Mester minosites utmutato


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 907314816
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 5,23

MAGYARÁZAT:Mester minosites utmutato

To browse Academia. Skip to main content. Log In Sign Up. Download Free PDF. Péter Tusor: Purpura Pannonica. Tusor Péter. Download PDF. A short summary of this paper. ELÕSZÓA pápaság egyetemes történetének egyik meghatározó fejezete a részegyházakhoz -és részben idetartozóan az egyes államokhoz -fûzõdõ kapcsolata, más szóval a caput et membra viszonyrendszere. E viszonyrendszer a helyi katolikus közösségek és államok életében korszakoktól függetlenül és magától értetõdõen ugyancsak különösen fontosnak mondható.

Magyarország és az Apostoli Szentszék kapcsolatainak vizsgálata a barokk tudományosság kezdeteitõl a pozitivizmus korán át egészen napjainkig a magyar historiográfia kiemelt feladatai közé tartozott. Kivételt ez alól csupán a 2. A kapcsolatok egyik legfontosabb, az ország történelmére jelentõs hatást gyakoroló fejezete a katolikus felekezetszervezõdés idõszaka.

A protestáns egyházak mellé a -kor kihívásaira szintén választ adó -katolikus konfessziót megszervezõ magyar felsõpapság és a római központ kapcsolatainak specifikus feltárására azonban mindeddig nem került sor. Vanyótól például: Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona országainak egyházmegyéirõl Monumenta Hungariae Italica 2Pannonhalma ; Gallától: A püspökjelöltek kánoni kivizsgálásának jegyzõkönyvei a vatikáni levéltárban.

A magyar katolikus megújhodás korának püspökei, Levéltári Közlemények LK Munkásságuk könyvészete: Molnár Antal, Egy magyar egyháztörténész a Sarbak GáborCsorna Zombori IstvánBudapest Ennél sokkal színvonalasabb áttekintés:Molnár Antal, A pápaság és Magyarország a török uralom idejénKözép-Európa harca a török ellen a Dolgozatok az egyházi jogból és a vele kapcsolatos jogterületekrõl szerk.

Egyaránt vizsgálni kell a kapcsolatok legkülönfélébb szintjeit, a programadó Trienti Zsinat alkalmazásának kérdéseit; a középkori jogi elemek és struktúrák továbbélésének hatását; a szorosabban vett egyháztörténeti szempontok mellett a politikai, diplomáciai vonatkozásokat úgy az esemény- mint az intézménytörténetben, nemkülönben az érintkezések szervezeti, technikai problémáit, a mûvelõdéstörténeti aspektusokat.

Ugyancsak elengedhetetlen magának a pápaság kora újkori történetének és a római kúriai intézményeinek beható tanulmányozása a nemzetközi szakirodalom alapján. Az elmúlt évtizedek eredményei jórészt ismeretlenek az itthoni történetírás számára, a tárgyalás alá kerülõ problémák pedig kizárólag azoknak a sajátosságoknak és tendenciáknak ismeretében oldhatók meg, amelyek meghatározták az Egyházi Állam A kúriai hivatalok struktúrájának és mûködésének átlátása és megértése elengedhetetlen a kapcsolatok mechanizmusának feltérképezéséhez.

A számos részlépés fokozatos megtételével teljesíthetõ feladat megoldása széleskörû szakirodalom és szerteágazó forrásbázis hasznosítását követeli meg. A vatikáni titkos archívum és a vatikáni apostoli könyvtár; a hazai egyházszervezetet az ország prímásaként egy személyben irányító esztergomi érsekek 7 iratainak, továbbá a magyar ügyeket intézõ Habsburg-kormányszerv: az udvari magyar kancellária és az egyéb bécsi hivatalok levéltárainak szisztematikus feltárása korántsem elegendõ.

A korszakra nézve egyébként is a Vatikán helyett inkább a Quirinál megjelölést kellene használni -ami ma az olasz államfõk rezidenciája - tekintve, hogy a pápák a [17][18][19]. De ugyanígy használhatnánk még a Laterán kifejezést is stb. A fogalomhasználat problematikájáról: Burkhard dikasztérium -olykor csekély számú, mégis mellõzhetetlen -magyar vonatkozásainak összegyûjtése is hosszas kutatómunkát igényel.

