Utmutato a pedagogusok minositesi rendszerehez tanito


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 656972674
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 17,16

MAGYARÁZAT:Utmutato a pedagogusok minositesi rendszerehez tanito

Kedves Olvasó! A felsorolt pontokba foglalt és a letölthető tanulmányban részletesen is kifejtett kritika alapján azt állítom, hogy a formálódó pedagógus minősítési rendszer nem tölthet be oktatásfejlesztő funkciót. Magyarországon napjainkban zajlik egy pedagógusminősítési rendszer kiépítése.

A Taní-tani Online folyóiratban nemrég jelent meg Falus Iván írásaöninterjúja, amelyben elemzi a szakmai háttér és a valóságos döntések, tényleges lépések közötti viszonyt. Számos ponton kéri számon a létrejövő rendszeren, pontosabban az azt formáló szakembereken, politikusokon, hogy miért nem az eredeti céloknak megfelelően alakul a folyamat. Egyetértve Falus tanár úr számos kritikai pontjával, magam tovább szeretnék menni. Úgy vélem, itt nem pusztán egy következetlen feladat-végrehajtásról van szó, hanem arról, hogy a feladat számára kialakított elvek alapjaikban elhibázottak.

Megírtam a tanulmányt, azonban az túl hosszú lett. A Taní-tani Online szerkesztői arra kértek, hogy írjak a tanulmány alapján egy jóval rövidebb, tézisszerű összefoglalót, ez jelenjen meg a lap felületén, és lehetővé tették, hogy a hosszabb tanulmány is hozzáférhető legyen mint letölthető dokumentum.

Köszönöm szépen. És akkor jöjjön a tézisszerű összefoglaló! A Magyarországon formálódó pedagógusminősítés egyben egy előmeneteli rendszer lesz, részben kötelező megméretések elé állítja a pedagógusokat, az elért minősítés meghatározza majd a fizetésüket, és a rendszer mindezt a pedagógusok kompetenciái fejlettségének értékelésével kívánja kivitelezni.

Természetesen semmilyen emberi tevékenység értékelése és semmilyen minősítés nem eleve ördögtől való, világos, hogy a pedagógusok tevékenysége, annak eredményessége és hatékonysága is tárgya lehet ilyen értékelésnek, ám a formálódó rendszer alapvető problémákkal küzd. A pedagógusok értékelése is pedagógiai értékelés, hiszen a pedagógus önfejlesztő aktivitásainak, az iskola mint tanuló szervezet fejlődésének eredményeit állítja középpontba. A pedagógiai értékelés minősítő típusához tartozik, ugyanis a pedagógust egzisztenciálisan érintő következményekkel jár, illetve a megfelelő jogszabályok és szakanyagok is minősítésről szólnak.

Ugyanakkor a rendszer alapcéljaként a szakemberek és az oktatáspolitika a nevelés minőségének fejlesztését fogalmazta meg. Minősítési funkcióval rendelkező értékelés azonban nem töltheti be a fejlesztő értékelés feladatát. Sajátosságainál fogva ez a külső értékelés nem épül belső intrinzik motivációkra, nem a tanulás eredménye valós életbeli adaptivitásának pedagógus számára való értékelhetőségét biztosítja, vagyis a pedagógiában korszerűnek tekintett tanulásfelfogások elemi követelményeinek sem felel meg.

Ha mégis fejlesztő értékelési hatásokat kíván valaki tulajdonítani ezen értékelési formának, akkor valójában túlhaladott pszichológiai és pedagógiai elképzeléseknek megfelelő koncepciót formál a pedagógusok értékelésével kapcsolatban. A kialakuló rendszerben a pedagógusok kompetenciáinak fejlettsége lesz az értékelés tárgya. Ennek alternatívája, de akár kiegészítője is lehet a pedagógus munkája eredményességének mérése. A formálódó minősítés csak a kompetenciákra összpontosít, az eredményesség figyelembe vétele szinte elhanyagolható része a folyamatnak.

A tanulók tudásában, neveltségében megjelenő eredményesség nehezen mérhető, de ha már rendelkezünk mérési eredményekkel, akkor azok biztonságosan figyelembe vehetők az értékelés során. A kompetenciák fejlettségének vizsgálata valamivel könnyebb, ám az eredményeknek az értékelés során való felhasználása sokkal bizonytalanabb, mint a másik esetben.

Mindkét eljárás, de természetesen a kombinálásuk is sok bizonytalansággal jár. A szakmák nagy részében egyáltalán nincsenek minősítési rendszerek. Amely szakmában van ilyen, ott kialakításának van valamilyen a szakma gyakorlásához kötődő oka, esetleg bizonyos tradíciók magyarázzák létét. A pedagógus szakmában egyik érv sem játszhat jelentős szerepet.

