Diagnosztikai kezikonyv 6 fejezet


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 326507351
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 7,87

MAGYARÁZAT:Diagnosztikai kezikonyv 6 fejezet

A légzőrendszer betegségein a tüdő, a hörgőrendszer és az odavezető felső légutak, valamint az orr és melléküregeinek megbetegedéseit értjük. Megkülönböztetünk alsó és felső légzőszervi betegségeket, noha a gyermek anatómiai jellemzőiből következően ezek rendszerint együtt jelentkeznek.

A légzőszervi betegségek nagy része a pontos és részletes kórelőzmény, valamint a megfelelő gyakorlattal végzett fizikális vizsgálat alapján további terhelő vizsgálatok nélkül is kórismézhető. Részletes gyermekgyógyászati vizsgálat, különös tekintettel az általános állapotra, tápláltságra, fejlettségre. A rekeszkitérés nagyobb gyermekekben a felnőttekhez hasonlóan mélyet lélegeztetve, csecsemőkben esetleg sírás kapcsán ítélhető meg.

Akkor halljuk, ha a fül és a levegőáramlás közé jól vezető réteg, infiltrátum kerül pl. Ezért mind a be- mind a kilégzésben húzó, hangosan rezonáló ún. A jobb oldali interscapularis térben egészséges sovány gyermekeken is hallható. Zörejek: Keletkezési helyük, valamint a váladék mennyisége és minősége szerint lehetnek kis- közép- és nagy hólyagú, száraz és nedves szörtyzörejek híg, habos vagy tapadós váladék a hörgők különböző szintjén.

Pneumoniára jellemző: apró hólyagú, lokalizáltan, csak belégzésben, a belégzés végén, sorozatban hallható csengő jellegű zörej, amely az infiltrátummal csak majdnem tele alveolusok egymás utáni megnyílásából származik. Ezért csupán a pneumonia kezdetén és oldódási fázisában halljuk crepitatio indux és reduxa pneumonia tetőfokán nem hallható; jellegében hasonló, de diffúzan ki- és belégzésben egyaránt hallható apró hólyagú zörejeket hallunk bronchiolitisben és tüdőoedémában.

A hangjelenséget az ujjaink között sodort hajszálak sercegéséhez hasonlítjuk. Bronchiolitisre utal: apróhólyagú, nedves szörtyzörej, ki- és belégzésben az egész tüdő fölött. A légzés mindkét fázisában hallhatók a felső légutakat elzáró váladék miatt; az orr befogásával szájlégzésre kényszerített gyermeknél számuk csökken. A bőr és a nyálkahártyák kékes-szürke elszíneződése, amely legszembetűnőbb perioralisan, az ajkakon és az acralis részeken. Lásd még XXIX. A mellkas területére lokalizálódó, a mellűri szervek szív, tüdőa gyomor-bél traktusaz idegrendszera csontos és izmos mellkas betegségei okozta változatos jellegű és eredetű fájdalom.

A fájdalom jellegzetességei támpontot nyújtanak az okot illetően. A horkoló gyermek egyéb klinikai tünetei:. A tüdő lágyrész-árnyékaiüregei, bullái, mediastinalis nyirokcsomók, cysták, tumorok vizsgálatára 3—4 éves kor alatt altatásban alkalmas. MR vizsgálattal kimutatható fibrotikus elváltozások a tüdőben már előrehaladott kórfolyamatra utalnak. A mellkasi folyadék a bordaközökben, vagy a felső elülső mediastinum képletei a jugulumon keresztül vizsgálhatók a megnagyobbodott thymus elkülönítése egyéb teriméktől.

Bronchoszkópia nagyobb részben relaxációs altatásban, merevcsöves eszközzel történik gyermekkorban. A bronchoszkópos beavatkozás egyedüli ellenjavallata a keringés és légzés fenyegető leállása! A visszanyert folyadék jól vizsgálható élő sejteket és a bronchoalveolaris felszín folyadékának faktorait is tartalmazza, amelyek a diffúz tüdőbetegségek kórismézésében nélkülözhetetlenek.

Ezúton a diffúz gyulladásos reakciók is elkülöníthetők:. Percutan, pertrachealis, perbronchialis, thoracoscopiás biopszia általában kevésbé értékelhető mintát szolgáltat a citológiai vagy hisztológiai analízishez, mint az alább említett módszerek:. A legkevésbé invazív módszerek 5 évesnél idősebb gyermekek légzésteljesítményének mérésére.

