Karmentesitesi kezikonyv 3


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 366315129
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 14,95

MAGYARÁZAT:Karmentesitesi kezikonyv 3

To browse Academia. Skip to main content. Log In Sign Up. Download Free PDF. Attila Varga. Saly Erika. Kalocsai Janka. Orchidea Karlowits-Juhász. Ádám Anetta. János Ugrai. Gabor Halasz. Réti Mónika. Fehér Vivien. Kőpatakiné Mészáros Mária. Download PDF. A short summary of this paper. Pedagógiai kultúra 4. A Reflektív segítés a pedagógusképzésben c.

A képek nem függetleníthetők a kiadványtól, felhasználásuk kizárólag a vonatkozó szövegrészekkel és megfelelő hivatkozásokkal engedélyezett! A kötetben szereplő idézetek fordításai, ha másképp nem jelöljük, a szerzők saját fordításai. Pedagogiai innovacio beliv CS6. A  sorozat címe azért lett pedagógiai kultúra, mert csak ennek megújításán, megváltoztatásán keresz­tül juthatunk egy eredményesebb iskolarendszerhez, oktatáshoz.

Nem szeret- nénk közhelyes kijelentésekkel élni, de tény: az újszerű technológiai, társadalom- szerveződési, információ- és ismeretszerzési képződmények dominanciája alap­jai­ ban kérdőjelezi meg iskolázásunk, tömegoktatásunk jelenleg még mozdíthatatlannak hitt talpköveit. A kihívások számtalan oldalról érik az iskolai és az iskolán kívüli nevelést egyaránt. Ezek számbavétele, értelmezése, a megoldási lehetőségek és alter- natívák keresése hosszú időre fontos feladata lesz az oktatáskutatóknak, pedagógiai fejlesztőknek, neveléstudományi szakembereknek.

Reményeink szerint ez a tartós igény fogja éltetni kicsiny műhelyünk könyvsorozatát. Ez a kötet az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet és a Miskolci Egyetem együttmű- ködésében készült, s a szerkesztők és az őket körülvevő munkatársak közös szakmai hitvallására épül. Ennek alapja egyrészt a méltányos, inkluzív oktatás elősegítése, másrészt a pedagógiai kultúra megújulásának támogatása, ösztönzése iránti elköte- lezettség.

A tanulmányok ezúttal a két intézetnek az innováció támogatásával kap- csolatos elméleti kutatómunkájáról és a gyakorlati innovációt támogató tevékenysé- géről, azok eredményeiről adnak számot. Célunk egyrészt elméleti oldalról felvázolni a pedagógiai innovációk keletkezé- sének és terjedésének támogatását szolgáló tényezőket. Ezt a cél szolgálja az első két tanulmány: Halász Gábor az innovációk oktatási rendszeren belüli keletkezésének és elterjedésének elméleti kérdéseit tárgyalja, Varga Attila és Kalocsai Janka alapve- tően az intézményi szint perspektívájából vizsgálja, hogyan támogathatja a környe- zet a pedagógiai innovációt.

A további tanulmányok egy-egy konkrét pedagógiai eszköz vagy fejlesztés bemu- tatásával illusztrálják azt az igen széles, gyakorlatilag végtelennek tekinthető esz- köztárat, amelynek segítségével az oktatási rendszer szereplői a pedagógiai innová- ciók kialakulását és terjesztését segíthetik. Fehér Vivien tanulmánya magyar és német történelemkönyvek összehasonlító elemzésével mutat rá arra, hogy a tanesz- közök tartalma miként segítheti a tanítás-tanulás megújulását.

Réti Mónika írásá- nak segítségével bepillantást nyerhetünk abba, milyen szerepe van a reflektív peda- gógusszerep fejlesztésének, a pedagógusok professzionális tanulásának az innováció támogatásában. Ádám Anetta tanulmányában a pedagógusok tanulásának gyakor- latközösségek szervezésével történő támogatásáról olvashatunk.

A reflexió, nyitott- ság és folyamatos fejlődés intézményi szintű kialakítására és támogatására mutat be példát Saly Erika írása az ökoiskolák, míg Kőpatakiné Mészáros Máriáé az egész 7 Pedagogiai innovacio beliv CS6.

A kötet zárótanulmányában Karlowits-Ju- hász Orchidea a közösségi szolgálat példáján keresztül mutatja be, hogy miként le- het egy, a köznevelésben bevezetendő innovációhoz a pedagógusképzésben adekvát felkészítést nyújtani úgy, hogy e felkészítés kialakítása magában a felsőoktatási in- tézményben is jelentős innovációként jelenjen meg.