A tradíció lehetősége szóba sem jön, most jön létre a rendszer. De ez a rendszer ráadásul nem is rendelkezik semmilyen alapvető szakmai funkcióval. Egyetlen funkciója, hogy a pedagógusi fizetésben ugrást eredményez, ha a pedagógus egy magasabb kategóriába kerül. E funkció szükségességét csakis a pedagógusok magasabb színvonalú munkára való ösztönzésével lehetne megindokolni, azonban ld.

Egy pedagógus munkájának sikeressége a diákok tanulási eredményeiben mutatkozó eredményességde kompetenciáinak alakulása is erősen függ a nagy részben tőle függetlenül formálódó intézményi hatásoktól. A tanulók eredményeit számtalan intézményi tényező befolyásolja, de a pedagógus kompetenciáinak alakulása is függ bizonyos mértékig attól, milyen a tanulás kultúrája a nevelőtestületben, milyen elvárások érvényesülnek az egyéni fejlesztéssel, fejlődéssel kapcsolatban.

Ez a mérték intézményenként, de ezen belül pedagógusonként is különböző lehet, de semmiképpen nem elhanyagolható. A kialakuló rendszerben egyáltalán nem találunk olyan metodológiai megoldásokat, amelyek elkülöníthetővé tennék az értékelt mozzanatokban azt, ami a pedagóguson, és azt, ami az intézményi folyamatokon múlik. A minősítés célja az oktatás fejlesztése, és az eddig kialakított rendszer felépítése alapján kijelenthető, hogy ezt a célt hangsúlyosan a pedagógusminősítés fogja szolgálni.

Az intézmény egészének fejlesztő célzatú, problémamegoldás-jellegű értékelése háttérbe szorul, miközben ez a része, tehát az intézményértékelés is külső, bürokratikus stílusú. A minőségfejlesztéssel kapcsolatos kutatások és szakmai tapasztalatok mind abba az irányba mutatnak, hogy ennek éppen fordítva kellene lenni. A külső értékeléssel állítólag motiválható, magasabb színvonalú munkára ösztönözhető pedagógusok tevékenységének ilyen módszerű befolyásolásával kétséges az eredmény.

A megközelítés nélkülözi a rendszerszerűséget, támogatói és megvalósítói abban bíznak, hogy az egyéni fejlődési folyamatok összegződéseként javulhat a pedagógiai színvonal. Ez a megoldás — ha hoz is eredményeket esetleg — nem lehet hatékony.

Mivel a pedagógusok kompetenciáinak fejlődése, valamint nevelő munkájuk eredményessége is erősen függ az intézményi hatásoktól, a pedagógus minősítésétől függővé tenni egzisztenciáját, jövedelmét nem etikus. Az értékelés természetesen lehetséges, kimutatható az adott pedagógus által tanított osztályokban a fejlődés, vagy fontos megállapításokat tehetünk a pedagógus kompetenciáiról, azonban az értékelésnek abban a tudatban kell zajlania, és a következtetéseknek is meg kell felelni annak, hogy ezek a mérési eredmények egy összetett hatásrendszer működésének eredményei.

A pedagógusokat értékelő tanfelügyelők pontokat adnak az értékelés során bizonyos részmozzanatokra. Ez azt a látszatot kelti, hogy a megítélés objektív lesz. Egy mérés azonban csak azért, mert itt mindenféle mérési megfontolást nélkülözően számokat rendelünk hozzá valamikhez, még nem válik objektívvé. A tanfelügyelők által adott pontszámok mögött szinte minden esetben rendkívül összetett jelenségek, jellemzők állnak, ezeknek egy számmal való jellemzése alapvetően problematikus.

Ugyanis a pontokkal végzett munka során az értékelők feltételezik, hogy ezek az adatok minimum ordinális skálán helyezkednek el, ami feltételezi, hogy a megítélt jellemzők sorba rendezhetők. Azt azonban, hogy ez lehetséges, soha senki nem bizonyította be. Ráadásul a pontszámokkal az értékelők átlagokat is számolnak, ami végképp indokolhatatlan eljárás, hiszen ilyen műveletet csak legalább intervallumskálán elhelyezkedő adatokkal lehetne végezni.

Aggályos az értékelés megbízható, stabil szakmai alapokra helyezése is. A pedagógusokat értékelő bizottsági tagoknak ismert, jól leírt, közösen vallott, és közel azonos módon használt szakmai, paradigmatikus vonatkoztatási rendszerrel kellene rendelkezniük, amikor a pedagógus tevékenységének egyes részleteit megítélik. De hogy most nincs, az biztos.

Ebben a helyzetben a pedagógust értékelő bizottsági tagok személyes pedagógiai tudásán, világlátásán múlik majd nagyon sok az értékelési folyamatban, és ez nyilvánvalóan ellentmond minden korrekt minősítéssel szembeni logikus elvárásnak. Erős a veszélye annak, hogy inkább ront a helyzeten.