Az eredmények értékelésekor a testhossz függvényében megadott standard értékek az irányadók. Orrváladék, köpet, bronchoszkópos váladék aspiratum, hörgőkefézés, tűbiopsziasinus és pleura punctatum, gyomormosó folyadék a lenyelt köpet saválló baktériumai bakteriológiai, mikológiai vizsgálata és tenyésztése. A környezet szennyező és toxikus anyagai, valamint allergénjei. Elve: a légúti szűkület okozta gyorsult légáramlás kiszárítja a nyálkahártyát, ezért a légúti ellenállás nő.

Az inhalációs kezelés hatása: a nyálkahártyafelszín nedvesítése és váladékoldás. Az NO labilis, lipofil szabadgyökgáz, ami normális körülmények között a pulmonalis és a szisztémás keringés egyik legfontosabb szabályozó mediátora. Az endothelben számos tényező acetilkolin, bradikinin, stressz stb. Belélegezve azonnal csökkenti, normalizálja a pulmonalis hypertensiót, a gyors felezési idő következtében szisztémás hatása nincs.

Az ECMO meglehetősen drága eljárás. Kombinálása más kezelési lehetőségekkel NO-belélegeztetés, surfactant adása, nagy frekvenciájú lélegeztetés előnyös lehet. Elérhető max. A permet irányításakor el kell érni, hogy a szer az orrüregbe és ne az orrsövényre vagy az orrüreg laterális falára jusson. Ne felejtsük el ismételten gondosan ellenőrizni az orrccseppek töménységét, nehogy mérgezést okozzunk! A beteg két hétnél tovább folyamatosan ne használja!

A kezelés feltétele a krónikus gennyedés és a beteg megfelelő együttműködése. Gyári név, az adagolás és alkalmazás módja. A gyermekkori légzőszervi betegségekben az antibiotikumok kiválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe vennünk:. Lényege: exogen surfactant bejuttatása a lélegeztetett beteg hörgőrendszerébe. A légutak gége feletti részének megbetegedései, amelyek lehetnek infekciózus eredetűek, allergiás betegségek, vagy egyéb okra visszavezethető kórállapotok pl.

Az orrnyílásokba vagy az orrjáratokba dugott idegen anyag apró tárgyak, játék- és táplálékrészletek, magok, gyöngyök, vatta stb. Feszítő érzés, nyugtalanság, bűzös, véresen festenyzett, az orrnyílás környezetét felmaró orrfolyás, légzési nehezítettség, egyre fokozódó gennyes gyulladás.

A kellemetlen következmények miatt általában egyoldali. Az idegen anyag eltávolítása megfelelő gyakorlattal és műszerekkel. Ezt követően a gennyedés antibiotikum nélkül is megszűnik. A beavatkozás kapcsán nyugtatás szükségessé válhat. A légutak gége feletti részének virális vagy bakteriális eredetű gyulladásos megbetegedése.

A leggyakoribb gyermekkori infekció. A tünetekért a légutakat bélelő nyálkahártya gyulladásos beszűrődése, oedémája, fokozott váladéktermelése és a csillók működészavara felelős. Primer bakteriális fertőzés okozói. Másodlagos bakteriális fertőzés okozói. Az orr- és a garatnyálkahártya heveny gyulladása, amit leginkább vírusok adeno- entero- rhino- parainfluenza, influenza, respiratory syncytial okoznak.

Szövődményként bakteriális felülfertőződés léphet fel. Láz, nyugtalanság, rossz közérzet, étvágytalanság, fejfájás, izomfájdalom, orr- torokszárazság, tüsszögés, köhögés, garatpír, kezdetben szerózus orrfolyás, ami később sűrűbbé válik. Akut nasopharyngitisben antibiotikum és váladékoldó adása szükségtelen.

A bakteriális felülfertőzések antibiotikummal nem előzhetők meg! A virális és bakteriális fertőzésekben eltérő:. Streptococcus anginában: penicillin — mg per os 3-szor naponta, 10 napig. Arcanobacterium haemolyticum esetén: erythromycin. Francisella tularensis fertőzésben: streptomycin. Neisseria gonorrhoeae és Treponema pallidum infekcióban: penicillin. A torokváladék-tenyésztés eredményét óvatosan értékeljük, ha a leoltás H.

