Ngm utmutato belso ellenorzes


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 916557228
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 17,10

MAGYARÁZAT:Ngm utmutato belso ellenorzes

ÁSZ: Állami Számvevőszék. Nek tv. Főoldal Hírek Konferenciák Kapcsolat. Tanulmányok, előadások Elemzés a belső ellenőrzés állapotáról a Az Állami Számvevőszék elemzés keretében értékelte az önkormányzatoknál és az intézményeknél lefolytatott számvevőszéki ellenőrzések tapasztalatai alapján a belső ellenőrzés kialakításával és működtetésével kapcsolatos tevékenységeket. Az elemzés rámutatott, hogy a törvényi előírás alapján kötelezően működtetett belső ellenőrzés nem tudja betölteni a funkcióját, mivel első védelmi vonalként nem biztosítja a feladatellátás, a működés szabályszerűségét.

A terület fejlesztése érdekében az ÁSZ felvetést fogalmazott meg az Országgyűlésnek, mely ezt követően határozatban megbízta a Számvevőszéket, hogy erősítse ráhatását a költségvetési szervek belső ellenőrzési tevékenységének feladatellátására. A teljes elemzés itt érhető el. Az ÁSZ intézményi stratégiájában megfogalmazott küldetése, hogy előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét és az ellenőrzési tapasztalatokra, valamint az azokat kiegészítő kutatásokra alapozott tanácsadással, az ellenőrzési eredmények összefoglaló értékelésével járuljon hozzá a "€žjó kormányzáshoz".

Az Alaptörvényből levezethető közpénz védelem érdekében a belső kontrollrendszer megfelelő kialakítása és működése ellenőrzését azért kezeli kiemelt prioritással az ÁSZ, mert a megfelelő belső kontrollrendszer jelentősen csökkenti a hibák és szabálytalanságok kockázatát. A Bkr. A Magyar Államkincstár által közzétett közhiteles törzskönyvi nyilvántartási adatok, a Hivatalos Értesítőben közzétett a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetekről szóló NGM közlemény és egyéb nyilvántartásokban foglaltak alapján összesen megközelítőleg 13 ezer azoknak az intézményeknek szervek, szervezetek a száma, amelyek a Bkr.

Ezek közül közel az államháztartás központi alrendszerébe, közel 12 ezer az államháztartás önkormányzati alrendszerébe, valamint közel egyéb szervezet a kormányzati szektorba tartozik. Az elemzés a Az elemzéssel érintett ellenőrzött szervezetek ellenőrzésére kockázati szempontú kiválasztás alapján került sor.

Az elemzés alapját képező ÁSZ jelentésekhez kapcsolódó témacsoportos ellenőrzések és az ellenőrzött időszakok az alábbiak voltak:. A belső ellenőrzés elemzésével az ÁSZ célja, hogy rávilágítson a belső ellenőrzés megfelelő működésének kiemelkedő jelentőségére, illetve, hogy az összegyűjtött és rendszerbe foglalt következtetések segítségével hozzájáruljon a gazdálkodás átláthatóbb és eredményesebb működéséhez.

Ezen felül az elemzésnek további célja "€žjó gyakorlat" bemutatása, elterjesztése a belső ellenőrzés szabályosságának javítására, mellyel az ÁSZ közvetlenül támogathatja az önkormányzatokat és a központi alrendszer egyes intézményeit, valamint más szervezetek is hasznosíthatják azt a szabályos belső ellenőrzés kialakításához és működtetéséhez.

A belső ellenőrzésről röviden A belső kontrollrendszer a felelős szervezetirányítás elválaszthatatlan eszközeként, magában foglalja mindazon szabályokat, eljárásokat, gyakorlati módszereket, amelyeket azért alakítottak ki, hogy támogassa a vezetést céljai eléréséhez. A belső kontrollrendszer kiemelt feladata, hogy a célok elérését akadályozó eseményeket megelőzze, feltárja és korrigálja.

