Tanterv es utmutato b kategoria


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 228123882
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 5,65

MAGYARÁZAT:Tanterv es utmutato b kategoria

A közúti közlekedésről szóló A képző szervnek a jogszabályi változások miatt szükséges módosításokat a vállalkozási feltételeken és az írásos tájékoztatón - ha jogszabály másként nem rendelkezik - a jogszabály hatálybalépését követő 30 napon belül át kell vezetnie.

A közlekedési hatóság a képzési engedélyt visszavonja, amennyiben a jogutód a képzési engedélyben foglalt tárgyi és személyi feltételeket nem teljesíti. A mentesített tanulók felkészítésében a képző szerv a tanulóval kötött külön megállapodás szerint működik közre. A képzés és a vizsgáztatás során a képzési és vizsgáztatási tevékenység végzéséhez a közlekedésért felelős miniszter által előírt dokumentumokat az ún. Az igazolás időbeli hatálya azonos a forgalmi engedély hatályával, de ez két évnél nem lehet hosszabb időtartamú.

Tehergépkocsi és pótkocsi rakfelületén, továbbá motorkerékpár hátsó ülésén oktatás közben személy nem szállítható. A vizsgát a vizsgaközpont szervezi. A vizsgára bejelentett tanuló a továbbiakban: vizsgázó vizsgáztatásában - a 3 bekezdésben foglaltak kivételével - a közlekedési hatóság vizsgabiztosi névjegyzékében szereplő, a vizsgaközpont által szakmai szempontok figyelembevételével vezényelt vizsgabiztos működik közre. A kizárási okot a vizsgabiztos haladéktalanul köteles bejelenteni a vizsgaközpont részére.

E tekintetben azokat a vezetői engedély kategóriákat kell azonosnak tekinteni, amelyeknek. Az a -c pont tekintetében a 3. Az egy évet az adott kategóriára vonatkozó utolsó sikeres vizsga letételének időpontjától kell számítani. Közoktatási intézmény által végzett képzés esetén gyakorlati vizsgára bocsátható az is, aki a jogszabályban meghatározott életkornál legfeljebb 3 hónappal fiatalabb, azonban forgalmi vizsgára csak a jogszabályban meghatározott életkor betöltése után bocsátható.

A 12 hónapon túl kizárólag a 3 bekezdés alapján mentesülők esetében a teljes gyakorlati képzés, az 5 bekezdés alapján mentesülők a teljes képzés megismétlését követően jelenthető újabb vizsgára. Az egyes vizsgatárgyak típusát a vonatkozó jogszabályok alapján a közlekedési hatóság határozza meg.

A rendelkezésre álló különböző nyelvű SZEV-vizsgaanyagok közül a vizsgázó állampolgárságára tekintet nélkül választhat. Ha az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda a tolmácsolást nem tudja biztosítani, akkor annak ellátására a kiválasztott nyelvben jártas más alkalmas személyt kell biztosítani. A tolmács közreműködésével történő elméleti vizsgaigényt a kért vizsgaidőpontot megelőzően legalább 15 nappal korábban kell benyújtani a vizsgaközponthoz.

A tolmács díját a vizsgázó köteles viselni, és annak megfizetését a kért vizsgaidőpontot megelőzően legalább 5 nappal köteles igazolni. A kijelölés időkorlátozást is tartalmazhat. Az írásbeli meghatalmazás legfeljebb egy napra szólhat. Újabb vizsgát csak a tanfolyam megismétlése után tehet. A sikeres vizsgáról a vizsgaközpont vizsgaigazolást állít ki, amelyet a sikeres vizsgát követően haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgát követő munkanapon elektronikus úton továbbít a közúti közlekedési nyilvántartó szerv részére.