A szerkesztők 8 Pedagogiai innovacio beliv CS6. A terjesztésre irányuló erőfeszítések évek óta jelen vannak a hejőkereszt- úri iskolában: az intézmény már több olyan lépést tett, amely ebbe az irányba mutat. Mindez hangsúlyozottan veti fel az elterjesztés elméleti hátterének a kérdését.

Vajon eleget tudunk-e arról, hogy az olyan sikeres iskolai pedagógiai megoldások, mint amilyen a hejőkereszt- úri, milyen feltételek mellett vihetőek át más iskolákba? Vajon elegendő elméleti és gyakorlati tudásunk van-e a sikeres pedagógiai megoldások más iskolákba történő átvitelének problémavilágáról?

A tanulmány célja az oktatási innovációk keletkezését és terjedését meghatározó összefüggések elemzése elsősorban annak érdekében, hogy segítse azt a reflexiót, amely a hejőkeresztúri modell terjesztésével kapcsolatban Magyarországon elin- dult, és támogassa magát a terjesztési folyamatot.

Az oktatási innovációk keletkezése és terjedése Az oktatási innovációk keletkezésének és terjedésének kiterjedt irodalma van. E fogalom kiemeli a terjesztésnek azt a mozzanatát, hogy nemcsak a számosság növekszik, hanem a méretek és ezzel együtt a jelleg is, azaz a terjedéssel megváltozik a terjedő dolog minősége is. Nem egyszerűen egy kisebb dolog meg- sokszorozódásáról, hanem egy nagyobb és egyben új dolog keletkezéséről van szó.

Csak körülírással tudjuk visszaadni azt a tartal- mat, amit ez a kifejezés takar. Olyan, kissé körülményes fordulatokkal tehetjük ezt, mint pl. A léptékváltás nemcsak és nem is elsősorban mennyiségi, hanem inkább minőségi változást jelent, azaz nem arról van szó, hogy ugyanabból több lesz, hanem arról, hogy valami más ke- letkezik.

Különösen így van ez akkor, ha az innováció terjedése olyan környezetben kell, hogy történjen, amely jelentős mértékben eltér attól, ahol keletkezett: például olyan is- kolákban, amelyek kevéssé nyitottak a változásra, ahol a személyzet képességei szeré- nyebbek, vagy amelyben az új technológia működtetéséhez szükséges egyéni és szerve- zeti tanulás lehetőségei korlátozottak. Az organikus jelző és az organizmus metafora mögött a szerve- zetek komplex adaptív rendszerként történő értelmezése található, amely dinamikus, azaz nem mechanikus vagy statikus rendszerként tekint a szervezetekre, és a változások jelentős részét evolúciós folyamatok eredményének tartja.

Ebbe nemcsak a műszaki meg- oldásokat értjük bele, hanem a munka megszervezésének minden elemét, hangsúlyozva a mögöt- te meghúzódó szisztematikus, tudatos megfontolásokat. Ebben az értelemben a hejőkeresztúri iskolában alkalmazott Komplex Instrukciós Módszert is sajátos technológiaként értelmezzük. Ezt a tudást az a vizsgálódási terület nyújthatja számunkra, amelyet implementációkutatásnak, beavatkozáskutatásnak vagy a léptékváltással járó ter- jesztés kutatásának scaling-up research nevezhetünk.

E tudást nem pótolhatja a magáról a bevitt technológiáról való — bármennyire alapos — tudás: a technológia gondos leírása és elemzése csupán egyike azoknak az eszközöknek, amelyek segít- hetik a léptékváltással járó elterjesztést. Azoknak a kutatási megközelítéseknek, amelyeket fentebb említettünk, közös jellemzőjük a mikroszintű folyamatok jelentőségének és komplexitásának hangsú- lyozása. Többek között ez különbözteti meg e megközelítések alkalmazóit azoktól, akik átfogó közpolitikai terminusokban gondolkodnak az implementációról, és akik gyakran nem látják azt, amit egy e témában nemrég megjelent tanulmány szerzői a gyakorlati szakemberek aktív szerepének agency of practitionersa kon- textuális komplexitásnak és a tanulók és gyakorlati szakemberek közötti interakci- ók világának hármasával írtak le Looi—Teh, Az oktatási innovációk léptékváltással történő elterjesztését támogató tudást többek között David Cohen, a University of Michigan professzora próbálta néhány évvel ezelőtt összefoglalni.