A belső kontrollrendszer, ahogy azt az alábbi ábra is mutatja öt elemből kontrollkörnyezet, integrált kockázatkezelési rendszer, kontrolltevékenységek, információ és kommunikáció, monitoring alkot rendszert. A belső kontrollrendszer felépítése - COSO modell. Forrás: Az önkormányzat belső kontrollrendszer ellenőrzésének tapasztalatai ÁSZ tanulmány, A belső ellenőrzés a belső kontrollrendszeren belül, a monitoring rendszer részeként a közpénzügyi ellenőrzés hármas védelmi vonalából az első védelmi vonalat képviseli a kormányzati ellenőrzés és a külső ÁSZ ellenőrzés előtt, és kiemelt feladata tevékenységén keresztül elősegíteni a belső kontrollrendszer minőségének és hatékonyságának javítását, ezáltal biztosítani a feladatellátás, működés szabályszerűségét.

A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek az a célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenysége a közpénzzel, állami, önkormányzati vagyonnal gazdálkodó szervezetek vezetőinek egyfajta "€žtámogatást, garanciát vagy biztosítást" nyújt szervezeteik szabályszerű, hatékony, eredményes és gazdaságos működéséhez.

A belső ellenőrzés szabályozási környezete A belső ellenőrzés szabályozási háttere Az alapelvek, folyamatok, keretek törvényi szinten az új Áht. Ezeket egészítik ki az államháztartásért felelős miniszter által közzétett, a költségvetési szervek belső kontrollrendszerének kialakítására és működtetésére vonatkozó módszertani útmutatók. Így A belső ellenőrzési tevékenység a belső kontrollrendszeren belüli monitoring rendszer részeként jelenik meg.

A jelenleg hatályos szabályozási keretek között, az Áht. A belső ellenőrzés kötelező kialakítása mellett a költségvetési szerv vezetőjének a döntése a Bkr. A belső ellenőrzésnek a nyomon követésen túl számos feladata van a jogszabályi előírások szerint. Ellenőrzési tapasztalatok Az elemzés alapjául szolgáló ellenőrzéseknél témacsoportonként több olyan eltérés is volt az ellenőrzési időszakot, az ellenőrzési módszereket és kérdésköröket, amelyeket az elemzésnél is szükséges volt figyelembe venni.

Ezen eltérések, valamint az ellenőrzött szervezetek témacsoportonkénti sajátosságai miatt, az ellenőrzési tapasztalatok, javaslatok szintetizálására és elemzésére témacsoportonként külön kerül sor a megyei hatókörű városi múzeumok, a központi alrendszer egyes intézményei, a helyi önkormányzatok és a helyi nemzetiségi önkormányzatok vonatkozásában.

Belső ellenőrzés a megyei hatókörű városi múzeumoknál A belső ellenőrzés kialakítása és működtetése az ellenőrzött időszak egészében egy múzeum esetében sem volt mind a négy évben szabályszerű. Ezáltal nem biztosították a gazdálkodás szabályszerűségének és a közpénzek felhasználásának ellenőrizhetőségét. A végrehajtott belső ellenőrzések magas száma nem feltétlenül támogatta a belső kontrollrendszer szabályszerű működését.

A belső kontrollrendszer szabályszerűségére irányuló belső ellenőrzések képesek voltak a belső kontrollrendszer szabályszerűségét javítani. Belső ellenőrzés a központi alrendszer egyes intézményeinél A központi alrendszerbe tartozó 24 intézmény pénzgazdálkodásának, vagyongazdálkodásának és belső kontrollrendszerének a szabályszerűségére a legtöbb esetben kimutatható hatással volt a belső ellenőrzési tevékenység.

Hasonlóan a múzeumok ellenőrzése során szerzett ÁSZ tapasztalatokhoz, a végrehajtott belső ellenőrzések számából nem egyértelműen következik a belső kontrollrendszer, illetve a pénz- és vagyongazdálkodás szabályszerűsége. Azoknál az ellenőrzött intézményeknél, ahol nem volt szabályszerű a pénzgazdálkodás, a vagyongazdálkodás vagy a belső kontrollrendszer, ott megkérdőjeleződik a belső ellenőrzés éves ellenőrzési tervét megelőző kockázatelemzések alapossága.

