Gyermek alapellatasi utmutato pdf


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 587041071
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 6,81

MAGYARÁZAT:Gyermek alapellatasi utmutato pdf

A hazai irodalmi adatok szerint a fejlődési zavarok több mint egyharmada nem kerül felismerésre beiskolázást megelőzően. Számos vizsgálat igazolja ugyanakkor, hogy —kellő tájékoztatás és oktatás után- a szülők saját gyermekeik fejlődésének megfigyelésével, valamint a szülők és az egészségügyi ellátók közötti kommunikáció fejlesztésével a fejlődési zavarok időbeni felismerését javíthatják.

Az Útmutató felépítésében követi a szűrővizsgálatok gyakorlati megvalósításához szükséges lépéseket, továbbá a legszükségesebb teendőket, mindezzel igazodva a csecsemők és kisgyermekek viselkedéséhez egy-egy vizsgálati helyzetben. Az általános bevezetőben a gyermek fejlődési állomásait, az adott kor viselkedésére, játéktevékenységére jellemzőket ismerteti, majd a szülői megfigyelésen alapuló kérdőívet.

A Szülői kérdőívet követi a vizsgálati útmutató, mely részletezi a védőnői módszertant a fejlődési mérföldkövek feltüntetésével, a konkrét vizsgálati, megfigyelési metódus leírásával, végül a figyelemfelkeltő jelek, kivizsgálást igénylő állapotok felsorolásával. Az orvosi vizsgálat módszertana végigköveti a rendelőbe érkezett gyermekkel való kontaktusfelvételt, majd a gondos megfigyelést követően elvégzett fizikális és neurológiai vizsgálat menetét.

A vizsgálatok célja minden életkorban az, hogy a szülői és a védőnői megfigyelések ismeretében az orvos értékelje a gyermek fejlettségét, és ha eltérést észlel, felelősségteljes döntést tudjon hozni a további teendőket illetően. A szülők bevonása a gyermek megfigyelésébe és a gyermekgyógyászati vizsgálatokkal közösen megjelenített védőnői szűrővizsgálati teendőkön keresztül mód nyílik a kommunikáció hatékonyságának fokozására és a közös tevékenység jobb megismerésére, az egyes szűrővizsgálatok összhangjának megjelenítésére.

Gyermek-alapellátási Információs Portál. Akadálymentes változat. Bejelentkezés IFrame required. Szakemberek támogatása. Védőnői ellátás adatok. Gyermek-alapellátási útmutató. Primer prevenció. Gondozási kézikönyvek. Kapcsolódó anyagok. Táblázat az alapellatók szűrési feladatairól 1. Gyermek-alapellátási útmutató KB. Impresszum Kapcsolat. Szervezetek Hatóságok Érdekvédelmi szervezetek.

Kszlt a TMOP 6. Altorjai Pter Dr. Fogarasi Andrs Prof. Balla Gyrgy gyermekgygysz, gyermekneurolgus szakorvos, gygypedaggus, egszsggyi szakmenedzser gyermekgygysz, neonatolgus szakorvos. Gallai Mria gyermekgygysz, gyermekpszichiter szakorvos. Kovcs Julianna gyermekgygysz szakorvos, hzi gyermekorvos. Pta Gyrgy gyermekgygysz szakorvos, hzi gyermekorvos.

Szabn dr. Krmn Judit vdn, romolgus, nevelsszociolgus. Vrfalvi Marianna vdn. Altorjai Pter gyermekgygysz szakorvos, hzi gyermekorvos Kereki Judit kzgazdsz, gygypedaggus Asbth Katalin vdn, mentlhigins szakember Dr. Kirly Balzs gyermekgygysz szakorvos, hzi gyermekorvos Bass Lszl szociolgus, gygypedaggus Dr.

