Erettsegi vizsgaelnoki utmutato


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 167150360
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 14,61

MAGYARÁZAT:Erettsegi vizsgaelnoki utmutato

Pontosság ellenőrzött. Az érettségi vizsga röviden érettségirégiesen matura a középiskolai tanulmányokat lezáró és a felsőoktatásba bebocsátó vizsga, amely számos ország jogrendszerében szerepel, és sok helyen — így a kétszintű érettségi bevezetése óta a legtöbb képzésben Magyarországon is — a felsőoktatási felvételi eljárásban is helyettesíti a vizsgát.

Az érettségi történetét e három funkció közötti hangsúlyeltolódások és az ekörüli vita kíséri; helyét az oktatásügyben és társadalmi megbecsültségét az aktuális főfunkció is alakítja. A képesítő vizsga, egy speciális, szakmai tantárgyak sikeres érettségi vizsgája után, az ágazatnak megfelelő szakképesítést biztosított. Ezután már nem volt szakmai érettségi a szakközépiskolákban, csak OKJ-s képzések. Magyarországon óta rendeznek érettségi vizsgát, jelenleg országosan egységes szabályozás szerint.

A legutóbbi nagyobb átalakítás a kétszintű érettségi rendszer bevezetése volt -ben. Azóta a vizsga minden tekintetben egységes a gimnáziumok és a szakközépiskolák tanulói, illetve a felnőttoktatásban részt vevők számára is. Az érettségi hazánkban állami vizsga, az érettségi bizonyítvány pedig közokirat. Az érettségit először -ban Poroszországban vezették be, hogy korlátozzák az egyetemre jelentkezők számát. Franciaországban ban, Angliában pedig ban kezdték átvenni.

Magyarországon Comenius már a Ebben az idézetben már felbukkan az állami érdek; az érettségit a kezdetektől kísérő vita központi kérdése a Ez az állami befolyás Mária Terézia uralkodása idején vált kifejezetté -ben a Tanügyi Bizottság létrehozásával s ben a Ratio Educationis kibocsátásával.

Az érettségi ugyanis nemcsak a tanulmányokat lezáró és a felsőoktatásba bebocsátó vizsga, hanem állami szintű, egységesítő kimeneti szabályozás is. Célja lehet az állami érdekek érvényesítése, a felsőoktatásba való bejutás szabályozása vagy a köztisztviselői, hivatalnoki állásra pályázók minősítése ez utóbbi célból Kínában már régóta rendeztek állami vizsgákat.

Ezt az ősz folyamán, nem sokkal a szabadságharc leverése után Magyarországra is kiterjesztették. Ez a rendelet vezette be az érettségit, amihez a tanügyi vezetés még egy porosz pedagógust, Hermann Bonitzot is Bécsbe hívott segítségül. A rendelet bevallott célja a továbbtanulásra való alkalmasság vizsgálata volt, de Magyarországon általános tiltakozást váltott ki, mert a németesítés és az állami beavatkozás eszközét látták benne.

Különösen felemelte a szavát a református egyház mint nagy iskolafenntartó. Ennek ellenére -ben a fenntartótól függetlenül kötelezővé tették a gimnáziumokban az érettségit, és szeptemberben megtartották az első vizsgákat. A reáliskolák ekkor még csak hatosztályosak voltak; később, Trefort Ágoston miniszterségének első éveiben ezeket is nyolcosztályossá alakították, és -tól itt is bevezették az érettségit. A lányok számára több lépcsőben vált elérhetővé az érettségi; először a kereskedelmi iskolákban, majd -től a fiúgimnáziumokban tett magánérettségiként ezzel vált lehetővé, hogy ők is jelentkezhessenek az orvosi és a bölcsészkarokra ; végül -ben engedélyezték, hogy ahol nincs leánygimnázium, ott a lányok is nyilvános tanulóként beiratkozhassanak a fiúgimnáziumokba igaz, az osztályteremben még drákói rendszabályokkal különítették el őket a fiúktól.