Ebben az esetben, vagy a vizsgáztatás szabályainak megsértése esetén a vizsgabiztos köteles a vizsgát felfüggeszteni. Ebben az esetben a közlekedési hatóság a szakoktatót - a vizsgaközpont által lefolytatott szakfelügyeletről készült jegyzőkönyv alapján és legfeljebb hat hónapi időtartamra - a szakoktatói tevékenységtől eltilthatja. Amennyiben a vizsgaigazolást a vizsgaközpont már kiadta, a vizsga érvénytelenítéséről szóló döntést az ügyfél lakóhelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal járási fővárosi kerületi hivatalának szervezeti egységeként működő okmányirodának a továbbiakban: okmányiroda is meg kell küldeni.

A szakoktatói felvételi vizsga a a közlekedésért felelős miniszter által tantervi és vizsgakövetelményben meghatározottak alapján meghatározottak szerint történik. A szakoktatói vizsga a a közlekedésért felelős miniszter által tantervi és vizsgakövetelményben meghatározottak alapján meghatározottak szerint történik. A továbbképzéshez kapcsolódó elméleti vizsgát a közúti járművezetők számítógépes elméleti vizsgájánál alkalmazott és elvárt körülmények betartásának megfelelően kell teljesíteni.

A vizsgabiztosi vizsga a a közlekedésért felelős miniszter által tantervi és vizsgakövetelményben meghatározottak alapján meghatározottak szerint történik. Az elméleti vizsgát a közúti járművezetők számítógépes elméleti vizsgájánál alkalmazott és elvárt körülmények betartásának megfelelően kell teljesíteni.

Amennyiben a vizsgakötelezettségét a vizsgabiztos sikeresen teljesítette, a közlekedési hatóság újabb érvényességi idejű vizsgabiztosi igazolványt ad ki. A közúti közlekedési szakembereket a szaktanfolyamot követő vizsgán a vizsgaközpont által kizárólag szakmai szempontok figyelembevételével vezényelt - a vizsgajegyzőkönyvben megnevezett és a szaktanfolyami vizsgabiztosi névjegyzékben szereplő - vizsgabiztosok vizsgáztatják. A szaktanfolyami vizsgabiztosnak - a vizsgabiztosi engedélye érvényben tartásához - évente a KTI által szervezett továbbképzésen kell részt vennie.

A gépkocsivezető ötévente továbbképzésen vesz részt. A képzési engedély alapképesítési és továbbképzési képesítési szaktanfolyamok megtartására együttesen adható. A vizsgák lebonyolításával kapcsolatos szakmai követelményeket e rendelet alapján a közlekedési hatóság határozza meg. A sikeresen vizsgázó részére - érvényes vezetői engedély megléte esetén - a közlekedési hatóság a A Gépjárművezetői képesítési igazolvány - a gépkocsivezető választása szerint - személyesen vehető át a vizsgaközpont kijelölt ügyfélszolgálatán, illetőleg postai úton külön hivatalos iratként továbbítható.

A közlekedési hatóság minőségbiztosítási szabályokat állapít meg a vizsgabiztosokra vonatkozó követelmények fenntartása érdekében. A minőségbiztosítási szabályok magukban foglalják a vizsgabiztosok ellenőrzését és szakfelügyeletét, munkájuk, továbbképzésük, ismételt engedélyezésük, és folyamatos szakmai fejlődésük során, illetve megtartott vizsgáik eredményeinek rendszeres felülvizsgálatán keresztül. Ez a korlátozás nem érinti a munkáltató nem szakmai tevékenységhez kötődő egyéb belső ellenőrzését.

A szakfelügyelet keretében öt évente egyszer minden vizsgabiztost legalább 4 órán át meg kell figyelni vizsgáztatás közben, több vizsga figyelemmel kísérését lehetővé tevő módon. A rendkívüli továbbképzés elvégzése és sikeres vizsgája mentesíti a vizsgabiztost a rendes továbbképzés alól abban az évben.

A pályázatok beadásának határideje a kiírástól számított 30 nap, a pályázathoz mellékelni kell az igazgatási szolgáltatási díj befizetéséről szóló igazolást. A pályázatokat a beérkezés sorrendjében abból a szempontból vizsgálja, hogy megfelelnek-e:. A Rendszer és a Tananyag akkreditációjának érvényességi ideje legfeljebb 38 hónap a kihirdetést követően.

