Utmutato a pedagogusok minositesi rendszerehez alapfoku muveszetoktatas


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 869178728
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 11,40

MAGYARÁZAT:Utmutato a pedagogusok minositesi rendszerehez alapfoku muveszetoktatas

Tth Klra kommunikcis munkatrs. A kiadvny elektronikus formban a www. Tudnivalk az tmutat hasznlatrl A pedaggusmunka minsge s az oktats sznvonala Mirt van szksg a pedaggus-elmeneteli rendszerre? Milyen nemzetkzi tapasztalatokra tmaszkodhat a magyarorszgi minstsi rendszer?

Milyen pedaggus-elmeneteli rendszerre van szksg? Mi a clja a minstsi rendszer bevezetsnek? Hogyan pl fel a minstsi rendszer? Gyakornoki idszak Pedaggus I. Pedaggus II. Az letplya befejez szakasza Mit minst a minstvizsga s a minstsi eljrs? Milyen fejldsi szintek sztenderdek tartoznak a pedagguskompetencikhoz? A Pedaggus II. Mi segtheti a minstvizsga s a minstsi eljrs sikeressgt?

Hogyan minstik a minstvizsgn s a minstsi eljrsban a pedaggusok kompetenciit? Mesterpedaggus, Kutattanr Melyek az eljrsrendet meghatroz jogszablyok? Az rtkels eljrsrendje A pedaggus kompetenciinak rtkelse az e-portfli alapjn Az e-portfli vdse - szakmai beszlgets az e-portfli alapjn A vds menete A pedaggus kompetenciinak rtkelse az e-portfli vdse alapjn Mit kell tudni az e-portflirl?

Milyen rszekre tagoldhat a reflexi? Az e-portfli tartalmi elemei Milyen dokumentumok alkotjk a nevel-oktat munka dokumentumait? Hogyan gyzdhet meg a pedaggus arrl, hogy mind a nyolc kompetencia birtoklsnak altmasztsra feltlttt dokumentumokat?

Milyen nyelven kszljenek a dokumentumok, ha idegen nyelv szakos a pedaggus, vagy kt tantsi nyelv kpzsben dolgozik? A pedaggiai szakmai s egyb tevkenysgek bemutatsa, dokumentumai Az intzmny a pedaggus jelenlegi munkahelynek rvid bemutatsa A szakmai lett rtkelse Milyen formtumban kszljenek a dokumentumok? Milyen segtsget kap a pedaggus ahhoz, hogy megfelelen ksztse el a dokumentumokat?

Az els lps: a clok azonostsa, a hasznlhat dokumentumok krnek behatrolsa A msodik lps: a dokumentumok gyjtse, elksztse A harmadik lps: a vlogats A negyedik lps: a reflexik megrsa, vgleges formba ntse Az tdik lps: az e-portfli egyb dokumentumainak elksztse, kitltse A hatodik lps: az e-portfli teljes anyagnak feltltse A hetedik lps: az e-portfli vglegestse Mit tartalmaznak az rtkelsi tblzatok? Kik a szerepli? Hogyan trtnik a ltogats egyeztetse? Hogyan trtnik az ra vagy a foglalkozs megfigyelse s elemzse?

Melyek a ltogats dokumentumai? Terlet- s szakspecifikus kiegszt anyagok Tudnivalk az tmutat hasznlatrl A Mirt kszlt el az tmutat? B Kinek kszlt az tmutat? Az tmutat clkznsge a pedaggustrsadalom a gyakorl pedaggusok, minst szakrtk, intzmnyvezetka minstsi rendszer koordinlsrt felels kormnyhivatalok munkatrsai, valamint a pedaggus-elmeneteli s pedaggusminstsi rendszer irnt rdekld szakmai csoportok.