Klujber Valria gyermekgygysz szakorvos, genetikus Dr. Beke Anna gyermekgygysz, neonatolgus, Dr. Kovcs kos gyermekgygysz, neonatolgus szakorvos, hzi gyermekneurolgus szakorvos gyermekorvos Dr. Bernyi Marianne gyermekgygysz, gyermekneurolgus, re- Dr. Kovcs Zsuzsanna gyermekgygysz, iskola-egszsggyi habilitcis szakorvos szakorvos, hzi gyermekorvos Dr. Berkes Andrea gyermekgygysz szakorvos Kllner Katalin vdn Dr. Scheiber Dra gyermekgygysz szakorvos Dr. Hanusz Klra gyermekgygysz szakorvos, hzi gyermekorvos Dr.

Schultheisz Judit gyermekgygysz szakorvos Holl Rzsa vdn Dr. Stefanik Krisztina pszicholgus Kdr Magdolna vdn, npegszsggyi szakember Dr. Soltsz Andrea gyermekgygysz szakorvos, hzi Dr. Klmn Mihly gyermekgygysz szakorvos, hzi gyermekorvos gyermekorvos Szllsi Gerg Jzsef npegszsggyi szakember Dr. Kalmr Magda pszicholgus Tth Anik gygypedaggus Dr.

Kardos Lszl biostatisztikus, megelz orvostan s npegsz- Vsrhelyi Nagy Anik vdn, szakmenedzser sgtan szakorvos Dr. Zack Boukydis pszicholgus. A dokumentum felleli mindazon orvosi s vdni tev- meghatrozsra, kiegsztve a szli meggyelssel s rizikfelm- kenysgeket, amelyeket az alapellts terletn a szakemberek a rssel. NM rendelet sza- blyoz szksg van egyb szempontokon alapul meggyelsekre, nyomon kvetse rdekben vgeznek.

A csecsemk s gyermekek fejldsnek nyomon kvetse minden A hazai irodalmi adatok szerint a fejldsi zavarok tbb mint egy- velk valamilyen helyzetben tallkoz szakember felelssge. Szmos vizsglat igazolja tostsval elsegtsk optimlis fejldst. Szlk, gondozk, neve- ugyanakkor, hogy kell tjkoztats s oktats utn a szlk sa- lk s az egszsggyi szakemberek kzs hivatsa s felelssge en- jt gyermekeik fejldsnek meggyelsvel, valamint a szlk s az nek biztostsa. A hzi gyermek orvos s a vdn abban a kivlts- egszsggyi elltk kztti kommunikci fejlesztsvel a fejldsi gos helyzetben van, hogy vgigksrheti a gyermeket a fejlds tjn, zavarok idbeni felismerse javthat.

Bki, Gy. Gallai, M. Paksy, L. Mdszertani levl, A krdv rthets. Ezek az anyagok inter- statisztikai jellemzit, alkalmazhatsgnak lehetsgeit s korltait. Ehhez kapcsoldik mg tartalmazza: hrom letkorban vrandssg, jszltt- s gyermekkor hrom kiegszt letkor: 15 hnapos s 2,5 ves korban azokrl a kell a szlvel kzsen kitlteni a rizikkrdvet, s ahol a vdn rizi- gyermekekrl kell kitlteni szli krdvet, akiknl az azt megelz ktnyezt szlel, ott a szksges segt lpseket megtennie.

Htves korban pedig Az tmutat felptsben igyekeztnk a szrvizsglatok gyakor- azokat a gyermekeket szrjk, akik valamilyen oknl fogva mg nem lati megvalstshoz szksges lpseket kvetni, eszerint megfogal- kezdtk meg iskolai tanulmnyaikat. A knnyebb ttekinthetsg mazni a legszksgesebb teendket, mindezzel igazodva a csecsemk cljbl a jelen tmutathoz mellkelt tblzatban foglaltuk ssze az s kisgyermekek viselkedshez egy-egy vizsglati helyzetben.

El- alapelltk s a szlk feladatait a gyermekkori szrvizsglatok sorn. Bizonyra zoltuk. Szli krdv szltek a szli krdv alkalmazsval s a rizikfelmrssel. A v- III. Rszletes vdni vizsglati mdszertan szerstsre trekedtnk, valamint elvgeztk a szli krdvvel val V. Rszletes orvosi vizsglat sszehangolsukat.

