Orszagos tanfelugyelet kezikonyv szakkozepiskolak szamara


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 977326318
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 10,13

MAGYARÁZAT:Orszagos tanfelugyelet kezikonyv szakkozepiskolak szamara

A szakmai tartalom kialakításához hozzájárultak: Kerekes Balázs projektigazgató, Maus Pál szakmai vezető, Garay-Madarász Ágnes szakmai szakértő. A kézikönyv elektronikus formában az weboldalon kerül közzétételre. Mi a standard? Az országos tanfelügyelet egységes és nyilvános szempontokra épülő ellenőrzési és értékelési modell. A standard ennek a modellnek a pontos leírása, amely tartalmazza: az ellenőrzés és értékelés folyamatának ismertetését, a módszertanát, az alkalmazott eszközrendszert, meghatározza a tanfelügyelő szakértők feladatait, összefoglalja az ellenőrzésben résztvevő pedagógusok és a vezetők feladatait.

A standardból az ellenőrzések valamennyi szereplője pontos információt kaphat az országos tanfelügyelet modelljéről. A standard tartalmának ismertetését többféle szempontból lehet csoportosítani, súlyozni az ellenőrzésben szereplők igényei alapján, ezért az alább felsorolt célcsoportok számára az Oktatási Hivatal kifejezetten nekik szóló kézikönyveket állít össze.

Kik számára készülnek kézikönyvek? A tanfelügyeleti ellenőrzésben sokan, sokféle szerepben vesznek majd részt: a pedagógusok és a vezetők az ellenőrzés és értékelés alanyaként, így ők elsősorban arra kíváncsiak, hogy munkájukban mit, milyen módszerekkel és eszközökkel vizsgálnak majd, a szakértők részletes útmutatót, módszertani segédanyagot várnak, amelyben kellő részletességgel, egyértelműen meghatározzák feladataikat, a munkájukra vonatkozó elvárásokat, a kormányhivatalok mint a tanfelügyeleti ellenőrzés szervezői a logisztikai háttér biztosításához szeretnének az ellenőrzés és értékelés lebonyolításáról pontos információkhoz jutni.

A fenti igényeknek megfelelően három kézikönyv készül el, de valamennyi nyilvánossá válik és elérhető lesz mindenki számára. Az emberi erőforrások minisztere által március án elfogadott gyógypedagógiai intézmény - általános iskolai tájékoztató anyag. Ez a tanfelügyeleti kézikönyv azok számára ismerteti az ellenőrzés lebonyolításának módját, módszereit és eszközrendszerét, akik a tanfelügyeleti ellenőrzés alanyaként, pedagógusként vagy intézményvezetőként vesznek részt az eljárásban.

Hol érhetőek el a kézikönyvek? Az Oktatási Hivatal elektronikus felületet alakít ki, amelyet az ellenőrzésben résztvevők a nekik szóló jogosultság alapján tudnak használni. A publikus felületen elérhetőek lesznek a kézikönyvek, és egyéb, az országos tanfelügyeleti ellenőrzéshez kapcsolódó anyagok, tájékoztatók.

A modell és a módszerek leírásán túl a kézikönyv tartalmaz eszközöket is, például ezek is ezen az elektronikus felületen jelennek majd meg, így jelenlegi formájuk még nem végleges. Az Európai Unió legtöbb tagállamához hasonlóan Magyarországon is működni kezd egy egységes, nyilvános szempontsor alapján kialakított, rendszeres külső szakmai ellenőrzés és értékelés.

Az intézményi ellenőrzés és értékelés fontosságának felértékelődése, a külső szakmai ellenőrzés bevezetése a hazai közoktatás intézményei számára új kihívást jelent, hiszen csaknem 30 éve, óta, amikor a szakfelügyeletet megszüntették, nem működik külső kontroll. Az es évek elején a közoktatási törvény kijelölte ugyan a fenntartók számára feladatként a külső szakmai ellenőrzést, de ennek teljesítése az elmúlt időszakban igen eltérő módon és minőségben valósult meg.