Félő, hogy sokkal inkább lesz eszköze a pedagógusok hatalomhoz való lojalitáson alapuló szelekciójának, semmint a nevelőmunka javításának. Bürokratikus és pazarló rendszer készül. Sokkal inkább jellemző lehet majd a követelmények formális teljesítése, és ehhez csak esetlegesen, e formális teljesítéstől függetlenül kapcsolódhat majd mély, belsőleg motivált, a személyes és intézményi szakmai céloknak megfelelő tanulás. Szerepet kaphat majd akár még a korrupció és a csalás is a rendszer működésében.

A szabad pedagógiai gondolkodás fóruma. Jelenlegi hely Címlap » A pedagógusok minősítési rendszeréről. By knauszi on Nahalka István írása A felsorolt pontokba foglalt és a letölthető tanulmányban részletesen is kifejtett kritika alapján azt állítom, hogy a formálódó pedagógus minősítési rendszer nem tölthet be oktatásfejlesztő funkciót.

A szerzőről:. Nahalka István. Csatolmány Méret A pedagógusok minősítési rendszerének kritikája részletes tanulmány Impresszum Jogi nyilatkozat A logóról. A pedagógusok minősítési rendszerének kritikája részletes tanulmány.

A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló Az Útmutatók tartalmazzák az eljárások sikeres lebonyolításához szükséges valamennyi szakmai információt, gyakorlati tudnivalót, az egységes szempontrendszert, a pontozási és értékelési elveket, lépésről lépésre iránymutatásul szolgálnak az eljárás egyes fázisaiban végzendő feladatok tekintetében mind a minősülő pedagógus, mind a minősítő bizottság tagjaként részt vevő szakértők, szakemberek, valamint az eljárásban közreműködő egyéb szereplők számára.

A pedagógus-előmeneteli rendszer A Rendelet alapján az Oktatási Hivatal minden év április ig tehet javaslatot a pedagógusértékelési eszközök módosítására. A Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. A Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat elérését célzó minősítési eljárásokra való felkészülést az alábbi dokumentumok támogatják:. Útmutató a Mesterpedagógus fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf negyedik változat. Útmutató a Kutatótanár fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf negyedik változat.

A tájékoztató anyagokban megjelenő tartalmak pl. Minden terület- és szakspecifikus kiegészítő útmutató továbbra is az általános Útmutató végén található linkek segítségével érhető el. Útmutató a Mesterpedagógus fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf harmadik változat.

Útmutató a Kutatótanár fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf harmadik változat. Útmutató a Mesterpedagógus fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf. Útmutató a Kutatótanár fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf. A lezajlott minősítések tapasztalatai és a szakértők, pedagógusok, vezetők visszajelzései alapján összeállításra került két új, hiánypótló segédanyag. A mentorok, a gyakornokok és a vezetők munkájának támogatása érdekében készült a mentori segédlet, ennek célja a minősítővizsgára történő felkészülés segítése.

Mentorok tevékenységének támogatása pdf ». A szakértői módszertani segédlet elsősorban a szakértők munkájának támogatását szolgálja, de hasznos információkat, tanácsokat tartalmaz a minősítésben részt vevő pedagógusok és vezetők számára is. Módszertani segédlet pedagógusminősítési szakértők számára — 1. Módszertani segédlet pedagógusminősítési szakértők számára — 2.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés tanfelügyelet során alkalmazott eljárásrend, az elvárás,- módszer- és eszközrendszerek egységesek, azokat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott tanfelügyeleti kézikönyvek tartalmazzák. A tanfelügyeleti kézikönyvek - az egyes intézménytípusok sajátosságainak megfelelően - kilenc különböző intézménytípusra kerültek kidolgozásra.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez tanfelügyelethez szorosan kapcsolódó intézményi önértékelés eljárásrendjét az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott önértékelési kézikönyvek tartalmazzák. A kézikönyvek rögzítik azokat az általános elvárásokat, amelyek értelmezésével az intézmények megalkothatják saját elvárásrendszerüket, illetve azokat az eszközöket — köztük a kérdőíveket — amelyek segítségével a megadott elvárások teljesülésének vizsgálatához szükséges információk összegyűjthetők.

Az önértékelési kézikönyvek - a tanfelügyelethez hasonlóan, a különböző intézménytípusok sajátosságait figyelembe véve - kilenc különböző intézménytípusra kerültek kidolgozásra. Az egyes években hatályos tanfelügyeleti és önértékelési kézikönyveket az alábbi linkeken érhetik el:.

Pedagógusminősítési eljárásra vonatkozó Útmutatók, valamint az önértékelésre és tanfelügyeletre vonatkozó Kézikönyvek