Cohen, aki munkatársával együtt korábban többek kö- zött a híres kaliforniai matematikaoktatási reform kudarcának vagy talán inkább félsikerének implementációs szempontból különösen tanulságos történetét kutatta Cohen—Hill,a kurrikulumot érintő fejlesztési beavatkozások implementálá- sának és az e területen keletkező innovációk terjedésének különösen jól felkészült kutatója. Ebben többek között azokra a rendkívül nagy eltérésekre hívják fel a figyelmet, amelyek egyfelől az átvevő iskolák vagy pedagógusok között lehetnek, másfelől azokra, amelyek az elterjeszteni próbált innovációk fejlesztési beavatkozá- sok, programok között találhatóak.

A foga- dó közeg és a beavatkozás között lehet szerencsés találkozás, de lehet inkompatibi- litás is. Cohen és szerzőtársa két olyan elemet emel ki, amely a sikeres terjesztés vagy sikeres implementálás szempontjából különösen fontos. Az egyik a specifikálás vagy részletes leírás elaborationa másik az adaptáló tanulásának hozzásegítése ahhoz, hogy újraépítse a saját rutinjait, a saját gyakorlatát, immár az innovatív tech- 12 Pedagogiai innovacio beliv CS6.

Az egyik a programról a beavatkozásról, a technoló- giáról szól, a másik a folyamatról. Az oktatási innovációk elterjesztésére törekvők gyakran az innovatív technoló- gia specifikálásától, azaz minél pontosabb és részletesebb leírásától várják, hogy az átvétel sikeres legyen. A részletes specifikáció nélkülözhetetlen, ugyanakkor van- nak kockázatai is, mivel nem bátorítja az átvevőt eléggé abban, hogy a részleteket az adott kontextus figyelembevételével maga dolgozza ki.

Cohen és Ball fent idézett tanulmányában ugyanazt a kettőséget emeli ki, amit egy, a közelmúltban megjelent, az oktatási innovációk léptékváltással történő ter- jesztésével kapcsolatos kutatási eredményeket összefoglaló mű szerzői a forráscent- rikus és felhasználócentrikus megközelítések kettősségével írnak le Dearing et al. Az előbbi figyelmének a középpontjában magának az elterjesztendő innová- ciónak a sajátosságai állnak, az utóbbi figyelme elsősorban az átvevő ágensek isko- lák, pedagógusok sajátosságaira fókuszál.

A hejőkeresztúri modell története az egyik legjobb példa erre: amikor a tantestü- let egy továbbképzés során megismerte az új technológia alapjait, annak kidolgo- zottsága rendkívül messze volt attól, hogy működőképes tanítási gyakorlatot és szakmai rutinokat lehessen rá építeni. Az űrt részben saját kísérletezéssel, részben a releváns irodalom tanulmányozásával próbálták kitölteni, és a kettő közül valószí- nűleg az előbbi játszotta a nagyobb szerepet abban, hogy az új tanulásszervezési technológia rutinszerű gyakorlattá válhatott lásd a keretes írást.

A Komplex Inst- rukciós Program KIP hejőkeresztúri modelljének kialakulása különösen jól il- lusztrálja a kollektív és egyéni kísérletezés és tanulás szerepét a sikeres pedagógiai technológiák megszületésében. Az isko- la tantestülete majdnem teljes létszámmal ból 15 fő vett részt a Stanford Egyetem által kifejlesztett komplex instrukció egy alapítvány által szervezett ismertetésén Pécsett.

A pedagógusok a rendezvényen hallottak hatására hatá- rozták el, hogy a programot saját iskolájukban bevezetik … Az innováció kiteljesedésében fontos szerepet játszott, és még ma is játszik a tanulás. A pécsi látogatást és a program adaptálásáról szóló döntést követően a nevelőtestület mindenekelőtt a program pedagógiai hátterének megismerését tűzte ki célul.

Ez a tanulás magyar és idegen nyelvű szakmai tanulmányok feldolgozását je- lentette és jelenti, minden esetben a saját helyzetre történő értelmezéssel. A pécsi látogatás, majd az azt követő bevezetést támogató döntés után az iskola pedagógusainak nem volt kötelező csatlakozniuk a programhoz.

