghatározott képesítő szakvizsgát tett személy végezheti. Az érintésvédelmi szerelői ellenőrzést a saját munkájával kapcsolatban minden olyan személy elvégezheti, aki a feladat elvégzéséhez szükséges előírt villamos szakmai képesítéssel rendelkezik. A jelentős villamos berendezésekre vonatkozó kiegészítő követelmények.

A jelentős villamos berendezésekre vonatkozóan a villamos biztonsági követelmények teljesítését e Szabályzat előírásai szerint kell igazolni. A jelentős villamos berendezés üzembe helyezése megkezdésének feltétele, hogy a villamos berendezés rendelkezzen. A jelentős villamos berendezés első üzembe helyezésekor vagy átadásakor az üzemeltető számára át kell adni:. Új jelentős villamos berendezés, valamint bővítéssel, átalakítással megváltoztatott jelentős villamos berendezés csak akkor helyezhető üzembe, ha a bővítést, átalakítást követő felülvizsgálat az érintett rész szabványosságát vagy egyenértékűségét igazolja.

Összekötő berendezésekre vonatkozó követelmények. Az összekötő berendezések tervezésénél, kivitelezésénél és üzemeltetésénél teljesíteni kell — az élet- és vagyonbiztonsági, valamint környezetvédelmi előírásokon túlmenően — az üzembiztonságra vonatkozó követelményeket és más hatósági előírásokat.

Az összekötő berendezések tervezésénél és kivitelezésénél be kell tartani a más nyomvonalas létesítmények, mezőgazdasági területek és más környezeti adottságok keresztezésére és megközelítésére vonatkozó jogszabályok és szabályzatok előírásait, valamint a vezetékjogi vagy építésügyi hatósági engedélyben kikötött egyéb, helyi feltételekre vonatkozó kikötéseket is.

A közös oszlopsoron elhelyezendő, villamosműnek nem minősülő, különböző feszültségszintű kis- és nagyfeszültségűilletve rendeltetésű hálózatok telepítési és üzemeltetési feltételeit az oszlopsor tulajdonosa engedélyese a többi hálózatok üzemeltetői jogos érdekeit figyelembe véve határozza meg. Átkapcsolható vezetékszakaszoknál biztosítani kell, hogy az átkapcsolás következtében a fázissorrend forgásirány ne változzék meg. Ha az egymással összekapcsolható hálózatok fázishelyzete nem azonos, akkor műszaki eszközökkel meg kell akadályozni a párhuzamos kapcsolást.

Ha a nem azonos fázishelyzetű hálózatok összekötési lehetősége elzárt kezelőtérben vagy elzárt kapcsolószekrényben van, akkor műszaki intézkedés helyett a párhuzamos kapcsolást elegendő megfelelő felirattal megtiltani. Elzárással kell megakadályozni azt, hogy illetéktelenek működtethessék az általuk hozzáférhető kapcsolószerkezeteket. A hozzáférés megakadályozására szolgáló megoldásnak lehetővé kell tennie a kapcsolószerkezet veszélyhelyzetben szükségessé váló működtetésének lehetőségét.

A nagyfeszültségű összekötő berendezések minden olyan közterületről elérhető egységét, amelyben vagy amellyel kapcsolás történhet, el kell látni a kezelés helyéről jól látható névvel vagy azonosító számmal. Ha az összekötő berendezések üzemeltetőjének tudomására jut, hogy az áramütés elleni védelem céljára szolgáló valamely szerkezet megsérült vagy hiányzik, haladéktalanul intézkednie kell annak javításáról vagy pótlásáról.

Ha a sérülés vagy hiány véletlen érintést is lehetővé tesz, akkor a véletlen érintés lehetőségét haladéktalanul — legalább ideiglenes megoldással — meg kell szüntetni. Ha az összekötő berendezések üzemeltetőjének olyan üzemzavar vagy a berendezésének, illetve hálózatának közelében történő olyan esemény jut a tudomására, amelynek következtében hálózata közvetlen életveszélyt okozhat, a veszély jellegéhez és mértékéhez igazodóan azonnal, de legfeljebb 2 órán belül — dokumentáltan — meg kell kezdenie az életveszély elhárítására szolgáló intézkedéseket.

Ezek folytatását csak akkor szabad szüneteltetni, ha ennek megtételében az időjárási viszonyok vagy más, általa el nem hárítható körülmények jelentősen akadályozzák. Ha az összekötő berendezések üzemeltetőjének olyan üzemzavar vagy olyan, az áramellátás biztonságát veszélyeztető rongálás jut tudomására, amelynek következtében hálózata közvetlen életveszélyt nem okozhat, az elhárítási munkákat rangsorolhatja, de a bejelentés, észlelés időpontját az üzemi naplóban rögzítenie kell.

Minden összekötő berendezésre külön vagy üzemeltető szervezetenként közös, felhasználói belső szabályzatot kell készíteni. Ennek — az 1. Az összekötő berendezéseken szakképzettséget igénylő munkát csak olyan személy végezhet, aki megfelel a beosztásának megfelelő és külön rendeletekben szabályozott szakmai és egészségügyi feltételeknek. A nagyfeszültségű összekötő berendezések üzemeltetőinek az 1.