A közlekedési hatóság a Rendszer és a Tananyag változtatásait ellenőrizheti. A modulokat fejezetekbe kell szervezni olyan módon, hogy egy fejezet legfeljebb tíz modult tartalmazhat. A pályázatok beadásának határideje a kiírástól számított 30 nap, a pályázathoz mellékelni kell az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

A pályázat alapján a közlekedési hatóság - megfelelés esetén - a benyújtott pályázat tárgyát képező szimulátor berendezésre vonatkozóan akkreditációs számot ad ki, illetve ellátja az engedély érvényességét jelző matricával a továbbiakban: matrica. Ebben az esetben a kérelmezőnek a módosított kategóriának megfelelő hátralévő, sikeresen még nem teljesített gyakorlati vizsgáit kell teljesítenie úgy, hogy a gyakorlati vizsgák tekintetében - a 9.

ITM rendelettel módosított rendelkezései nem érintik a Ha a képző szerv a jelentkezés időpontjában - az általa vizsgálható okmányok és a tanuló nyilatkozata alapján - megállapította, hogy a tanuló a vizsgára bocsátásra vagy a vezetői engedély kiadására vonatkozó feltételeknek nem felel meg, köteles erről a tényről a tanulót írásban tájékoztatni.

Szakoktatói képesítések. A szakoktatói képesítési szakok:. A Bármely egyetem közlekedés- vagy gépészmérnöki karán szerzett. Bármely főiskolán szerzett. A felsorolt képesítések szakoktatói névjegyzékbe vételre - szakmai előírások tekintetében - jogosítanak.

A nem említett szakképesítések elfogadásáról a közlekedési hatóság egyedi elbírálás alapján határoz. A tanfolyami képzés. Tárgyi feltételek a képzéshez. A képző szervnek rendelkeznie kell az ügyfélfogadáshoz - az ügyfélfogadás idejében kizárólag a képző szerv vállalkozás céljára szolgáló - ügyfélfogadó helyiséggel, amelynek felszereltsége biztosítja az ügyfelek kulturált fogadásának és kiszolgálásának feltételeit.

Az ügyfélfogadóban a képző szerv képzési engedélyét és a vállalkozási feltételeit és az írásos tájékoztatót ki kell függeszteni, továbbá a cégtáblán az ügyfélfogadás idejét fel kell tüntetni. Az ügyfélfogadás ideje nem lehet kevesebb hetente összesen 8 óránál, amely 8 órát munkanapokon 8 és 20 óra között kell meghatározni. A képző szervnek rendelkeznie kell. A helyiségben oly módon kell elhelyezni az oktatni kívánt járművet vagy tanalvázat, hogy a tantervekben meghatározott létszámú tanulók a bemutatott feladatokat megfigyelhessék, gyakorolhassák.

A helyiségnek meg kell felelnie a munkavédelmi és tűzvédelmi előírásoknak is. Az oktatás ideje alatt gondoskodni kell a motor üzemeltetéséből keletkező gázok elvezetéséről. A helyiségben el kell helyezni továbbá a tűzvédelmi előírásoknak megfelelő számú és töltetű tűzoltó készüléket, valamint az oktatáshoz szükséges számú, de legalább db asztalt és széket. A helyiség fűtését - minimálisan 18 °C - világítását és szellőzését biztosítani kell.

A képzésben és vizsgáztatásban résztvevők számára megfelelő WC-t és kézmosási lehetőséget kell biztosítani. A járműkezelési és rutinfeladatok oktatásához meghatározott gyakorló pálya szilárd burkolatának, kizárólag a képzés gyakorlás céljára elfogadható - a kétkerekű járművek vezetésének oktatását kivéve - minden olyan felület, amely időjárástól függetlenül, a burkolat deformációja nélkül alkalmas a feladatok gyakorlására.