Kez- detben csak néhányan, fél év múlva a tantestület egyharmada használta tan- óráin a módszert, majd a későbbiekben fokozatosan egyre több pedagógus döntött úgy, hogy részt vesz a KIP alkalmazásában. Ahhoz azonban, hogy a programot egyre többen alkalmazzák, a vezetés feladatának tekintette, hogy a KIP-et már alkalmazó pedagógusok közötti kommunikációt úgy irányítsa, hogy az hívogató és meggyőző legyen a tantestület többi tagja számára.

Jelenleg az iskolában tanító összes pedagógus alkalmazza módszert. Ami- kor új kolléga érkezik a tantestületbe, akkor a vezetés nem kívánja meg tőle azonnal a módszer alkalmazását, hanem egy intenzív tanulási folyamat után, rendszerint fél év elteltével csatlakozik a programhoz, amelyet az előzetesen, az új kolléga által végzett tanórai hospitálásokon és a konzultációkon szerzett tapasztalat is támogat.

Nagy, És ahogyan ez a hejőkeresztúri iskolában is csak a fokozatos és önkéntes elterjedés útján válhatott sikeressé, ugyanúgy az átvevő iskolákban is hasonló fokozatos és önkéntességen alapuló folyamatok nyomán várható sikeres, azaz tartós és mély hatást generáló átvétel. Cohen és Ball az innovációt átvevők tanulása segítésének kérdését elemezve egy fontos, néha elfeledett mozzanatra hívják fel a figyelmet.

Bár az átvevő tanulásának támogatása nagymértékben növeli a sikeres terjesztés esélyeit, ez rendkívül idő- és energiaigényes. Az átvevők tanulásának intenzív támogatása, írják, a technológia még alaposabban kidolgozott specifikációját igényli, és ezek kombinációja az inno- vációt rendkívül komplex vállalkozássá alakíthatja. Ez különösen nagy terhet rak- hat az innováció megalkotójára, akinek az implementáció problémavilágába is bele kell magát ásnia ahhoz, hogy az átvevők tanulását megfelelően orientálni tudja.

Ez megköveteli az innováció továbbfejlesztését is, annak alaposabb kutatását, ami új humán- és pénzbeli erőforrásokat igényel. Végül mindez teljesen átalakíthatja az újító szerepét, aki immár nemcsak az általa megalkotott technológiáért, annak fej- lesztésért vállalja a felelősséget, hanem a terjesztés implementálásának sikeréért való jóval összetettebb felelősség is rá hárul. Az oktatási innovációk terjedésének sajátosságai Az innovációk terjedése az oktatás világában egy sor olyan specifikus problémát vet fel, amelyek miatt a témával kapcsolatos és döntően a piaci szférában zajló folyama­tokat vizsgáló klasszikus innovációs elméleti megközelítések, mint a klasz- szikusnak számító Rogers-féle diffúziós elméletre támaszkodók, csak kor- látozottan használhatóak.

A közszférában működő iskolák világa jóval szabályo- zottabb, mint ami a piaci szférát jellemzi, és teljesen mások az érdekeltségi viszonyok. Itt helyi szinten nincs jelen az a fajta innovációs kényszer, amely a gaz- daság világában vállalati szinten is jellemző, és a folyamatok standardizáltsága is más jellegű, hiszen elsősorban nem a piac vagy a technológiai megállapodások által kikényszerített, könnyebben megkérdőjelezhető standardokról van szó, hanem olyanokról, amelyek mögött magas szintű politikai döntések, explicit vagy hallga- tólagos társadalmi megegyezések és a közhatalom kényszerítő ereje áll.

Az általá- nos standardoktól való eltérést, ami a helyi innovációk lényegi eleme, és ennek az 15 Pedagogiai innovacio beliv CS6. Az oktatási innovációk keletkezésének és terjedésének egyik ismert kutatója, a Harvard Egyetem professzora, Christopher Dede egy ban megjelent tanulmá- nyában azt emelte ki, hogy bármennyire sikeres is egy oktatási innováció, annak az esélye, hogy elterjedjen, akár egyetlen iskolán belül is csekély, nemhogy iskolák kö- zött lásd a keretes írást.

Szemben azzal, amit a társadalom más szektoraiban ta- pasztalhatunk, a sikeres programok elterjesztése az oktatásban különösen ne- héz … Egy olyan innováció, amely például az egy gyorsbüfében keletkezik, könnyen átvihető minden hasonló üzletbe, amely az adott franchise része, és talán minden hasonló más étterembe is. Ugyanakkor egy újfajta tanulásszer- vezési stratégia, amely sikeresnek bizonyul egy gyakorlati szakember munká- jában, még ugyanabban az iskolában is nehezen vihető át más gyakorlati szak- emberek munkájába, nemhogy szélesebb körben más iskolákba.