Ez a kézikönyv az intézmény vezetőit és pedagógusait az ellenőrzésre való felkészülésben, valamint a folyamatos, kiegyenlített, magas színvonalú pedagógiai munkában segíti. Az intézményvezetők ellenőrzési, a pedagógusok önellenőrzési kézikönyvként használhatják, amely tartalmazza a jogi előírásoknak megfelelő eszközök, módszerek és normák nyilvános rendszerét. Alkalmazásával mód nyílik arra, hogy az intézmény legfontosabb alapdokumentumait, valamint a pedagógusok helyi ellenőrzési gyakorlatát az országos külső ellenőrzés eszközrendszerének szempontsorával összehasonlítsák, és szükség szerint ahhoz közelítsék.

Sok intézmény rendelkezik intézményi önértékelési és pedagógus-teljesítményértékelési gyakorlattal. A köznevelésben korábban már bevált ellenőrzési elemeket például az önértékelést, elégedettségmérést figyelembe veszi az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, és épít rá.

A Köznevelésért Felelős Államtitkárság az egységes alapelvek, eljárások, eszközök bevezetését kiemelkedően fontosnak tartja. Az egységes külső értékelés az intézmények különböző önértékelési rendszeréhez kapcsolódva képes objektív, fejlesztő értékelést adni valamennyi köznevelési intézmény számára.

Az intézmények belső értékelése fontos, de nem Az emberi erőforrások minisztere által március án elfogadott gyógypedagógiai intézmény - általános iskolai tájékoztató anyag. Az új rendszer szakmai alapját az általános pedagógiai szempontok, a Nemzeti alaptantervben megjelenő értékrendszer, és az egyes intézmények saját értékrendszere adják. Nem szaktárgyi, hanem pedagógiai ellenőrzésről van szó, ezért nem szakfelügyeletről, hanem tanfelügyeletről beszélünk. A külső szakmai ellenőrzésnek és értékelésnek nem a hibakeresés, hanem a megerősítés és a fejlesztés az elsődleges célja.

Az ellenőrzés a pedagógus munkájának legfontosabb területeire vonatkozik: a tanulók személyiségének fejlesztése, a beilleszkedési, magatartási nehézségek csökkentése, a tehetség, képesség kibontakozásának segítése, a felzárkóztatás, a pedagógiai folyamat tervezése, a pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, a tanításitanulási folyamatban alkalmazott módszerek megfelelősége vagy épp a kommunikáció és a szakmai együttműködés.

A vezetők esetében mindez kiegészül a vezetői munka speciális területeivel. Az ellenőrzés során vizsgálni kell a vezető felkészültségét, vezetői alkalmasságát, a tanulás és tanítás, a változások, önmaga, mások és az intézmény stratégiai vezetését és operatív irányítását. Emellett kiterjed a pedagógiai munka eredményességének, minőségének mérésére, értékelésére, fejlesztésére és a pedagógusok, a szülők, a fenntartó és a működtető közötti kapcsolatépítés sikerességére, minőségére.

Az intézményellenőrzés legfontosabb területei az említetteken túl a pedagógiai program megvalósítása, az együttműködés, a munkamegosztás, a tanulói eredmények és a partnerek elégedettsége. Ugyanakkor az intézményellenőrzés a pedagógusok ellenőrzésére épül, az intézményértékelés gerincét az adja, hogy az ott dolgozó pedagógusokat korábban hogyan értékelték.

