Meixner ildiko jatekhaz tanari kezikonyv


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 191939177
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 9,84

MAGYARÁZAT:Meixner ildiko jatekhaz tanari kezikonyv

Sorozat: Játékház Tantárgy: Anyanyelv és irodalom Évfolyam: 1. A tankönyvjegyzéken szerepel. A Játékház című tankönyvcsalád a diszle Ajánlott: sajátos nevelési igényű tanulóknak. Sorozat: Játékház Tantárgy: Olvasás - írás Évfolyam: 1. A Játékház című tankönyvcsalád a diszlexiamege A könyv tartalma: Dyslexiások vizsgálata Dyslexiás gyerekek intelligencia-vizsgálata Dyslexiások redukációjának alapelvei A d A Játékház című tankönyvcsalád a diszlexiamegel Feladatlapok dyslexiás gyermekek számára, Olvasólapok dyslexiás gyermekek számára, Útmutató.

Olvasólapok dyslexiás gyermekek számára, Feladatlapok dyslexiás gyermekek számára. Abc olvasókönyv az általános iskola 1. A kötetet haszonnal forgathatják megkésett beszédfejlődéssel küzdő gyerekekkel foglalkozó gyógypedagógusok, pszichológusok, óvónők, fejle Még nincs termék a kosárban.

Elfelejtetted a jelszavad? Vagy lépj be a facebook fiókoddal. Belépés Facebookkal. Természetes személyként. Jogi személyként. Nemzeti Tankönyvkiadó, Beszállítói készleten 6 pont 10 - 14 munkanap. Weiss Mária. Studió Antikvárium Kft jó állapotú antikvár könyv. Tankönyvkiadó, Beszállítói készleten 7 pont 4 - 6 munkanap. Fiume Antikvárium hibátlan, olvasatlan példány. Eszterházy K. Főiskola, Beszállítói készleten 29 pont 4 - 6 munkanap.

Oktatáskutató Intézet, Vonnegut Antikvárium jó állapotú antikvár könyv. Beszállítói készleten 15 pont 4 - 6 munkanap. Beszállítói készleten 27 pont 4 - 6 munkanap. Oktatáskutató Intézet.

To browse Academia. Skip to main content. Log In Sign Up. Download Free PDF. Meixner kezikonyv 1. Beáta Berényi. Download PDF. A short summary of this paper. A tankönyveink hatékony felhasználásához szükséges pedagógiai szemléletváltás nem könnyű. A munkafüzetek feladatainak megoldása önmagában még nem elég a gyerekek fejlődéséhez. A feladatsorok precíz megoldásával önállóan nem jut a gyerek az ismeret birtokába. Módszerünk lényege abban van, hogyan jutnak el tanítványaink a lehetőleg jó megoldásokhoz.

Ezt a folyamatot úgy igyekszünk alakítani, hogy lehetőleg mindenki eljuthasson. A feladatok kialakítása alkalmas a hagyományos önálló feladatmegoldásokra, de ez csak a differenciált óraszervezés elősegítésének érdekében van így. Azért, hogy tudjanak a gyerekek időnként önállóan is dolgozni, amíg a tanító a másik csoporttal dolgozik. Ennek következtében a széles körben elterjedt, a döntően feladatlap kitöltetésen alapuló tanítási gyakorlathoz nehezen illeszkednek.

Az olvasás szövegértés feladatok többsége túl nehéz megfelelő tanítói irányítás, közreműködés nélkül. A feladatok előkészítése, szakaszolása. Az sem biztosított, hogy a feladathoz kapcsolt, a megoldáson túli didaktikai célok teljesülnek, ha a gyerek csak önállóan tölti a feladatlapot. Olvasási módok gyakorlása, szókincsbővülés, a helyzetek mélyebb értelmezése, átvitt értelmezések keresése, nyelvi jelenség felismerése, stb.

A nyelvtan munkafüzetek, ahol nem külön feladatsorokkal differenciálunk, még az olvasásnál is nehezebben alkalmazhatóak az ismeretközlésen, aztán ezek felhasználását igénylő feladatsorok önálló megoldatásán és ellenőrzésén alapuló pedagógiai hagyományhoz.