C Mi az tmutat clja? Tmogatni a gyakorl pedaggusokat a minstvizsgra s a minstsi eljrsra val felkszlsben. Tmogatni a minst szakrtket a minstvizsgra s a minstsi eljrsra val felkszlsben s ezek kivitelezsben. Tmogatni az intzmnyvezetket s a kormnyhivatalokat a minstvizsgk s a minstsi eljrsok megszervezsben s kivitelezsben. A szakmai kzvlemny szmra pontos, egyrtelm informcikat adni a minstsi rendszer filozfijrl s mkdsrl.

D Az tmutat sszelltsnak alapelvei Annak rdekben, hogy az tmutat betlthesse a kormnyrendeletnek az rtelmezst s gyakorlati alkalmazst tmogat szerept, sszelltsakor egyszersgre, kzrthetsgre s ttekinthetsgre trekedtnk. Az rtkels-minsts alapkoncepcijnak ismertetse csak azokat az alapvetseket tartalmazza, amelyek hinyban nem lthat t a minsts folyamatnak, kritriumainak s mdszertannak egysges rendszere. Az tmutatnak jelen llapotban nem clja, hogy a kompetenciaalap minsts minden elmleti tzist felsorakoztassa.

Tartalmazza ugyanakkor azokat a forrsmegjellseket is, amelyek rszletesen s koherens elmleti rendszerben mutatjk be a tmutat a pedaggusok minstsi rendszerhez Tudnivalk az tmutat hasznlatrl Az emberi erforrsok minisztere ltal Az rdekld szakemberek ezekben a forrsokban az adott tmrl tovbb tjkozdhatnak.

Az tmutat a minsts eljrsrendjnek logikjt kveti, ezltal mind a minst szakrt, mind a pedaggus teljes s koherens kpet alkothat a minstsi eljrs tartalmi elemeirl s mdszertanrl. Mivel a ktelez minstsek a Pedaggus I. Az egyes indiktorokkal jelzett fejlettsgi szintek feltrkpezse lehetsget biztost egy n. A mesterpedaggussal s a kutattanrral szemben megfogalmazand kvetelmnyek rszletes kidolgozsa s az rtkellapok elksztse folyamatban van, ezrt az tmutat ezt mg nem tartalmazza.

Az tmutat jelen llapotban egy n. Trekszik a kompetenciaelemek s a sztenderdek pontos lersra, de a megfogalmazsokat nem tekinti vgleges vltozatnak. A prbaminstsek tapasztalatai alapjn ezek fellvizsglsra, s ha szksges, tovbbi korriglsra kerlnek.

E Hogyan kell hasznlni az tmutatt jelenlegi llapotban? Vgezetl javasoljuk a kompetenciaalap sszest rtkellapok ttekintst azrt, hogy a dokumentumok egymshoz val viszonya egyrtelmv s vilgoss vljk. Az sszegz rtkels slyozsos kiszmtst egy szoftver fogja vgezni, ennek ellenre minden rintett szmra szksges s hasznos az indiktorrtkek kompetenciartkekk alaktsnak megismerse. Tanri plyaalkalmassg kompetencik sztenderdek. Nemzetkzi ttekints. A pedagguss vls s a szakmai fejlds sztenderdjei.

EKF, Eger, A pedaggusmunka minsge s az oktats sznvonala A A kimvelt emberfk, a szilrd erklccsel rendelkez emberek a jv zlogai. Egy orszg versenykpessgt csak rszben hatrozzk meg a GDP-ben kifejezhet gazdasgi mutatk, az emberi let minsge a kevsb szmszersthet, m hossz tvon annl inkbb meghatroz humnerforrs minsgtl, ez pedig jrszt az oktats sznvonaltl fgg. Ezrt minden fejld trsadalom versenykpessgnek az alapja az oktats sikeressge. A dikok iskolai teljestmnyt az oktatspolitika ltal is befolysolhat tnyezk kzl elssorban a pedaggusi munka minsge hatrozza meg.