A dualizmus idején az érettségi rangját emelte, hogy a bizonyítvány birtokában külön tanfolyam elvégzésével tartalékos tiszti rendfokozatot lehetett elérni ez már a középosztályba emelte a birtokosát. Jelentős változás történt -ben, amikortól bármely középiskola érettségije bármely egyetemen vagy főiskolán való továbbtanulásra jogosított, így megszűnt az iskolatípusok megkülönböztetése. Ez a mai emelt szintű érettségivel ellentétben még csak az írásbelire terjedt ki, amelynek két indigóval készült példányát egymástól függetlenül javították és értékelték a középiskolában és az egyetemen.

Ez ugyan növelte az érettségire készülés jelentőségét, de mellékhatásként a fizetős előkészítő tanfolyamok piacát is erősítette. A Nemzeti Alaptanterv -ös bevezetése után kezdtek dolgozni a kétszintű érettségi koncepcióján, amely óta működik; ez hosszú idő óta a legjelentősebb változás, mivel ezzel újból eltörölték a felvételit s az érettségit állították helyébe, de a szakmai viták azóta is tartanak.

Az emelt szinten való vizsgáztatást és az elnöki névjegyzékre kerülést külön képzés elvégzéséhez kötötték, de az előbbi tekintetében azóta ez megszűnt. Maga az Entwurf nemcsak az érettségit vezette be, hanem a szaktanári rendszert is, és végső soron az egész ma ismert iskolarendszer alapjait; az érettségit még összesen a VI.

Ennek lényeges eleme volt a tanulók szemszögéből, hogy az érettségi nem kötelező, hanem — lévén a vizsga belépő a felsőoktatásba — a jelentkezés van feltételhez kötve, jelesül a középiskola utolsó évének elvégzése. Ezzel egyfelől erős állami szabályozást, másrészt kimeneti szabályozást, követelményszintet vezetett be.

Ez a központosítás lehetővé tette, hogy az érettségi bizonyítványokat az államigazgatásban és a felsőoktatásban mindenhol elfogadják. A vizsgát magyarul és németül is le lehetett tenni, katolikus és protestáns tanárokból álló vegyes bizottság előtt.

A bizottság előtti vizsga és az írásbeli és szóbeli vizsgarész együttese kezdettől fogva mindmáig alapvető jellemzője az érettséginek. Ez az Entwurfnál lényegesen pontosabb, szigorított szabályokat vezetett be, 35 paragrafusban szabályozva a tartalmi és formai követelményeket, s külön mellékletben leírva az adminisztrációt.

Ez már napra pontosan meghatározta a jelentkezési határidőt, behatárolta a rendes írásbeli és szóbeli, valamint a pótló- és javítóérettségi időszakát, s részletesen szabályozta a vizsga menetét, a nyomtatványok típusait és őrzését, a vizsgadíjakat s ennek alapján a tanárok vizsgáztatási díját. Bár tiltakozást váltott ki, valójában modernnek és előremutatónak számít az a rendelkezés, hogy az írásbeli vizsgák nyelve a magyar, de a nem magyar anyanyelvű iskolákban az iskola saját nyelvén is készítendő dolgozat.

Az állami ellenőrzés erősítésére szolgálta a felekezeti iskolák érettségijére a miniszter által kiküldött kormánybiztos. Tartalmi, pedagógiai szempontból fontos de csak hellyel-közzel megvalósultmai szemmel is elismerésre méltó követelmény volt, hogy az érettségi ne csak a lexikális tudást mérje fel, s ne az aprólékos adatok bemagoltatása legyen a célja, hanem a tanuló gondolkodását, szellemi érettségét s az alapismeretek biztos tudását kérje számon.