Az intézményvezetés felelőssége a nevelőtestület felkészítése a tanfelügyeleti ellenőrzésre, ennek érdekében az intézményi önértékelés jogkövető megszervezése, ha szükséges, az óraés foglalkozáslátogatási, dokumentumellenőrzési intézményi gyakorlat megújítása. A Az emberi erőforrások minisztere által március án elfogadott gyógypedagógiai intézmény - általános iskolai tájékoztató anyag. A tanfelügyeletnek nem célja a pedagógusok minősítése, ugyanakkor a munkáltató a pedagógusokkal kapcsolatos döntéseihez legyen szó személyügyi döntésekről, jutalmazásról, speciális megbízásokról, továbbképzésről fontos szempontokat kaphat a pedagógiai-szakmai ellenőrzés által.

A kiemelkedő, példaértékű eredmények hangsúlyozása és bemutatása jelentős haszna lehet ennek a rendszernek. A cél egyértelműen a nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása, melyet a pedagógus, az intézményvezető és az intézmény ellenőrzésén és értékelésén keresztül kíván elérni a jogalkotó. A nevelő-oktató munka egységes és nyilvános standardok alapján történő ellenőrzése képes lesz megmutatni az intézmény egyéni pedagógiai arculatát, erősíteni a gyermekközpontú nevelést és a minőségi oktatást, továbbá elősegíteni a mindezekhez való egyenlő hozzáférést.

Hosszú távú célként jelenik meg a pedagógusok és az intézmények körében a pedagógiai értékek bemutatása, a jó gyakorlatok elterjesztése és végső soron egy egységesen jó szakmai színvonalú köznevelés biztosítása. Olyan intézményrendszer megteremtése, ahol a tanulók lehetőséget kapnak képességeik fejlesztésére, kibontakoztatására, és amelyből értékes, alkotóképes és a társadalom számára hasznos felnőttként lépnek ki. A fentiek alapján egyértelműen kijelenthető, hogy az ellenőrzés a pedagógusok, intézményvezetők és intézmények pedagógiai-szakmai munkájának fejlesztését tűzi ki célul a köznevelés minőségének javítása érdekében.

Ennek megfelelően a pedagógiai-szakmai ellenőrzés egy olyan eszköz, amely az értékelési rendszer más elemeivel együtt a tervezésre és megvalósításra építve határozza meg a következő időszak fejlesztéseinek irányát. A fejlesztések támogatása mellett az ellenőrzés másik fontos célja a pozitív visszacsatolás, vagyis a kiemelkedő területek azonosítása mind a pedagógus, mind a vezető és az intézmény munkájára vonatkozóan. A modell célja: a megerősítés és a fejlesztés. A pedagógiai-szakmai ellenőrzés alapelvei Az ellenőrzési rendszer figyelembe veszi az érintett pedagógusok, vezetők és intézmények érdekeit.

Túl azon, hogy a pedagógiai-szakmai fejlődés önmagában is az érintettek érdeke, a rendszer kidolgozásakor fontos szempontként merült fel, hogy az ellenőrzés a lehető legkevesebb terhet rója a folyamatban részt vevő kollégákra, pedagógusokra és szakértőkre egyaránt. Ennek figyelembevételével, továbbá a szakmai konszenzusra törekedve a kidolgozás az érintettek bevonásával történt, a rendszer bevezetését kísérleti szakasz és szakmai konferenciák előzték meg. Az ellenőrzés intézménytípusonként egységes kritériumok szerint, egységes és nyilvános módszerrel történik.

A tanfelügyeleti rendszer kidolgozásakor az alábbi területekre készültek standardok: óvoda általános iskola gimnázium szakközépiskola és szakiskola kollégium alapfokú művészetoktatási intézmény gyógypedagógiai intézmények pedagógiai szakszolgálatok pedagógiai szakmai szolgáltatók A standardok kidolgozásánál a viszonyítási alapot a pedagógiai szaktudományok általános szempontjainak való megfelelés, a Nemzeti alaptanterv általános elveinek, a Sajátos nevelési Az emberi erőforrások minisztere által március án elfogadott gyógypedagógiai intézmény - általános iskolai tájékoztató anyag.

