Emmi modszertani utmutato


PRICE: FREE

INFORMÁCIÓ

NYELV: MAGYAR
ISBN: 753038872
FORMÁTUM: PDF EPUB MOBI TXT
FÁJL MÉRET: 15,81

MAGYARÁZAT:Emmi modszertani utmutato

A projekt keretében megvalósuló kutatásokkal és módszertani fejlesztésekkel hazai és nemzetközi szinten erősödik a közösségfejlesztés és az andragógia tudománya, gyarapodik a tudásgazdaság, magasabb szellemi értékek jönnek létre. Hiánypótló, a szakmai munkában és továbbképzésben, egyetemi oktatásban szükséges és hasznosuló fejlesztéseket hozunk létre.

A közösségi kezdeményezéseket eredményező közösségfejlesztő folyamatok és kulturális önkéntes folyamatok megalapozása érdekében, a meglévő nemzetközi és hazai gyakorlatok adaptálható módszertanná formálása céljából hat nagy tématerületen végeztünk kutatást, gyűjtést, módszertani fejlesztést, amelynek eredményeit több csatornán keresztül adjuk közre, lehetővé téve a tudományos publikációk nyitott hozzáférését.

Kulturális közösségfejlesztő modelleket dolgoztunk ki és fejlesztünk tovább az alábbi témákban:. A módszertani anyagok fejlesztése, útmutatóvá formálásuk folyamata őszén, a projekt indulásakor megkezdődött, hiszen a fogalmak tisztázása és a munka során kiérlelődő szakmai elvek a további projekttevékenységek bázisát képezik.

E módszertanok magas szintű kidolgozása széles szakmai alapokon nyugvó összefogással valósult meg: egyetemi oktatók, az érintett szakterületek nagy tapasztalattal rendelkező szakértői, valamint a szakmai szervezetek képviselői vettek, vesznek részt a munkában.

Az egyes témák, folyamatok, tevékenységek módszertanának kidolgozása mellett nagy hangsúlyt kapott a modellekhez kapcsolódó múzeumi, könyvtári, közművelődési intézmények jó gyakorlatainak összegyűjtése és bemutatása is. A módszertani fejlesztés keretében szakmai műhelyeket működtetünk, lehetőséget biztosítva a fejlesztők számára találkozásra, eszmecserére. Ezzel megkezdődött a projekteredmények szakmai közönség számára történő disszeminációja, az eredmények bemutatása is.

A korreferátumokban jelzett észrevételeket, javaslatokat beépítettük az útmutatókba. Közösségfejlesztés módszertani útmutató. Az útmutató a közösségfejlesztés hiánypótló módszertani kiadványa. A kiadvány témái között szerepel: a közösségfejlesztés folyamata, közösségi felmérés, helyzetfeltárás és tervezés, közösségi cselekvési terv, közösségi akciók, kulturális programok, a kulturális intézmények bevonása, partneri együttműködések és a közösségi eredmények bemutatása.

Két alapelv különösen hangsúlyos szerepet kapott: a közösség és a részvétel eszméi. A közösség építése több fázison keresztül valósul meg, a részvétel alapja pedig az aktivitás, amelynek több szintje is van. Az útmutató A helyi identitás és kohézió erősítése TOP A kötet végén található Fogalomtár a közösségfejlesztés folyamatának, lépéseinek korrekt értelmezéséhez szükséges definíciókat tartalmazza. Közösségfejlesztői folyamatok mérése-értékelése módszertani útmutató.

A kötet célja, hogy a Cselekvő közösségek projekt és a TOP Az útmutató ismerteti az adott településen, településrészen, mikrotérségben végbemenő közösségfejlesztési folyamatban, illetve az intézmények működésében bekövetkezett változások követésére alkalmas módszereket, lépéseket. Túlmutatva a számszerűsíthetően bemutatható eredményeken, feltárja azokat a hatásokat is, amelyek a beavatkozásnak köszönhetően mennek végbe a közösségekben, az egyes emberek életében és az intézményekben.

