Kezelesi utmutato ruhakhoz


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 254803187
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 14,85

MAGYARÁZAT:Kezelesi utmutato ruhakhoz

Azt a kicsi, sokszor idegesítő cetlit nem véletlenül varrják a ruháidba. A rajta található jelek ugyanis megmutatják, hogyan őrizheted meg őket legtovább jó állapotban: csakhogy ehhez nem árt, ha érted is, mit jelentenek a kis ábrák. Miért pont cetli? A gyártóknak is érdeke, hogy a megvásárolt ruha minél tovább szép maradjon. Mellékelhetnének többoldalas és többnyelvű használati utasítást is a különböző ruhákhoz, de sokkal praktikusabb egy sokáig megmaradó, egyezményes jeleket használó piktogramrendszert alkalmazni, amit - elvileg - mindenki azonnal értelmezni tud.

A cetliről megtudhatod, hogyan kell mosni, vasalni és szárítani az adott anyagot anélkül, hogy károsítanád. Hasonlóan a közlekedési lámpákhoz, egyértelmű jelek segítenek az eligazodásban, a cetlin található piktogramokat ezért textil-KRESZ-nek is nevezik. Meghatározott sorrendben követik egymást az ábrák, a magyarázatokat is ebben a sorrendben olvashatod. A Magyarországon is érvényes kezelési útmutató szabvány a következő ábrákat alkalmazza.

Mosási tanácsok - kis mosóteknőt keress Minden olyan eljárás, ami vízzel kapcsolatos, kis teknővel van jelezve a ruhán. Ebbe a mosás mellett az áztatás, az előmosás, az öblítés és a centrifugálás is beletartozik. A gépi vagy kézi mosáshoz szükséges adatokat a teknőben jelzik, például a maximum mosási hőmérsékletet a teknőbe írt számmal vagy pöttyökkel. Ha legközelebb olyan ruhát veszel, aminek a cetlijén a teknőben egy pöttyöt vagy as számot találsz, ne rakd 60 °C-on a gépbe, mert valószínűleg összemegy.

Ha a teknő alatt egy vonalat látsz, az kíméletes mosást jelent, ha két vonalat, az nagyon óvatos, kímélő programos mosást igénylő anyagot mutat. Ha a teknőben a szám és vonalak helyett egy vízbe merülő kezet találsz, akkor csupán kézzel és langyos vízzel moshatod az adott ruhát, és a dörzsöléssel, csavargatással is nagyon vigyázz.

Ha a teknőben még kéz sincs, azaz üres, az azt jelenti, hogy nyugodtan mosd az anyagot úgy, ahogy kedved tartja, mert nem kényes. Fehérítés - figyeld a háromszöget A mosás során vagy után következő fehérítés szabályait a háromszög jelzi a cetlin.

Ha üresen látod, akkor bármilyen - klóros, peroxidos - fehérítés engedélyezett. Ha csupán a klórt tiltja, azt a háromszög belsejében, a bal oldalával párhuzamos vonal jelzi. Ha csupán azt engedélyezi, akkor Cl felirat van a háromszögbe írva.

Ha semmiféle fehérítés nem tenne jót, akkor egy nagy x-szel van áthúzva a háromszög. Szárítás - négyzetben az információk A különböző szárítási utasításokat kis négyzet jelzi, amit időnként egyéb rajzokkal is kiegészítenek. Például a négyzetbe rajzolt kör a ruhaszárítógépet engedélyezi, az abban található pöttyök pedig a hőfokot jelölik.

A három pötty a legmagasabb, az egy pedig a lehető legalacsonyabb hőfokot jelenti, ha nem látsz pöttyöt, az bármilyen hőfokot megenged. Ha a négyzetbe rajzolt kört áthúzva látod, akkor ne tedd szárítógépbe a ruhát, mert tönkreteheti. A sima négyzetbe rajzolt vonalak is szárítási lehetőségeket jelölnek: ha egy vízszintes vonalat látsz benne, az azt jelenti, hogy sima felületen szárítsd a ruhát, és lehetőleg ne akaszd fel, mert kinyúlhat.