Belső ellenőrzés az önkormányzatoknál A belső ellenőrzés működése során ellenőrzött 11 önkormányzat esetében jelentősebb mértékű szabálytalanság a nyilvántartás vezetési kötelezettségekkel, valamint a kockázatelemzési tevékenységgel kapcsolatosan volt tapasztalható. A kockázatelemzés megléte, alapossága, a kockázatos, ellenőrzést igénylő területek meghatározásával a belső ellenőrzés hatékonyságára közvetlen hatással volt.

Azon önkormányzatoknál, ahol a belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése nem volt szabályszerű, ott a belső ellenőrzések nem irányultak a belső kontrollrendszer ellenőrzésére. Belső ellenőrzés a helyi nemzetiségi önkormányzatoknál A Nek tv. A helyi nemzetiségi önkormányzatok gazdálkodási feladatait jogszabályi előírás alapján vagy a székhely települési önkormányzat polgármesteri hivatala vagy közös önkormányzati hivatal látta el. Hat önkormányzat összesen 12 helyi nemzetiségi önkormányzatának ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai alapján megállapítható volt, hogy a települési önkormányzatok polgármesteri hivatalai, illetve az érintett közös önkormányzati hivatalok a belső ellenőrzési feladatok vonatkozásában több esetben figyelmen kívül hagyták a helyi nemzetiségi önkormányzatokat.

Így a helyi nemzetiségi önkormányzatok belső ellenőrzésével kapcsolatos legfőbb szabálytalanság, hogy az ellenőrzött 12 helyi nemzetiségi önkormányzat egyikénél sem folytattak le belső ellenőrzést az ellenőrzött időszakban. Az elemzés alapján megállapítható, hogy a belső kontrollrendszer keretében kialakított és működtetett belső ellenőrzés hatással van a szervezet szabályszerű működésére, a közpénzekkel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű és felelős gazdálkodásra. A pénz- és vagyongazdálkodásra, valamint a belső kontrollrendszerre irányuló belső ellenőrzések támogatták a szabályszerű gazdálkodást, működést, továbbá a költségvetési szerv vezetője feladatellátásának szabályszerűségét, és javították a vezetői kontroll hatékonyságát.

Ahol a belső ellenőrzési tevékenység nem működött megfelelően, ott a gazdálkodásban és a belső kontrollok működésében is hiányosságok fordultak elő. Az elemzés rávilágított arra, hogy a nem megfelelően kialakított és működtetett belső ellenőrzés, függetlenül a végrehajtott belső ellenőrzések számától nem járult hozzá a szabályszerűen működő belső kontrollrendszerhez, valamint a szabályszerű pénz- és vagyongazdálkodáshoz.

Így alapvetően a közpénz célszerű felhasználása vált kockázatossá a jelenlegi működési keretek között. Mindez alátámasztja, hogy a belső ellenőrzésnek elengedhetetlen feltétele a kockázatalapú működés, amelyben képes beazonosítani a szervezet működésére, gazdálkodására leginkább hatással bíró, ellenőrzést igénylő kockázatos területeket.

Az elemzés alapján fontos hangsúlyozni, hogy az érintetteknek szükséges a szabályok betartását biztosító integritási és vezetői irányítási rendszereik részeként, a vezetést támogató belső ellenőrzést kialakítani, működtetni, illetve továbbfejleszteni, mivel a nem vagy nem megfelelően kialakított és működtetett első számú védelmi vonal által a közpénzvédelmi és vezetést támogató funkció nem érvényesülhet. Az elemzésben bemutatott ÁSZ ellenőrzési tapasztalatok kapcsán kérdésként fogalmazódik meg, hogy hogyan érvényesül az Alaptörvényből levezethető közpénzvédelem, valamint a vezetői elszámoltathatóság abban az esetben, ha a belső ellenőrzés kialakítása és működtetése nem megfelelő, mivel a jelenlegi szabályozási környezet nem rögzít következményeket a belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok be nem tartása esetén.