A változások követése mellett lehetőséget ad mind a közösségfejlesztő szakemberek, mind a helyi közösségek számára a folyamat rendszeres elemzésére és értékelésére, az elakadási pontok azonosítására. Kulturális intézmények társadalmiasított működtetése módszertani útmutató. A közösségi részvételre alapozott működés korunk kulturális intézményei előtt álló nagy lehetőség. A kötet tovább differenciálja ezt a definíciót, miközben áttekinti, mely lépések vezethetnek el a társadalmiasított működési módhoz.

Napi gyakorlatban alkalmazható eszközöket, módszereket ajánl, röviden ismertetve több, már megvalósult jó példát, illetve az intézmények tapasztalatai alapján feltárja a jellegzetes nehézségeket, akadályokat is.

A módszertani útmutató arra is keresi a választ, hogy a kulturális intézmények társadalmiasított működési módjának megvalósításához miként járulhatnak hozzá az intézmények dolgozói, miként kapcsolódhatnak be a polgárok, és hol vannak e működési mód objektív határai. Esélyegyenlőségi módszertani útmutató. Hogyan érvényesítsük az esélyegyenlőség szempontjait a kulturális intézmények működtetésében?

Az útmutató rávilágít, hogy közös célunk kell legyen, hogy a kulturális értékteremtésben mindenki lehetőséget kapjon a részvételre. Rámutat arra, biztosak lehetünk abban is, hogy mindenkiben van olyan érték, tudás, tehetség, amely közérdeklődésre tarthat számot, és érdemes azt a szélesebb közösséggel is megismertetni. Az útmutató támpontokat, ötleteket ad arra, hogyan indítsunk el olyan folyamatokat, programokat, amelyekben a résztvevők biztonságban érzik magukat, és meg merik mutatni valódi énjüket.

Milyen helyzeteket, lehetőségeket kell teremtenünk arra, hogy bátran használhassák tudásukat, fantáziájukat, kézügyességüket vagy szervezési képességüket, hogy meglássuk valódi tehetségüket? Az ilyen programok a közösség önismeretét és kohézióját erősítik azáltal, hogy oldják — szűkebb vagy tágabb — települési környezetünk sztereotípiáit és előítéleteit. Gyakorlati útmutató intézményi önkéntes programok létrehozásához és működtetéséhez. A módszertani tanulmány azzal a szándékkal készült, hogy bármely kulturális intézmény, legyen szó kisebb vagy nagyobb szervezetről, könnyen és gyorsan választ találjon benne az önkéntességgel, az önkéntesek foglalkoztatásával, és az önkéntes tevékenység szervezésével kapcsolatos gyakorlati kérdéseire.

A kulturális intézményekben végzett önkéntesség sok kérdést felvet, ugyanakkor lehetőségeket nyit meg, hiszen egyre inkább felértékelődik a tudás, és az erőforrások újfajta menedzselésének ismerete. Az önkéntesek intézményeken belüli szerepvállalása nagyon sokrétű lehet. Azáltal, hogy a mindennapi működéshez emberi erőforrással járulnak hozzá, mind a programok számát, mind a szolgáltatások színvonalát növelhetik, de fontos szerepük lehet a szervezet fenntarthatóságának erősítésében, vagy akár a működés stabilizálásában is.

A projekt kulturális közösségfejlesztési mentorhálózatának minőségirányítási rendszerterve. A Cselekvő közösségek — aktív közösségi szerepvállalás kiemelt projekt rendszerterve körvonalazza a projekt keretében kialakított mentorhálózat, illetve mentorok feladatait. Tartalmazza a hálózat működésének biztosítékait, amelyek elősegítik, hogy az ország több száz pontján dolgozó mentor munkatársaink azonos elvek mentén, azonos szakmai értékeket képviselve, és azonos szakmai színvonalon láthassák el munkájukat.

