Tanari kezikonyv szocialis kompetencia 1–12 evfolyam


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 349523055
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 7,73

MAGYARÁZAT:Tanari kezikonyv szocialis kompetencia 1–12 evfolyam

A szociális kompetencia egy olyan motívum- és képességrendszer, amely nélkülözhetetlen a társas viselkedéshez, a társas alkalmazkodáshoz. A szociális kompetencia pszichikus elemeket szociális, kognitív és emocionális tartalmaz, az életkorral folyamatosan változik, formálódik. A társas viselkedésben a szociális komponens mellett érzelmi és kognitív komponensek is nagy szerepet játszanak Zsolnai és mtsai, Az egyén társas viselkedésének megértéséhez szükséges annak a környezetnek a megismerése, amelyben őt ingerek érik, a környezeti hatások és az egyén kognitív folyamatai közötti összjáték határozza meg az ítéletalkotást és a viselkedést.

Nem hagyhatók figyelmen kívül az egyén megismerési folyamatait és viselkedését befolyásoló érzelmi állapotok Fiedler és Bless, A szociális kompetencia fejlődését két tényező jellemzi: a szabadságfok növekedése öröklött és tanult tényezők hierarchizálódása és a proszociális viselkedés erősödése. A társas viselkedés biológiai alapokra épül - gondoljunk a kötődés biológiai alapjaira, vagy a személyiség biológiailag meghatározott jellemzőire - de a társas környezettel való folyamatos interakciók, a szocializáció hatására az örökletes elemek mellett a tanult elemeknek egyre nagyobb szerepe lesz.

A szociális kompetencia fejlődésére tehát öröklött és tanult komponensek egyaránt nagy hatással vannak Zsolnai, A szociális kompetencia multidimenzionális fogalom, több összetevő határozza meg. Az érzelmi kompetencia egyik fontos összetevője a stabil személyiségjellemzők, vagyis az extraverzió, érzelmi stabilitás és nyitottság, amelyek a kialakulásuk után már nehezen fejleszthetők, a nem és életkor függvényében alig változnak.

A szociális készségek a fejleszthető összetevője a kompetenciának. A szociális készségek a specifikus társas viselkedésben fontosak, tanulással megfigyeléssel, utánzással, megerősítéssel, ismétléssel sajátíthatók el.

A szociális készségeket tanulással megfigyelés, utánzás, megerősítés sajátítjuk el, a szociális készségek a megfelelő viselkedés alapjai, szituációfüggőek, befolyásolják a környezeti tényezők, elvárások és követelmények Zsolnai, A társas készségek differenciálódnak óvodáskorban, a gyerekek viselkedéseiben megfigyelhető a megosztás, segítségnyújtás, de a csúfolódás és a bosszantás is. Skip navigation Pedagógiai pszichológia jegyzet óvodapedagógusoknak.

Pedagógiai pszichológia jegyzet óvodapedagógusoknak Előszó 1. Bevezetés — Öndeterminációs elmélet Felhasznált irodalom 2. Szocializáció 2. A szocializáció fogalma 2. Szocializációs elméletek 2. Szocializációs színterek 2. Gyerekkori szocializáció Ellenőrző kérdések Felhasznált irodalom 3. Szocializációs eljárások, szociális tanulás 3. A szociális tanulás 3. Megfigyeléses tanulás 3. Utánzás 3. Azonosulás identifikáció 3. Reagálás társas befolyásolásra Ellenőrző kérdések Felhasznált irodalom 4.

Családi szocializáció 4. A családi szocializáció 4. A család szocializációs feladatai 4. Gyermeknevelési modellek 4. A gyermeknevelés kulturális különbségei Ellenőrző kérdések Felhasznált irodalom 5. Családi működés, a család rendszerszemlélete 5. A családmodell változásai 5. Új családi együttélési formák 5. A család rendszerszemlélete 5. A család optimális működésének a feltételei Ellenőrző kérdések Felhasznált irodalom 6. Intézményi szocializáció — bölcsőde, óvoda 6. Bölcsőde 6.