A munkafüzeteinket hagyományosan felhasználók számára a feladatmennyiség kevésnek szokott bizonyulni. Hatékonysága is kérdéses. Ezt talán egy példán keresztül lehet jól szemléltetni, a nyelvtan tanítása fejezetnél található ilyen. Pedagógiai szemléletünk abban tér el az általánostól, hogy a pedagógiai folyamatok, ezen belül az adott órák tervezése, szervezése, és lebonyolítása során a figyelem fókusza mindig a lemaradásra hajlamos tanítványokon van.

Természetesen szem előtt tartva, hogy ez ne a többség rovására történjen. Ennek érdekében differenciálunk a segítségnyújtás szükséges és elégséges mértékével. A túl sok segítség, vagy annak állandósulása, majdnem olyan káros, mint segítség hiánya. Ha egy gyereket sikerül segítséggel sikerélményhez juttatni valamilyen tevékenységben, akkor további feladatunk, hogy ezt egyre kevesebb segítséggel, a végére már teljesen önállóan is képes legyen elérni.

OM rendelet figyelembevételével készültek. A kézikönyv mellékletében található tanmenetjavaslat is. Első lépésként ezek, és az iskola pedagógiai programjában található helyi tanterv összeférését kell biztosítani. Egyrészt a tananyag, másrészt az óraszámok tekintetében. Eltérés esetén vagy a javaslatunkat kell a helyi keretek szerint átdolgozni, vagy kezdeményezni kell a helyi tanterv szükséges módosítását.

A kézikönyvekben igyekszünk ugyan összefoglalni a taneszközök használatához szükséges ismereteket, de a taneszközök előnyeinek optimális kihasználásához szükséges a Meixner-módszer minél alaposabb ismerete, erre javasolt a Kiadó által szervezett akkreditált pedagógus-továbbképző tanfolyam elvégzése.

Ez a módszertan épít ugyan az egyre jobban terjedő pedagógusi kreativitásra, de annak kereteit igyekszünk világosan kijelölni. Nem szerencsés, ha egyébként hasznos, de a módszertan szempontjából nem illeszkedő elemek kerülnek a rendszerbe. Egyre több a bizonytalan eredetű, kevert módszertani hátterű képességfejlesztő kiadvány, az internetről is letölthető segédanyag.

Nagyon fontos az irodalom, fogalmazás és nyelvtanórák szinkronja. A tanmenet összehangoltan tartalmazza a három terület -általunk javasolt -párhuzamos haladási ütemét. Érdemes megfontolni a többi tantárggyal való kapcsolódási lehetőségeket is, az egyeztetés szempontjából minél szélesebb körben számba venni.

A nyelvtanórákhoz óraterv vázlatokkal is igyekezünk segítséget nyújtani a kézikönyvben. Nem is gondolunk teljes körű tájékoztatásra, csak arra, hogy amikor ez kivitelezhető, akkor törekedjünk erre. Az is fontos, hogy a pedagógus ne uralja, csak irányítsa a tanulók kommunikációját. A tanuló tanóra alatti közlései a magyar pedagógiai hagyományok szerint a tanítóra irányulnak. A tanító ad visszajelzést is. Ő a centrum, kommunikációs monopóliuma van.

Ez a forma nagyon hatékony, ha minden gyerek részese, de könnyen kimaradnak belőle azok, akik nem tudnak vagy akarnak az adott kérdéssel foglalkozni. A tanórák hatékonyságát növelheti, ha eltérünk ettől a megszokott modelltől. Legfontosabb, hogy lehetőleg csak kifejtendő, nyitott kérdésekre várjunk kézfelemeléssel jelentkezőket. Az így elhangzó válaszokat pedig mindig egészíttessük ki, hagyassuk jóvá az osztállyal.

Ne adjunk azonnali visszajelzést. Ki ért ezzel egyet? Kinek van más véleménye? Arra kell rávenni a tanulókat, hogy figyeljenek, reagáljanak egymás közléseire. Keressenek indoklásokat pl. Ebből a szempontból az is fontos, hogy ne lehessen addig jelentkezni, amíg valaki beszél. Aki jelentkezik, többnyire nem arra figyel, ami éppen elhangzik, hanem arra, amit ő akar mondani. Ez a beszélővel szemben is udvariatlan, de a kommunikáció hatásfokát is nagyon rontja.

