Modszertani utmutato a gyermekvedelmi eszlelo es jelzorendszer


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 680161559
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 7,68

MAGYARÁZAT:Modszertani utmutato a gyermekvedelmi eszlelo es jelzorendszer

Az elmúlt évek során számos olyan fontos változás történt — gondoljunk itt akár a jogszabályi kontextus változásaira, vagy a gyermekvédelmet érintő illetékességi terület, ezáltal a feladatszervezés módosulásaira —, melyek hatást gyakoroltak a gyermekvédelmi jelzőrendszer mindennapi feladatellátására. Jelen írás arra vállalkozik, hogy azonosítsa a különböző kapcsolódási pontokat az eltérő szintű, ám a gyermekvédelemben egyaránt fontos szerepet játszó hivatalok, intézmények, szervezetek és egyéb szereplők között — ezáltal mintegy rendszerezve a közszolgáltatások, közfeladatok széles körének egy szegmensét.

A jelenleg hatályos, vonatkozó jogszabályok szövegét olvasva és azokat a korábbiakkal összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy több más területhez hasonlóan egyértelmű központosítási tendencia figyelhető meg a gyermekvédelem területén is. Feltehető a kérdés, hogy erre miként reagál a helyi közösség, hogyan biztosítja polgárai számára a közszolgáltatások ezen specifikus területéhez való hozzáférést, hogyan alakít ki új minőségeket a gyermekvédelmi feladatellátásban részt vevő szakemberek interperszonális kapcsolatain keresztül és, hogy hogyan biztosítja az ezzel összefüggő kapcsolati tőke elérhetőségét, valamint felhasználhatóságát, értékesíthetőségét.

Úgy gondoljuk, hogy különös figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a gyermekvédelem vonatkozásában a feladatellátás jellegéből adódóan igen hangsúlyos szerepet kapnak az interperszonális kapcsolatok és a személyközi nexusokon keresztül történő munkavégzés, hiszen ennek az igen komplex feladatnak számos olyan indikátora azonosítható, amely nem fejezhető ki egyetlen mutatóval, mivel összetett dimenziókról van szó.

A gyermekvédelmi jelzőrendszer mindennapi munkájában részt vevő hatóságok, hivatalok, intézmények és szervezetek valamint legfőképpen azok munkatársai közt feltehetően egy mély informális jellegű hálózat húzódik meg — természetesen az objektíven azonosítható, jogszabályokon alapuló formális hálózat mellett —, hiszen a jelzőrendszer valójában nem egymástól független egyének vagy intézmények hálózata, hanem egy dinamikus hálózat, véleményünk szerint komplex közösségi tevékenység.

Ilyen megközelítésben célszerű a kapcsolati erőforrások dimenzióját bevonni az értelmezésbe, mivel ezen konstruktum szoros kapcsolatban áll a napjainkban igen népszerű kapcsolat-háló szempontú megközelítésekkel. Használatával rávilágíthatunk arra, hogy a gyermekvédelmi jelzőrendszer munkatársai és maga a rendszer is egy komplex kapcsolati hálóba ágyazva működik.

A fenti vizsgálati elrendezés alkalmazásával, az összes kapcsolat feltárása révén tulajdonképpen egy nagyméretű közszolgálati szociometriát is kapunk. Tudjuk, hogy az elmúlt évek központosítási tendenciáival összhangban a helyi önkormányzatok formális jogi funkciói szűkültek.

Ez hipotézisünk szerint azonban nem gyakorol jelentős hatást a gyermekvédelem lokális rendszerére, mivel az egy élő rendszer, egyének, szakemberek kapcsolatain alapuló működéssel, így a vonatkozó jogszabályok, jogszabályhelyek azon túl, hogy mintegy keretbe foglalják e rendszert, nem játszanak túlzottan jelentős szerepet a mindennapi, gyermekvédelemmel összefüggő feladatellátásban. A közszolgáltatások, közösségi feladatok szervezésében a fejlett országokban gyakorta alkalmaztak alternatív szolgáltatásszervezési módokat, [2] melyek feltehetően sajátos önszabályozó mechanizmusaik révén mintegy túlnőtték a helyi önkormányzat nyújtotta kereteket.

Ez a megállapítás a gyermekvédelem rendszerére is minden bizonnyal érvényesen alkalmazható. Tanulmányunk célja nem csak az, hogy átfogó képet adjon a gyermekvédelem egészét érintő és annak működését formálisan meghatározó jogszabályokról, valamint hogy egy konkrét példa révén, mintegy esettanulmányként megismerhessük a gyermekvédelem lokális rendszerének működését és az azzal összefüggő mutatókat, hanem az is, hogy egy olyan vizsgálati elrendezést és elemzési, értelmezhetőségi módszert mutasson be, melynek alkalmazása véleményünk szerint újszerűnek tekinthető a közszolgáltatások kutatásában.