Ezek mentén és az értékelés tudományos alapjaira építve történt az ellenőrzés területeinek meghatározása, valamint az egységes eszközök kidolgozása, amelyek mindenki számára elérhetők a weboldalon. Nem rendelkezik azonban az ellenőrzés részleteivel kapcsolatos szabályozásról, az eljárásrendről, az eszközökről, hanem mindezeket egy felhatalmazó rendelkezéssel az oktatásért felelős miniszter hatáskörébe utalta. EMMI-rendelet szól. Részletesen tartalmazza a pedagógiai-szakmai ellenőrzés szabályait, pontosítja a szakértők és a kormányhivatal szerepét az ellenőrzésben, szabályozza az ellenőrzések szervezését, valamint rögzíti a lebonyolítás kereteit.

Nem nevez meg azonban konkrét értékelési területeket, szempontokat, és a szóba jöhető eszközöket is csak említés szintjén szerepelteti. Az EMMI-rendelet A TÁMOP kiemelt projekt pályázati kiírásában kötelező elemként szerepel az intézményi külső és belső értékelés standardjainak kidolgozása. A projekt végrehajtójaként az Oktatási Hivatal határozta meg az ellenőrzés területeit, az ellenőrzés menetét, eljárásrendjét, az ellenőrzés módszereit, eszközeit, az eredmények visszacsatolásának módját.

A tanfelügyeleti rendszer szereplői és a rendszer működése A tanfelügyeleti ellenőrzések megrendelője és egyben az ellenőrzések végrehajtásának felelőse az Oktatási Hivatal. Az ellenőrzések operatív tervezését a megyei kormányhivatalok végzik az intézmények által szolgáltatott adatok alapján. Az ellenőrzések tervezésekor figyelembe kell venni az intézményi létszámadatokat, és azt, hogy az előmeneteli rendszerben minősítésre kerülő pedagógusoknak minősítésüket megelőzően mindenképp részt kell venniük tanfelügyeleti ellenőrzésen, mivel az ennek során kapott értékelés a minősítésébe beszámít.

Ennek következtében különösen az első években a minősítő vizsgák és minősítési eljárások nagyban befolyásolják a tanfelügyeleti rendszer működését. A hosszú távú tervek szerint pedagógus, vezető és intézmény kerül évente ellenőrzésre szakértő bevonásával.

Az ellenőrzési tervek készítésére évente kerül sor, a fővárosi vagy megyei kormányhivatal minden tanév végéig összeállítja a következő tanévre vonatkozó tervezést és ütemezést. Az intézmények még a tanév kezdete előtt, nyár végén megkapják ezeket a terveket, Az emberi erőforrások minisztere által március án elfogadott gyógypedagógiai intézmény - általános iskolai tájékoztató anyag.

A kormányhivatal mindezek alapján véglegesíti a megyei ellenőrzési terveket, melyeket szeptember elején eljuttat az érintett pedagógusok intézményvezetőinek. Ebből az ellenőrzési tervből az intézményvezető a pedagógusok személyére és sorra kerülésük várható időpontjára is rálátást nyer. Az ellenőrzések tervezett időpontja előtt 15 nappal az intézményvezető elküldi az érintett pedagógusok órarendjét a kormányhivatalnak, ahol az ellenőrzések végleges és pontos menetét megtervezik, majd ezekről az ellenőrzéseket végző szakértőket tanfelügyelőket értesítik.

A tényleges ellenőrzések előtt legalább 2 nappal intézményellenőrzés esetén 2 héttel a tanfelügyelők felveszik a kapcsolatot az intézmény vezetőjével. Váratlan, előre nem látható események miatt a tervezések átütemezése szükséges és megoldható.

