Utmutato a mesterpedagogus fokozatot megcelzo minositesi eljarashoz


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 241903335
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 8,97

MAGYARÁZAT:Utmutato a mesterpedagogus fokozatot megcelzo minositesi eljarashoz

Az Opus et Educatio 5. Publikációmban a minősítés rendszerét érintő főbb jogszabályi változásokat, azok indokoltságát, következményeit és hatását tanulmányoztam. Kezdeti kutatásom elméleti síkon folyt, hiszen a pedagógusminősítés rendszere egyrészt a jogszabályi környezet által biztosított tartalmi elemekből és eljárásrendből, másrészt a központilag meghatározott, egységes követelményeket és értékeléseket magába foglaló módszertanból áll.

Megvizsgáltam a jogi háttér változtatásainak hatását a minősítésekre nézve, valamint az Oktatási Hivatal által közzétett támogató segédanyagokra, főként az Útmutatókra vonatkozóan. Köszönettel vettem az olvasói reflexiókat, amelyek világossá tették, hogy igenis érdekli a pedagógusokat a minősítés, figyelmemmel kísérik annak alapjait és hátterét.

A kommentelők közt volt kezdő pedagógus, leendő tanár, a változtatásokat elfogadó pedagógus ugyanúgy, mint több évtizedes tapasztalattal rendelkező, Pedagógus II. Néhányan csak a negatív oldalt plusz munka, stressz, megnövekedő adminisztráció emelték ki és aggályukat fejezték ki a minősítéssel kapcsolatban. A publikációból többen hiányolták a pedagógusok reakcióinak megjelenítését a portfólió-írással összefüggésben.

Ennek hatására döntöttem úgy, hogy megosztom kutatásom és elemzésem: a minősítés rendszerét érintő főbb jogszabályi változásokon, azok indokoltságán, következményein túl jelen munkámban már a pedagógusokra gyakorolt hatását mutatom be. A kutatás célja az volt, hogy az általam készített kérdőív kérdéseire kapott válaszok alapján megismerjem, a pedagógusok minősítési rendszere betölti-e a pedagógusok által elvárt funkcióját.

Megítélhessem a felmérési eredmények értékelése útján, hogy jelenleg milyen a minősítési rendszer támogatottsága a pedagógusok körében. A vizsgálatok egyfelől igazolták hipotéziseimet, amelyek értelmében a hosszú távon jól működő pedagógus minősítési rendszerünk kialakítása érdekében elengedhetetlen lenne több tényező is. Másrészt két hipotézisem csak részben igazolódott. A hipotézisenkénti eredmények láttán javaslatokat is megfogalmaztam jelen írásomban.

A következőkben a minősítési rendszer elfogadási mértékét, tapasztalatait a tanárok perspektívájából kívánom megvilágítani az elvégzett kvalitatív és kvantitatív mérések elemzése közben. Célok — hipotézisek A pedagógusok a diploma megszerzésével nem fejezik be tanulmányaikat, csak elindulnak egy általuk választott úton.

Egyik lépcsőfokról a másikra lépnek, folyamatosan fejlődnek kompetenciáik, melyek mérése elősegíti teljesítményük értékelését a köznevelés rendszerében. Saját felmérés és elemzés útján arra kívántam választ kapni többek között, hogy a minősítési rendszer mennyire felel meg az általam kérdőíves felmérésbe bevont pedagógusok elvárásainak.

Mindezt az első két év minősítéseinek tapasztalataira alapozva igyekeztem megtenni. A jelenleg érvényben lévő pedagógus minősítési rendszer támogatottságának, a pedagógusok elvárásainak megismerésére kvantitatív elemzést végeztem, amelyhez kérdőíves módszert alkalmaztam. Empirikus kutatásom során a tapasztalatok elemzéséhez kérdéscsoportokat alkottam, s minden kérdéscsoporthoz hipotézist fogalmaztam meg.

Kutatási kérdéseim és azokra adott feltételezett válaszaim a következők voltak csoportonként: 1. Mi szükséges ahhoz, hogy az alakulóban lévő pedagógus minősítési rendszer hosszú távon betöltse funkcióját? Az e-portfólió dokumentumainak tartalmára vonatkozó jogszabályi előírások mennyire egyértelműek és követhetők? H1 hipotézis:     A hosszú távon jól működő pedagógus minősítési rendszer kialakításához szükséges a jogszabályok állandósága, jól követhetősége.