Óvodába kerülés — beszoktatás 6. Óvodai szocializáció 6. Az óvodai szocializációval kapcsolatos vitás kérdések Ellenőrző kérdések Felhasznált irodalom 7. Az óvodáskor jellemzői 7. A gyermek mozgása, testi jellemzői 7. Értelmi fejlődés 7. Az óvodások érzelmi fejlődése 7. Társas jellemzők 7. Nemi identitás fejlődése Ellenőrző kérdések Felhasznált irodalom 8. Éntudat, énkép, önállóság 8. Az énről való tudás 8. Éntudat kialakulása 8.

Énkép 8. Önszabályozás 8. Önállóság, autonómia Ellenőrző kérdések Felhasznált irodalom 9. Óvoda — iskola átmenet 9. Az iskolába lépő gyermek jellemzői 9. Család szerepe az óvoda — iskola átmenetben 9. Fejlődési fordulat 9. Iskolaérettség kritériumai Ellenőrző kérdések Felhasznált irodalom Társas készségek, szociális kompetencia Szociális kompetencia Szociális megismerés Gyerekek közötti társas kapcsolat — játék Agresszió Proszociális viselkedés Barátság Ellenőrző kérdések Felhasznált irodalom Gyerekcsoportok jellemzői A csoportokról általában A csoport fejlődési fázisai A gyerekcsoportok fejlődési fázisai Mérei és V.

Binét, Csoportjellemzők óvodáskorban A csoport kohéziójának növelése Vezetési stílus Ellenőrző kérdések Felhasznált irodalom Hatékony tanulás, tanuláselméletek Hatékony tanulás feltételei A tanulók pszichológiai jellemzői A tanulási formák Bernáth, Tanuláselméletek Ellenőrző kérdések Felhasznált irodalom Pedagógus Óvópedagógus — gyerek kapcsolat A pedagógus — szülő kapcsolat A pedagógus kommunikációja Ellenőrző kérdések Felhasznált irodalom Zárszó: Kiégés vagy személyes fejlődés?

Felhasznált irodalom Feladatlap. Szociális kompetencia. Nem hagyhatók figyelmen kívül az egyén megismerési folyamatait és viselkedését befolyásoló érzelmi állapotok Fiedler és Bless, A szociális kompetencia fejlődését két tényező jellemzi: a szabadságfok növekedése öröklött és tanult tényezők hierarchizálódása és a proszociális viselkedés erősödése.

A kiadvny a Nemzeti Fejlesztsi Terv Humner! Szakmai vezet! Pla Kroly szakmai igazgat Pusks Aurl fejlesztsi igazgathelyettes Rpli Gyrgyi, a programfejlesztsi kzpont vezet! Kereskedelmi forgalomba nem kerlhet. Msolsa, terjesztse szigoran tilos! Kiadja a suliNova Kzoktats-fejlesztsi s Pedaggus-tovbbkpzsi Kht. Az n dimenzii Korbai Katalin Tolerancira nevels Tomory Ibolya Felkszls a feln! Polgr a demokrciban Gnczl Enik! Frontlis szervezs Zgon Bertalann A kooperatv mdszer Zgon Bertalann Nagy Ilona A vita Szekszrdi Jlia A projekt Zgon Bertalann Tth Kinga Nagy Henrietta.

SZ Kedves Munkatrsunk, Partnernk a fejlesztsben! Most, hogy ilyen hatalmas mennyisg! Kalandra hvjuk, olyan kalandra, amelyben j tartalmakat j mdszerekkel tanthat. Kalandra, amelyben mi, fejleszt"k akik nagy izgalommal s odagyelssel ksztettk a foglalkozsterveketnagyon sokat tanulhatunk nt"l s a csoportjba jr gyerekekt"l.