Az ellenőrzési tervek készítésekor figyelembe kell még venni a jogszabályban meghatározott, ellenőrzésekhez rendelendő szakértői létszámokat, melynek megfelelően egy pedagógus és egy intézményvezető ellenőrzését szakértő, míg egy intézmény ellenőrzését szakértő végzi. A tanfelügyeleti ellenőrzések során kulcsfontosságú szerep jut az ellenőrzéseket lefolytató szakértőknek, vagyis a tanfelügyelőknek. Tanfelügyelő azon pedagógusokból válhat, akik a pedagógusok előmeneteli rendszerének mesterpedagógusi szintjét elérték, és a tanfelügyeleti ellenőrzésekre, valamint pedagógusminősítésekre felkészítő 2x30 órás akkreditált képzést elvégezték.

Mivel a pedagógusok minősítése még nem kezdődött meg, és egy ideig még nem várható, hogy a szükséges számú Mesterpedagógus rendelkezésre álljon, ezért ezen átmeneti időszakban a Pedagógus I. A pedagógus munkájának ellenőrzése és értékelése I. A pedagógus munkájának ellenőrzése és értékelése 1. Bevezetés A tanfelügyelet új helyzetet s egyben új lehetőséget jelent Magyarországon a köznevelés területén. A pedagógusok pedagógiai-szakmai ellenőrzése nemcsak a pedagógusok munkájának megismerését célozza, de az oktatásirányítás felé is fontos tapasztalatokat nyújt.

Az ellenőrzés koncepciója és szakmai elvárásai ismét előtérbe helyezik az igényes, minőségi szakmai munkát. A tapasztalatok összegyűjtésén túl kijelöli a további fejlesztési irányokat, mintát ad a pedagógusok számára. Bár ez utóbbit nem szokták külön megjegyezni, mégis fontos kritérium a pedagógusok elégedettsége is, hiszen a nevelő-oktató munkát végző pedagógus számára az anyagi elismerésen túl az egyik legfontosabb tényező hivatásának, elkötelezettségének, speciális társadalmi helyzetének, egzisztenciájának elismerése, szakmai munkájának kiteljesedése, előmeneteli rendszerének kiépítése és biztosítása.

Jó iskolát csak motivált, felkészült, gyermekszerető, elkötelezett, etikus pedagógusokkal, jól motivált és rátermett intézményvezetőkkel lehet elérni. A pedagógusok ellenőrzésében éppen ezért legalább olyan fontosnak tartjuk a mintaadás és az iránymutatás tényezőit, mint magát az ellenőrzési folyamatot.

A pedagógusellenőrzés új szakmai kihívás, országos szintű innováció. A jól szervezett, magas színvonalon végzett, és az egész országra kiterjedő, egységesen alkalmazott ellenőrzési szisztéma objektív, független az ellenőrzést végző szakértő személyétől; feltárja és megmutatja a pedagógus szakmai alkalmasságát, nevelő-oktató munkájának hatékonyságát; rávilágít a hozzáadott pedagógiai értékre, megmutatja a pedagógusok munkájának erősségeit és fejlesztendő területeit, valamint objektív összehasonlíthatóságot biztosít.

Az ellenőrzés folyamán annak feltárása folyik, milyen módon és mértékben jelennek meg a pedagógus munkájában az alábbi szakmai tartalmak: Az általános pedagógiai szempontoknak való megfelelés, A Nemzeti alaptanterv nevelési céljainak való megfelelés, A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveiben megfogalmazottaknak való megfelelés Az intézmény pedagógiai programjának való megfelelés.

A pedagógus munkájának ellenőrzése és értékelése 2. Az ellenőrzés területei és módszertana 2. EMMI-rendeletben meghatározott követelményterületeknek felelnek meg. A tanfelügyelet pedagógiai ellenőrzést végez, melynek során ellenőrzi, hogyan valósulnak meg a gyakorlatban a képzés folyamatában kimeneti követelményként megfogalmazott kompetenciák. Ennek megfelelően az értékelés a pedagógiai munka alábbi területeire terjed ki: 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 2. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség 3.

A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység 4. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 5.