A kétkerekű járművek oktatásához aszfalt vagy beton burkolatú pálya szükséges. A pálya méretének az adott járműkategóriára előírt tantervi és vizsgafeladatok gyakorlására alkalmasnak kell lennie. A kizárólag képzésre használt pálya esetében nem követelmény az összes feladat egyidejű gyakorlási lehetőségének biztosítása. A pálya oktatás közbeni átrendezése megengedett. A tanulókat a közlekedésért felelős miniszter által kiadott, az egyes járműkategóriákra vonatkozó, hatályos Tantervi és Vizsgakövetelmények előírásai szerint kell képezni.

Azokban a közoktatási intézményekben iskolákbanahol a közúti járművezető-képzés beépült az iskolai tantervbe, a tanulók vizsgára bocsátásának feltétele, hogy az iskolai tantervet a vizsgaközpont jóváhagyja. Az alapismeretek tantárgyainak összes kötelező vagy annál több óraszámán belül az egyes tantárgyak oktatására fordítandó órák számát a közlekedésért felelős miniszter által kiadott tanterv figyelembevételével az iskolavezető határozza meg.

A tantárgyi tananyag témakörönkénti felosztása a szakoktató feladata. Az iskolavezető által elkészített tanrendet a tanfolyam kezdetét megelőző legalább 3 munkanappal korábban a vizsgaközpont részére meg kell küldeni. Tanrend változása esetén a Bizonylati album szerinti módosított tanrendet a változás előtt legalább 3 munkanappal korábban a vizsgaközpont részére elektronikus úton meg kell küldeni, illetve egy példányt a tanulmányi naplóhoz csatolni kell.

A tanfolyam tantermi oktatásán minden alkalommal jelenléti ívet kell vezetni, melyet az oktatáson részt vevőkkel minden foglalkozáson alá kell íratni. A jelenléti ívet az összes résztvevő aláírása után le kell zárni úgy, hogy arra további aláírás ne kerülhessen, majd a tanulmányi naplóhoz kell csatolni. A továbbiakban, amennyiben nincs változás az egyes tanfolyamok tanrendjében, a tanrenden a foglalkozásokra vonatkozóan csak az oktatás időpontját és óraszámát kell feltüntetni, a tantárgyakat nem kötelező bejegyezni.

A tanfolyamon részt vevők névsorát a Bizonylati album szerinti nyomtatványon a tanfolyam első foglalkozását követő 1 munkanapon belül elektronikus úton meg kell küldeni a vizsgaközpont részére, illetve egy példányt a tanulmányi naplóhoz kell csatolni. A képző szerv - a vállalkozási feltételeinek megfelelően - az előírtnál magasabb óraszámú tanfolyamokat is tarthat. Ettől magasabb óraszámú hiányzás esetén a tanuló számára - azon témakörökből, melyeken a tanuló nem vett részt - pótfoglalkozást kell tartani.

A pótfoglalkozást a tanrendbe be kell illeszteni, és a tanrend módosítására vonatkozók szerint be kell jelenteni. Az e-learning képzésben részt vevő tanuló adatait, illetve az e-learning képzés azonosító számát a tanulóval kötött szerződés alapján a hozzáférést követően haladéktalanul, de legkésőbb 24 órán belül a vizsgaközpont részére meg kell küldeni. A vizsgára jelentkezéshez előírt képzési rész tantárgy elvégzését tanúsító igazolást az e-learning képzés esetén minden esetben, tantermi képzés esetén a tanuló kérelmére az iskolavezető köteles a befejezést követő 3 munkanapon belül a tanuló részére kiadni, valamint a vizsgaközpont részére elküldeni.

Az igazolásnak tartalmaznia kell:. Összevont tanfolyam esetén a 3. Összevont tanfolyam esetén a vizsgázó bármikor lemondhat a Együtt tartott tanfolyami foglalkozásokat a következő kategóriákban lehet szervezni:. Az együtt tartott oktatást külön, kategóriánként kell a tanulmányi naplóban feltüntetni.