A vonatkozó jogszabályi kontextus. Ahhoz, hogy a jelen tanulmány korábbi fejezetében foglaltakra választ adhassunk, továbbá ahhoz, hogy átfogó képet alkothassunk a gyermekvédelem rendszeréről, mint egy igen széles körű közösségi szolgáltatásról, érdemes röviden bemutatnunk, ismertetnünk azon jogszabályokat, melyek mintegy keretet adnak ezen rendszer működésének. Jóllehet jelen tanulmány fókuszában éppen a gyermekvédelmi jelzőrendszer, a gyermekvédelem rendszere mögött meghúzódó informális és a jogszabályoktól feltehetően függetlenül szerveződő hálózat vizsgálata áll, a releváns jogszabályok legalább említés szintjén történő ismertetésétől nem tekinthetünk el.

A jelenlegi szabályozási rendszerhez vezető út és az ezzel összefüggő jogszabályi módosítások, önkormányzati szereppel kapcsolatos változások Mitták Tünde korábbi tanulmányában, [3] valamint egy es írásunkban [4] már részletesen bemutatásra és elemzésre kerültek. A gyermekvédelmi jelzőrendszer működéséhez több jogszabály is kapcsolódik, melyeket az elmúlt időszakban számos változás érintett.

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló Különösen hangsúlyos, hogy ben került megalkotásra a Gyermekvédelmi törvény, amely tulajdonképpen az ENSZ Gyermekjogi Egyezményének magyarországi feltételeit rögzíti. Bár a törvényben történtek változtatások, célját, alapelveit tekintve azok nem módosultak. A törvény célja, hogy megállapítsa mindazokat a szabályokat, amelyek segítségével az állam, az önkormányzatok és a meghatározott szervek, szervezetek megjelölt ellátásokkal és intézkedésekkel segítséget nyújtanak a gyermekek jogainak és érdekeinek érvényesítéséhez, az előírt kötelezettségek teljesítéséhez, gondoskodjanak a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzéséről és megszüntetéséről, valamint nem utolsósorban a fiatal felnőttek társadalmi beilleszkedéséről.

Ennek érdekében a törvény meghatározza a gyermekvédelem rendszerét, szabályait. A feladatszervezés és az illetékességi területek változásokon mentek keresztül annak érdekében, hogy mindinkább a hatékonyabb feladatellátást ösztönözzék. A gyermekvédelem rendszere több részből áll, komplex rendszerről beszélhetünk. Egyrészt a pénzbeli és természetbeni ellátások, gyermekjóléti alapellátások a gyermekek családban történő nevelkedését segítik elő, de preventív, illetve veszélyeztetettséget megszüntető funkcióval is bírnak.

Másrészt a gyermekvédelmi szakellátások a családban nem nevelhető gyermekek számára nyújtanak családpótló ellátást, amelyek a gyermek puszta ellátásán túl egy sokkal fontosabb funkcióként is szolgálnak: nagymértékben hozzájárulnak a megfelelő személyiségfejlődéshez, a szocializációhoz és a társadalmi integrációhoz. A fentiekben említett és nyilvánvalóan érezhető központosítási tendencia napjainkban is megfigyelhető, az jelentős hatást gyakorol a gyermekvédelem rendszerére.

Figyelembe véve, hogy vizsgálatunk témafelvetésének nem a jogszabályi háttér alakulásának taglalása a központi konstruktuma, ezek túlzottan részletes ismertetése nem feltétlenül releváns és nem is szükséges ahhoz, hogy megérthessük a gyermekvédelem helyi szintű rendszerének, hálózatának működését, valamint, hogy megismerhessük a közszolgáltatások ezen specifikus szegmensének újszerű értelmezhetőségi lehetőségeit. Specifikus rendszer — specifikus működés. Feltehető a kérdés, hogy a gyermekvédelem rendszere miért tekinthető igen sajátos, számos más egyéb közfeladat ellátása érdekében létrehozott rendszertől eltérő működéssel jellemezhető, rendkívül specifikus dimenziónak.

A válasz feltehetően a rendszer központjában álló és a feladatellátás tárgyát képező faktorral áll összefüggésben, mely nem más, mint a gyermek. Pusztán ebből a tényből kiindulva is több sajátosság eredetére deríthetünk fényt, nem is beszélve arról, hogy a gyermekvédelem egy olyan komplex dimenzió, mely számos tudományterület — melyek fő konstruktumai behálózzák mindennapi életünket — kulcsfogalmával mutat összefüggést.