Az útmutató belső szakmai anyag. A módszertanok folyamatos frissítésére a megvalósítás során felmerülő fejlesztési helyzetek, visszacsatolások alapján a projekt keretében kialakított, A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Módszertani útmutatók. Kulturális közösségfejlesztő modelleket dolgoztunk ki és fejlesztünk tovább az alábbi témákban: közösségfejlesztési folyamatok tervezése és megvalósítása, ehhez kapcsolódó fogalomtár, a közösségfejlesztői folyamatok eredményességének, mérése, értékelése, kulturális intézményi önkéntesség, a mélyszegénység közösség általi enyhítése, romák bevonása, kulturális intézmények működésének társadalmiasítása, illetve a mentorálási folyamathoz kapcsolódó minőségbiztosítási rendszer kialakítása.

Közösségfejlesztés módszertani útmutató Az útmutató a közösségfejlesztés hiánypótló módszertani kiadványa. Közösségfejlesztői folyamatok mérése-értékelése módszertani útmutató A kötet célja, hogy a Cselekvő közösségek projekt és a TOP Kulturális intézmények társadalmiasított működtetése módszertani útmutató A közösségi részvételre alapozott működés korunk kulturális intézményei előtt álló nagy lehetőség. Esélyegyenlőségi módszertani útmutató Hogyan érvényesítsük az esélyegyenlőség szempontjait a kulturális intézmények működtetésében?

Gyakorlati útmutató intézményi önkéntes programok létrehozásához és működtetéséhez A módszertani tanulmány azzal a szándékkal készült, hogy bármely kulturális intézmény, legyen szó kisebb vagy nagyobb szervezetről, könnyen és gyorsan választ találjon benne az önkéntességgel, az önkéntesek foglalkoztatásával, és az önkéntes tevékenység szervezésével kapcsolatos gyakorlati kérdéseire.

A projekt kulturális közösségfejlesztési mentorhálózatának minőségirányítási rendszerterve A Cselekvő közösségek — aktív közösségi szerepvállalás kiemelt projekt rendszerterve körvonalazza a projekt keretében kialakított mentorhálózat, illetve mentorok feladatait. Cselekvő Közösségek Wiki A módszertanok folyamatos frissítésére a megvalósítás során felmerülő fejlesztési helyzetek, visszacsatolások alapján a projekt keretében kialakított, Cselekvő Közösségek Facebook.

Közösségek Hete Facebook. A projekt megvalósítói A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

A nemzeti köznevelésről szóló Ennek elkészítéséhez az intézményvezető kikéri a fenntartó, az óvodaszék, iskolaszék, kollégiumi szék, az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet, közösség, az intézményi tanács, a tanulókat érintő programokat illetően az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat, továbbá, ha a gyakorlati képzés nem az iskolában folyik, a gyakorlati képzés folytatójának véleményét is.

Ha a tanulmányi versenyt a munkaterv elfogadásakor még nem hirdették meg, az iskola a felkészítést a munkatervben való feltüntetés nélkül is elvégezheti. Ha a versenyek anyagi ráfordítást igényelnek, ahhoz a fenntartó egyetértése szükséges. A versenyek tartalmi követelményeinek alapja az adott évfolyamokra vonatkozó kerettantervi tartalom. A kollégiumban az iskolai tanítás nélküli munkanapokkal összhangban az adott iskolával tanulói jogviszonyban álló tanulók vonatkozásában kollégiumi foglalkozás nélküli munkanap tartható.

Ha az iskolában rendkívüli tanítási napot tartanak, ennek időpontjáról az érdekelt kollégiumot, a gyakorlati képzés folytatóit és szervezőit lehetőség szerint legalább hét nappal korábban írásban tájékoztatni kell. Az iskolában a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza meg a tanítás nélküli munkanapok számát.

A tanítás nélküli munkanapok számát az iskola igazgatója a fenntartó egyetértésével megnövelheti abban az esetben, ha az iskola az Nkt. Az óvoda nyári zárva tartásáról legkésőbb február tizenötödikéig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább hét nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján.

Az alapfokú művészeti iskola e feladatkörében a tanulók közismereti iskolai feladatait figyelembe véve határozhatja meg a kötelező részvételt a művészeti próbákon és előadásokon. A két évfolyamos kerettantervi szakaszokra meghatározott fejlesztési feladatokat és tanulási eredményeket az iskola oly módon köteles beépíteni a helyi tantervébe, hogy az adott tanévben az adott kétéves kerettantervi szakasz fejlesztési feladatainak arányos elvégzése, valamint a tanulási eredmények arányos elsajátítása megvalósuljon.