Vizsgálatom kezdetekor semmiféle prekoncepció nem vezetett. Célom mindössze annyi volt, hogy ne csupán az eddig figyelmen kívül hagyott adatok beemelésével értékeljek újra már ismert jelenségeket vagy történéseket, hanem teljesen új szálat szõjek a kora újkori magyar történelem narrációjába. A kérdést a Az ilyesfajta kutatások mégis elképzelhetetlenek elõzetes kérdésfeltevés nélkül. Ez a kérdés azonban tágabb idõhatárok között jelentkezik, és a mindenkori esztergomi érsek bí borosi méltóságára vonatkozik.

Vagyis arra az igen egyszerû és szembeötlõ problémára, hogy a magyar prímások nemcsak Az elõzmények, a középkori gyökerek, a nemzetközi és jogi keretek egyébként is kötelezõ szemrevételezésén túl ez a látszólagos ellentmondás ösztönzött arra, hogy a bevezetõ és záró fejezet segítségével tulajdonképpeni vizsgálataimat szélesebb kronologikus mezõbe illesszem, amire munkám Timon Sámueltõl kölcsönzött fõcíme, 14 valamint alcíme is hangsúlyosan ráirányítja a figyelmet.

S hogy miért tartottam e címadást indokoltnak? Az említett fejezetek megfelelõnek vélt méretezése mellett azért, mert ma már meglehetõsen kevés olyan részmozzanata van a magyar történelemnek, amely az Árpád-kortól napjainkig a maga folytonosságában tanulmányozható.

A világtörténelemben szintén aligha akad még egy másik, jellegében, szerkezetében és rendeltetésében, hagyományaiban és belsõ szabályaiban alapvetõen változatlan, az egymást váltó történeti korszakok során sértetlenül fennmaradt zárt testület, mint a Senatus Divinus. Várkonyi Ágnesnek tanácsaikért, észrevételeikért, gondos bírálatukért.

Kéziratom sajtó alá rendezése és megjelentetése OTKA posztdoktori programom ny. D keretében történt. Munkám gondos lektora Török József volt. A "kardinális" csak a 8. Az elnevezés nemcsak a római papság sajátja volt. A as évektõl harminc, fõleg itáliai katedrális klerikusaira -vagy egy részükre -szintén használták, de ez a szokás az idõk során elenyészett.

Az utolsó, ravennai testületet V. Pius pápa Pius pápa oszlatta fel folyamán. A kardinálisok jelentõsége az es Római Zsinat pápaválasztási dekrétuma nyomán növekedett meg. Szerepük ettõl az idõponttól, vagyis az Egyház kétezer éves történetének felétõl meghatározó Szent Péter utódjának kijelölésében.

Az es III. Lateráni Zsinattól kezdve a választás joga már kizárólag ezé az egyre növekvõ súlyú és egyre világosabban körvonalazódó jogkörökkel rendelkezõ testületé. Heti rendszerességû együttes -nyilvános és titkos -üléseiken, a konzisztóriumokon a pápa rendszerint véleményüket meghallgatva hozta meg döntéseit.

Gergelytõl kezdve õket találjuk a formálódó szentszéki hivatalok az Apostoli Kancellária, Apostoli Kamara, Apostoli Penitenciária stb. Róma püspökeinek a császároktól örökölt bí borát e legátusi funkciójukhoz kapcsolódóan kezdik viselni. A bí bort mint a vértanúság vállalásának jelét IV. Ince Ince uralkodása idejétõl öltheti magára minden kardinális. A jellegzetes, ma már tõl csupán a heraldikában létezõ bí borosi kalap szintén ekkortól használatos. Ezek az apátok rendszerint monostorukban tartózkodtak, s csak elvétve jelentek meg Rómában, hogy részt vállaljanak az Egyház irányításában.

Hasonló jelenség távolabbi itáliai és európai egyházmegyék ordináriusainál csak egy évszázad múlva, a Az úgynevezett "külsõ bí borosok", akik néhány fontosabb nyugat-európai egyházmegye fõpásztorai voltak, a központi egyházkormányzatot leginkább legátusi feladatok teljesítésével szolgálták.