A tanulsi-tantsi krnyezet ms sszetevinek az oktatsra fordtott sszegek nagysgnak, az osztlyltszmnak, a trgyi felszereltsg sznvonalnak sokkal kisebb mrtkben mutathat ki a tanulk eredmnyeire tett hatsa. A tanrok szmtanak cmet visel OECD 4 - jelentsbl lthat, hogy a vilgon mindentt meghatroz elem a kormnyzatok gondolkozsban a pedaggusok gye. A msodik McKinsey-jelents 5 szerint ahhoz, hogy egy oktatsi rendszer a j szintrl magas sznvonalra javuljon, fontos a pedaggushivats fejlesztse.

A klfldi szakemberek vlemnyvel sszecseng a Slyom Lszl korbbi kztrsasgi elnk ltal felkrt Blcsek Tancsnak llspontja, amelyet a Szrny s teher 6 cm tanulmnyktet tartalmaz. Az oktats sikernek a kulcsa a megbecslt, motivlt, kivl pedaggus a plyjrt s trgyrt lelkesed pedaggus csodkra kpes olvashat a kiadvnyban. A fejld oktatsi rendszerek az oktats sznvonalnak javtsa rdekben szmos intzkedst hoztak: emeltk a pedagguskpzs sznvonalt; nveltk a breket, s teljestmnyhez ktttk; a rutinos, tapasztalt pedaggusok munkjt elismertk, sztnztk; biztostottk az oktat-nevel munkhoz szksges segt szakembereket; megerstettk az intzmnyvezetst; llami vagy fggetlen minstsi rendszereket vezettek be s mkdtetnek.

Az egyik legfontosabb oktatspolitikai cl, hogy a pedaggushivatst a legrtermettebb, legtehetsgesebb emberek vlasszk, s a mr gyakorl eredmnyes pedaggusok a plyn maradjanak. Jelents a magyar kzoktatsrl. A tanrok szmtanak. A hatkony pedaggusok plyra vonzsa, fejlesztse s a plyn val megtartsa.

Chijioke, C. Blcsek Tancsa Alaptvny, Az emberi erforrsok minisztere ltal Ehhez jrulhat hozz a hossz vek ta tervezett pedaggus-elmeneteli rendszer bevezetse. A fejlett s a fejld orszgok jelents rsze mr tbb vtizede felismerte a pedaggusmunka minsgnek a jelentsgt, s ennek megfelelen kidolgozta azokat a minsgbiztostsi s minstsi modelleket, amelyek segtsgvel az oktats sznvonalnak emelst a pedaggusok egyni szakmai fejldsnek tmogatsval biztosthatja. Ezekben az orszgokban folyamatosan dolgoznak a minsgbiztostsi modellek tkletestsn, ugyanakkor folyamatosan mrik a bevezetett minsgbiztostsi rendszerek tanuli s pedaggusi teljestmnyre gyakorolt hatst.

Az eredmnyek egyrtelmen azt igazoljk, hogy a minsgbiztosts pozitvan befolysolja az oktats sznvonalt s a pedaggusok letplyjt. A magas presztzs rtelmisgi szakmk orvos, mrnk, jogsz esetben a trsadalmi megbecsltsg, a szakmai letutak s a szakma gyakorlinak elgedettsge kztt szoros kapcsolat mutathat ki.

Az EFOP A Magyar Táncművészeti Egyetemen megvalósuló egyik kiemelt fejlesztés az alapfokú művészetoktatás táncművészeti ágán, ezen belül pedig a néptánc tanszakon valósul meg, amelynek eredményeként elkészült az Integrált Nevelési-Oktatási Program. A projekt szakmai vezetője dr. Fodorné dr. Molnár Márta, a Magyar Táncművészeti Egyetem Koreográfus-és Táncpedagógusképző Intézetének igazgatója: A pályázat projektmenedzsere Gáspár Emese, az egyetem ügyvivő-szakértő munkatársa.