Általában minél nagyobb az innováció komplexitása, és minél nagyobb a lehetséges kontextusok változatossága, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy az innováció nem tud átjutni keletkezésének eredeti környezetéből más olyan helyekre, ahol az implementálása értékesnek bizonyulhatna.

Más szavakkal, az oktatási átalakulás terjeszthetőségéről gondolkodva nem szabad belees- nünk abba, amit Wiske és Perkins a »megismételhetőség csapdájának« replica trap neveztek, vagyis azzal próbálkoznunk, hogy megpróbáljuk min- denütt megismételni azt, ami egy helyen működött, figyelmen kívül hagyva az igények és a környezetek sokféleségét.

Az idézett tanulmány felhívja a figyelmet egy fontos distinkcióra, amelyet az egyedi innovációk individual educational innovations elterjesztése és a rendszer- szintű reformok systemic reform implementálása között kell megtennünk. Ezek nagyon eltérő problémavilágokat jelentenek, eltérő elméleti dilemmákat vetnek fel, és eltérő gyakorlati megoldásokat igényelnek.

Részletes kereső Témaköri fa. A kosaram. Bejelentő neve. Bejelentő e-mail címe. Hozzájárulok böngészőm adatainak átadásához. Bejelentő böngészője. Keresés beállítások. Oldal url. A nevét és e-mail címét csak az Önnek való visszajelzés miatt kérjük. Dedikált Olvasatlan. Kézikönyv témakör művei, könyvek, használt könyvek. A böngészője nem támogatja a JavaScriptet! A weboldal funkciói így nem működnek. Az antikvarium. Egy oldalon látható:.

Könyvek típusa:. Kaphatók előre:. Az élet veresége Várkonyi Tibor. A növények világa I-II. Andrásfalvy András Humánökológia Bernek Ágnes Kerényi Ervin. Állattan Dr. Molnár Gyula Utánunk az özönvíz Molnár István Zöldköznapi kalauz Könczey Réka A város, ahol élünk - Budapest Székely Tibor. Környezettudomány Mészáros Ernő. Environmental Science Bernard J.

Dictionary of Environmental Protection Technology Dr. Egon Seidel. Közösségi környezetvédelmi akcióterv. Környezetvédelmi lexikon I-II. Láng István. Magyarország környezeti mutatói Szabó Elemér. Environmental Audits Lawrence B. Környezet- és természetvédelmi lexikon I-II.

Ángyán József Ökológia kislexikon Széky Pál. Environmental Governance Sourcebook Andrej Steiner. Műanyagipari környezetvédelmi lexikon Dr. Farkas Ferenc Media Source Directory Tom Popper. Vízminőségi figyelők kézikönyve Szabó Ákos Környezetvédelmi technika W. Állampolgári részvétel a környezetvédelmi Fülöp Sándor Környezetvédelmi kézikönyv Bándi Gyula. Környezetvédelmi kisenciklopédia I-II. Juhász Géza Kármentesítési kézikönyv 4.

Márton Péter. Ökológiai kisenciklopédia Dr. Török János. Akadémiai lexikonok - Környezetvédelem I-II. Stefanovits Pál. Nemzetközi környezetvédelmi betűszótár Pásztor János The Natconsumers Handbook Kmetty Zoltán. Europe's Environment David Stanners.

Környezetvédelmi demokrácia a gyakorlatban Fülöp Sándor. Environmental Science Gareth Jones Környezetvédelem korszerűen dedikált példány Dr. László Ferenc. Környezet- és természetvédelmi lexikon I Mohay Jolán. Earth in the Balance Al Gore. Környezetvédelmi lexikon II. Az életben maradás programja Frederic Vester. Ökotérképezés Heinz-Werner Engel.

Der Öko-Atlas Joni Seager. Manual on Public Participation in Environmental Tóth Nagy Magdolna. Lehrbuch der Grundwasser- und Quellenkunde Prof. Konrad Keilhack. Taschenbuch der Naturschutzes Hans Schwenkel. A hatékony környezetvédelem eszközei Dr. A környezeti menedzsment közgazdasági eszközei Kerekes Sándor A természet kisenciklopédiája David Burnie. Akadémiai lexikonok - Környezetvédelem I.

Angol szavak és kifejezések Dr. Rédey Ákos. Barangolás a természetben Tompáné Balogh Mária. Contributions to a Manual of Palaearctic Papp László.