A projekt lezrsa s a jogszably-vltozsok meg- trtnte utn a szli krdvek elektronikus www. A portlon re- Az ltalnos bevezetben feltntettk az elmlt idszak fejldsi l- gisztrlt szlk emellett hrleveleket kapnak, amelyek segtenek a kr- lomsait, jellemeztk az adott letkor viselkedst, jtktevkenysgt. A Szli krdv utn beillesztett Vizsglati tmutatt kveten, az Ugyancsak a mellkletben kaptak helyet azok a rszletes orvo- ott szerepl krdsekkel egyeztetve rszleteztk a szrsek Vdni si vizsglati sornak megfelel adatlapok, amelyek megknnythetik mdszertant a fejldsi mrfldkvek feltntetsvel, a konkrt vizs- a hziorvosok munkjt.

Ezt mindenkppen javasolt kvetni, ha vala- glati, meggyelsi metdus lersval, vgl a gyelemfelkelt jelek, mely gyermeknl a szli krdv eredmnye ezt megkvnja. Az orvosi vizsglat clja minden letkorban az, hogy a szli meg- Ezt kveten sor kerlt az Orvosi vizsglat mdszertannak ler- gyelsek s a vdni szrsek s megllaptsok ismeretben az orvos sra, amely vgigkveti a rendelbe rkezett szlvel s gyermekkel rtkelje a gyermek fejlettsgt, s ha eltrst szlel, felelssgteljes val kontaktusfelvtelt, majd a gondos meggyelst kveten elvg- dntst tudjon hozni a tovbbi teendket illeten.

A szli krdvek bevezetsvel egyszersdtt a vdni szr- Az tmutat vgn lv Mellkletekben helyeztk el a szli vizsglati lapok tartalma: az j szrvizsglati lapokat is a mellkle- krdv felvtelnek rszletes algoritmust s kirtkelst, valamint tek kztt tntettk fel. Azzal, hogy az tmutatban kzsen jelennek az egyes letkorokban ismtelten megjelen vdni szrvizsglato- meg a gyermekgygyszati s vdni vizsglatok, md nylik egyms kat pl. A vdn rtesti a szlt a szli krdv megbeszlsnek idpont- 7.

Felteszi a gyermek viselkedsre, rzelmi llapotra vonatkoz kr- jrl. Rkrdez a szlk egyb aggodalmra, problmira. A vdn megbeszli a szlkkel az ltaluk papron vagy elektro- 8. Kirtkeli a krdvet, s ennek eredmnyrl tjkoztatja a szl- nikusan kitlttt krdvet. Ha a szlk nem tudtk kitlteni a krd- ket s a hzi gyermekorvost, hziorvost.

Amennyiben a szli krd- vet, segt kitlteni azt. A megfelel letkorban elvgzi a sttuszvizsglatot. Tisztzza a szlkkel, hogy az elz vizsglaton esetlegesen felme- az letkorokban is, amikor azt rendelet egybknt nem rja el. Tancsokat ad a szlknek az elkvetkez idszakra szlan ar- 5. Amennyiben a kt tallkozs kzben szakvizsglat trtnt, rkr- rl, hogy mit tehetnek azrt, hogy optimalizljk a gyermek fejl- dez, hogy a szl rti-e, elfogadja-e, betartja-e, amit a szakorvosi vagy dst.

Tancsokat ad a szlknek a felmerlt viselkedsi s rzelmi egyb vizsglaton talltak s elrtak? Szksg esetn folytatdott-e problmkra. Azoknak a szlknek, akik interneten nem tudjk elrni a szli gygytorna, fejleszts? Elvgzi az adott letkorban elrt ktelez szrvizsglatokat s ha kvetkez letkorra vonatkoz rszt. Kzben folyamatosan gyeli a gyer- Tjkoztatja az orvost a szli krdv eredmnyrl, valamint az mek viselkedst, klnsen a szlvel val kapcsolatot, kommunikcit. A vizsglat eltt tjkozdik a vdn ltal elvgzett vizsglatok anamnzis ttekintsvel tisztzza, hogy fennll-e brmilyen rizikt- eredmnyeirl, megllaptsairl, a megkldtt aktulis szli krdv nyez.