A szabályszerű működés biztosítása érdekében az ÁSZ kiemelt célja, hogy az ellenőrzött szervezetek szintjén a belső ellenőrzési tevékenység vonatkozásában hasznosuljanak az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai, az ÁSZ által kockázatosnak és kiemelt fontosságúnak tartott területeken. Az ÁSZ az eddigi ellenőrzési tapasztalatai alapján fel kívánja hívni a figyelmet a szabályos működést és gazdálkodást támogató belső ellenőrzés kiemelt jelentőségére.

Ennek érdekében az ÁSZ a Az ÁSZ ellenőrzései során a belső ellenőrzés területén megállapított szabálytalanságok alapján közpénzügyi kockázat jelentkezik. A kockázat kezelése érdekében a jövőre nézve felvetődik a kérdés, javítaná-e a belső ellenőrzési tevékenység hatékonyságát olyan, belső ellenőrzési tevékenység fejlesztését szolgáló intézkedések megtétele, melyek által az ÁSZ hatással lehet a költségvetési szervek belső ellenőrzési tevékenysége feladatellátására.

Ennek megvalósulásához az ÁSZ ellenőrzési tapasztalatai által támogatást tud nyújtani kockázati szempontok, ellenőrzési témakörök, helyszínek, és módszerek kijelölésével. Biztosítva ezáltal a közpénzek védelmét, szabályos, hatékony és eredményes felhasználásának előmozdítását. Az ÁSZ ellenőrzései során a belső ellenőrzés területén számos szabálytalanság került megállapításra, amelyek alapján levonható objektív következtés, hogy az Áht.

A kommenteléshez előbb kérjük lépjen be! Kérjük adja meg adatait, melyekkel a Pénzügyi Szemle online-ra regisztrált! Adja meg e-mail címét, amivel regisztrált:. Adja meg jelszavát:. Amennyiben elfelejtette jelszavát, kattintson ide! Matolcsy György: A versenyképesség mint a fenntarthatóság meghatározó feltétele Domokos László - Pulay Gyula: Fenntartható költségvetés és a költségvetésben megjelenő fenntarthatóság Péter Ákos - Németh Erzsébet - Vargha Bálint Tamás: A nyugdíjrendszer fenntarthatósága, kockázatok és lehetőségek Báger Gusztáv - Parragh Bianka: A koronavírus-válság, a fenntartható fejlődés és az ösztönző állam modellje Parragh Bianka szerkesztő : Ösztönző állam - hatékonyabb vállalatok Katona Klára.

Impresszum Írjon nekünk! Jogi közlemények és adatvédelmi politika www.

Főoldal Kiadványok Belső ellenőrzési szakkönyvek Belső ellenőrzés és csalásmegelőzés Fraud kézikönyv — gyakorlati útmutató. Belső ellenőrzés és csalásmegelőzés Fraud kézikönyv — gyakorlati útmutató A Belső Ellenőrzés Szakmai gyakorlatának Nemzetközi Normái irányelveket fogalmaznak meg a visszaélések kockázatának felismerésével kapcsolatban.

A Belső ellenőrzés és csalásmegelőzés című kiadvány megfogalmazta azokat az eljárásokat, gyakorlatokat, amelyeket a belső ellenőröknek követni kell, ha ilyen jellegű kockázatokkal találkoznak, vagy megbízást kapnak ilyen jellegű vizsgálatok végrehajtására. Mivel a kiadvány kétnyelvű, így jelentős segítséget nyújt a témában angolul megtalálható széleskörű irodalom megértéséhez is. Ára: 3.

Elektronikus oktatás Az elektronikus oktatási forma költséghatékony eszköze lehet szakemberek képzésének. Folyamatosan bővítjük kész kurzusaink számát, testreszabott képzési programok megtervezését és lebonyolítását is kínáljuk. Belső ellenőrzés és csalásmegelőzés Fraud kézikönyv — gyakorlati útmutató. A Belső Ellenőrzés Szakmai gyakorlatának Nemzetközi Normái irányelveket fogalmaznak meg a visszaélések kockázatának felismerésével kapcsolatban. Főoldal     Kapcsolat     Oldaltérkép     Archívum     Adatkezelési és adatvédelmi tájékoztató.