Az egységes iskola a különböző iskolatípusok nevelési és oktatási céljainak megvalósításához egy helyi tantervet alkalmaz, amely tartalmazza a minden tanuló részére átadásra kerülő közös, továbbá az egyes iskolatípusok nevelési és oktatási céljaira épülő kiegészítő tananyagot és követelményeket, valamint azokat a tanulmányi feltételeket, amelyek alapján be lehet kapcsolódni a kiegészítő tananyag és követelmények elsajátításába.

Ezt a rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a nyolc évfolyamnál kevesebb évfolyammal működő általános iskola az - általános iskola és a középiskola feladatait ellátó - egységes iskola tagintézményeként működik.

Az engedélyben meg kell határozni, melyik tárgyból, melyik évfolyam utolsó tanítási napjáig kell a tanulónak a tanulmányi követelményeket teljesítenie. Az egyéni továbbhaladás - valamennyi vagy egyes tantárgyakból - különböző évfolyamokig, de legkésőbb - az e bekezdésben foglalt kivétellel - a negyedik évfolyam végéig tarthat. A súlyos és halmozottan fogyatékos tanuló esetében az egyéni előrehaladású nevelés és oktatás a fejlesztő nevelés-oktatás teljes időtartamára engedélyezhető.

A tanítási órák megszervezhetők különböző évfolyamok, különböző osztályok tanulóiból álló csoportok részére is. Az óvodán, iskolán, kollégiumon kívül akkor szervezhető foglalkozás, ha a gyermekek, tanulók intézményi felügyelete a külső helyszínen, továbbá az oda- és visszajutás közben biztosított. Az óvodán, iskolán kívül szervezett foglalkozásról a szülőt előzetesen tájékoztatni kell. Abban az esetben, ha a külső helyszínre történő eljutás akadályozza más tanítási óra megtartását, gondoskodni kell a kiesett tanítási óra pótlásáról.

Erről a tényről - a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt - a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló szülőjét írásban tájékoztatni kell.

A tanulónak - kiskorú tanuló esetén a szülőnek - írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. A tájékoztatónak tartalmaznia kell, hogy a tantárgyat előreláthatóan melyik pedagógus fogja oktatni.

A tájékoztató elfogadása előtt be kell szerezni az iskolaszék, ennek hiányában a szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményét. Ha az iskolában nemzetiségi iskolai nevelés és oktatás folyik, ki kell kérni az érintett helyi nemzetiségi önkormányzat véleményét is.

Ha a tanuló iskolakezdés vagy iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az iskola igazgatójával vagy az igazgató által kijelölt pedagógussal. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri - ha a gyermek nem cselekvőképtelen - gyermekével közösen gyakorolja.

Az iskola ennél rövidebb vagy hosszabb tanítási órát is szervezhet azzal a megkötéssel, hogy a tanítási óra ideje harmincöt percnél nem lehet rövidebb és százharmincöt percnél nem lehet hosszabb, és az egy tanítási napon a tanulók kötelező tanórai foglalkozásainak felső határára vonatkozó rendelkezések szerint tartható kötelező tanórai foglalkozások számításánál a tanítási órákat negyvenöt perces órákra átszámítva kell figyelembe venni.

A szünetek, ideértve a többi szünet időtartamánál hosszabb, főétkezésre biztosított szünet rendjét az iskola házirendje határozza meg. Az intézmény vezetője köteles a szülőtől a Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni.

A fenntartónak az intézményvezető közreműködésével meg kell teremtenie továbbá a feltételeket a tankönyvek, füzetek és más tanulói felszerelések biztonságos iskolai tárolásához. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal.

A hivatal április áig értesítést küld azon gyermek lakcímére, akiknek a tárgyévben óvodáztatási kötelezettsége megkezdődik. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a hivatalt. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett, az óvodával jogviszonyban álló gyermek szülője, ha gyermeke az óvodakötelezettségét a jövőben külföldön teljesíti, előzetesen köteles értesíteni az óvodavezetőt.