Gondoljunk csak — a teljesség igénye nélkül — a pszichológiára, a szociológiára, a közgazdaságtanra és természetesen a jogtudományra. A gyermekvédelmi feladatellátás egyik legalapvetőbb kérdése — mégpedig az, hogy mikor és hogyan kell, illetve lehet beavatkozni egy család életébe a gyermek megóvása érdekében — is rendkívüli komplexitást mutat.

A válaszadáshoz a szakemberek leggyakrabban a veszélyeztetettség definícióját használják fel. A szakirodalom tanulmányozása során azonban arra juthatunk, hogy ez az igen alapvetőnek és gyakorta használatosnak tekinthető fogalom sem egységes és nem alkalmazható érvényesen minden élethelyzetben, pusztán a veszélyeztetettség azonosítása is igen nehéz feladat.

A törvény szerint [6] a veszélyeztetettség olyan — a gyermek vagy más személy által tanúsított — magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. A veszélyeztetettség teoretikus interpretációja során két egymással mintegy szemben álló megközelítést, értelmezést azonosíthatunk. A pozitivista szemlélet értelmében objektíven meghatározhatók azon életkörülmények, élethelyzetek, szituációk melyek a gyermeket veszélyeztetik.

Ezzel ellentétesen a konstrukcionista megközelítés szerint minden ilyen helyzet az adott közösség vagy a társadalom értékelésén múlik, hangsúlyos szerepe van az adott közösségben elfogadott normáknak, az íratlan viselkedési szabályoknak. Gyakorlati szempontból a fenti két megközelítés integrációja a legszerencsésebb. A gyermekvédelmi problémák meghatározása tehát egyfajta társadalmi konstrukció eredménye, [7] ebből kifolyólag létezhetnek olyan helyzetek, melyek nem szerepelnek a vonatkozó jogszabályokban, mégis ártalmasak vagy károsak lehetnek a gyermekekre.

Pusztán a fenti — alapvetőnek tekinthető — definíció taglalása során tapasztalt nehézségek alapján érezhetjük, hogy egy igen összetett rendszerről van szó. Jól látható, hogy egy ilyen komplex rendszer nem működhet pusztán taxatív jogszabályok, objektív faktorok alapján. Hipotézisünkkel összefüggésben megállapíthatjuk, hogy valami többről van szó. A rendszer gördülékeny működéséhez számos egyéb olyan tényező megléte szükséges, melyek a rendszert alkotó szakemberek, munkavállalók személyiségében gyökereznek.

A teljesség igénye nélkül megemlíthetjük a szociális érzékenységet, az empátiára való készséget vagy az altruista viselkedést. Ezen dimenziók nagymértékben hozzájárulnak ahhoz, hogy a vonatkozó jogszabályok által mesterségesen kialakított környezet mögött egy sokkal mélyebben meghúzódó, informális jellegű hálózaton keresztül a gyermekek védelmének rendszere hatékonyan működhessen. A lokális gyermekvédelmi jelzőrendszer statisztikai adatainak bemutatása és elemzése.

A korábbi fejezetek során említettük, hogy jelen tanulmány mintegy esettanulmányként is szolgál. Célunk persze nem az, hogy egy adott lokális gyermekvédelmi rendszert — esetünkben Hajdúböszörmény város lokális, azaz helyi szintű gyermekvédelmi rendszerét — ismerhessünk meg a lehető legrészletesebben, hanem az, hogy bemutassunk egy a közszolgáltatások elemzésére szolgáló, alkalmazását tekintve újszerűnek tekinthető értelmezési lehetőséget egy konkrét példán keresztül.

A fentiekkel összefüggésben nyilvánvaló, hogy az empirikus adatokon alapuló elemzés nem nélkülözhető, mivel a közszolgáltatások szervezése, az azzal kapcsolatban felmerülő problémák és az erre adott válaszok nem ismerhetők meg a maguk valóságában e nélkül. Az ehhez kapcsolódó adattáblák és grafikonok jelen tanulmányunkban — annak célkitűzését is figyelembe véve — nem szerepelnek a maguk teljességében, azok megtalálhatók a korábban már említett, a Magyar Tudományos Akadémia és a Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar közös, MTA—DE Közszolgáltatási Kutatócsoportjának a Területi közszolgáltatások szabályozásai című projektje keretében megjelent kötetben.

A korábbi fejezetben vázoltuk a gyermekvédelmi feladatellátás komplexitását, értelmeztük annak legfontosabb kvalitatív dimenzióit. Tekintsük most át tehát röviden azokat a statisztikai adatokat és főbb sarokszámokat, melyek kvantitatívan is ábrázolják a rendszer működését, a feladatellátás nagyságát és annak kihívásait, esetünkben a hajdúböszörményi gyermekvédelmi jelzőrendszerrel összefüggésben.