A tanulás támogatása 6.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés tanfelügyelet rendszerének működtetését A nemzeti köznevelésről szóló Az ellenőrzést legalább ötévente egyszer el kell végezni, fenntartótól és intézménytípustól függetlenül minden köznevelési intézményben. Az ellenőrzés feladata és célja, hogy a pedagógusok, az intézményvezetők, valamint az intézmények értékelésén keresztül támogassa a nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődését.

Ennek megfelelően a tanfelügyeleti rendszer három fő területen — pedagógus, intézményvezető, valamint intézmény — végez országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéseket a standardokban meghatározott eljárásrend szerint, a megadott eszközök felhasználásával. Az ellenőrzések során alkalmazott eljárásrendek egységesek, ugyanakkor a különböző szakterületekre jellemző sajátosságoknak megfelelően az alkalmazott eszközök és értékelési szempontok intézménytípusonként eltérhetnek egymástól.

Az emberi erőforrások minisztere által korábban jóváhagyott és az Oktatási Hivatal honlapján közzétett tanfelügyeleti standardok a tanfelügyeleti rendszer bevezetésének rendkívül fontos lépését jelentették. Az EMMI rendelet tartalmi változásai szükségessé teszik a tanfelügyeleti kézikönyvek tartalmának felülvizsgálatát, továbbfejlesztését, aminek eredményei a jogszabályi környezettel harmonizáló, az egységes önértékelési standardokkal és a pedagógusok előmeneteli rendszerének részét képező minősítési rendszerrel összehangolt tanfelügyeleti standardok.

Az eddig megvalósult tanfelügyeleti ellenőrzések tapasztalatai és a kapcsolódó jogszabályváltozások tükrében szükségessé vált a standardok és az azokat rögzítő jelenleg hatályos kilenc intézménytípushoz készített kilenc-kilenc tanfelügyeleti kézikönyv tartalmi felülvizsgálata és a könnyebb kezelhetőség érdekében a jelenlegi kézikönyvek egy-egy kézikönyvbe vonása.

Az összevonás során a tanfelügyeleti kézikönyveknek a tanfelügyelet intézménytípustól függetlenül megfogalmazható célját, elveit, eljárásrendjét és alapvető módszereit tartalmazó részeit egységesítettük, majd az intézménytípusok sajátosságaiból fakadóan a kilenc intézménytípushoz tartozó kilenc elvárás- és eszközrendszert a tanfelügyeleti kézikönyv mellékleteiben helyeztük el.

Az EMMI rendelet alapján A fenntarthatóságra, környezettudatosságra neveléssel kapcsolatos értékelés beépítésre került a vezetői és intézményi tanfelügyeleti ellenőrzésbe is. Mivel azonban a fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos vezetői és intézményi tevékenységek több értékelési területhez is köthetők, ezért nem vált szükségessé új értékelési terület bevezetése, hanem egyrészt a meglévő értékelési területekbe kerültek be a fenntarthatóságra nevelésre vonatkozó új elvárások, vagy a meglévő elvárások kiegészítéseivel történt meg az új értékelési tartalom megjelenítése.

A Összevont tanfelügyeleti kézikönyv. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéssel kapcsolatos kérdéseiket az Oktatási Hivatal területileg illetékes Pedagógiai Oktatási Központjainak tudják feltenni,  elérhetőségüket itt találják.

Az Európai Szakképzési Minőségbiztosítási Referencia Keretrendszere EQAVET alapján átdolgozott, szakképző iskolákra vonatkozó tanfelügyeleti kézikönyvet jóváhagyta az oktatásért felelős miniszter, így a szakképző iskolákban A ben megvalósult tanfelügyeleti ellenőrzések kézikönyvei negyedik kiadás az alábbi linkeken érhetők el. A ben lezajlott tanfelügyeleti ellenőrzések kézikönyvei második kiadás az alábbi linkeken érhetők el.

Tanfelügyeleti kézikönyvek