Ilyenek az tlagosnl kedveztlenebb szociokonmiai sttusz, eredmnyrl s az esetlegesen jelzett problmkrl, krdsekrl. Javaslatait jl rtheten, tmogat stlusban, a szlket partnerknt kus betegsgek stb. A szlkkel tisztzza, hogy az elz vizsglaton esetlegesen felme- ra is hivatkozva kommuniklja a szlkkel.

Amennyiben kicsit lassabb tempj, de j irny s stabil fejldst 3. Amennyiben a kt tallkozs kzben szakvizsglat trtnt, rkr- lt a vizsgl orvos, nyugtassa meg a szlket, hogy minden gyermek dez, hogy a szl rti-e, elfogadja-e, betartja-e, amit a szakorvosi vagy egyni tempban fejldik.

Bizonytalan eredmny esetn beszljen meg egyb vizsglaton talltak, elrtak. Szksg esetn folytatdott-e a to- kontrollvizsglatot, s trjen vissza az emltett terlet vizsglatra. A vbbi kivizsgls, elkezddtt-e a javasolt rehabilitci, gygytorna, szlk jobban elfogadjk a tovbbi vizsglatok szksgessgt, ha azo- fejleszts?

Elvgzi a gyermek meggyelst, ziklis s neurolgiai vizsgla- csald szmra elfogadhat lesz a szakvizsglat, hiszen az eltrst k tt. Ha a szli krdv pontszma elri vagy meghaladja a 3 pontot is szlelik. A korn elkezdett fejleszts hatsa lnyegesen jobb, amelyet a rszletes orvosi vizsglati lap alapjn dokumentl. Magyarzza el, hogy a tallt elma- 5. Az anamnzis, a sajt vizsglat s meggyels, a szli krdv, a v- rads nem jelenti azt, hogy a gyermek nem hozhatja be a fejldsbe- dni szrsi eredmnyek s megllaptsok, valamint a szlk probl- li megksst.

Megtli, hogy szksg van-e tovb- kk rtelmileg vagy mozgsban vgleg elmaradott lesz. A hziorvos bi kivizsglsra, amely csecsemkorban fejldsneurolgiai, ksbbi s a vdn trelmre, szakrtelmre van szksg ahhoz, hogy ne ezt letkorban gyermekneurolgiai, gygypedaggiai, pszicholgiai vagy lje meg a szl. Amennyiben megksett vagy eltr fejldssel tall- szakrti bizottsgi vizsglatot jelent.

Mrlegeli, hogy csak lassabban, kozunk, hangslyozzuk, hogy a korai fejlesztsnek, terpis eljrsnak de j irnyban halad gyermeki fejldst tapasztal, vagy bizonytalan a minl elbb meg kell kezddnie, mert gy rhet el a legjobb eredmny. Megbeszli a vdnvel a javasolt hanem a megszervezett fejlesztsek mielbbi megkezdsvel s folya- gondozsi szempontokat, teendket. Rszletes vdni vizsglati mdszertan IV. A vrandsgondozs alatt a vdn tjkoztatst ad a szlknek a te- vagy ha mg nincs vlasztott orvos, akkor a terletileg illetkes hzi rletileg illetkes hzi gyermekorvos vagy annak hinyban a vegyes gyermekorvossal, vegyes praxist ellt orvossal.

Ha a szls eltt A vdn, ha vrandsknt gondozta, mr ismeri az desanyt. Az orvosi vizsglat a szakma szablyai szerint, a gondos A vdn a hazaadst kvet rn bell megltogatja az anamnzisfelvtellel kezddik. Ennek sorn ki kell trni a csaldi s jszlttet.

Az orvosi vizsglatnak jelenleg nincs rendeletben szab- krnyezeti anamnzisre s rtkelni kell a pre- s perinatlis krtrt- lyozott idpontja, de javasolt a hazaadst kvet 5 munkanapon be- net adatait. Elszr krdezzk s hallgassuk meg az anyt, ezt kvet- ll megtrtnnie. Mivel a gyermek ksbbi kezelst, gondozst a en olvassuk el a zrjelentseket: az jszlttt, majd az desanyjt is.