A függőleges vonalak pedig pont az utóbbit ajánlják, centrifugálás nélkül. Ha a négyzet tetején egy kicsi, fejére fordított háromszöget látsz, az is függőleges szárítást jelent, de kicsavarva. Vasalás - kicsi, pöttyös vasaló tájékoztat A kis vasaló a cetlin értelemszerűen vasalási instrukciókkal lát el.

A pöttyök a hőmérsékletet jelzik, egy pötty °C-ot, a kettő °C-ot, a három pötty pedig °C-ot is megenged. Ha nem látsz pöttyöt a vasalóban, viszont egy nagy x-szel át van húzva, akkor az az anyag egyáltalán nem vasalható. Ha a vasaló felett vonalakat látsz, azzal a gőzt próbálták jelezni, azaz gőzölős vasalóval is nekieshetsz az anyagnak, ha ez át van húzva, akkor ne használj gőzölést.

Vegytisztítás - a kör ad útmutatást A kör alakú jelzés a vegyi tisztítás szabályait jelzi, a használható vegyszert pedig betűk mutatják. Ezeket is jó tudni, bár igazán a ruhatisztító dolgozóinak fontos. Az A betű az összes általában használt szerves oldószer használatát megengedi, az F betű a szénhidrogéneket, a P betű pedig  a perklór-etilént engedélyezi. Ha F betűt látsz, az kényes anyagra utal, melynél csak nehézbenzint és fluorszénhidrogént ajánlott alkalmazni.

Ha a betűk alatt még vonalat is látsz, az további megkötéseket jelent, például a szárításnál vagy a hőmérsékletnél. Ha a kör nemes egyszerűséggel át van húzva, akkor ne add be vegytisztítóba.

Az acetát cellulózból és ecetsavból álló, száraz szemcsés kémiai vegyület, amely acetonban szálképző folyadékká oldható, és az úgy nevezett száraz szálképző eljárással szál állítható elő belőle pamutmaradékok és facellulóz felhasználásával. Gyakran használják esküvői ruhák és más alkalmi ruhák gyártása során. Puhaságának köszönhetően a selyem jó szintetikus alternatívája le­het. Ha a címke azt mutatja, hogy az acetátszálakat tartalmazó ruhadarabok moshatók, ajánlott őket hideg vízben mosni.

Egyébként a ruhák vegytisztítása javasolt. Regenerált cellulózszál, pamuthulladék apró darabjaiból készítenek. Kémiai eljárás során állítják elő, amely kombinálja a rézt és az ammóniumot. Hasonló a műselyemhez, de jobb légáteresztő tulajdonságokkal rendelkezik, akárcsak a pamut. A Cupro kötöttáru, fehérnemű, lenvászon, ruha, blúz készítéséhez használható.

Először az as években kezdték gyártani Németországban, jelenleg elsősorban Japánban gyártják. A cupro biológiailag lebomlikvalamint a gyártási folyamat alatt használt réz visszanyerhető és újra felhasználható. A cuprót zárt hurkú rendszerben állítják elő, ezért kevesebb vegyi anyag és víz használata is elegendő.

Fapépből gyakran eukaliptuszból, tölgyből vagy nyírből előállított cellulózalapú anyag, mely zártkörű oldószer-centrifugálási eljárással, amin-oxid felhasználásával készül. Először az Egyesült Államokban gyártották, ahol Tencel néven is ismert. Most az egyik legnagyobb lyocellgyártó Ausztriában található Lenzing AG. A lyocell használható blúzok, farmer típusú termékek, fehérneműk, sportruházat és babaruházat gyártásához.

Tisztítása langyos vagy hideg vízben, enyhe tisztítószeres kézi mosással ajánlott a szövetet kicsavarása nélkül. Szárítsa a levegőn, vállfáról vagy szárítóról lógatva. A gyártási folyamatban a leginkább használt oldószer az amin-oxid, amely ártalmatlan és újrahasznosítható. A legnagyobb lyocellgyártó a gyártási folyamat során elsősorban bioüzemanyagokat használ. A hulladék melléktermékeit tüzelőanyag-forrásként újra felhasználják.

Ezt a típusú műselyemszálat bükkfák rostjainak felhasználásával állítják elő viszkóz eljárással. A modalt először Japánban fejlesztették ki az es években. Jelenleg a legnagyobb termelője Kína, de gyártanak modalt, Indiában, a Fülöp-szigeteken vagy Ausztriában is. A modalt fehérneműk, sportruházat, pólók, hálóruhák, fürdőköpenyek és lepedők gyártásához használják. Bármilyen vízhőmérsékleten mosható, ajánlott azonban a hideg víz és a kímélő mosószer használata a mosása során. A modal előállítása során 10—szor kevesebb vizet használnak, mint a pamut esetében.