Tanulhatunk, hiszen arra vllalkozott, hogy dikjaival kiprblja terveinket, s folyamatos visszajelzst ad arrl, mi hogyan vlt be a gyakorlatban, mit kell javtanunk, s mi az, amit n szeretne hozztenni elkpzelseinkhez. Szeretettel kszntjk a kzs munka kezdetn, s nagyon sok rmet kvnunk ez vi munkjhoz. Rgta vrunk arra gy gondoljuk, ebben is partnernkhogy Magyarorszgon olyan legyen az oktats, az iskola, amelyben termszetes, hogy a gyerekek nem csak fejjel, de szvvel is, nem csak magnyos szorgalommal, de trsas hatsok rvn is tanulhatnak.

Olyan programot szeretnnk, amelyben fontos a dikok kztti egyttm! Olyan tanulst s tantst szeretnnk, amelyben nem tilos egymsnak segteni, ahol a mssg dics"sg, a kritikai gondolkods pedig a trsak s a pedaggus elismersre szmthat. Ma nem lehetetlen, hogy megvalsuljon, amire vrtunk.

Mindannyian reztk korbban is, milyen j lenne, ha a szocilis, letviteli s krnyezeti kszsgeket, kpessgeket nem csak elvrnnk dikjainktl, hanem segthetnnk nekik mindennek a megszerzsben, mi, pedaggusok pedig tleteket, tmogatst kapnnk ahhoz, mikppen lehet ezeket a kpessgeket, kszsgeket fejleszteni.

Els"sorban gyakorl pedaggusokbl ll fejleszt"csoportunk az elmlt tanvben azrt dolgozott, hogy ilyen foglalkozsterveket ksztsen. Ennek a munknak nincsenek hazai el"zmnyei, ezrt krjk, legyen elnz" velnk. Legyen elnz", de egyttal kvetkezetes s szigor is. Visszajelzseinek pontossga s rszletessge minden, a kvetkez" vekben programjainkat kiprbl pedaggus elemi rdeke. Kziknyvnk, amelyet a kezben tart, kiegszt"je a moduloknak.

Fontos tudnivalkat tartalmaz, krdsekre prbl vlaszt adni, flelmeket szeretne eloszlatni, s f"leg: konkrt mdszertani segtsget nyjtani a foglalkozsok megtartshoz. Legynk trsak a trsas kompetencik iskolai fejlesztsben! Czike Bernadett projektvezet". I Rszlet A szocilis, letviteli s krnyezeti kompetencik fejlesztse a nemzeti fejlesztsi terv keretben cm! Cole: Fejl"dsllektan. Osiris, Budapest, A szocilis kompetencin minden olyan trsas kpessget, kszsget rtnk, amely nlkl az egyn szocializcija, azaz beilleszkedse trsadalmi krnyezetbe, nem lehet sikeres.

Fontosnak tartjuk az egynnek azt az rzett is, hogy! A szocilis kompetencia szmunkra kt alapvet" elemb"l ll: az egyik jelenti az ember bels" harmnijt s bizalmt, hitt abban, hogy kpes a trsas krnyezetben eligazodni, s arra hatst gyakorolni; a msik: olyan attit"d- s kpessg-csoport, amely a trsas krnyezetben eredmnyes viselkedsmintk elsajttst s gyakorlst jelenti.

A szocilis kompetencia komplex fogalmt a kezelhet! Az albbiakban hrom f! Az N dimenzija1 Bels! Relis ignyszint kialaktsa, a kudarct"rs s a sikerorientci kezelsnek kpessge. Kongruens, A fejlesztsben az N fejl! Trsas dimenzi Decentrls, a msik szempontjnak gyelembevtele Konstruktv alkalmazkodson alapul hiteles s hatkony kommunikci Egyttm"kdsi kszsg Konstruktv alkalmazkods Koniktuskezelsi kszsg Szervez!

Valamennyink szmra nyilvnval volt, hogy a programok akkor m"kdhetnek eredmnyesen, ha nem csupn a programot kiprbl tanr, hanem a teljes iskolai krnyezet is befogad. Ekkor hatroztuk el, hogy sszegy"jtjk a befogad krnyezet jellemz!