A Magyar Táncművészeti Egyetemen kifejlesztett program az alapfokú művészeti iskola népi játék és a néptánc tantárgyára készült, ezen belül a következő részegységekre: az előképző 1. A rendszerfejlesztést kutatómunka előzte meg. Sorra vettük milyen eddigi fejlesztés valósult meg az alapfokú művészetoktatás néptánc tanszakán.

Vizsgáltuk azt is, hogy milyen kérdésfelvetésekre kell megoldást találni a jövőt tekintve, és milyen működési nehézségekkel kell szembenézni a projekt kipróbálása során. Az objektív helyzetfeltárásra, az előzmények bemutatására és az eddig elért eredmények összegzésére a rendszerfejlesztést meghatározó tényezőként tekintünk, hiszen az így nyert információk lényegesek lehetnek a fejlesztés irányának és indokoltságának alátámasztásához is.

A helyzetfeltárást követően SWOT-analízissel elemeztük a diagnosztika során felárt tényezőket, és elsősorban a lehetőségekre fókuszáltunk annak érdekében, hogy minél hasznosabb szakmai anyag segítse a jövőben a néptánc pedagógusok munkáját.

Vizsgáltuk az oktatáspolitikai által felvázolt jövőképet, és a jelenleg érvényben lévő törvényi szabályozást, hiszen mindezek figyelembe vételével kezdhettünk hozzá a szakmai fejlesztésekhez. Megvizsgáltuk milyen feladatokat ír elő az EU a kulcskompetencia fejlesztés, az egész életen át tartó tanulás, valamint a NAT a nevelési célok és feladatok tekintetében.

Vizsgáltuk azt, hogy mindezek milyen módon, milyen mélységben valósíthatók meg ebben az intézménytípusban. Az alapfokú művészeti iskolában megvalósuló szakmai tevékenység jellegénél, tananyagánál és módszertanánál fogva jelentősen hozzájárul több kulcskompetencia fejlesztéséhez is, amely megvalósul a formális és az informális tanulási folyamatokban egyaránt.

Az önálló tanulás támogatása leginkább az improvizációban teljesedik ki. Az anyanyelvi kompetencia a népi gyermekjátékok, mondókák, kiszámolók, a népdalok és a szaknyelv megismerésével gazdagodik. A képzés jelentősen hozzájárul a társas együttműködések, a szocializációs folyamatok támogatásához.

A közösséghez tartozás a véleménynyilvánítás, a feladatvállalás tekintetében is lehetőséget nyújt az önérvényesítéshez. Az alapfokú művészeti képzés céljaival összhangban programunkban leginkább az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kulcskompetencia [2] fejlesztésére fókuszálunk, hiszen a művészeti nevelés célja és egyben eredménye is az esztétikai-művészeti tudatosság kialakítása.

Elemeztük az érvényben lévő tantervi szabályozást, megfogalmaztuk azokat a területeket, amelyeken szükséges a módosítás, változtatás. MKM rendelet biztosította. Jelen szabályozás szerint Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja központi, keretjellegű tanterv, amely a népi játék és a néptánc tantárgy esetében nem határozta meg azt, hogy milyen táncanyagok tanításával kell elérni a tantervben rögzített célokat, követelményeket.

A fejlesztés célja, hogy lehetőséget mutasson be, mintát adjon a kerettanterv előírásai szerinti tananyag kiválasztásához és elrendezéséhez, valamint módszertani segítséget nyújtson a program kipróbáláshoz és bevezetéséhez, valamint támogassa a néptánc pedagógusokat a sikeres minősítés megvalósításában. Olyan pedagógiai és szakmai módszertani rendszer kidolgozása a célunk, amely értékként kezeli nemzeti tánchagyományainkat, szokásainkat, az egészséges életmód részeként tekint a néptáncra, valamint a társadalmi érintkezés egyik formája valósul meg általa.