Pontosság ellenőrzött. A sajátos nevelési igény SNI gyűjtőfogalom, amely többletjogokat biztosít a különleges bánásmódot igénylő gyermekeknek, tanulóknak. A sajátos nevelési igényt szakértői bizottság állapítja meg, kategóriái: mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékossággal élő vagy halmozottan fogyatékos. A sajátos Nevelési Igényű SNI gyermekek definíciója a jelenleg hatályos köznevelési törvény szerint: [1].

Tehát a sérült, fogyatékos vagy részképesség zavaros gyerek gyógypedagógiai fejlesztésre szorul. A közoktatási törvény szerint joguk is van ehhez a fejlesztéshez. A sajátos nevelési igény SNI fogalmának tágabb értelmezése azokat a különleges bánásmódot igénylő gyermekeket jelöli, akiknek állandó vagy átmeneti jelleggel fizikai, biológiai, pszichikai, intellektuális, családi vagy szociokulturális okok miatt egyéni, a többségtől eltérő nevelési-oktatási szükségleteik vannak.

A fogyatékossággal élők mellett ide tartoznak a tanulási nehézséggel, magatartászavarral küzdők illetve a kivételes képességű tanulók. A sajátos nevelési igény nem orvosi vagy pszichológiai értelemben vett diagnózis, hanem az oktatás területén való többletjogosultságok biztosítása érdekében bevezetett iskoláztatási kategória. A múltban a szegregált oktatást tartották a célravezető megoldást a fogyatékosok esetében, emiatt ezeket a fogalmakat a gyógypedagógia kisajátította magának.

A fogalmak differenciálódása fontos folyamat ill. Miután az integrációs politika vált uralkodóvá, nem lehetett őket megkülönböztetni olyan módon, mint korábban azt a szegregált oktatás megkívánta. Az SNI törvényi szabályozása az es évek óta többször is pontosításra került, többek között maguk a jogszabályok által előidézett nem kívánt következmények miatt. Az as köznevelési törvényben hangsúlyt kapott a fogyatékos gyermekek differenciált, képességeikhez igazodó nevelése-oktatása, majd a törvény módosításai ban és ben [2] további jogokat biztosítottak a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermekeknek.

Az SNI-a esetében maradhat a tanuló speciális intézményben és finanszírozásuk is fennmarad, az SNI-b kategória kizárólag normál oktatási intézmények keretében fejleszthető, az utánuk járó fejkvóta azonban megszűnik. Az új megkülönböztető definíció gyakorlati használhatósága azonban nehézségekbe ütközött, egyrészt a hazai diagnosztikai gyakorlat korszerűtlensége miatt, másrészt mert egyes zavarok organikus vagy nem organikus eredetének feltárása nem minden esetben lehetséges.

Az SNI és BMT gyerekek a kiemelten tehetséges gyermekekkel együtt képezik a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek jogszabályi kategóriáját. Az SNI diagnosztikájának fontos szerepe van abban, hogy a gyermekek időben hozzájuthassanak a korai fejlesztéshez. Magyarországon ezt a feladatkört a járási, illetve megyei szintű szakértői bizottságok látják el.

Ha a védőnő, gyermekorvos, óvodapedagógus, iskolapedagógus jelzi, hogy a gyermek fejlődésében probléma mutatkozik, a szülő engedélyével, első lépésként alapszintű diagnosztikai intézménybe, a járási tankerületi szakértői bizottságokhoz korábbi nevelési tanácsadók irányítják a gyermeket.

Itt sor kerülhet a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség BTM megállapítására vagy kizárására és az ehhez kapcsolódó felülvizsgálatokra. A BTM-es tanuló fejlesztő foglalkoztatásra jogosult, ami kizárólag integrált oktatás keretében valósítható meg. Ezután megállapítják, kizárják, esetleg felülvizsgálják az értelmi vagy tanulásban akadályozottság tényét, meghatározzák a fejlesztés irányát.