A pedagógusok minősítési rendszerének céljai összhangban vannak-e az érintettek benyomásaival, eddigi tapasztalataival? H2 hipotézis:    A pedagógus minősítési rendszer céljai csak részben vannak összhangban a pedagógusok céljaival. Az e-portfólió írását leginkább az Oktatási Hivatal Útmutatója segíti? Elegendő-e egyedül az aktuális, Oktatási Hivatal által közzétett Útmutató, mint támogató dokumentum a hatékony portfólióírás gyakorlatához?

H3 hipotézis:    Az Útmutató önmagában nem alakítja ki a portfólió-készítés eredményes gyakorlatát. A portfólió összeállítása milyen mértékű többletmunkát okoz a minősítésre jelentkezőknek? Nehézséget okoz-e az elkészítése? Mi jelenti a legnagyobb problémát a portfólióírás során? H4 hipotézis:     A portfólió elkészítéséhez a jelentkezők jelentős mértékű segítséget igényelnének, hiszen összeállítása jelentős többletmunkával és leterheltséggel jár.

Mennyire alkalmas a portfólió az oktató—nevelő munka minőségének bizonyítására? Vizsgálati módszer Primer kutatásom során kérdőíves felmérést alkalmaztam Kérdőívem alapvetően három részre tagolódott. Elsőként a kitöltők anonimitást nem sértő személyes adataira irányultak zárt feleletválasztós kérdéseim — ez a vizsgálati minta reprezentativitásának igazolására szolgált.

A második fő rész a pedagógusok minősítési rendszerének tapasztalatait kívánta felmérni nyolc egységből álló, zárt feleletválasztós és ötfokozatú Likert-skálás válaszlehetőségek útján. A harmadik egység a válaszadók egyéni véleményének kifejtésére szolgált a jelenlegi pedagógus minősítési rendszerünkkel kapcsolatosan. A kérdőíves felmérésre a kutatási tervben megjelölt célokra összeállított kérdőív tesztelése után, Az alkalmazott mintavételi eljárás az egyszerű véletlen mintavétel, mely által a mintából nyert eredmények viszonylag megbízhatóak.

A kérdések alapvetően a magyarországi pedagógus minősítési rendszer eddigi tapasztalataira irányultak, ám nem hagyhattam figyelmen kívül a kitöltésben közreműködők egyes személyes adatait sem. A primer kutatás során biztosítottam a részt vevő személyek számára az önkéntességet és az alapvető személyiségi és adatkezelési jogokat. A vizsgálat adatainak feldolgozása a Smart Art program igénybevételével történt, értékelésére pedig a leíró statisztika módszereivel került sor.

A következőkben a kérdőíves kutatás legfontosabb eredményeit mutatom be. Rákérdeztem arra is, hogy milyen beosztásban dolgoznak saját köznevelési intézményükben. Egyetértők száma fő   Nem értett egyet fő   Nem adott választ fő   Rangsor útján magasabb fokozatba kerülhet mindenki, így magasabb jövedelemhez juthat. Az egyes szaktárgyakra és szakterületekre vonatkozó kiegészített útmutató  Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez Második, javított változat   Rövidített útmutató  Kiegészítő útmutató 2.

Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I.

Szerencsésnek érzem magam! Szerencsésnek, mert közeli szemtanúja, aktív részese lehetek a pedagógus életpályamodell, azon belül a pedagógusminősítés fejlődésének, gyakorlati megvalósítás során történő alakulásának, változásának, fejlődésének. Ennek a fejlődésnek eredménye, hogy a Az érintettek intézmények, minősülő pedagógusok, a megvalósításban közreműködő szakértők folyamatos tájékoztatásával és képzésével a bevezetéskor tapasztalható bizalmatlanság és bizonytalanság jelentős mértékben csökkent.

A minősítések lebonyolításának elengedhetetlen feltétele volt a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló Minden olyan pedagógus, aki magas színvonalú pedagógusi munkája mellett tevékenyen részt vesz intézményén belül, de azon túlnyúlóan más intézményekben, szakmai közösségben a pedagógiai gyakorlat megújításában, a tényeken alapuló fejlesztésben, új eredmények és módszerek megosztásában, valamint a pedagóguskollégák támogatásában.