Ezek a légúti patogének otitist, sinusitist, alsó légúti gyulladást tonsillitist nem! Torokváladékban kolonizáció jeleként értékelendők, és nem kezelendők! A tonsillectomia abszolút indikációi intratrachealis narkózisban bármely életkorban, feltétlenül elvégzendő :. A tonsillectomia indikációját támogatja:. A tonsillectomia relatív indikációi 3 éves kor felett :. Az adenoid vegetatio műtéti eltávolításának adenotomiának indikációi 1 éves kor felett, intratrachealis narkózisban :.

Az adenotomia indikációját támogatja:. Az orrmelléküregek akut gyulladása, amely rendszerint virális vagy bakteriális nasopharyngitishez társul. Kisdedkorban a maxillaris és az ethmoidalis sinus, 10 éves kor után a frontális és sphenoidalis sinusok gennyedése fordul elő. A periorbitalis cellulitis az ethmoidealis üreg érintettségére utal. A hátsó garatfalon gennycsorgás látható, ami az éjszakai órákban is jelentkező makacs köhögést okoz. A melléküregek fájdalmassága ritka.

A nyakon megnagyobbodott nyirokcsomók lehetnek. Ilyenkor a fertőzött sinus gócként szerepel. Cellulitis, lágyrésztályog, neuritis optica, agytályog, epiduralis és subduralis tályog, osteomyelitis, meningitis, sinus cavernosus thrombosis. A sinusok idült gyulladása, amely a váladékürülést akadályozó anatómiai deformitások, immunhiány, cilium defektus és cystás fibrosis talaján alakulhat ki.

A légutak nyálkahártyájának heveny virális gyulladása, amely légúti obstrukcióval járhat. Döntően a késő őszi és a téli hónapokban jelentkezik. Akut laryngitis és tracheobronchitis iskoláskorban, laryngitis subglottica 1—3 éves korban fordul elő leggyakrabban. A klinikai kép alapján felállítható. A laringoszkópos kép csak nagyobb gyermekeknél nyújt megfelelő támpontot, a vizsgálat mellőzhető.

A hörgőnyálkahártya akutan kezdődő, döntően virális eredetű, általában lázzal járó megbetegedése, amely rendszerint a tracheát is érinti akut tracheobronchitis. Általában a felső légutak vírusos infekciója előzi meg. A primer bakteriális gennyes bronchitis ritka, kivétel a mycoplasma eredetű, amely legtöbbször valamilyen krónikus alapbetegség talaján lép fel.

Patológia: a nyálkatermelő mirigyek aktivitása nő, és a ciliákat tartalmazó epithel sejtek desquamatióját észleljük. Polomorfonukleáris leukociták megjelenése a légutakban genynyes folyamat mellett szól. A virális eredetű akut bronchitis az év bármely részében felléphet, de leggyakoribb a téli időszakban.

Láz, elesettség, rossz közérzet. Köhögés, amely kezdetben száraz, majd inkább produktív. Kis gyermekek lenyelik a nyálkát, amely időnként a gyomorból hányással távozik el.

Egyb pszichs fejldsi zavarral kzd gyermekek, tanulk komplex vizsglatnak diagnosztikus protokollja Figyelemzavar s hiperaktivits. Kszlt a Koncepci kialaktsa a diagnosztikus elltrendszer intzmnyi struktrjnak megjtsra s koncepci kidolgozsa diagnosztikus mdszertani protokollok egysges, tfog alkalmazsra, valamint Diagnosztikai kziknyv elksztse c. Szakmai vezet Kapcsn Nmeti Jlia A Diagnosztikai kziknyv Egyb pszichs fejldsi zavarral kzd gyermekek, tanulk komplex vizsglatnak diagnosztikus protokollja Figyelemzavar s hiperaktivits c.