Adataink közel 10 év statisztikai adatait — a Elsőként tekintsük át Hajdúböszörmény lakosságszámának alakulását. Megállapít-ható, hogy a lakosság számának alakulása csökkenő tendenciát mutat. Ennek megfelelően a 18 éven aluli gyermekek száma is csökkent. Ezen adatokból tévesen arra következtethetnénk, hogy ezzel egyidejűleg a gyermekvédelmi feladatellátásban érintettek munkája is kevesebb lett, ez a két dimenzió azonban nem korrelál egymással, legalábbis nem ilyen irányban.

Statisztikai analízisünk középpontjába a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény-re vonatkozó mutatókat állítva arra a következtetésre juthatunk, hogy a lakosság szá-mának csökkenése ellenére a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult családok száma, az ezen kedvezményre jogosult gyermekek száma és ezen belül a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma is lassú növekvő tendenciát mutat, mely még nagyobb kihívások elé állítja a gyermekvédelem lokális rendszerét és valamennyi abban érintett szakembert.

Ezen tendencia feltehetően a megváltozott gazdasági környezet és bizonyos szocio-kulturális együtthatók módosulásának eredménye. A vonatkozó törvény [9] szerint gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység a gyermekjóléti alapellátás, illetve a gyermekvédelmi szakellátás keretében végzett tevékenység, függetlenül a feladatellátás törvényben nevesített formájától és módjától.

A szolgáltató tevékenység célja a gyermekjólétnek, azaz a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, személyi, vagyoni és egyéb jogainak biztosítása. Ezzel összefüggésben a gyermekvédelmi gondoskodás a törvényben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem. Hajdúböszörményben a Gyermekjóléti Szolgálat a Szociális Szolgáltatási Központ keretein belül, önálló szakmai és szervezeti egységként A gyermekjóléti szolgálat feladata a törvénnyel összhangban a gyermekek 0—18 év védelmének biztosítása, a gyermek legjobb érdekeinek szem előtt tartásával, a családi autonómiát legkevésbé sértő beavatkozás alkalmazásával.

Tekintsük most át röviden a gyermekjóléti szolgálat A gyermekjóléti szolgálat munkatársai a gyermek családban történő nevelkedésének érdekében Mindezen túlmenően alkalommal végeztek családlátogatást, továbbá 17 alkalommal szerveztek szakmaközi megbeszélést, míg 33 alkalommal esetkonferenciát az érintett szakemberek bevonásával, nagymértékben elősegítve ezzel ezen kontextusában élő kapcsolat-hálózati struktúra működését.

Vizsgáljuk meg a gyermekvédelmi jelzőrendszertől érkező problémajelezések számának alakulását. Az esetszámok rendkívüli növekedési tendenciája szembeötlő, hiszen Ezzel a növekvő tendenciával korrelál — a A fenti adatok analízise során láthatóvá vált, hogy összességében egyfajta fokozódó tendencia figyelhető meg a gyermekvédelem lokális rendszerével összefüggő faktorok vonatkozásában. Az elemzés korántsem tekinthető azonban teljesnek, hiszen nem tartalmaz adatokat a gyermekvédelmi feladatellátásban érintett szakemberek interperszonális kapcsolatait illetően, nem mutatja be azon gyakorta erős emocionális töltettel jellemezhető interakciók számát, melyek ezen személyeket nap mint nap érik, mivel a gyermekvédelem rendszerében dolgozó szakemberek véleményünk szerint elsősorban személyiségükkel dolgoznak.

Feltehető a kérdés, hogy a folyamatosan növekvő esetszámok és a rendkívül nagy területi kiterjedés ellenére — melyek egyaránt rónak jelentős emocionális, gazdasági, logisztikai és feladatszervezési terhet a lokális gyermekvédelmi rendszerre, valamint az abban érintett szakemberekre — hogyan képes ez a rendszer hatékonyan és gördülékenyen működni, hogyan képes biztosítani az önkormányzat azt, hogy polgárai egyenlően és egyszerűen férhessenek hozzá a közösségi szolgáltatások ezen formájához és az abban rejlő erőforrásokhoz?

A válaszokat a következő fejezetekben találjuk. A gyermekvédelem lokális rendszerének empirikus vizsgálata. A korábbi fejezetek során vázolt kérdéskörre adható válasz keresése során elsőként interjúkat folytattunk a gyermekvédelemben nyilvánvalóan érintett és abban aktív szerepet játszó intézmények munkatársaival, így különösen a Szociális Szolgáltatási Központ Gyermekjóléti Szolgálatának kollektívájával.

Az interjúk kérdéseinek és fókuszának meghatározása során nagymértékben támaszkodtunk a korábbi évek során szerzett gyakorlati — munkavégzésből eredő — tapasztalatra. Kezdeti hipotézisünk értelmében célunk az volt, hogy megvizsgáljuk a törvény [10] által explicit módon felsorolt, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot is ellátó szolgáltatók, intézmények, hatóságok — a teljesség igénye nélkül például a gyermekjóléti szolgálat, az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, a rendőrség vagy a védőnői szolgálat — között meghúzódó kapcsolati hálót.