Az óvodai nevelésben való részvételre kötelezett gyermek átvétele esetén az óvoda vezetője a döntésről értesíti az előző óvoda vezetőjét. Ha a gyermek óvodát változtat, további nyilvántartása az átadó óvoda értesítése alapján az átvevő óvoda feladata.

Ha ez nem teljesül, vagy ha bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető, illetve az Nkt. Ha az óvodavezető, az általa, illetve a fenntartó által szervezett bizottság által javasolt legalább három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható.

Amennyiben a választott iskola igazgatója a gyermek felvételét elutasító döntést hoz, a szülő a gyermekét a döntés véglegessé válását követő öt napon belül köteles beíratni a kötelező felvételt biztosító iskola első évfolyamára. Ha ez nem teljesül, vagy ha bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a tanuló a nyilvántartásban szereplő lakóhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, akkor az iskola igazgatója jogosult felszólítani az iskolába jelentkező tanuló szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot.

Ha az iskola igazgatója az általa, illetve a fenntartó által szervezett bizottság által javasolt legalább két időpont közül a tanuló szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, akkor vélelmezni kell, hogy a tanuló nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító iskola körzetében, és ennek alapján az iskolai felvétel megtagadható.

A felvételi eljárás rendjét az iskola igazgatója határozza meg. A beiratkozás időpontját a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal korábban - a helyben szokásos módon - nyilvánosságra kell hozni. A bizottság a jelentkezők képességeinek felmérése után javaslatot készít az igazgatónak a kérelem elbírálására, továbbá arra vonatkozóan, hogy melyik évfolyamra és tanszakra vegyék fel a jelentkezőt. Ha a tanuló az alapfokú művészeti iskola magasabb évfolyamára kéri felvételét, a jelentkezési lapján ezt fel kell tüntetnie.

Kérelméről a bizottság különbözeti vizsga alapján dönt, az alapfokú művészetoktatás követelményeinek és tantervi programjának az adott évfolyamra meghatározott rendelkezései alapján. A kérelemnek helyt adó döntést az iskola igazgatója írásban közli a tanulóval, kiskorú tanuló esetén a szülővel, továbbá átvétel esetén a döntésről értesíti az előző iskola igazgatóját. Az iskola igazgatója tanuló felvételének, átvételének megtagadásáról határozat formájában dönt.

Az iskola igazgatója a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcsolatos ügyintézés, határidő-számítás, mulasztás elbírása során a köznevelés rendszerében hozott döntésekkel kapcsolatos szabályok alapján jár el. Az átvételi kérelemhez a Az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló és a Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, akkor a tanuló további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata, és a tanuló adatait az átadó iskola a hivatal egyidejű értesítése mellett tizenöt napon belül törli nyilvántartásából.

Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. A hivatal kijelöli azt a középfokú iskolát, amely a tanuló felvételét nem tagadhatja meg. Az illetékes tankerületi központ december 1-jéig tájékoztatja a települési önkormányzatokat, az illetékességi területén működő általános iskolákat, valamint az Nkt. Egyetértés hiányában vagy körzethatár-módosítást kezdeményező javaslattétel esetén a tankerületi központ az egyeztetést követően jelöli ki a felvételi körzeteket február utolsó napjáig.

A hátrányos helyzetű gyermekeknek a településen belüli arányát oly módon kell meghatározni, hogy az adott településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes általános iskolába járó hátrányos helyzetű gyermekek létszámát el kell osztani a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes általános iskolába járó gyermek létszámával. A hátrányos helyzetű tanulók felvételi körzeten belüli arányának meghatározásához az egyes felvételi körzetekben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes hátrányos helyzetű tanulónak a létszámát el kell osztani a felvételi körzetben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes tanuló létszámával a továbbiakban: hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya.

Ha a településen több általános iskola vagy tagintézmény, feladatellátási hely működik, nem lehet a település egészét egyetlen körzetként kijelölni. Az elégséges férőhelyek meglétét az iskola alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában meghatározott maximális tanulói létszám alapján kell megállapítani.