Kiemelt célunk olyan alternatív mintaprogram kidolgozása, amelyben fontos szerepet játszik a komplex személyiségfejlesztés, a személyiség integrációjának támogatása, a táncos tehetségek azonosítása és gondozása, és a kiemelkedő tehetségek szakirányú továbbtanulásának támogatása, valamint a hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése, a táncos pálya lehetőségeinek feltárásával a lemorzsolódás csökkentése. Hosszú távú célunk, hogy növendékeink számára a képzésből kikerülve, az életmódjuk részévé váljon és igényként legyen jelen a mindennapi élet során elérhető táncos tevékenység pédául táncház, fesztivál, bál, tánctábor illetve a táncművészet alkotásaira érzékeny, nyitott, a művészeteket élvező és megértő, teljes életet élő emberekké váljanak.

A program tudatosan irányul arra, hogy a táncolni tudás képessége magas szinten valósuljon meg, hogy a tanulók megfelelő technikai alapokkal rendelkezve rövid úton legyenek képesek az új táncok elsajátítására is. A fejlesztők pedagógiai szemléletmódjának egyeztetése, rögzítése teremtette meg azt a közös alapot, amely alapján elkészült a program pedagógiai koncepciója, amelyben meghatároztuk a fejlesztés területeit, célját, irányát, a megvalósítás módját és módszertani lehetőségeit is.

Az Integrált Nevelési-Oktatási Program curriculum jellegű. A curriculáris megközelítés az oktatás anyagának tudatos tervezését, elemzését, értékelését vállalja fel. Elemei: tanítási célok taxatív és hierarchikus rendszere, operacionalizált formái, a tanítási folyamat hatékony stratégiái, módszertani eszközei, szervezési formái, az ellenőrzés és az értékelés formái, módjai. A fejlesztés során a curriculumelméleti diszciplína komplex szemléletét vettük figyelembe.

Míg a klasszikus tantervelmélet alapja a mit tanítsunk kérdésére keresi a választ, addig a curriculumelméleti diszciplína kiszélesíti a didaktika problémáit, és a miért, mi célból, mit, kinek, ki és hogyan, milyen eredménnyel kérdéseire is keresi a választ. Bárdossy, Az INOP integrált tantervként [4] definiálható. Az ismeretközpontúság, a kompetenciaalapú tervezés egyaránt jellemzi, ugyanakkor a holisztikus pedagógiai szemléletnek megfelelőn a továbbhaladás útját is kijelöli és meghatározza a nevelés-oktatás eredményeként létrejövő attitűdváltozás területeit is.

Az Integrált Nevelési-Oktatási Programban a népi játék és néptánc tantárgyra vonatkozik, mindkét esetben integrált tantárgyról beszélhetünk. Ballér53 Chrappán, int [5]. AZ INOP részben eltér a központi tantervtől, mert a folklórismeret tantárgy integrálásával a népi játék és a néptánc tantárgy részeként kezeli az elméleti ismereteket, és feldolgozásukhoz gyakorlatorientált módon közelít. A fejlesztés során az érvényben lévő tanterv felülvizsgálata is megtörtént, a fejlesztők szükségesnek és időszerűnek tartják a jogszabály módosítását.

A népi játék és a néptánc olyan komplex és integrált tantárgy, amelyben jelen van egyrészről a táncóra módszertani felépítéséhez, állandó tevékenységeihez kapcsolódó tananyagtartalom, másrészről változó elemként, nem minden tanórán van jelen a folklórismeret tananyagtartalma, és további tantárgyközi kapcsolatokból adódó integrált ismeretek, tartalmak, amelyek mindig az adott táncanyaghoz kapcsolódnak. Mindezen tartalmak segítik a tanulási folyamatot, az összefüggések megértését, a fogalomalkotást.