Az iratmintákon kívül a bizonyítványok záradékait is tartalmazta a szabályozás — érdekesség, hogy a lányok számára még külön. Ebben a szabályzatban jelenik meg először a tantárgyválasztás lehetősége a vizsgázók számára — igaz, még csak a fakultatív görög nyelv és irodalom tekintetében. Ezt a szabályzatot -ben aktualizálták újra, amikor a lányok érettségije már egyenértékűvé vált a fiúkéval, de a felsőoktatásba való bejutásukat a miniszter még rendeleti úton korlátozhatta.

Az érettségi szabályozása a jogszabályi hierarchia különböző szintjein valósul meg, a törvénytől a miniszteri rendeletig. A vizsgával kapcsolatos lényeges szabályokat az alábbi három jogszabály tartalmazza:. OKM rendelet szabályozza. Ebben a jelenleg, ben hatályos változathoz képest jelentős változások lépnek életbe A rendelet 3.

Ez az információ, mivel A kétszintű érettségi elnevezés onnan ered, hogy az egyes tárgyakból közép- és emelt szinten is lehet vizsgát tenni. A középszintű érettségi elegendő az érettségi bizonyítvány kiállításához; az emelt szintű vizsga a korábbi felsőoktatási felvételi vizsgát hivatott kiváltani. Érettségi bizonyítvány legalább öt tárgyból tett sikeres vizsga alapján állítható ki. A vizsgatárgyak számának nincs felső korlátja. Egyes esetekben el lehet térni ettől a listától.

Így például ha a vizsgázó nem magyar állampolgár és anyanyelve sem magyarilletve ha a középiskolai tanulmányai befejezését megelőző négy tanév közül legalább hármat nem a magyar közoktatási rendszerben végzett, a magyar nyelv és irodalom helyett választhatja a magyar mint idegen nyelv vizsgatárgyat is ez tehát érvényes a határon túli magyar iskolák tanulóira is.

Egy másik ok az eltérésre, ha a vizsgázót az igazgató szakértői vélemény alapján mentesítette valamelyik tárgy vizsgája alól; ilyenkor másik tárgyat kell választani. Idegen nyelvből ma már csak annak nem kell vizsgáznia, akinek a tanulói jogviszonya megszűnésének időpontjában hatályos érettségi vizsgaszabályzat rendelkezései szerint nem kellett idegen nyelvből érettségi vizsgát tennie tehát nagyon régen végezte el a középiskolát, de akkor nem tette le vagy nem fejezte be az érettségit.

Az idegen nyelvi érettségit utoljára ben lehetett nyelvvizsgával kiváltani. A szintválasztás nem függ attól, hogy a jelentkező milyen szintű felkészítésben vett részt az iskolában azaz pl. A központi követelményekre épülő tárgyakon kívül a középiskolák középszinten saját vizsgatárgyakat is akkreditáltathatnak, ezzel a lehetőséggel azonban aránylag kevés iskola él. A vizsgatárgyak és -szintek megválasztása a vizsgázó joga fiatalkorú jelentkezőnél szülői aláírással ; az iskola tehát megfogalmazhat a szakirányhoz, tagozathoz kapcsolódó elvárásokat, de nem kötelezheti a tanulóit valamely tárgy választására, s hasonlóképpen nem írhatja elő vagy tilthatja meg az emelt szintű vizsgára való jelentkezést.

A vizsga a legtöbb tárgyból írásbeli és szóbeli részből áll. Az informatikavizsga gyakorlati része az írásbelinek felel meg, és az írásbeli vizsga szabályai szerint rendezik, míg a testnevelés- és a drámavizsga gyakorlati része a szóbeli érettségi egyik része. A -as tavaszi érettségi vizsgaidőszakban a COVID koronavírus-járvány miatt csak írásban vizsgáznak az érettségizők.