A Mesterpedagógus-jelöltnek egyrészt az eddigi tevékenységében, másrészt pedig a mesterprogram megvalósítására való felkészülésben kell tudnia igazolni azt, hogy rendelkezik mind a négy mesterkompetenciával. Természetesen nem mindegyikben tevékenykedik egyforma erősségben. Attól függően, hogy melyik területen végez kiemelkedőbb tevékenységet, alapvetően háromféle tevékenységtípusból választva készítheti el Mesterpedagógusi programját:. Az említett három tevékenységterület mellett létezik még két olyan tevékenység, amelyeket csak az Oktatási Hivatal, illetve az Oktatás Hivatal területileg illetékes Pedagógiai Oktatási Központja jóváhagyásával lehet választani: a szaktanácsadói tevékenység, valamint a pedagógiai-szakmai ellenőrzési és pedagógusminősítési szakértői tevékenység.

Mindkét terület képzés elvégzéséhez kötött és az Oktatási Hivatal döntését elsősorban a hiányterületek pótlásának szükségessége határozza meg. A Mesterpedagógus minősítésének folyamata, az eljárásrend részletes elemei megtalálhatóak az útmutatóban.

A Az eljárások lebonyolításának megtámogatása érdekében a minősítési eljárásban közreműködő szakértőknek is tartunk frissítő felkészítést, melynek fontos eleme az értékelés alábbi menetének végiggondolása:. A mesterpedagógus felé igen nagy az elvárás. Mind az intézmény, a velük együtt dolgozó pedagógustársak, mind a minősítési eljárást lebonyolító és a mesterpedagógus tevékenység megvalósítását felügyelő állam, s nem utolsó sorban a Mesterpedagógus saját magával szemben támasztott igénye hajtja előre az eddig is végzett magas szintű, nem csak a közvetlen környezetében ható pedagógusi tevékenységek végzésében.

Hiszen az évek, évtizedek óta végzett magas szintű pedagógusi, innovátori-támogató-vezetői, illetve szakértői-szaktanácsadói tevékenység elismerésre kerül. Újabb és újabb feladatok megvalósítására nyílik lehetőség akár külső partnerek bevonásával, természetesen a nevelőtestület, tantestület tagjainak közreműködésével. Bízom abban, hogy a következő években egyre több pedagógusnak nyílik arra lehetősége, illetve egyre több pedagógus vállalja, hogy mindezt a Mesterpedagógus minősítési eljárás keretén belül is megmutassa — elérve a Mesterpedagógus fokozatot!

A mesterpedagógus fokozat elérésének útja Szerencsésnek érzem magam! Ki lehet mesterpedagógus? Milyen a jó mesterpedagógus? A jó mesterpedagógus: saját tevékenysége magas színvonalának fenntartása érdekében, valamint azért, hogy szűkebb és tágabb környezetében ezen a területen is példát mutasson, tudatosan irányítja szakmai fejlődését. Tudatos szakmai fejlődés elfogadja, hogy saját és szakmai közösségei munkájának folyamatos fejlesztése a gyakorlat megismerésén kell, hogy alapuljon.

Feltáró-elemző tevékenységek felismeri és értelmezi azokat a tanító-nevelő munkája során felmerülő pedagógiai jelenségeket, problémákat, amelyek beavatkozást, fejlesztést kívánnak. III: Fejlesztő-újító tevékenységek kollégái és a szakmai érdeklődők számára — különböző módokon és fórumokon — bemutatja és reflektálja tanító-nevelő munkájának tapasztalatait, eredményeit, bevált jó gyakorlatait.

Tudásmegosztó-segítő tevékenységek A Mesterpedagógus-jelöltnek egyrészt az eddigi tevékenységében, másrészt pedig a mesterprogram megvalósítására való felkészülésben kell tudnia igazolni azt, hogy rendelkezik mind a négy mesterkompetenciával. Attól függően, hogy melyik területen végez kiemelkedőbb tevékenységet, alapvetően háromféle tevékenységtípusból választva készítheti el Mesterpedagógusi programját: fejlesztő innovátori, fejlesztő támogató, intézményvezetői.

Az eljárások lebonyolításának megtámogatása érdekében a minősítési eljárásban közreműködő szakértőknek is tartunk frissítő felkészítést, melynek fontos eleme az értékelés alábbi menetének végiggondolása: Mesterpedagógusnak lenni nem könnyű! Mesterpedagógusnak lenni jó! Eszter Bajzáth Angéla [Dr. Nagy Gábor [Dr. Fráter Katalin [Dr. Jakab György Dr. Vámos Ágnes Egri Károly [Dr. Molnár Márta [Dr. Fenyvesi Margit Fedor Mihály [Dr. Péter Gloviczki Zoltán [Dr. Attila [Dr.

Nagy Emese [Dr. Maruzsa Zoltán [Dr. Tari Ilona [Dr. Szalay Márta [Dr. Visi Judit Vágó Irén [Dr. Varga Attila [Dr.