Hozzájárulnak a szélesebb látókör kialakításához, gazdagabb műveltséget eredményeznek. Jellemző az előképző és az alapfok évfolyamainak felépítésére továbbá a teraszos építkezés Bruner A tananyag egymásra épülése közben egy adott ponton, programunkban jelesül kétévente, lehetőség nyílik arra, hogy a megszerzett ismereteket más formában és módszerrel mélyítsük, és gazdagítsuk. Erre lesz példa az előképző második évfolyamára készült tematikus terv, amely a projektmódszer alkalmazásával készült M.

Nádasi, Tematikus mintaterveket, és tematikus tervek gyakorlati megvalósításának támogatására módszertani példatárat készítettünk. A tanításra való felkészülés hagyományos formái, a tanmenet- és óravázlatkészítés mellett az utóbbi évtizedekben egy új tervezési forma, a tematikus tervezés jelent meg a pedagógiai gyakorlatban.

A tematikus tervezés általában a tartalomból kiinduló tervezési forma, ezért első feladatként a tananyag elemzését kell elvégezni különböző szempontok szerint. Kotshy, A tananyagelemzést Mahmutov rendszere- fogalmi-logikai elemzés, pszichológiai elemzés, nevelési szempontú elemzés, didaktikai szempontú elemzés- alapján végeztük el. Tematikus tervezés reflektív gondolkodást feltételez. A célképzés egyik legmeghatározóbb tényező a tervezés során, hiszen azok elérése egyben a meghatározza a fejlesztés eredményét, azaz a követelményeket is.

A tematikai egységek során nevelési, fejlesztési, szakmai célokat fogalmaztunk meg, valamint, hogy milyen attitűdváltozást szeretnénk elérni az adott tematikai egység végére. A cél elérésének elemzése meghatározza a tovább haladás lehetőségét, módját, a szükséges korrekciók elvégzését. A PDCA-elv [6] alkalmazása a pedagógiai gyakorlatban biztosítja a folyamatos visszacsatolást és innovációt.

A tematikus egységek végén lehetősége van a megvalósító pedagógusnak arra, hogy reflektáljon a tervezésre, a célok elérésére, saját maga és a tanulók tevékenységére. Mindezen feljegyzések hasznosak lehetnek a következő tanév tervezésekor, illetve kiindulópontot adnak a következő tematikus egység megvalósításához. A művészeti iskola alapvető funkciói alapján és a célok világos megfogalmazását követően valósult meg a struktúrába rendezett tananyag elemzése, majd a tematikus tervek tematikus egységeinek, fő témaköreinek a meghatározása, amelyet további kisebb egységekre, a tanórákra bontottak a fejlesztők.

A tematikai egységek a nevelési-oktatási folyamat megvalósításának egységei, amelyek egymásra épülnek, meghatározott időkeretben valósulnak meg, és amelyet a továbbhaladás útjának kijelölését szolgáló értékelés zár le. A tematikai egység, az adott tanév komplex tananyagának elemzése alapján, a pedagógiai és szakmai fejlesztési célok meghatározása szerint, a pedagógus által meghatározott fő témakörök megfogalmazását jelenti.

A fő témakörök a személyiségfejlesztésre és képességfejlesztésre fókuszálnak, amelynek eszköze a kiválasztott táncanyag és a hozzá kapcsolódó integrált tananyagtartalom. Tartalmazza az általános pedagógiai módszertani, és a tánctanítás speciális szakmódszertan szempontjait, módszereit és eljárásait is.

A tematikai egység címe kifejezi azt a tartalmat, amely az adott óraszám szerinti időszakban a nevelő-oktató tevékenységet meghatározza. A tematikai egységek résztémákból állnak. A résztémák azt határozzák meg, hogy mi kerül az adott tanítási óra fókuszába, azokat a tananyagtartalmakat és célokat tartalmazza, amelyet 2x 45 perces időkeretben kell megvalósítani.