Engelmayer gnes PhD, gygypedaggus, klinikai gyermek-szakpszicholgus Kutatsvezet, alkotszerkeszt dr. A figyelemzavar s hiperaktivits meghatrozsa, jellemzi s diagnosztizlsa a nemzetkzi gyakorlatban Meghatrozs s jellemzk Az ADHD kialakulsban szerepet jtsz okok Az ADHD diagnosztizlsa Az Amerikai Egyeslt llamokban ajnlott diagnosztikai gyakorlat A Nagy-Britanniban kvetett gyakorlat A haznkban aktulisan megvalsul diagnosztikus gyakorlat Az ADHD diagnosztizlst vgz intzmnyrendszer: az egszsggyi elltrendszer s a tanulsi kpessgeket vizsgl szakrti s rehabilitcis bizottsgok Az ADHD diagnosztizlsa egszsggyi intzmnyekben A szakrti bizottsgokban foly diagnosztikus gyakorlat A szakrti bizottsgok A sajtos nevelsi igny megllaptsban mutatkoz eltrsek A diagnosztikus munka sorn alkalmazott j gyakorlatok A diagnosztikus protokoll szempontrendszere Kvetelmnyek a diagnosztikus protokollal kapcsolatban Amit a szakrti vlemnynek tartalmaznia kell Az ADHD javasolt diagnosztikai protokollja Az ADHD diagnzis fellltsnak letkorokhoz kapcsold dilemmi Ks gyermekkor, korai serdlkor A diagnosztikai folyamat lpsei A fejldstrtnet ttekintse Az intellektulis kpessgek feltrsa A gyermek megfigyelse A rszkpessgek vizsglata s komorbid zavarok megllaptsa A vizsglati protokoll szerkezete, a tevkenysgek, mdszerek, eszkzk.

Az ajnlott beavatkozsi formk s terletek Javaslatok a tanrai foglalkoztatsokhoz Felhasznlt irodalom Tesztfejlesztk, -forgalmazk honlapjai A figyelemzavar s hiperaktivits meghatrozsa, jellemzi s diagnosztizlsa a nemzetkzi gyakorlatban. Az ADHD gyakorisgra vonatkoz hazai felmrs nem ll rendelkezsre, a felkutatott szakirodalom a gyakorisgi adatokat jellemzen klfldi szakirodalmi forrsokra hivatkozva adja meg. A zavarban rintett gyermekek tipikusan fejld trsaikhoz kpest jelentsen tbb iskolai kudarccal szembeslnek, tbb mint felk egyni oktatsban rszesl, nagyobb valsznsggel helyezik t ket specilis osztlyba, illetve ismtelnek osztlyt FARAONE s mtsai, Tanulmnyaikat korbban megszaktjk, alacsonyabb fok kpestst szereznek, munkahelykn gyakrabban kzdenek problmkkal.

Tipikusan fejld trsaikhoz kpest gyermekkorukban tbbszr kerlnek kapcsolatba a rendrsggel, felnttkorukban pedig nagyobb valsznsggel vonjk ket bntet eljrs al YOUNG s mtsai A mindennapi iskolai letben megfigyelhet, hogy ezek a gyermekek a szmukra nehezebb feladatokat knnyebben feladjk vagy ppen valamilyen elterel mechanizmussal bohckods, a tantsi ra zavarsa, lgs elkerlik.

Nehzsget okoz szmukra csoportmunkban dolgozni, munkjukat sokszor a legutols pillanatban vgzik el, a dicsretre gyakran nem adekvt mdon reaglnak. Az ADHD kialakulsra vonatkozan szmos magyarz elv szletett. A fejlds sorn a prefrontlis kreg a szakirodalomban vgrehajt funkcik gyjtnven ismert klnbz sszetett kognitv funkcikrt vlik felelss TRNOK s mtsai, A vgrehajt funkcik mkdsre vonatkoz viselkedsalap kutatsokat elemz metaanalzis alapjn, br egyrtelmen nem ersti meg az ADHD-s szemlyek ilyen jelleg deficitjt, gy tnik, hogy a gtlst, vigilancit, tri munkamemrit s tervezst mr feladatok eredmnyei mentn olyan klnbsgek mutatkoznak az ADHD-s s nem ADHD-s szemlyek kztt, melyeket nem lehet teljessgben a csoportok kztti intelligenciaszint-klnbsgnek, iskolai teljestmnybeli klnbsgnek vagy egyb zavarok megltnek tulajdontani WILLCUTT s mtsai, A vgrehajt funkcikat mr feladatok sorn elrt gyengbb eredmnyek teht ltalban hasznosnak bizonyulnak az ADHD diagnzis fellltshoz, azonban a teszteken elrt tlagtartomnyba tartoz eredmnyek nem zrjk ki a zavar megltt SEIDMAN, A pszichitriban elterjedt diagnzis az ADHD-t a viselkedses jegyek alapjn hrom kategriban azonostja.