Az interjúk tartalmának analízise. Az interjúk készítése közben, illetve azok tartalmának vizsgálata során azonban fény derült arra — ahogyan azt a korábbi fejezetekben is kifejtettük — hogy a lokális gyermekvédelmi jelzőrendszer sokkal kiterjedtebb és valamelyest eltér a jogszabályban meghatározottaktól.

Fontosnak tartottuk, hogy a későbbi empirikus kutatásunkat ne csak az igen jelentős mértékben strukturált és kötött intézményi-szervezeti rendszerre alapozzuk, hanem kíséreljük meg feltárni a specifikus helyi relációkat, az intézmények közti lehetséges kapcsolódási pontokat, vagyis azt, ami a valóság. Ennek érdekében az interjúk szövegét tartalomelemzésnek vetettük alá, mely egy olyan kutatási eszköz és módszer, amelynek segítségével kevésbé strukturált, ám annál szubjektívebb információhoz juthatunk a résztvevők kognitív reprezentációját illetően, melyet a lokális gyermekvédelmi jelzőrendszerről alkottak.

A strukturálatlan információ, a kötetlen válaszadási forma és a szubjektivitás igen magas fokának köszönhetően, mind kvalitatív, mind kvantitatív szempontból értékelhető adatokhoz jutottunk. Hangsúlyoznunk kell, hogy a tartalomelemzésnek kontextus érzékenynek kell lennie [11][12] és a kérdés-felelet párt olyan egységnek kell tekintenünk, melynek belső szerkezete szignifikánsnak ítélhető.

A közszolgáltatások a különböző javak és szolgáltatások, közösségi szolgáltatások olyan csoportosítását jelenti, amely nagymértékben a közösség sajátosságain alapul. A közszolgáltatások tartalma és annak vonzáskörzete, valamint dinamikája azonban nem mindig veszi figyelembe a közigazgatás által mesterségesen létrehozott határokat. Látható, hogy ez némileg eltér a kutatás szempontjából releváns, gyermekvédelmi törvényben taxatív módon felsorolt, a gyermekvédelmi feladatellátásban részt vevő intézményektől és hatóságoktól, olyannyira, hogy a törvényben [14] szereplő aktorok némelyike még csak említés szintjén sem jelent meg.

Érdemes megjegyeznünk, hogy ez egybevág kezdeti feltételezéseinkkel, miszerint napjaink közigazgatásában és különösen a gyermekvédelem rendszerében megfigyelhető centralizációs törekvések ellenére ez a kapcsolati háló saját kontextusába ágyazva működik. Ez a megállapítás megegyezik azon korábbi eredményekkel, melynek értelmében az államhoz köthető, centralizált szabályozás mellett a közszolgáltatások terén érvényesülhetnek — és érvényesülnek is — más konvenciók és normák is.

A szabályozás, egy terület centrális alapokon nyugvó működtetése nem köthető csak és kizárólag egyetlen állami eszközhöz, például a jogszabályokhoz, mivel azon túlmenően számos eltérő jellegű szabályozási eszköz is alkalmazható, ilyen lehet az önszabályozás is.

Meg kell említenünk, hogy a differenciált szabályozások nem minden esetben erednek az államtól, sok esetben megfigyelhetünk bizonyos alulról szerveződő, lokális folyamatokat is, [16] melyre minden bizonnyal példaként említhetjük a hajdúböszörményi gyermekvédelmi jelzőrendszert. A lokális gyermekvédelmi rendszer szociometriája. Az empirikus kutatás következő lépéseként szociometriai felmérést készítettünk a fentiekben megjelölt irányvonalak mentén a tartalomelemzést követően kirajzolódó intézmények vezetőinek, főbb szereplőinek bevonásával.

Ahhoz azonban, hogy megértsük azt, hogy miért is tekinthető relevánsnak és érvényesnek ezen instrumentum alkalmazása jelen kutatás keretein belül, célszerű röviden áttekintenünk a legfontosabb elméleti felvetéseket annak vonatkozásában.

Az Országgyűlés a jövő nemzedékért érzett felelősségtől vezérelve a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője csak törvényben meghatározott esetekben kötelezhető valamely ellátás igénybevételére. Ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az egyházi fenntartóra a nem állami fenntartóra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

Ha e törvény másképp nem rendelkezik, az intézmény fogalmát kell megfelelően alkalmazni a helyettes szülői, illetve nevelőszülői hálózatra is. A gyermek nem vethető alá kínzásnak, testi fenyítésnek és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetésnek, illetve bánásmódnak. A gyermeket kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettség miatt nem szabad családjától elválasztani.

A gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását elsősorban befogadó szülőnél kell biztosítani. A tizenkét év alatti gyermek befogadó szülőnél történő elhelyezésétől kizárólag akkor lehet eltekinteni, ha. Fejezetében meghatározott élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény, XVI. Fejezetében meghatározott egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmény, XVII.

Fejezetében meghatározott egészséget veszélyeztető bűncselekmény, emberrablás, emberrablás feljelentésének elmulasztása, emberkereskedelem és kényszermunka, személyi szabadság megsértése, kényszerítés, XIX. Fejezetében meghatározott nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmény, XX. Fejezetében meghatározott gyermekek érdekét sértő és család elleni bűncselekmény, a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése, személyes adattal visszaélés, közérdekű adattal visszaélés, zaklatás, magántitok megsértése, környezetkárosítás, természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, XXVI.

Fejezetében meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában, XXIX. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, embercsempészés, járványügyi szabályszegés, rablás, kifosztás, zsarolás, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, pénzmosás vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el, vagy a A gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermek védelmére.

A gyermekjogi képviselő köteles a gyermek személyes adatait az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezelni. A gyermek gondozási helyének biztosítania kell a gyermek és a gyermekjogi képviselő zavartalan kapcsolattartásának körülményeit. A gyermekjogi képviselő jogállására és eljárására vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály rendezi.

A gyermekjogi képviselő indokolt esetben megkeresi az említett intézmények fenntartóját, illetve szükség szerint a gyermek érdekében a gyámhatóságnál eljárást kezdeményez. A fiatalkorúak javítóintézeti neveléséről külön törvény rendelkezik.

E célból a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója. A kötött munkaidőt a munkáltató által, a munkakörhöz kapcsolódóan meghatározott feladatok ellátásával kell tölteni. A munkaidő fennmaradó részében a pedagógus-munkakörben foglalkozatott személy a feladatainak beosztását maga határozza meg.

A kötött munkaidőt a munkáltató által, a munkakörhöz kapcsolódóan meghatározottak szerint a gyermekek közvetlen nevelésére, gondozására kell fordítani. A munkaidő fennmaradó részében a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy részére a bölcsődei nevelést, gondozást előkészítő, azzal összefüggő egyéb feladatok elvégzése, gyakornok szakmai segítése és eseti helyettesítés ellátása rendelhető el.

Ilyen jelzéssel és kezdeményezéssel bármely állampolgár és a gyermekek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. A gyermek sérelmére elkövetett bűncselekmény gyanúja esetén a gyámhatóság büntetőeljárást kezdeményez. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. A Az étkezések közül az ebéd külön is igényelhető. A fővárosi önkormányzat köteles biztosítani az 1 és a 4 bekezdés szerinti gyermekétkeztetést azon nevelési-oktatási intézményben, amely saját tulajdonában álló ingatlanban működik.

Az 1 bekezdés a pont ac alpontja és a 2 bekezdés b pontja szerinti esetben a családbafogadó gyám saját gyermekeinek és a gyámsága alatt álló gyermekeknek a számát össze kell adni. A 4 bekezdés alkalmazásában szülő alatt a családbafogadó gyámot is érteni kell.

Az eredménytelen végrehajtást a végrehajtás szünetelését kimondó, hat hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyv igazolja. A folyósítás időtartama a kérelem benyújtásának napjától az alapul szolgáló ok előrelátható fennállásáig, legfeljebb azonban három évig tart.

A feltételek fennállása esetén - függetlenül a 8 bekezdés szerinti megtérítés elmaradása esetén a végrehajtás eredményétől - ugyanazon gyermekre tekintettel, egy alkalommal, legfeljebb további három évre a megelőlegezés továbbfolyósítható, illetve ismételten elrendelhető. A nevelésbe vétel időtartamába az ideiglenes hatályú elhelyezés időtartamát is be kell számítani, feltéve, ha a gyermeket ideiglenesen nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban helyezték el.

A tulajdon- vagy tulajdonrészszerzéssel járó felújítás, bővítés céljára megállapított otthonteremtési támogatás részletekben történő kifizetése esetén a következő részlet kifizetésére csak akkor kerülhet sor, ha a fiatal felnőtt az előző részlet cél szerinti felhasználásáról okmányokkal igazoltan elszámolt.