A Bíborosi Kollégiumnak ez a teljes 18 a szent kollégium egészében szabad pápai iniciatívából történõ, a középkori keresztény univerzalizmus szellemében fogant és a jelentõsebb európai egyházmegyék, így például Mainz, Reims és Canterbury fõpásztorainak bevonásával megvalósult nemzetközivé tétele nem bizonyult hosszú életûnek.

Már a A pápai hatalom gyengülése, a hosszas széküresedések, az avignoni korszak és a nagy nyugati egyházszakadás óhatatlanul felértékelték a stabilitást jelentõ, kollegiális irányítást megvalósító testület szerepét, amely ekkortól már saját vagyonnal és apparátussal rendelkezik. Az úgynevezett reformzsinatokon, Konstanz és Basel-Ferrara-Firenzekomoly törekvések irányultak arra, hogy a pápai hatalmat intézményesen is korlátozza a Bí borosi Kollégium közremûködése.

A testületet egyúttal az összes részegyházat tagjaiban arányosan reprezentáló, kisebbfajta állandó zsinattá kívánták átalakítani. Ganzer a bí borosok központi egyházkormányzati szerepének növekedésével és a már ekkor erõsödni kezdõ uralkodói befolyás -elsõsorban II. Frigyest emeli ki -elleni védekezéssel magyarázza a változást Indoklását korábbi kutatásokra alapozza, felsorolásukat lásd uo. Kimondta, hogy tagjai sorában -az egyházkormányzat hatékonyságát növelendõminden nemzetnek képviseltetnie kell magát, és az azonos nemzetiségûek száma nem haladhatja meg a kollégium létszámának egyharmadát.

Jenõ pápa Non mediocri kezdetû bullájában elismerte és kiszélesítette a testület jogosítványait, nem kötötték meg a pápák kezét az immár a pátriárkák felett álló bíborosok kreálásában. Sõt nem is a helyi egyházaknak, hanem kifejezetten az egyes országoknak a Bí borosi Kollégium összetételére gyakorolt befolyását szilárdították meg.

Közbevetõleg érdemes megjegyezni, hogy az ebben a részfejezetben ismertetésre kerülõ koronabí borosság cardinali delle coroneazaz a bí borosi kinevezésekre gyakorolt világi befolyás kérdésével a nemzetközi szakirodalom csupán érintõlegesen foglalkozik. Kialakulását, kezdetét hol a A teljesség igényével történõ feltárásához a pápai levéltárak mellett rendkívül széleskörû, számos európai országra kiterjedõ és több évszázad anyagát feldolgozó levéltári kutatásra lenne szükség.

E rövid, ám hiánypótlónak szánt és tulajdonképpeni témánk európai, úgy politikai, mind egyházi dimenzióit megvilágító bevezetõ áttekintés meghatározó forrásbázisát, vezérfonalát ezek a kéziratok képezik. Eszerint elõször talán V. Coelestin kreált ben két bí borost II. Anjou Károly nápolyi és szicíliai király ajánlására.

A tulajdonképpeni fordulópontot VIII. Bonifác és Franciaország küzdelmének eldõlte jelentette az utóbbi javára. Kezdetben a legmeghatározóbb a koronabíborosi "intézmény" kialakulása 21 ; Joseph Bergin, The rise of Richelieu, New Haven-London vö. Weber, Senatus Divinus, 13, 4.

Hierarchia Catholica medii aevi II, ed. Remigius Ritzler-Priminus Sefrin, Patavii A kézirat, amely rendszerezett fejtegetéseiben A. Ciaconius mûve Vitae et res gestae Pontificum Romanorum et S. Cardinalium… mellett különféle pápai brévékre, uralkodói levelekre is hivatkozik, kurialista szemszögbõl, a túlzó, világi jogi felfogás cáfolata céljából foglalkozik a koronabíborossággal. Ez rendkívül fontos mozzanat, hiszen nagymértékben megnöveli kánonjogi forrásértékét. E discorsóhoz képest érdemi kiegészítést csupán a vol.

Emellett azonban már a Az erõsebb egyéniségû egyházfõk, mint például V. Orbán pápa ekkor viszont még teljesen függetleníteni tudták magukat az ilyen jellegû nyomásgyakorlástól. Ettõl kezdve a korábbiak mellett a portugál, a kasztíliai idõvel az aragónnal együtt spanyol és a lengyel király, valamint a burgundi és a milánói herceg, sõt egy köztársaság, Velence immár rendszeres kísérletei szintén megfigyelhetõk. A pápa szinte csak az állami jelöltek közül választhatott, ha egyáltalán lehetõsége nyílt a választásra.