A résztémák egymásra épülnek, következetesen az új tartalmakat jelenítik meg. A módszertani példatár az egyes tematikai egységek fejlesztési céljainak megvalósítását szolgálja, de nem teljes körűen, csupán mintaként szolgál.

Egy-egy játék, feladat vagy gyakorlat többféle területen is fejlesztő hatású, a pedagógus határozza meg, hogy a célnak megfelelően melyik szerepeljen hangsúlyosan az adott tanítási órán. Az eszköztár egyes példái nemcsak a szakmai fejlesztések, hanem a nevelési célok megvalósításához is segítséget nyújtanak. A módszertani eszköztár játékokat, gyakorlatokat, feladatokat tartalmaz, amelyekkel az adott tematikai egységhez kapcsolódó képességfejlesztést kívánjuk megvalósítani.

Természetesen a már megismert játékokat, feladatokat, gyakorlatokat alkalmazhatjuk a későbbiekben is. Kell az ismétlés! Az ismert és tudott dolog biztonságot ad, de hamar meg is unhatják a gyerekek. Ezért fontos a régi-ismert és az új-érdekes egyensúlyát fenntartani és igazodni a csoport pillanatnyi állapotához.

A sokszínűség, a változatosság is nagyon fontos tényező, hogy minél többféle élmény, siker és öröm kapcsolódjon a tevékenységekhez, hogy kialakuljon és erősödjön a gyerekek belső motiváltsága. Ezért található az eszköztárban drámajáték, testnevelés órákról ismert játékok, a népi gyermekjátékok különböző típusai, polgári táncok, továbbá saját, vagy adaptált, továbbfejlesztett módszertani eszközök, játékok, feladatok és táncgyakorlatok is.

A szakmai megvalósítók számára a tájékoztatókat követően akkreditált továbbképzést szerveztünk, amelynek címe: Pedagógiai és szakmai módszertani fejlesztések az alapfokú művészetoktatás néptánc tanszakán. Megvalósítottuk a képzők képzését, a mentorok és szakmai megvalósító pedagógusok felkészítését. Több szakmai konferencián is ismertettük a fejlesztés eddigi eredményeit.

Létrehoztuk a pilot program során keletkező dokumentumok kezelését segítő elektronikus felületet. A tematikus tervek és a módszertani példatár anyagának kipróbálása pilot keretében valósul meg a Magyar Táncművészeti Egyetem 54 partnerintézményében, amely A pilotot a program bázisintézménye a Nyíregyházi Művészeti Szakgimnázium koordinálja, a bázisintézmény vezetője Szilágyi Zsolt.

A megvalósítást mentorok segítik. A pilot tapasztalatait figyelembe véve módosítjuk az INOP elemeit, tartalmát, beépítjük a szakmai megvalósítók által készített szakmai anyagokat és a fejlesztés befejezését követően tesszük elérhetővé a véglegesített szakmai dokumentumokat. A fejlesztés jelentősége abban áll, hogy a néptáncoktatás elméleti hátteréről születik egy, a fejlesztő szakemberek elképzelését tükröző dokumentum, amely a tananyagkiválasztás, elrendezés mellett rögzíti a módszertani elveket és eljárásokat is, valamint alapul szolgálhat további kutatási igényű szakírások, módszertani kiadványok megvalósításához.

MKM rendelet. Ballér Endre: curriculum-elmélet címszó. Keraban Könyvkiadó. Bárdossy Ildikó : A curriculumfejlesztés elméleti és gyakorlati kérdései. Tananyagok a pedagógia szakos alapképzéshez. Szerkesztette: Bárdossy Ildikó : Forray R. Katalin — Bruner, Jerome S. Gondolat Kiadó, Budapest. Chrappán Magdolna: A diszciplináris tárgyaktól az integrált tárgyakig. Falus — Környei — Németh — Sallai : A pedagógiai rendszer. Fejlesztők és felhasználók kézikönyve, Educatio Kft.