Ezek a figyelmetlensg, a hiperaktivits s az impulzivits APA, rszletesebb lerst ld. Ahhoz, hogy ADHD-rl beszlhessnk legalbb hat vagy ennl tbb olyan tnet meglte szksges, amelyek a hasznlt pszichitriai referencik DSMIV APA, szerint a hiperaktivitst s figyelemzavart specifikusan jellemzik, s amelyek a vizsglatot megelz utols fl vben llandan, legalbb kt terleten iskola, csald, kortrsak jelen voltak. Felttel tovbb, hogy nhny tnet mr 7 ves kor eltt megjelenjen 1.

Az ADHD diagnosztizlst nagymrtkben nehezti az a tny, hogy ezek a gyermekek viselkedses szinten tipikusan fejld trsaiktl csak a szimptmk intenzitsban, llandsgban s csoportosulsban trnek el JOHNSON, A Nagy-Britanniban kvetett gyakorlat. A szemly direkt megfigyelse, a kognitv neuropszicholgiai vizsglat esettl fggen javasolt. A klinikai interj lefolytatsra gyermekorvos, pszichiter, klinikai pszicholgus vagy erre kikpzett szakszemlyzet alkalmas.

A rt ignybe vev flig strukturlt interj clja a problmkkal kapcsolatos elzmnyek alapos feltrsa, mely kiterjed a csaldi, az egszsgi, a szocilis, az oktatsi s a demogrfiai adatok megszerzsre is. Az orvosi vizsglatot pszichiter vagy gyermekorvos vgzi, elsdleges clja az ADHD jelleg viselkedst okoz egyb zavarok kizrsa, gymint hallskrosods, epilepszia, pajzsmirigy-rendellenessg, vashinyos anaemia, tovbb az ADHD-val esetlegesen egytt jr egyb zavaroknak, mint a diszpraxinak, Tourette-szindrmnak, alvsi zavaroknak a felismerse.

Amennyiben az ADHD mellett tanulsi nehzsg is felttelezhet, akkor klinikai vagy pedaggiai szakpszicholgus tovbbi vizsglatokat vgez, melyek az ltalnos rtelmi kpessgek s a rszkpessgek meghatrozsra terjednek ki. A szerzk mindezeken.

Klfldn az ADHD diagnosztizlshoz az egyik leggyakrabban hasznlt neuropszicholgiai eszkz a folyamatosteljestmny-teszt, illetve ennek klnfle vltozatai. A teszt megoldsa egy begyakorolt vlaszads gtlst ignyli. A teljestmny a tves riaszts vagy elkvetsi hiba, a kihagysos hiba, a vlaszok reakciideje, illetve a szignldetekcis dntselmleten alapul rzkenysg d s elvrs paramterei mentn rtkelhet CONNERS s mtsai, A kihagysos hibk szma a figyelmetlensg, mg az elkvetsi hibk szma az impulzivits jelzi.

Az rzkenysg az inger intenzitsnak s a szemly szenzitivitsnak a fggvnye, mg az elvrs a dntshozatal stratgijval lehet sszefggsben. Az rzkenysg felttelezheten a clinger s nem clinger kztti diszkrimincis kpessget tkrzi, az elvrs pedig a szemly vlaszadsnak mdjt mutatja gyorsan vlaszol, ezltal nveli a hibk lehetsgt vagy meggondoltabb vlaszt ad RICCIO s mtsai, Tovbbi, elterjedt vizsglati eszkzk kz tartoznak a NEPSY, a munkamemria-feladatok, a Stroop-teszt, az llj-jelzs teszt s a vlaszgtlsi feladatok.

Az ADHD diagnosztizlst vgz intzmnyrendszer: az egszsggyi elltrendszer s a tanulsi kpessgeket vizsgl szakrti s rehabilitcis bizottsgok. Haznkban az ADHD diagnosztizlsa kt intzmnyrendszerben trtnik. Az egszsggyi elltrendszerhez tartoz gyermekpszichitriai szakambulancik, osztlyok diagnosztikai tevkenysge az egszsggyi szolgltatsok elrst teszik lehetv.

A kt intzmnyrendszer kzti tjrhatsg nincs szablyozva, a szl egyttmkdse teszi lehetv a vizsglatok eredmnynek megismerst a szakorvos, illetve a bizottsg szmra. A BNO szerinti szindrmaelnevezs az aktivits s a figyelem zavara a nevelsben, oktatsban, gy a szakrti s rehabilitcis tevkenysgben sem honosodott meg.