A zárolás kizárólag a gyámhatóság hozzájárulásával szüntethető meg. A zárolás hatálya alatt a szerződéssel rendelkezni kizárólag a gyámhatóság hozzájárulása alapján lehet. A fiatal felnőtt a Ebben az esetben a visszafizetésre kerülő összeg otthonteremtési célra történő felhasználására újabb kérelem nem nyújtható be. A visszafizetendő összeg méltányosságból történő elengedésének különösen akkor van helye, ha a fiatal felnőtt a támogatási összeget a támogatást megállapító döntésben meghatározott céltól eltérően, de a Ha a betétösszeg felhasználása közeli hozzátartozó javára történik, a gyámhatóság csak akkor járul hozzá a zárolás megszüntetéséhez, ha a fiatal felnőtt legalább az otthonteremtési támogatás összegének erejéig a lakáscélú felhasználással érintett ingatlanban tulajdonrészt szerez.

Az utógondozást biztosító intézmény segítséget nyújt a lakáscélú felhasználáshoz. Ha a fiatal felnőtt a nyilatkozatában új felhasználási célt nem jelöl meg, az eljárást meg kell szüntetni, egyidejűleg tájékoztatni kell arról, hogy a fel nem használt összeg tekintetében a E határidő elmulasztása jogvesztő. Ha a fiatal felnőtt a nyilatkozatában új felhasználási célt nem jelöl meg, a gyámhatóság az eljárást megszünteti és egyidejűleg tájékoztatja a fiatal felnőttet, hogy a fel nem használt összeg tekintetében a Cselekvőképtelen kiskorú és cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló személy kérelmét törvényes képviselője terjeszti elő, korlátozottan cselekvőképes kiskorú és a cselekvőképességében a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy a kérelmét törvényes képviselőjének hozzájárulásával terjesztheti elő.

A korlátozottan cselekvőképes kiskorú, a cselekvőképességében a gyermekjóléti, gyermekvédelmi, szociális ellátások igénybevételével összefüggő jognyilatkozatok tekintetében részlegesen korlátozott nagykorú személy és a törvényes képviselője között az ellátás igénybevételével kapcsolatban felmerült vitában - a tényállás tisztázása mellett - a gyámhatóság dönt.

Az ellátás igénybevételének elutasítása esetén a kérelmezőt, illetve törvényes képviselőjét írásban kell értesíteni. Ha az intézményvezető az ellátás igénybevételéről nem intézkedik, a kérelmező, illetve törvényes képviselője az arról való tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. Ezekben az esetekben a fenntartó határozattal dönt.

Az ügyeletet biztosító intézménnyel kötött megállapodás nem érinti az ügyeleti időszakon kívül bölcsődei ellátást nyújtó intézménnyel kötött megállapodást. Ha a kérelmező, illetve törvényes képviselője a döntést vitatja, az arról szóló értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül az ellátási szerződést megkötő települési önkormányzathoz vagy állami szervhez fordulhat. A települési önkormányzat vagy állami szerv a kérelemről határozattal dönt. A kapcsolattartás formájának és gyakoriságának elbírálása során a gyámhatóság mérlegeli a gyermekjóléti alapellátás vagy a gyermekvédelmi szakellátás igénybevételének okát, valamint a kapcsolattartásra jogosult magatartását és körülményeit.

A látogatás alkalmával biztosítani kell a kapcsolattartás kulturált és zavartalan körülményeit. Átmeneti gondozásban részesülő gyermek esetén a kapcsolattartásról a gyámhatóság kérelemre dönt. A gyámhatóság szükség esetén felügyelt kapcsolattartást rendel el. A gyermek legfeljebb két napra történő eltávozását és két napnál hosszabb időtartamú szabadságát a gyermekvédelmi gyám engedélyezi, ha arra a gyámhatóság döntésében felhatalmazta. A gyermekvédelmi gyám jelzi a gyámhatóságnak, ha a kapcsolattartás végrehajtása során a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek vagy a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek gondozási helyét biztosító személy, intézmény között vita keletkezik.

A települési önkormányzat rendkívüli települési támogatás formájában nyújthat segítséget a kapcsolattartásra jogosult számára a kapcsolattartással összefüggő költségek viseléséhez, különösen az utazási költségekhez, illetve a kapcsolattartásra jogosult otthonában történő kapcsolattartás esetén a gyermek ellátásának költségeihez.

A területi gyermekvédelmi szakszolgálat a kapcsolattartást szabályozó jogszabályokban meghatározottak szerint nyújt segítséget és támogatást a kapcsolattartás megvalósításához. E szolgáltatások és ellátások esetén a panaszjog gyakorlására a A gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, valamint a gyermekönkormányzat és a gyermek, illetve fiatal felnőtt az intézmény fenntartójához vagy a gyermekjogi képviselőhöz fordulhat, ha az intézmény vezetője vagy az érdekképviseleti fórum 15 napon belül nem küld értesítést a vizsgálat eredményéről, vagy ha a megtett intézkedéssel nem ért egyet.

Az ellátás a megegyezés időpontjában, illetve ennek hiányában a megállapodásban foglaltak szerint szűnik meg. Az intézményvezető ezzel egyidejűleg értesíti a szülő lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szolgáltatót, és szükség esetén hatósági intézkedést kezdeményez.