OM rendelet ír le lásd a forrásokat. Az Oktatási Hivatal a jogszabályt a jog világában járatlanok számára érthető formában teszi közzé, tantárgyanként külön feltüntetve a témakörönkénti vizsgakövetelményeket és a vizsgaleírást. Az utóbbi magában foglalja a használható segédeszközök felsorolását, az értékelési szempontokat, az írásbeli és a szóbeli vizsga részeit és az ezekre fordítható időt, a feladatok jellegét, az egyes témakörök körülbelüli arányát a feladatsorokban és tételekben, valamint az esetleges technikai tudnivalókat.

A leírás meghatározza azt is, hogy az intézmény milyen anyagokat hozzon nyilvánosságra. A rendelethez igazodva a vizsgaszervező intézmények legkésőbb 60 nappal a tavaszi vizsgaidőszak kezdete előtt nyilvánosságra hozzák és a vizsgázók számára elérhetővé teszik a tudnivalókat, mindenekelőtt a szóbeli érettségi vizsga helyi témaköreit vagy tételcímeit — a tantárgyankénti vizsgaleírásnak megfelelően.

Amelyik tantárgyból a leírás csak a témakörök nyilvánosságra hozását írja elő, ott a tételeket a vizsgázók nem ismerhetik meg a vizsga kezdete előtt. Az emelt szintű érettségikkel kapcsolatos információkat az Oktatási Hivatal egységesen teszi közzé. Az őszi vizsgaidőszakra ugyanabban az intézményben ugyanazok a tudnivalók érvényesek, mint a tavaszira. Ha tehát valaki a saját iskolájában sikertelen vizsgát tesz, és ősszel más intézményben jelentkezik ismétlővizsgára, akkor már más témakörök, illetve tételek alapján kell készülnie.

Maguk a konkrét szóbeli tételsorok tehát változhatnak, amennyiben az adott tárgyból a leírás szerint nem szerepelnek a nyilvánosságra hozandó anyagok között, és természetesen változnak az írásbeli feladatsorok is. A vizsga az oktatás nyelvén folyik, tehát általában magyarul, a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásban és a két tanítási nyelvű iskolákban pedig — a tantárgyak egy részében — az adott nyelven.

Az őszi vizsgaidőszakban is úgy kell kijelölni a vizsgáztató középiskolákat, hogy lehetőség legyen a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén vizsgázni. Érettségi vizsgát tenni évente két vizsgaidőszakban lehet: a tavaszi vizsgaidőszak május—júniusban, az őszi október—novemberben van. A tavaszi időszakban valamennyi középiskola és a kormányhivatalok is szervezhetnek vizsgát, az ősziben csak néhány kijelölt középiskola és a kormányhivatalok.

A vizsgaidőszak első hónapjában az írásbeli vizsgák, a másodikban előbb az emelt szintű, aztán a középszintű szóbelik zajlanak. A legtöbb tantárgyból egyszerre rendezik a közép- és emelt szintű írásbelit. Kivétel az informatika gyakorlati vizsgája, ahol a két szint a vizsgahelyek szűkössége miatt nem ugyanarra a napra esik. Az írásbeli vizsgák tantárgyakra lebontott időpontját és a szóbeli vizsgaidőszakokat az oktatásért felelős miniszter jelenleg a Nemzeti Erőforrás Minisztérium minisztere határozza meg a tanév rendjéről szóló rendeletében.

Az adott időszakon belül a szóbeli vizsganapokat a vizsgaszervező intézmény tűzi ki. A kétszintű érettségi rendszer bevezetésekor volt egy téli február—márciusi vizsgaidőszak is, ezt azonban a os csekély érdeklődés miatt az első alkalom után megszüntették. A jelenlegi kétszintű érettségi vizsgának hét fajtája van. Egy vizsgázó egy vizsgaidőszakban akár különböző fajtájú vizsgákat is tehet, ezért a vizsga fajtáját tárgyanként kell megjelölni a jelentkezéskor.