A DSMIV szerinti elnevezs mellett szl, hogy a krnyezet ltal kevsb felismerhet, az aktivits szablyozsnak zavart mutat, de hiperaktivits nlkli varins besorolsra is lehetsget ad. Mivel e diagnosztikai kategria esetben zavar a szhasznlatban tapasztalhat sokflesg, javaslatot tesznk az egysgestsre. A szakrti bizottsg az ADHD-t megllapt szakrti vlemnyben meghatrozza a gyermek szmra a megfelel kzoktatsi szolgltats tpust s formjt, az egyni fejlesztsi terv ktelez tartalmt kpez fejlesztsi feladatokat, valamint azokat a krnyezeti elvrsokat igazods az egyni pedaggiai ignyekhez, bnsmd, tervezsi s szervezsi technikkamelyek a kpessgek kibontakozshoz szksgesek.

Az els szakrti vizsglat s az ezt kvet fellvizsglatok megllaptsaira tmaszkodva segtsget nyjt a pedaggusnak, tancsadssal s kpzssel tmogatja a szlket gyermekk. A hazai diagnosztikai gyakorlatot az egszsggyi intzmnyekre vonatkoz rvid ttekints utn a szakrti s rehabilitcis bizottsgok tevkenysgnek elemzsvel mutatjuk be.

A Pszichitriai Szakmai Kollgium ben dolgozta ki a hiperkinetikus zavar krismzsnek, kezelsnek s gondozsnak szakmai irnyelveit. Krdves eljrssal, valamint kiegszt interjk feldolgozsval nyertnk betekintst a diagnosztikai gyakorlatukba. A szakrti bizottsgok ADHD megllaptsra vonatkoz jelenlegi gyakorlatnak elemzse eltt szksges annak bemutatsa, mely esetek tartoznak illetkessgi krkbe.

A szakrti bizottsg feladata a sajtos nevelsi igny megllaptsa. A kategriba tartoz llapotokat a kzoktatsi jogszablyok hatrozzk meg. A sajtos nevelsi igny nem feleltethet meg mechanikusan a szakorvosi diagnzisoknak, amit az orvosi nmenklatrtl val eltrs is jelez. A kzoktatsrl szl A vltozsok a f fogyatkossgi kategrikat kevss rintettk, az ADHD-t azonban a ms fogyatkossg gyjtfogalmba sorolhattk be a bizottsgok. E gyjtfogalom tartalmazta tbbek kztt a POS szindroms elnevezst, amelybe a leri szerint a hiperaktivits s figyelemzavar is beletartozik.

A OKM rendelet2 9. A nemzeti kznevelsrl szl Ezrt utalni kell arra, hogy a rvidesen megjelen DSMV jabb vltoztatst tesz majd szksgess. Az llapot a tnetek slyossga alapjn spektrumon helyezhet el, az egytt jr vagy krnyezeti hatsra kialakul zavarok, nehzsgek vonatkozsban is sokflesg jellemzi. A szakrti bizottsgok egysges gyakorlatnak felttele a sajtos nevelsi igny megllaptsban a slyossg mrtknek egysges megtlse. OKM rendelet a pedaggiai szakszolglatokrl.

A hozott gyermekpszichitriai diagnzis figyelembevtelben tapasztalt eltr eljrs nem mutat sszefggst a gyakorisgi adatokkal. A gyermekpszichitriai diagnzis egyes krzetekben komplex vizsglaton alapul, mg ms krzetekben nem. Problmaknt fogalmaztk meg a bizottsgok, hogy azoknl a gyermekpszichitriai, neurolgiai krkpeknl gy az ADHD esetben isamelyek csak tartsabb megfigyels utn, illetve meghatrozott letkortl diagnosztizlhatak, szksges lenne a BNO szerinti besorolsra val ktelezettsg feloldsa.

Jelenleg a megfigyels szakaszban a szakrti bizottsgoknak nehzsget okoz a sajtos nevelsi igny megllaptshoz kttt szolgltatsokhoz val hozzfrs biztostsa. A diagnosztikus munka sorn alkalmazott j gyakorlatok. A szakrti bizottsgok j gyakorlatai jogszer s egyben a szakszer munkt tmogat trekvseket tkrznek. Hrom szakrti bizottsg rendelkezik protokollal, kettben mkdik. OKM rendelet 6. A minsg biztostst vezeti ellenrzs mellett szakrti ellenrzs is segti. A protokoll szerinti eljrs illeszkedik a rendeletben foglaltakhoz, s tartalmazza a vizsglat terleteit, eszkzeit.