Egy v munkjnak eredmnyeknt szletett meg a hetedik programcsomag, a Pldul A ktetben tbb mint nyolcvan iskola mdszerei, eljrsai olvashatk. Fontosnak tartottuk a szemlyessget, a hiteles, tlt gyakorlat kzvettst. Olyan szakemberek, akik kiprbltk, ltrehoztk mindazt, amit a trgyi krnyezetr! Az albbiakban a Pldul Mindannyian, akik iskolban dolgozunk, vek ta rzkeljk: valami megvltozott.

Szaktanrknt nehezen tudjuk meghatrozni, mi az a tananyag, amit felttlenl meg kell tantanunk a XXI. Nap mint nap tapasztaljuk, hogy tadottnak vlt tudsunk egyre kevsb r clba, a dikok egyre nehezebben reprodukljk a tanultakat, az alkalmazsrl nem is beszlve.

Sok kollga arrl szmol be, hogy a gyerekek gyelme csak nagy nehzsgek rn kthet" le, gyakoriak a fegyelmezsi problmk, akadozik az egyttm! A pedaggusoknak gyakran t kell vennik a csaldi gondoskodsbl, nevelsi feladatokbl is. A tantestletek egy rszben zaklatott a lgkr, feszlt a hangulat.

A szaktanri, osztlyf"nki munkk megsokasodtak. Az elvrsok n"nek, a munkra fordthat id" azonban nem. Valamennyien rezzk, hogy vltoztatni kell. De hogyan? Vgyainkban az egsz leten t tart tanulsra felksztett, harmonikus letre kpes, sajt kpessgeivel s lehet"sgeivel tisztban lv", sokoldalan kpzett dikok, j hangulat, hatkony rk, segt", kollegilis viszony, j min"sg!

J lenne. A kzoktats is vltozban van. Orszgos fejlesztsek zajlanak, hogy a fentiekben vzolt vgyak megvalstshoz kzelebb kerljnk. A pedaggusok egy rsze ismerkedik az j eljrsokkal, megoldsokkal. Msok munkjuk sorn mr hasznljk a tanulsszervezs klnbz" formit, a megszokottl eltr" mdon m! Egyre gy! A kzoktats fkuszba az integrcis szemllet s a szemlykzpont pedaggia kerlt. Ez a ktet azrt szletett, mert a fentieket alapvet"en fontos trekvseknek tartjuk. Hisszk, hogy valamennyi nknek meg kell tanulnunk segtsget, tmogatst adni s kapni.

Biztosak vagyunk benne, hogy rdemes id"nknt megllni, tgondolni azt, amit tesznk, s msokkal is megosztani ktelyeinket, tleteinket; hogy btran vltoztathatunk a megszokott mdszeren, tevkenysgen, tanri szerepen. Akr ksrletezhetnk is. A nem tkletesen kivitelezett j is hordozhat rtket, tovbbgondolhat tapasztalatokat. A szemlyes motvumrendszer fontosabb elemei: 1. A szemlyes kpessgrendszer s fontosabb elemei: 1. A kognitv motvumrendszer fontosabb elemei: 2.

Kvncsisg 2. Holisztikus szemllet a vilg egsz gyelembevtele, tisztelete 2. Krnyezettudatossg 2. A kognitv kpessgrendszer fontosabb elemei: 2. Kommunikatv kpessgek: 2. Anyanyelvi beszd s beszdrts 2. Szveg- s braolvass 2. Fogalmazs 2. Gondolkodsi kpessgek a meglv! Konvertl kpessg a meglv! Logikai kpessg sszefggsek felismerse alapjn hoz ltre j tudst 2. Kombinatv kpessg a meglv! A szocilis motvumrendszer fontosabb elemei: 3. Kommunikatv motvumok: kulturlis relativits 3.

Egyttlsi motvumok: az nmagunkhoz igazts kerlse, szocilis rzkenysg. Tudsszerz" kpessgek nmagunk szmra informcifelvtellel, magunk s msok szmra informcifeltrssal hoz ltre j tudst 2. Tanulsi kpessg a szemlyisg motvumaiban, tudsban hoz ltre tarts vltozst 2.

Ismeretelsajtt kpessg 2. Motvumelsajtt kpessg 2. Kpessgfejleszt kpessg 2.