A gyártás tekintetében a triacetát szálak hasonlítanak az acetát szálakhoz. A triacetát tiszta cellulózból készül. Az acetáttól való különbség az alkalmazott kémiai vegyületek koncentrációjában rejlik, amely magasabb a triacetát esetében. A triacetátszálakat kötött darabokban, ruhákban, szoknyákban, sportruházatban és bélésanyagokban használják. Magasabb a hőállósága, mint az acetáté, kevésbé gyűrődik és jobban ellenáll a mosásból adódó negatív hatásoknak. A pliszírozott darabok esetén kézi mosás ajánlott.

Leggyakrabban facellulózból lucfenyő, erdeifenyő, bükkfa, eukaliptusz állítják elő, egyes esetekben más forrásból bambusz- cukornád- vagy szójacellulóz. Kémiai úton feldolgozva viszkózus anyaggá válik, amely szilárd szálasanyaggá alakul. Blúzokhoz, ingekhez, ruhákhoz, öltönyökhöz, könnyű kötöttárukhoz, nadrágokhoz stb. Gyártását az Egyesült Királyságban szabadalmaztatták a Jelenleg a legnagyobb termelőország Kína. A szálasanyag biológiai úton lebomlik, de újrahasznosít­hatósági és biológiai úton való lebonthatósága csökken, ha más szálakkal keverik.

A viszkóz előállításához olyan kémiai anyagokat használnak, mint a nagyon mérgező szén-diszulfid, maró-szóda, ammónia, aceton vagy kénsav. A CO2 kibocsátás 0,5 Mt alatti egy tonna viszkóz előállításához, amely az egyik legalacsonyabb CO2 kibocsátás. A viszkóz gyártása a nagy mennyiségű víz, energia és vegyi anyagok használata miatt olcsó, amely negatív hatással van a munkavállalókra és a környezetre. Az alpaka egy dél-amerikai háziasított állatfaja, amely egy kis lámára hasonlít, és amelynek gyapját szövőfonal készítésére használják.

Az alpakák gyapjából készült ruhadarabok kissé nagyobb odafigyelést igényelnek. A legjobb, ha kézzel mossuk hideg vízben, nagyon könnyű tisztítószerrel és árnyékban szárítjuk. Megfelelő karbantartás esetén nem fog összemenni és kibolyhosodni. Nincs szükség vegyszerekre — ez azt jelenti, hogy az alpaka-tenyésztés teljesen biztonságos és természetes a környezet számára. Az alpakákat többnyire Peruban tenyésztik. Míg az alpaka-kereskedelem jó a helyi közösségek számára, a gyapjúnak hosszú utat kell megtennie, hogy a világ más részein vevőhöz jusson.

Az alpakák lágy, párnázott lába nem károsítja a talaj felső rétegeit a juhok és kecskék patájával ellentétben. Az angóra gyapjút az angóranyulak szőrének felhasználásával készítik. Főleg kötött ruházathoz, például pulóverekhez, mellényekhez és divatos téli kiegészítőkhöz használják. A valódi angóra gyapjú ruházat gondos odafigyelést igényel.

Az angóra túl sok tisztítása tönkreteheti a pulóvert. A vegytisztítás a legjobb mód az angóradarabok tisztántartására, de hideg vízben kézzel is mosható. Azokban az ipari gyárakban, ahol a nyulak szőrét kitépik a nyírás helyett, a szőrme előállítása fájdalmas és stresszes műveletté válik az állat számára, de az is előfordulhat, hogy élve megnyúzzák az állatokat.

Kínában, ahol a termelés nagy része található, nincsenek szabályok a nyulak tartására és szőrük megszerzésére. A bambusz egy természetes textil, amelyet a bambuszfű pépéből készítenek. A textilkeres­kedelemben használt bambusz szinte kizárólag Kínából származik. Könnyen kezelhető és energiatakarékos: A bambusz ruhát 30°-on lehet mosni, mosás előtt jobb az adott ruhadarabot kifordítani.