A nagyfeszültségű összekötő berendezések üzemeltetőjének gondoskodnia kell. A nagyfeszültségű összekötő berendezések üzemeltetőjének rendszeres karbantartással gondoskodnia kell az 1. A jelzés indokának megszűnésekor az elavult jelzéseket meg kell szüntetnie, a hozzájárulása nélkül felszerelt táblákat a tudomására jutástól számított 8 napon belül el kell távolítania.

A nagyfeszültségű összekötő berendezések üzemeltetőjének a berendezés biztonsági övezetében felügyeletet igénylő tevékenység esetén — felkérésre vagy más módon szerzett értesülés alapján — a szükséges felügyeletet a megrendelő költségére biztosítania kell. A nagyfeszültségű összekötő berendezések üzemeltetőjének a villamos berendezését ki kell kapcsolnia és üzemen kívül helyeznie, ha. Az összekötő berendezések megszüntetését annak üzemeltetője vagy felhasználója kezdeményezheti.

Az V-nál nem nagyobb névleges feszültségű összekötő berendezésekre annak üzemeltetőjének kezelési utasítást kell készítenie. Ennek tartalmaznia kell. Elhagyható a kezelési utasítás készítése, ha az összekötő berendezés kizárólag olyan felhasználókat lát el, amelyek e berendezés résztulajdonosai vagy a tulajdonos ingatlanának bérlői.

A kezelési utasítás egy példányát a csatlakozó közcélú hálózat engedélyesének vagy a tápláló saját használatú erőmű üzembentartójának kell átadni. Az összekötő berendezésről ellátott felhasználókkal írásban kell közölni a hibabejelentés és hibaelhárítás őket érintő tudnivalóit. Új, kisfeszültségű összekötő berendezés kiépítése, továbbá meglévő ilyen hálózat felújítása esetén az összekötő berendezés tulajdonosának ki kell építtetnie az áramütés elleni védelem céljára a villamos biztonsági tárgyú szabványoknak megfelelő védővezetőt.

Az ilyen berendezések üzembe helyezése előtti ellenőrzésekor a vonatkozó műszaki biztonsági tárgyú szabványokat kell figyelembe venni. A felülvizsgálatok során a műszerekre vonatkozó műszaki biztonsági szabvány követelményeit kielégítő vagy azzal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó műszereket kell használni. Ha a hálózat TN-rendszerű, a hálózat épületen kívüli részén külön védővezető helyett az érvényben lévő, villamos biztonsági szempontból mértékadó szabványoknak 1.

NGM rendelet Az elmúlt két év gyakorlati alkalmazási tapasztalatai hatására időszerűvé vált a módosítása. A rendelet 1. NGM rendelet hatálya alá tartoznak az ipari, mezőgazdasági, szolgáltatási, kommunális, lakó- és egyéb épületek villamosenergia-ellátását biztosító vagy közvilágítási célú, a villamos energiáról szóló A rendelet fontos előírása, hogy a műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez 5 évenként szükséges a továbbképzés. Ezzel a szakma régi óhaját, az eddig rendezetlen státuszú képzést teszi kötelezővé.

A rendelet előírja a továbbképzés és a vizsgaszervezés szabályait, feltételeit, valamint ennek hatósági felügyeletét. ITM rendelet az egyes műszaki szabályozási tárgyú miniszteri rendeletek jogharmonizációs és deregulációs célú módosításáról 7. NGM rendelet módosítását. A módosítások az értelmező rendelkezéseket 2. A módosítás teljesen lecseréli az értelmező rendelkezéseket 2.

A legfontosabb változás, hogy megszűnik a Helyettük új fogalom a A változás lényege, hogy a külön végzett szabványossági és áramütés elleni védelmi vizsgálatok helyett egységes, mindenre kiterjedő vizsgálatot vezetnek be. Az új VMBSZ szakaszainak számozása megváltozott, egy szinttel csökkent, így a hivatkozási számok egyszerűbbek, viszont az azonos tartalmú szakaszok most teljesen eltérő számozást kaptak.

A szabályzat egyszerűsödött, rövidebb, így használhatóbb lett. Kevesebb előírás, könnyebb betartani azokat. Az új szabályzatból kiemeljük az 1. A módosítás teljes szövege itt olvasható. Forrás: mszt. A Innovációs és Technológiai Minisztérium Iparszabályozási Főosztályának felkérésére a Villamos Biztonsági Szakági Műszaki Szakbizottságban történő képviseleti feladatok ellátására a Magyar Mérnöki Kamara Elektrotechnikai Tagozata Eitel Lászlót, a robbanásveszélyes környezeteket illetően Veress Árpádot, míg villámvédelem, túlfeszültségvédelem és elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem témakörben dr.

Németh Bálintot delegálta. Toggle navigation. Módosult a Villamos Műszaki Biztonsági Szabályzat