Az érettségi bizonyítvány megszerzése után letett kiegészítő, szintemelő és ismétlő érettségi alapján a bizonyítvány már nem változtatható meg, csak egy tanúsítványt kap a vizsgázó. Bizonyítványt tehát egy vizsgázó csak egyszer kaphat életében, akárhányszor vizsgázzon is. Bizonyítványt és tanúsítványt csak sikeres vizsgáról lehet kiállítani elégtelen eredmény egyikbe sem kerülhet. Ha valaki megbukik, és csak második vagy sokadik próbálkozásra sikerül az összes tárgyból levizsgáznia, akkor is csak a végeredményt tartalmazza a bizonyítvány.

A bukás tényére legfeljebb az utal, hogy nem a végzésnek megfelelő vizsgaidőszakban, esetleg nem a vizsgázó saját iskolájában állították ki a bizonyítványt. Ha ugyanabból a tárgyból közép- és emelt szintű vizsgát is tett valaki a rendes érettségi befejezéséig, akkor választhat, hogy melyiket kívánja beíratni a bizonyítványba, a másikról pedig ugyancsak tanúsítványt kap. Az elveszett bizonyítványról a kiállító intézmény vagy annak jogutódja kérelemre, díjfizetés ellenében másodlatot állít ki.

A másodlat nem másolat, hanem újra kibocsátott eredeti irat, de külalakjában már nem olyan tetszetős, mint az eredeti, azaz nem kemény fedeles formátumú. Ha a kérelmező nem ismeri a megszűnt intézmény jogutódját, akkor a helyi önkormányzat oktatási osztályán érdeklődhet a pótlás módjáról.

A vizsgázók és a bizonyítványok adatai bekerülnek az érettségi adatbázisbaahonnan később is ellenőrizhetőek. Az előrehozott érettségi eredeti célja a jogszabály megalkotásakor az volt, hogy amelyik tárgyat korábban például a tizedik évfolyamon befejezi a tanuló, abból akkor tehessen vizsgát, amikor a tudása csúcsán van, és még nem felejtette el a tanultakat.

Az előrehozott vizsga csökkenti a rendes érettségin a terhelést is, de ha olyan tárgyból akar előrehozott vizsgát tenni valaki, amelynek a tanulását még nem fejezte be, akkor a jelentkezés feltételeként még az érettségi vizsgaidőszak kezdete előtt osztályozóvizsgát kell tennie az összes hátralevő év tananyagából. Az előrehozott vizsga másik felhasználási lehetősége, hogy a középszintű érettségi után még a rendes érettségi befejezéséig, de már másik időszakban egy szintemelőt is le lehessen tenni ugyanabból a tárgyból.

Emelt szinten választható vizsgatárgyak ben. Jelentkezés érettségi vizsgára. Általános tájékoztató az érettségi vizsgára történő jelentkezésről. Érettségi vizsgadíj fizetésére vonatkozó információk. Az érettségi vizsga - a köznevelési intézmény fenntartójától függetlenül - térítésmentes a tanulói jogviszony ideje alatt az érettségi bizonyítvány megszerzéséig. Térítésmentes továbbá az adott vizsgatárgyból az érettségi bizonyítvány megszerzése előtti, tanulói jogviszonyban tett sikertelen érettségi vizsga első javító- és a pótló vizsgája.

Térítésmentes továbbá a szakgimnáziumban az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga. Az érettségi vizsgatárgyak Az érettségi vizsgán alkalmazható "mentesítések" szabályai. Röviden összefoglaltuk a sajátos nevelési igényű, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatban az érettségi vizsgán alkalmazható mentesítések fő szabályait.

Az érettségi vizsgára jelentkező személy adatainak kezeléséről szóló Adatvédelmi tájékoztató. Az első sikeres nyelvvizsga díjához nyújtott támogatás igénylése. Az első sikeres nyelvvizsga díjához kapcsolódó támogatás igényléséről a linkre kattintva tájékozódhat. Érettségi vizsgaelnöki felkészítés. Akkreditált továbbképzés leendő érettségi vizsgaelnököknek.