Öblítőre nincs szükség vagy használatuk nem ajánlott. A bambusz más növényekhez képest is kevesebb öntözést igényel. Nincs szükség növényvédő szerekre vagy szintetikus műtrágyára a bambusz termesztéséhez, de a legtöbb bambuszszövet kémiailag intenzív folyamattal kerül előállításra. Egy bembuszmező 5,1 tonna CO2-t semlegesítamely három kínai CO2 kibocsátásnak felel meg.

A bio pamutot hagyományos módon és vegyi anyagok nélkül termesztik. Maguk a magvak sem génmódosítottak. A normál pamuthoz hasonlóan a biogyapot is légáteresztő, lágy tapintású és nem töltődik fel elektromossággal.

A bőr egy természetes anyag, amelyet állati bőr cserzésével állítanak elő. A legtöbb bőrt Ázsiában gyártják. Meleg és légáteresztő anyag. Ez a tulajdonsága nagyon hasznos cipők és kabátok esetén — a műbőr nem rendelkezik ugyanezekkel a tulajdonságokkal, így meleg időben kényelmetlenné válhat. Egy kilogramm bőr készítéséhez 17 liter víz szükséges, ami szor kevesebb, mint a műbőr esetén.

A bőr cserzése egy nagyon mérgező folyamat a bőrfeldolgozás során, ami súlyos mellékhatásokkal jár, akár rákot is okozhat. A báránygyapjú a textilipar által felhasznált legrégebbi állati eredetű szövet. A gyapjú nagy része Ausztráliából és Új-Zélandról származik. Mosás esetén a tisztítást kézzel vagy speciális gyapjútisztító programmal kell végezni. Nem mosható klórt tartalmazó mosószerekkel.

A jutafonal a juta növényéből készül, napjainkban az egyik legmegfizethetőbb természetes szálasanyag, csak a pamut előzi meg legyártott mennyiségben. A jutatermelés környezetbarát és könnyen kivitelezhető, minimális hatást gyakorol a környezetre. A juta hajlékony és rugalmas. A jutaszövetekből táskákat, szőnyegeket, csomagolóanyagokat és bevásárlótáskákat készítenek, amelyekre a műanyag szatyrok egyik legjobb alternatívájaként tekintenek.

A juta szövete törékeny lehet, ezért azt óvatosan kell kezelni és kézzel kell mosni. A nedves anyagot nem szabad kicsavarni vagy összetekerni. Egy hektárnyi juta 15 tonna szén-dioxidot nyel el és 11 tonna oxigént termel. A juta termesztése segít megtisztítani a levegőt. A kasmír a kasmírkecske, Pashmina kecske és más típusú kecskék szőrének felhasználásával készül. A szőrt a tavaszi vedlési időszakban gyűjtik össze, amikor a kecske természetesen megszabadul a téli bundájától.

A kasmír pulóvert soha nem szabad felakasztani, mindig hajtsa össze, hogy elkerülje a kötött ruhadarab kinyúlását vagy eldeformálódását. Tartsd távol hőforrásoktól, például radiátoroktól és a napfénytől, hagyja természetes módon száradni. Egy kasmír darab lebomlásához általában 1 év szükséges. Kender, vagy ipari kender általában az északi féltekén található, Cannabis sativa növényfajta törzséből állítják elő, amelyet kifejezetten ipari felhasználásra termesztenek.

A tiszta kender textúrája hasonló a vászonéhoz. A kenderhez egyes esetekben lyocellt az eukaliptuszból előállított mesterséges szövetet. Helyezze a finom kenderből készült darabokat egy fehérneműs zsákba, mielőtt azokat mosógépbe helyezné. A színes kendert mossa le hideg vízzel. Egy pohár ecet az öblítővízben eltávolítja a mosószer nyomait és segít a szövet friss illatának megtartásában.

Nincs szükség kémiai anyagokra a kender termesztéséhez, valamint a kender természetes kártevőirtóként viselkedik. A len egy erős szálas anyag, amelyből lenvászon készül — jó légáteresztő tulajdonságokkal rendelkező, antibakteriális anyag.

A len hideg, nem trópusi éghajlaton terem, tehát a legtöbb lent Kínában, Belgiumban, Franciaországban, Fehéroroszországban és Oroszországban termelik.