Különösen a lengetett, a beszélő felé nyújtogatott, himbált kéz jelzi azt, hogy most már a jelentkező akar beszélni. Nem is érdekli az, ami éppen elhangzik. Az órai kommunikáció ilyen átalakítása tanítók számára is nehéz kezdetben. A hagyományos pedagógiai diskurzus rendszerint úgy kezdődik, hogy: Ki tudja megmondani? S csak ez után következik a probléma felvázolása. Közben folyamatosan emelkednek a gyerekkezek, a magyarázat eredményes kibontásával párhuzamosan nő a jelentkezők száma. Ez a visszajelzés, hogy hányan értik már az adott problémát.

Mikor a tanító választ ezek közül, a hosszasan jelentkezők többsége óhatatlanul csalódott, hoppon marad. Csak akkor marad némi esélyük, ha rossz volt a válasz. A felszólítás nélküli közbeszólások problémájáról nem is beszélve! Egy átlagos órán tanítói kérdés hangzik el. Mik a mese helyszínei? Ezek a konkrét szintű, egyszerű megértésre vonatkozó fontos kérdések, de nem hatékony egyes gyerekektől választ kérni rájuk, ha több gyerek is jól tudhatja, illetve már mindenkinek tudnia kellene. Fontos, hogy az ilyen eldöntendő, zárt teszt jellegű kérdések esetén ne egyes gyerekeket kérjünk fel válaszra.

Ilyen a felmerülő tanári kérdések jelentős része. Az igen-nem, helyeshelytelen, zöngés-zöngétlen, stb. Kórusban, kézfeltartással, piros-zöld ceruzával zöngés zöngétlen"szavazókártyával", szókártyával, totószerű listaírással, stb. Ilyenkor minden tanuló állást foglal, s azonnali visszajelzést kap. Sőt, a hagyományos technikával ellentétben mindenkinek állást kell foglalnia, senki sem húzódhat háttérbe.

Az erre alkalmas megoldások közül mindig érdemes a szerint választani, hogy a többiekhez való igazodást mennyire tartjuk éppen célszerűnek. Ha a többség emeli, akkor a bizonytalan, tájékozatlan tanuló is. A kórusból kihallja, ha a többség mást mond. Az automatikus igazodás hatásának csökkenése érdekében ez a módszer kiegészülhet az indoklás kérésével. Ez a megoldás inkább a tanulók számára jelent eligazodási lehetőséget. Ha viszont már a megfelelő színű ceruzát, "szavazókártyát" kell adott jelre felemelni, akkor már nehéz "igazodni".

Ez alapján tud a pedagógus alaposabban tájékozódni az adott ismeret elsajátítottságának mértékéről. Ezeket a módszereket a begyakorlás, rögzítés, ellenőrzés fázisaihoz érdemes igazítani. A nyitott, kifejtendő választ igénylő kérdéseknél is érdemes hangsúlyt fektetni a körülményekre.

Sok múlik a részleteken. Fontos szabály, hogy csak akkor lehessen válaszadásra, hozzászólásra jelentkezni, ha a tanító, vagy a tanuló befejezte a kérdését, közlését. Szerencsés, ha az éppen véleményt mondó gyerek "témafelelősként" szólíthat tovább a jelentkezők közül a tanító helyett. Így párbeszéd, vita is kialakulhat, amelybe bevonhat további jelentkezőket, s a végén a tapasztalatokat összefoglalja.

Ekkor természetesen a tanító is csak kézfeltartással kérhet szót. Az ilyen beszélgetésekre való lehetőséget a "beszéljétek meg" feladatok keretében sok helyen beépítettük a feladatsorokba is. Sok múlik a vitakultúra folyamatos csiszolásán. Eleinte csak mi nyújtsunk a jó kommunikációs szokásokra példát pl. Később már kérhetjük erre a vita valamelyik résztvevőjét. Nagyon fontos, hogy derüljön ki, ha egy kérdés nem egyértelműen megválaszolható.

Törekedtünk rá, hogy legyenek ilyen problémafelvetések is a munkafüzetben. Nagyon szerencsés, ha kialakul annak szokása, hogy a vitában alulmaradó ki is mondja, hogy igazad van, mert… Ezt csak indirekt módszerekkel érdemes elérni.