Márpedig az egyházi és világi érdekek ritkán vágtak egybe. Feltûnõ a párhuzam e gyakorlat elterjedése és a világi uralkodók egyes egyházmegyék felett rendelkezõ "fõkegyúri jogá"-nak ius supremi patronatus kifejlõdése között. Ez a korábbi, a gregorianizmus korától általánossá váló káptalani választást és a

A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló Az Útmutatók tartalmazzák az eljárások sikeres lebonyolításához szükséges valamennyi szakmai információt, gyakorlati tudnivalót, az egységes szempontrendszert, a pontozási és értékelési elveket, lépésről lépésre iránymutatásul szolgálnak az eljárás egyes fázisaiban végzendő feladatok tekintetében mind a minősülő pedagógus, mind a minősítő bizottság tagjaként részt vevő szakértők, szakemberek, valamint az eljárásban közreműködő egyéb szereplők számára.

A pedagógus-előmeneteli rendszer A Rendelet alapján az Oktatási Hivatal minden év április ig tehet javaslatot a pedagógusértékelési eszközök módosítására. A Útmutató a pedagógusok minősítési rendszerében a Pedagógus I. A Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat elérését célzó minősítési eljárásokra való felkészülést az alábbi dokumentumok támogatják:. Útmutató a Mesterpedagógus fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf negyedik változat. Útmutató a Kutatótanár fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf negyedik változat.

A tájékoztató anyagokban megjelenő tartalmak pl. Minden terület- és szakspecifikus kiegészítő útmutató továbbra is az általános Útmutató végén található linkek segítségével érhető el. Útmutató a Mesterpedagógus fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf harmadik változat.

Útmutató a Kutatótanár fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf harmadik változat. Útmutató a Mesterpedagógus fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf. Útmutató a Kutatótanár fokozatot megcélzó minősítési eljáráshoz pdf. A lezajlott minősítések tapasztalatai és a szakértők, pedagógusok, vezetők visszajelzései alapján összeállításra került két új, hiánypótló segédanyag.

A mentorok, a gyakornokok és a vezetők munkájának támogatása érdekében készült a mentori segédlet, ennek célja a minősítővizsgára történő felkészülés segítése. Mentorok tevékenységének támogatása pdf ». A szakértői módszertani segédlet elsősorban a szakértők munkájának támogatását szolgálja, de hasznos információkat, tanácsokat tartalmaz a minősítésben részt vevő pedagógusok és vezetők számára is. Módszertani segédlet pedagógusminősítési szakértők számára — 1.

Módszertani segédlet pedagógusminősítési szakértők számára — 2. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés tanfelügyelet során alkalmazott eljárásrend, az elvárás,- módszer- és eszközrendszerek egységesek, azokat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott tanfelügyeleti kézikönyvek tartalmazzák. A tanfelügyeleti kézikönyvek - az egyes intézménytípusok sajátosságainak megfelelően - kilenc különböző intézménytípusra kerültek kidolgozásra.

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzéshez tanfelügyelethez szorosan kapcsolódó intézményi önértékelés eljárásrendjét az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott önértékelési kézikönyvek tartalmazzák. A kézikönyvek rögzítik azokat az általános elvárásokat, amelyek értelmezésével az intézmények megalkothatják saját elvárásrendszerüket, illetve azokat az eszközöket — köztük a kérdőíveket — amelyek segítségével a megadott elvárások teljesülésének vizsgálatához szükséges információk összegyűjthetők.

Az önértékelési kézikönyvek - a tanfelügyelethez hasonlóan, a különböző intézménytípusok sajátosságait figyelembe véve - kilenc különböző intézménytípusra kerültek kidolgozásra. Az egyes években hatályos tanfelügyeleti és önértékelési kézikönyveket az alábbi linkeken érhetik el:.

Pedagógusminősítési eljárásra vonatkozó Útmutatók, valamint az önértékelésre és tanfelügyeletre vonatkozó Kézikönyvek