Egyet nem értés esetén a jogosult vagy törvényes képviselője az értesítés kézhezvételétől számított nyolc napon belül a fenntartóhoz fordulhat. A 3a bekezdés szerinti eset kivételével a fenntartó végrehajtható határozatáig az ellátást biztosítani kell. A zárolt adatok kizárólag statisztikai és tudományos kutatási célra használhatóak fel, azokkal más művelet nem végezhető.

A szolgáltatásnyújtás helyszínén kizárólag tanoda ellátás biztosítható. A szolgáltatás igénybe vevője az összeférhetetlenséget vagy elfogultságot bármikor bejelentheti a család- és gyermekjóléti szolgálat, család- és gyermekjóléti központ székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak. A fővárosi és megyei kormányhivatal megvizsgálja a bejelentés megalapozottságát, és ha szükséges, kijelöli az e Fejezet szerinti feladatokat ellátó szolgálatot, központot vagy személyt. A gyermekjóléti szolgálat ellátja a Tevékenysége körében a A napközbeni ellátás keretében biztosított szolgáltatások időtartama lehetőleg a szülő, törvényes képviselő munkarendjéhez igazodik.

Gyermekek napközbeni ellátásának igénybevételére jogosult az átmeneti gondozásban és az otthont nyújtó ellátásban részesülő gyermek is. Ezeket a szolgáltatásokat a gyermek hatodik életévének betöltéséig lehet igénybe venni. A fenntartó a bölcsődei szünet idejére a szülő, törvényes képviselő kérésére gondoskodik a gyermek intézményi gondozásának, nevelésének megszervezéséről.

A nevelés-gondozás nélküli munkanapon a bölcsődei nevelés és gondozás szünetel, a fenntartónak azonban erre irányuló szülői, törvényes képviselői kérésre gondoskodnia kell a gyermekek felügyeletének megszervezéséről. A foglalkoztatóval kötött megállapodás alapján az 5. Három vagy annál több családi bölcsőde fenntartását hálózatba kell szervezni.

A hálózatban biztosítani kell a szolgáltatást nyújtó személyek részére a folyamatos szakmai tanácsadást, valamint a gyermekek igényeihez rugalmasan igazodó szolgáltatások összehangolását. Három vagy annál több napközbeni gyermekfelügyelet fenntartását hálózatba kell szervezni.

A fogyatékos gyermek számára a különleges szükségleteihez igazodó ellátást kell biztosítani. A tizennegyedik életévét be nem töltött gyermeket szüleitől elválasztani csak kivételesen indokolt esetben lehet. A tizenkettedik életévét be nem töltött gyermek átmeneti gondozását - a 7. A szülő gyermeke ellátásában munkarendjéhez igazodóan részt vesz. A gyermek átmeneti gondozása megkezdésekor - ha az előreláthatólag harminc napnál hosszabb lesz - el kell készíteni a gyermekre vonatkozó egyéni gondozási nevelési tervet.

Ebben az esetben a gyermek átmeneti gondozása legfeljebb a szülő utógondozói ellátásának fennállásáig tartható fenn az utógondozói ellátás helyszínén. A nevelőszülő gondozásában egyidejűleg vagy kizárólag átmeneti gondozásban lévő gyermekek vagy kizárólag gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermekek lehetnek, kivéve, ha a nevelőszülő az utógondozói ellátott fiatal felnőttnek és annak átmeneti gondozásban részesülő gyermekének együtt nyújt ellátást.

A befogadó szülőnél elhelyezendő gyermekek számának meghatározásakor figyelembe kell venni a gyermek életkorát, tartós betegségét, fogyatékosságát, személyiségzavarát, a testvérek együttes elhelyezésének lehetőségét, az egyéb gyermeknevelést befolyásoló körülményeket, továbbá a nevelőszülő személyiségét és életkörülményeit. A helyettes szülő tevékenységét helyettes szülői hálózat keretében vagy önálló helyettes szülőként végzi.

A nevelőszülői vagy helyettes szülői hálózat nevelési alapdokumentuma a befogadó szülők és a befogadó szülői tanácsadók által elfogadott, a nevelőszülői vagy helyettes szülői hálózatban folyó nevelés célját, alapelvét és módszereit tartalmazó szakmai program. A foglalkoztatási jogviszonyhoz kapcsolódó társadalombiztosítási ellátásra való jogosultság részletes szabályait külön törvény határozza meg. A működtető gyermekgondozó alkalmazásával vagy megbízásával segíti a helyettes szülő munkáját, ha.

Az átmeneti otthon által foglalkoztatott helyettes szülők az átmeneti otthoni férőhely felének megfelelő létszámú gyermek teljes körű ellátását biztosíthatják.