A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon - legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt - nyilvánosságra kell hozni. A hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen vagy kerületben van, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található.

A hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye vagy telephelye, feladatellátási helye található.

A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja.

Ha a fenntartó öt munkanapon belül nem nyilatkozik, akkor hozzájárulását megadottnak kell tekinteni. A felvételi kérelmeket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban kell benyújtani és elbírálni. A tanulmányi eredményekbe a magatartás és szorgalom értékelése, minősítése nem számítható be.

A feladatlap-készítő bizottság elnökből és tagokból áll. A bizottságok elnökét az oktatásért felelős miniszter, tagjait a hivatal kéri fel. Az elnök felelős a feladatlapok, javítási-értékelési útmutatók szakszerű elkészítéséért, tartalmi és formai megfelelőségéért. A KIFIR rendszert a felvételi eljárás meghatározott szakaszaiban a felvételt hirdető középfokú iskoláknak, a központi írásbeli vizsgát szervező gimnáziumoknak, szakgimnáziumoknak, vagy az általános iskoláknak kell használniuk.

Az információs rendszerben rögzített adatok hitelességéért annak az intézménynek az igazgatója felel, amelyik az adat rögzítésére jogosult. A központi írásbeli vizsgát szervező gimnázium, szakgimnázium igazgatója a kérelemről a döntését határozat formájában hozza meg.

A döntés kizárólag a központi írásbeli vizsga letételének körülményeire vonatkozhat. Az igazgató döntésében rendelkezik az iskolai tanulmányok során a tanuló által használt, megszokott eszközök biztosításáról, az írásbeli dolgozat elkészítéséhez a munkaidő meghosszabbításáról, a vizsga meghatározott részeinek értékelése alóli felmentésről. A hivatal a rögzített adatok alapján állítja össze az intézmények számára az írásbeli vizsga feladatlapcsomagjait. A központi írásbeli vizsgát szervező iskola által biztonságos csomagolásban átvett feladatlapcsomagok kibontása a csomagon megjelölt időpontban háromtagú, a nevelőtestület tagjaiból álló bizottság előtt történik.

A felbontás helyét, időpontját, a csomag - sértetlen vagy sérült, felbontott - állapotát és a jelenlévők nevét jegyzőkönyvben rögzíteni kell. A figyelemmel kísérést a vizsga kezdete előtt legalább harminc perccel meg kell kezdeni, és az írásbeli vizsgára meghatározott időtartam letelte után harminc percig kell folytatni. A vizsgateremben a tanulók ültetési rendjét úgy kell kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék.

A vizsga során - a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók részére a A dolgozat megírásakor a rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát kék vagy fekete színű tintával kell elkészíteni. A feladatlapokat és a javítási-értékelési útmutatókat legkésőbb a vizsga napját követő napon a hivatal a honlapján közzéteszi.

Ha az iskolában a feltételek rendelkezésre állnak, a vizsgázó kérésére a saját kiértékelt dolgozatáról másolatot kell készíteni. A vizsgázó észrevételeit a megtekintést követő első munkanap végéig - tizenhat óráig - írásban adhatja le. Az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő elmulasztása esetén egy napon belül lehet igazolási kérelmet benyújtani. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. Az iskola a bírálat eredményét határozat formájában, megfelelő indokolással, az észrevétel benyújtását követő három munkanapon belül írásban közli az észrevételt tevővel.

Az iskola a fellebbezést az ügyre vonatkozó dokumentumokkal együtt egy munkanapon belül megküldi a hivatalnak. A felvételi dolgozat vagy annak másolata a jelentkezőtől nem kérhető. A felvételi lapokat - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - az általános iskola a kitöltéséhez szükséges adatok ellenőrzése és rögzítése után a KIFIR rendszerben állítja elő, és megküldi a felvételt hirdető középfokú iskolába, valamint a Felvételi Központba.

A szülő kérése alapján az általános iskola is megszervezheti a felvételi lapok kitöltését és továbbítását. A felvételi lapok többszörözhetők.