A szülőkkel egyeztetve kijelölik a fejlesztés színhelyét, ami történhet szegregált szakintézményben is. A korai diagnózis intézményi lehetőségei pl. A kora gyermekkori intervenciós ellátásra A korai diagnózis intézményi lehetőségei pl. A védőnők módszertani ajánlások alapján végzik el a szűréseket, [10] nem áll azonban rendelkezésükre egy egységes, standardizált fejlődési szűrőeljárás. A kora gyermekkori intervenciós ellátásra szoruló gyermekeknek több mint egyharmada nem kerül ellátásba a hozzáférés regionális egyenlőtlenségei miatt.

A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló következtében az alap- és szakellátást biztosító intézmények a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba KLIK olvadtak be. Az SNI Magyarországon elsősorban nem szakmai, hanem ellátási, finanszírozási kategória. A sajátos nevelési igényű tanulókat képző intézmények ig magasabb normatív támogatásban részesültek. Az SNI gyermekeket besorolásuktól függően kettő, illetve három gyermeknek kell számolni a pedagógusok után járó átlagbér alapú támogatás lehívásakor.

Magyarországon ben kezdődtek a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolán az integrációval kapcsolatos kutatások, de a hazai integrált oktatásnak az as közoktatási és az as esélyegyenlőségi törvény adott zöld utat. Az Európai Unió arra törekszik, hogy a fogyatékos és a részképességzavaros gyerekek együtt tanulhassanak az ép gyerekekkel. Ezt az oktatási formát inklúziónak, vagy inkluzív nevelésnek nevezik.

A törekvéseknek az a legfőbb oka, hogy a szegregált intézmények ugyan jól fejlesztik a képességeket, de emellett az oktatás színvonala sokszor nagyon alacsony, amire néha maguk a fogyatékosok is felhívják a közvélemény figyelmét. Ez rontja esélyüket arra, hogy a későbbiekben dolgozni tudjanak. A jelentések rámutatnak arra, hogy a társadalom peremén élő népességből aránylag többen kerülnek gyógypedagógiai iskolába, mint a többségi társadalomból.

A speciális képzések sokszor elveszik az időt a tulajdonképpeni tanulnivalóktól. Mindazonáltal mérlegelni kell, hogy az integrált nevelésben rendelkezésre áll-e a megfelelő gyógypedagógiai kapacitás, és a megfelelő rugalmasság mind a tantervek, mind az intézmények részéről. Megállapítják, hogy a rosszabb tárgyi tudás miatt a felsőoktatásban is kevesebb a fogyatékos hallgató, mint ami arányos lenne, és hogy aki mégis sikeresen szerez diplomát, az is nehezebben helyezkedik el, mint az épek.

A rokkantsági ellátások csökkentése és szigorítása, bizonytalanná tétele veszélyezteti a fogyatékosok megélhetését és a társadalomba való beilleszkedését. Az adatok ugyanakkor hiányosak. Az inkluzív oktatást úgy képzelik el, hogy a gyógypedagógiai foglalkozások a tanórákon kívül zajlanak. Ez azt eredményezheti, hogy amíg az ép gyerekek sportra, zenére, rajzra, korrepetálásra, szakkörre, vagy magasabb szintű tanulmányi képzésre, például felvételi előkészítőre járnak, addig a fogyatékos tanulók gyógypedagógiai foglalkozásokon vesznek részt.

Mérlegelni kell, hogy a lemaradás melyik helyzetben a kisebb. A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából. Ez a közzétett változatellenőrizve : Hozzáférés: Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáértpp. ESzCsM rendelet 3. Kutatási zárótanulmány. Kiss László szakszolgálati és fogyatékosságügyi köznevelési referenssel Csányi Yvonne : A speciális szükségletű gyermekek és fiatalok integrált nevelése In: Illyés Sándor szerk : Gyógypedagógiai alapismeretek, Budapest Kategória : Fogyatékosság.

Névterek Szócikk Vitalap. Nézetek Olvasás Szerkesztés Laptörténet. Kezdőknek Segítség Közösségi portál Kapcsolatfelvétel Adományok. Mi hivatkozik erre? Kapcsolódó változtatások Speciális lapok Hivatkozás erre a változatra Lapinformációk Hogyan hivatkozz erre a lapra? Linkek hozzáadása. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral küzd.